Családi adókedvezmény, rezsicsökkentés, ársapkák és 13. havi nyugdíj – Bokros Lajos több olyan intézkedést is megszüntetne, amely közvetlenül érinti a magyar családok pénztárcáját.
Komoly vitát kiváltó gazdaságpolitikai javaslatcsomaggal állt elő Bokros Lajos. A volt pénzügyminiszter a Tisza-kormány első száz napját értékelte, de nem állt meg a kritikánál: tíz pontban foglalta össze, milyen változtatásokat tartana szükségesnek.
A lista azért különösen érdekes, mert több olyan intézkedés szerepel rajta, amelyhez magyar családok millióinak mindennapi kiadásai vagy bevételei kapcsolódnak.
Bokros többek között a családi adókedvezmények egy részének felszámolását, a rezsicsökkentés megszüntetését, az ársapkák eltörlését, valamint a 13. és a 14. havi nyugdíjelemek kivezetését sürgeti.
Fontos azonban már az elején tisztázni: ez nem elfogadott kormányprogram és nem bejelentett kormányzati intézkedés. Bokros Lajos saját gazdaságpolitikai javaslatcsomagjáról van szó.
Bokros Lajos szerint száz nap alatt nem történt elég
A volt pénzügyminiszter eredeti írása az Élet és Irodalomban jelent meg. Ebben a Tisza-kormány első száz napjának gazdaságpolitikai teljesítményét értékelte.
Bokros rendkívül kritikusan fogalmazott:
„Eltelt száz nap a Tisza-kormány életéből, és – legalábbis a gazdaság gyógyítása terén – nem történt semmi.”
Álláspontja szerint a kabinet legnagyobb problémája, hogy nincs egységes, következetes és belső ellentmondásoktól mentes gazdaságpolitikai programja. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy szerinte Magyarországot jelenleg nem fenyegeti államcsőd.
A problémát abban látja, hogy a gazdaság nem növekszik megfelelően, nincs felzárkózás, miközben a társadalmi különbségek tovább mélyülhetnek. Emiatt szerinte valódi válságkezelésre lenne szükség.
A családi kedvezményekhez nyúlna hozzá először
A tízpontos csomag egyik legnagyobb visszhangot kiváltó része a családoknak járó adókedvezményekhez kapcsolódik.
Bokros megszüntetné a két- és háromgyermekes anyák élethosszig tartó adómentességét, de ennél tovább is menne.
Az eredeti megfogalmazása szerint:
„Vele együtt meg kell szüntetni mindenféle gyerekkedvezményt a személyi jövedelemadó rendszerében.”
Ez jelentős irányváltást jelentene a jelenlegi családi adópolitikához képest. Ugyanakkor ismét fontos hangsúlyozni: ez Bokros Lajos követelése, nem a Tisza-kormány által bejelentett döntés.
A rezsicsökkentést is megszüntetné
A második pont már gyakorlatilag minden háztartást érintő kérdéshez nyúl hozzá.
Bokros Lajos szerint meg kellene szüntetni a rezsicsökkentést.
Ez különösen érzékeny téma, hiszen a háztartások számára nem egy távoli gazdaságpolitikai kérdésről van szó. Az energiaárak változása közvetlenül megjelenhet a havi családi költségvetésben.
Bokros a tűzifa áfájának csökkentését sem tartja jó iránynak. Érvelésében környezetvédelmi és piactorzító hatásokra is hivatkozik.
A Tisza-kormány ugyanakkor más irányt választott: a forráscikk szerint a rezsicsökkentés fenntartásáról és átalakításáról beszélt, szeptember elején pedig bejelentették a tűzifa áfájának 5 százalékra mérséklését és az állami erdészetek tűzifaárának rögzítését.
Az ársapkák helyett pénzt adna a rászorulóknak
A harmadik javaslat az ársapkákat érinti.
Bokros szerint az árak mesterséges rögzítése helyett célzott segítséget kellene adni azoknak, akiknek valóban szükségük van rá.
Így fogalmazott:
„Az árak rögzítése helyett a rászorulók jól célzott szociális támogatásban részesüljenek energiacsekk vagy pénzsegély formájában”
Vagyis az elképzelése szerint nem minden fogyasztó kapna azonos módon segítséget. A támogatást szociális helyzet alapján célzottan osztanák ki.
Ez alapvetően más megközelítés, mint amikor egy termék vagy szolgáltatás árát általánosan korlátozza az állam.
A 13. és a 14. havi nyugdíjhoz is hozzányúlna
A negyedik pont a nyugdíjasok számára lehet a legfontosabb.
Bokros Lajos a társadalombiztosítás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását sürgeti, és ennek részeként megszüntetné a 13. havi, valamint a 14. havi első heti nyugdíjat.
Ez különösen nagy horderejű változás lenne azoknak az időseknek, akik éves költségvetésükben már számolnak ezekkel a pluszkifizetésekkel.
Bokros elképzelése azonban nem arról szól, hogy a legnehezebb helyzetben lévő idősek minden segítség nélkül maradjanak.
A kisnyugdíjasok közül a rászorulóknak célzott támogatást adna, de ezt a nyugdíjrendszeren kívül biztosítaná.
Vagyis itt is ugyanaz az elv jelenik meg, mint az ársapkáknál: az általánosan járó pluszjuttatás helyett rászorultsági alapon működő támogatási rendszert képzel el.
