Rendkívüli beavatkozásról döntött a kormány a Paksi Atomerőmű biztonságos működésének fenntartása érdekében. Magyar Péter miniszterelnök szerda délután videóban jelentette be, hogy a csütörtöki helyszínbejárást követően a vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek egybehangzó javaslatára haladéktalanul megkezdik egy dunai fenékküszöb építését a Paksi Atomerőmű és Dunaszentbenedek között. A munkálatokat folyamatos, 24 órás munkarendben végzik, és a kivitelezés támogatására 100 katonát is kivezényeltek. A miniszterelnöki szerepet és az új kormány működését más, 2026-os nyilvános kormányzati és sajtóforrások is megerősítik – írja az ATV.
A rendelkezésre bocsátott tájékoztatás szerint a beruházásra azért van szükség, mert a Duna vízszintje a közelmúltbeli átmeneti emelkedés után ismét csökkenhet. Ha a folyó vízállása túl alacsonyra süllyed, az problémát okozhat a Paksi Atomerőmű hűtővízellátásában. A kormány attól tart, hogy külső beavatkozás nélkül ismét felmerülhet az erőmű teljes leállításának kockázata.
35 ezer, majd 110 ezer köbméter kő kerülhet a Dunába
A tervek szerint a Duna két partja között kialakítandó fenékküszöbhöz első ütemben 35 ezer köbméter, később pedig összesen mintegy 110 ezer köbméter követ használhatnak fel. A műtárgy célja nem az, hogy klasszikus értelemben vett gátként teljesen elzárja a folyót, hanem hogy megemelje és stabilizálja a vízszintet az atomerőmű hűtővízkivételének térségében.
A fenékküszöb lényegében a folyómederbe épített, alacsony szintű küszöbszerű szerkezet. Megváltoztatja a meder hidraulikai viszonyait, és a fölötte lévő szakaszon bizonyos mértékű visszaduzzasztást idézhet elő. Ilyen megoldást vízgazdálkodási célokra más folyókon is alkalmaznak, amikor egy meghatározott vízszint fenntartása kulcsfontosságú.
A kormány célja az, hogy a beruházás elkészültével a Duna vízszintje az atomerőmű hűtőcsatornájánál ne süllyedjen egy kritikus szint alá.
Mínusz 90 centiméter a kritikus határ
Magyar Péter közlése szerint a beavatkozással néhány héten belül biztosítható lehet, hogy az atomerőmű hűtőcsatornájánál a dunai vízállás ne csökkenjen mínusz 90 centiméter alá.
Ez azért lényeges, mert egy atomerőmű működéséhez óriási mennyiségű hűtővízre van szükség. A paksi blokkok esetében ezt a feladatot a Duna látja el. Ha a folyó vízállása túlságosan lecsökken, az nem egyszerűen kényelmetlenséget vagy kisebb termelési problémát okoz: közvetlenül befolyásolhatja, hogy az erőmű milyen teljesítménnyel működtethető.
A cél ezért egyértelműen az, hogy a hűtővízellátás stabil maradjon, és a Paksi Atomerőmű teljes kapacitással működhessen.
Az elmúlt napok emelkedése csak átmeneti lehet
A Duna vízszintje az elmúlt napokban ugyan emelkedett, de a rendelkezésre álló előrejelzések szerint ez nem feltétlenül jelent tartós fordulatot.
A probléma egyik fő oka, hogy a folyó teljes vízgyűjtő területén nincs kilátás olyan jelentős csapadékra, amely hosszabb távon stabilizálhatná a vízhozamot. Ha az Alpok és a Duna felsőbb vízgyűjtő területei nem kapnak komolyabb csapadékot, akkor az átmeneti vízszint-emelkedés után újabb apadás indulhat.
A Duna alacsony vízállása nem új jelenség, és korábban is okozott komoly vízgazdálkodási problémákat. A kormányzati tájékoztatás szerint például 2025 nyarán is külön vízpótlási beavatkozásra volt szükség a tolnai Holt-Dunán, ahol egy kisebb árhullám segítségével mintegy félmillió köbméter vizet vezettek be a holtágba.
Ismét felmerült az erőmű teljes leállításának veszélye
A mostani helyzet azért különösen érzékeny, mert a Duna további apadása esetén a paksi blokkok működését korlátozni kellene.
A rendelkezésre bocsátott információ szerint ismét felmerült annak lehetősége, hogy szélsőséges esetben az erőmű teljes leállítása váljon szükségessé. Ennek elkerülése érdekében döntöttek a fenékküszöb gyorsított megépítése mellett.
A teljes leállás nemcsak energetikai, hanem gazdasági szempontból is komoly problémát jelentene. A Paksi Atomerőmű a magyar villamosenergia-termelés egyik legfontosabb pillére, ezért kiesése idején nagyobb mennyiségű energiát kellene más hazai forrásból vagy importból biztosítani.
Egy ilyen helyzet ráadásul éppen nyáron lehet különösen érzékeny, amikor a légkondicionálók tömeges használata miatt magas az ország villamosenergia-igénye.
