Az autoimmun betegségek csoportjába tartozó autoimmun hepatitisz egy ritka, de súlyos lefolyású májbetegség, amelyben a szervezet immunrendszere saját májsejtjeit támadja meg, gyulladást és hosszú távon akár visszafordíthatatlan károsodást is okozva.
A betegség ugyan nem gyógyítható, de gyógyszeres kezeléssel jól kontrollálható, ami jelentősen javíthatja az életminőséget és lassíthatja a kórlefolyást.
Mi az autoimmun hepatitisz?
Az autoimmun hepatitisz lényege, hogy az immunrendszer – amely normál esetben a szervezetet védi a kórokozóktól – tévesen betolakodónak érzékeli a máj saját sejtjeit, és támadást indít ellenük. Ennek következményeként krónikus gyulladás alakul ki a májban, amely kezeletlenül idővel májzsugorhoz (cirrózis), májelégtelenséghez, visszérproblémákhoz és májrákhoz is vezethet.
Európai adatok szerint 100 ezer emberből 10–25 főt érint, vagyis nem gyakori betegség, de súlyossága miatt fontos a mielőbbi felismerés és kezelés.
Mi okozza?
Az autoimmun hepatitisz pontos kiváltó oka még nem teljesen ismert, de a kutatók szerint genetikai hajlam és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet a betegség kialakulásában.
Lehetséges kiváltó tényezők:
vírusfertőzések: hepatitisz A, B vagy C, Epstein–Barr-vírus (mononukleózis), kanyaró, herpesz,
gyógyszerek: antibiotikumok, pattanás elleni szerek, koleszterinszint-csökkentők,
egyéb autoimmun betegségek: I-es típusú cukorbetegség, gyulladásos bélbetegségek (Crohn, colitis ulcerosa), cöliákia, vitiligo, Graves-Basedow-kór.
A betegség háromszor gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat, és két fő típusa ismert:
- 1-es típus: gyakoribb, a máj simaizomsejtjeit támadja, jellemzően 15–40 éves kor között diagnosztizálják.
- 2-es típus: ritkább, de agresszívebb, és főként gyermekkorban jelentkezik, a májsejtek bizonyos fehérjéit veszi célba.
Mik a tünetei?
Az autoimmun hepatitisz lefolyása egyénenként nagyon eltérő lehet. Vannak, akiknél hosszú ideig tünetmentes, míg másoknál súlyos panaszokat okoz már a korai szakaszban.
A leggyakoribb tünetek:
- állandó fáradtság, kimerültség,
- hasi fájdalom, nyomásérzés a jobb bordaív alatt,
- májmegnagyobbodás, hasi duzzanat,
- ízületi fájdalmak,
- bőrkiütések, aknészerű elváltozások.
Amikor a gyulladás már károsítja a májfunkciókat, további tünetek is megjelenhetnek:
- sárgaság (bőr és szemfehérje sárgás elszíneződése),
- sötét vizelet,
- szürke, agyagszínű széklet,
- bőrviszketés,
- étvágytalanság, hányinger.
Súlyosabb, elhanyagolt esetekben olyan szövődmények is kialakulhatnak, mint:
- nyelőcsői visszértágulat (életveszélyes vérzéshez is vezethet),
- hasvízkór (ascites) – folyadékgyülem a hasban,
- véralvadási zavarok, gyakori véraláfutások,
- idegrendszeri tünetek – például zavartság, aluszékonyság,
- amenorrhoea – menstruáció hiánya nőknél.
Hogyan diagnosztizálható?
A diagnózis felállítása összetett, többféle vizsgálatot igényel:
vérvizsgálat – májfunkciós értékek (pl. GPT, GOT), autoantitestek jelenléte,
májbiopszia – szövettani elemzés a gyulladás mértékének megállapítására,
képalkotó vizsgálatok – hasi ultrahang vagy CT a máj állapotának felmérésére.
Kezelés és életminőség
Bár gyógyítható nem, az autoimmun hepatitisz jól kezelhető – a cél a gyulladás csökkentése és a májkárosodás megelőzése.
Fő kezelési lehetőségek:
gyulladáscsökkentők – főként kortikoszteroidok (pl. prednizolon),
immunszuppresszív szerek – azatioprin, mikofenolát-mofetil stb.,
májtranszplantáció – súlyos, végstádiumú esetekben lehet szükséges.
A kezelés célja a tünetmentesség fenntartása és a májfunkciók megőrzése. A betegek többsége megfelelő kezeléssel hosszú ideig jó életminőségben élhet, de folyamatos orvosi kontroll szükséges.
Az autoimmun hepatitisz egy ritka, de potenciálisan súlyos májbetegség, amely megfelelő figyelemmel és kezeléssel jól kordában tartható. A korai felismerés kulcsfontosságú: bármilyen szokatlan fáradtság, sárgaság vagy emésztési panasz esetén érdemes orvoshoz fordulni.
A betegséggel együtt élők számára fontos a rendszeres ellenőrzés, a gyógyszerszedés pontos betartása és a máj védelmét szolgáló életmód (alkohol mellőzése, kiegyensúlyozott táplálkozás). Az időben elkezdett kezelés jelentősen csökkentheti a súlyos szövődmények esélyét, és javíthatja a hosszú távú életkilátásokat.