A sportfinanszírozást is átalakítaná
Az ötödik pontban Bokros Lajos a látvány-csapatsportágak TAO-kedvezményét szüntetné meg.
Emellett azt is szeretné, ha az állam kivonulna az élsport finanszírozásából.
Érvelése rövid:
„A sport a tisztességes versenyről szól; annak finanszírozása sem szólhat másról.”
Ez a jelenlegi sportfinanszírozási rendszer jelentős átalakítását jelentené.
A trafikmonopóliumot is felszámolná
Bokros hatodik követelése a dohány-kiskereskedelmi rendszerhez kapcsolódik.
Megszüntetné a trafikmonopóliumot.
Álláspontját azzal indokolja, hogy:
„Minden mesterséges monopólium káros.”
A javaslat tehát ezen a területen is nagyobb piaci versenyt hozna vissza Bokros elképzelése szerint.
A banki különadót és a tranzakciós illetéket is eltörölné
A hetedik pont már közvetlenül a pénzügyi rendszert érinti.
Bokros Lajos a lakossági megtakarításokat ösztönözné. Ehhez több jelenlegi adó és illeték eltörlését tartja szükségesnek.
Javaslata szerint megszüntetné az extraprofitadónak nevezett banki különadót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és a készpénzfelvételi illetéket is.
Emellett azt szeretné, hogy a kamatadó nulla legyen.
Ennek az elképzelésnek az indoka, hogy szerinte az államnak ösztönöznie kellene a megtakarítást.
A háztartások szempontjából ez azért érdekes, mert a bankoláshoz, pénzmozgatáshoz és megtakarításokhoz kapcsolódó terhek változásáról van szó.
Külön kezelné a működési és a fejlesztési költségvetést
A nyolcadik követelés már kevésbé látványos, de államháztartási szempontból fontos.
Bokros különválasztaná a folyó és a fejlesztési költségvetést.
Ennek célja az lenne, hogy átláthatóbban elkülönüljön az állam napi működésére fordított pénz a beruházásokra és fejlesztésekre szánt összegektől.
A hétköznapi ember számára ez első pillantásra technikai kérdésnek tűnhet. Hosszabb távon azonban az állam pénzügyeinek átláthatóságáról és a beruházások finanszírozásáról szól.
A minisztériumi rendszert is átszervezné
Kilencedik pontként a központi közigazgatás átalakítását javasolja.
Ennek részeként Bokros egy önálló Fizikai Infrastruktúra Minisztériumot hozna létre.
A változtatás a kormányzati feladatok és felelősségi területek újrarendezését jelentené.
A visszaszerzett állami vagyont gyorsan privatizálná
A tizedik pont talán az egyik legérdekesebb.
Bokros Lajos szerint az esetlegesen visszaszerzett vagyont nem kellene hosszú távon állami tulajdonban tartani.
Ehelyett ezt sürgeti:
„a visszaszerzett vagyon rövid időn belüli és tisztességes úton történő magánosítása”
Vagyis a visszaszerzett vagyonelemeket megfelelő eljárással ismét magántulajdonba adná.
Ez most javaslat, nem kormánydöntés
Ez a teljes ügy legfontosabb része.
Bokros Lajos korábbi pénzügyminiszter és közgazdász saját gazdaságpolitikai követeléseit fogalmazta meg. Ezekből önmagában nem következik, hogy a Tisza-kormány végrehajtja őket.
Sőt, a forráscikk több olyan területet is felsorol, ahol a kabinet eddigi lépései nem Bokros javaslatainak irányába mutatnak.
A rezsicsökkentésnél például a kormány a rendszer fenntartásáról és átalakításáról beszélt. A forrás szerint a 13. és 14. havi nyugdíjelemek kifizetését februárban megkezdték.
Éppen ezért félrevezető lenne azt állítani, hogy a családi kedvezmények, a rezsicsökkentés vagy a 13. havi nyugdíj eltörléséről döntés született.
Ilyen döntésről a forráscikk nem számol be.
Miért lehet mégis fontos Bokros tízpontos listája?
Azért, mert a felsorolt intézkedések jó része közvetlenül érintené a háztartások pénzügyeit.
Más összeget láthatna a fizetési papírján egy többgyermekes család. Megváltozhatna a rezsi támogatási rendszere. Másképp működhetnének az ársapkák helyett adott támogatások, és a nyugdíjasok éves bevételére is komoly hatással lenne a 13. havi nyugdíj megszüntetése.
Más pontjai viszont terheket törölnének el: Bokros például megszüntetné a pénzügyi tranzakciós illetéket és a készpénzfelvételi illetéket, valamint nullára csökkentené a kamatadót.
A tízpontos lista tehát nem egyszerűen megszorításokról szól. Egy másfajta gazdaságpolitikai modellt vázol fel, amelyben kevesebb általános kedvezmény és több célzott szociális támogatás jelenne meg.
Hogy ebből bármi bekerül-e a tényleges kormányzati gazdaságpolitikába, az már egészen más kérdés.
Bokros Lajos az írását ezzel a mondattal zárta:
„Írni a hatalom nélküli írástudók kötelessége.”
Te mit gondolsz erről? Egyetértenél a rezsicsökkentés vagy a 13. havi nyugdíj megszüntetésével, ha helyettük csak a rászorulók kapnának célzott támogatást? Írd meg kommentben!