24 órában folyik majd az építkezés
A beruházást nem hagyományos munkarendben végzik. Magyar Péter közlése szerint 24 órás munkavégzést rendeltek el, vagyis a kivitelezés éjjel-nappal folytatódik.
A kormányfő úgy fogalmazott:
„A munkálatok már meg is kezdődtek. Az ország legjobb mérnökei, vízügyi és energetikai szakemberei segítik a kivitelezést. A honvédelmi miniszter 100 katonát rendelt ki az építkezés támogatására. 24 órás munkavégzést rendeltünk el.”
A cél az, hogy ne hónapok, hanem néhány hét alatt elkészüljön az a szerkezet, amely biztosíthatja a szükséges vízszintet.
Száz katonát vezényeltek Paks térségébe
A kivitelezés támogatására a honvédelmi miniszter 100 katonát rendelt ki. Ez jól mutatja, hogy a kormány nem egyszerű vízügyi beruházásként, hanem kiemelt stratégiai feladatként kezeli a munkát.
A katonák feladatairól a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás nem közöl részletes bontást, de egy ilyen nagyságrendű gyorsított beruházásnál szerepet kaphatnak többek között a logisztikában, szállításban, területbiztosításban és az építkezéshez szükséges háttérmunkákban.
Az éjjel-nappali munkavégzés önmagában is jelentős szervezést igényel, hiszen folyamatosan kell biztosítani a kőszállítást, a munkagépeket, a személyzetet és a vízi munkavégzéshez szükséges infrastruktúrát.
Két 80 méteres bárka elsüllyesztésére is készülnek
A fenékküszöb építése mellett egy másik rendkívüli intézkedés előkészítéséről is döntött a kormány. Magyar Péter szerint intézkedtek két, egyenként 80 méteres bárka esetleges elsüllyesztésének előkészítéséről.
A rendelkezésre bocsátott információból nem derül ki, hogy ezt a megoldást biztosan alkalmazni fogják-e. A megfogalmazás szerint egy tartalék vagy kiegészítő műszaki lehetőségről van szó, amelyet akkor vethetnek be, ha a vízügyi helyzet ezt indokolja.
Az ilyen ideiglenes vízügyi beavatkozások célja szintén a folyó áramlási és vízszintviszonyainak megváltoztatása lehet.
Mi az a fenékküszöb?
A fenékküszöb kevésbé látványos, mint egy hagyományos gát, mégis jelentős hatása lehet a folyó vízszintjére.
Lényegében egy olyan, a folyófenéken keresztben kialakított szerkezet, amely megemeli a meder egy adott szakaszát. A víz továbbra is átfolyik rajta, de a küszöb fölötti területen magasabb vízszint alakulhat ki, mint nélküle.
Ebben az esetben éppen erre van szükség. Nem a Duna teljes elzárása a cél, hanem az, hogy az atomerőmű hűtővíz-bevételi pontja körül megfelelő vízmélység maradjon.
A műszaki megoldás pontos kialakítása azonban kulcskérdés, mert a Duna nemzetközi vízi út, így a hajózás, az áramlási viszonyok, a hordalékmozgás és a környezeti hatások szempontjait egyszerre kell figyelembe venni.
A Duna állapota egyre fontosabb energetikai kérdés
Az elmúlt évek szélsőséges nyári időjárása újra és újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire fontos a Duna vízjárása Magyarország energiaellátása szempontjából.
Hosszan tartó szárazság és extrém hőség esetén egyszerre több kedvezőtlen folyamat jelentkezhet. A folyó vízhozama csökken, miközben a víz hőmérséklete emelkedik. Ezzel párhuzamosan a villamosenergia-fogyasztás is növekedhet a légkondicionálók miatt.
Így éppen akkor nő az energiaigény, amikor az egyik legfontosabb hazai erőmű hűtési feltételei romolhatnak.
A 2026-os nyár vízhiánya egyébként nem csak az energetikai rendszert terhelte. Június végén a kormány arról számolt be, hogy országszerte komoly problémákat okozott a tartós csapadékhiány és a hőség, több mint száz településen másodfokú vízkorlátozás volt érvényben.
Pár héten belül eredményt várnak
A fenékküszöb megépítésétől a kormány azt várja, hogy már néhány héten belül stabilizálható legyen a Paksnál szükséges dunai vízszint.
Ez rendkívül szoros ütemezést jelent. Egy 110 ezer köbméteres kőmennyiséggel tervezett vízi műtárgy megépítése normál esetben jelentős előkészítést, logisztikát és folyamatos mérnöki ellenőrzést igényel.
Most azonban az időjárási és hidrológiai helyzet miatt minden nap számít. Ez indokolja a 24 órás munkarendet és a honvédség bevonását is.
Mi történik, ha közben ismét emelkedik a Duna?
A Duna vízszintje természetesen folyamatosan változik. Egy jelentősebb csapadékos periódus az Alpokban vagy a folyó felső vízgyűjtőjén gyorsan javíthatna a helyzeten.
A mostani döntés azonban abból indul ki, hogy a következő időszakban nem várható olyan jelentős csapadék, amely tartósan megoldaná a problémát.
A kormány ezért nem szeretné az ország energiabiztonságát kizárólag arra alapozni, hogy időben érkezik-e egy nagyobb árhullám.
A fenékküszöb ehelyett egy olyan fizikai beavatkozást jelent, amely a vízállást időjárástól részben függetlenebb módon stabilizálhatja a kritikus szakaszon.
Nem csak Pakst érinti a kérdés
A beruházás természetesen elsősorban a Paksi Atomerőmű működését szolgálja, de a Duna vízszintjének megváltoztatása más területekre is hatással lehet.
A hajózás, a környező vízbázisok, az élővilág és a hordalékmozgás szempontjából is fontos, hogyan alakítják ki a fenékküszöböt. Éppen ezért a munkában nemcsak energetikai, hanem vízügyi szakemberek is részt vesznek.
A Duna nem egyszerűen egy hazai folyó, hanem nemzetközi vízi út és összetett ökológiai rendszer. Minden jelentősebb mederbeavatkozásnál több szempont egyidejű mérlegelésére van szükség.
A környezeti hatásokra is figyelni kell
Egy fenékküszöb megváltoztatja a helyi áramlási viszonyokat. Emiatt befolyásolhatja a hordalék lerakódását, a halak mozgását és egyes parti élőhelyeket is.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a beruházás környezeti károkat okoz. A tényleges hatás a műtárgy kialakításától, magasságától, anyagától és a folyó adott szakaszának sajátosságaitól függ.
A gyors kivitelezés miatt különösen fontos lesz, hogy a munkát folyamatos műszaki és vízügyi ellenőrzés mellett végezzék.
Miért ennyire fontos Paks Magyarországnak?
A Paksi Atomerőmű évtizedek óta Magyarország villamosenergia-ellátásának egyik legfontosabb eleme. Stabil, időjárástól közvetlenül nem függő alaptermelést biztosít, ezért kiesése sokkal nehezebben pótolható, mint egy kisebb erőműé.
Ha a paksi termelés jelentősen visszaesik, a hiányt más hazai erőművekkel, megújuló energiával vagy importtal kell pótolni.
Ez különösen kritikus lehet olyan időszakban, amikor Európa más országaiban is magas az áramfogyasztás a hőség miatt. Ilyenkor az import energia ára is megemelkedhet, és a határokon keresztül elérhető szabad kapacitások is szűkülhetnek.
A kormány ezért energiabiztonsági kérdésként kezeli a Duna vízszintjét.
A hőség két oldalról is terheli az energiarendszert
A tartós forróság azért veszélyes az energetikai rendszerre, mert egyszerre növeli a fogyasztást és nehezítheti az energiatermelést.
A légkondicionálók, ventilátorok és hűtőberendezések miatt a nappali villamosenergia-igény jelentősen megemelkedhet. Eközben az atomerőművek és más vízhűtéses erőművek számára kedvezőtlen lehet az alacsony és meleg folyóvíz.
Ez olyan helyzetet teremthet, amelyben egyszerre lenne szükség maximális erőművi teljesítményre és nagyobb hűtővíz-kapacitásra.
A paksi fenékküszöb megépítésével ezt a kettős kockázatot próbálja mérsékelni a kormány.
Most minden az időn múlik
A legfontosabb kérdés az lesz, hogy milyen gyorsan csökken a Duna vízszintje, és ehhez képest milyen ütemben lehet elkészíteni a fenékküszöböt.
A 24 órás munkavégzés azt mutatja, hogy a kormány néhány héten belül működő megoldást akar látni.
A rendelkezésre bocsátott információk szerint a munkák már elkezdődtek, vagyis nem egy hosszú távú tervről vagy hónapok múlva induló beruházásról van szó.
A következő napokban ezért nemcsak a Duna vízállását, hanem az építkezés előrehaladását is kiemelt figyelem kísérheti.
Az ország egyik legfontosabb energetikai beruházása indult el egyik napról a másikra
A mostani intézkedés rendkívül gyors döntés eredménye. A helyszínbejárás és a szakértői egyeztetés után a kormány lényegében azonnal elrendelte a munkálatok megkezdését.
A kormányfő szerint az ország legjobb mérnökei, vízügyi és energetikai szakemberei dolgoznak a projekten, miközben a honvédség is bekapcsolódott a kivitelezés támogatásába.
A tervek szerint a Dunába kerülő több tízezer köbméter kő segítségével néhány héten belül olyan vízszintet biztosíthatnak, amely mellett a Paksi Atomerőmű teljes kapacitással működhet.
Ha a beruházás a tervezett módon halad, azzal a kormány szerint elkerülhető lehet az a forgatókönyv, amelyben az újabb dunai apadás miatt ismét korlátozni vagy akár teljesen leállítani kellene az atomerőművet.
