Az elmúlt napokban ismét meredeken emelkedni kezdtek az üzemanyagárak Magyarországon, ami újra felszínre hozta a korábbi évek egyik legvitatottabb gazdasági intézkedését: a hatósági üzemanyagár kérdését. Egyre többen teszik fel a kérdést, hogy vajon visszatérhet-e a 480 forintos ársapka, amely néhány éve átmenetileg olcsóbbá tette a tankolást az autósok számára – írja a vezess.hu.
A szakértők azonban arra figyelmeztetnek: bár első pillantásra vonzónak tűnhet az olcsó üzemanyag, a valóságban komoly gazdasági és ellátási problémákat okozhat.
Háborús konfliktus emeli az olaj árát
Az üzemanyagárak emelkedése mögött elsősorban a nemzetközi energiapiaci feszültségek állnak. A Közel-Keleten kirobbant konfliktus következtében a Brent típusú kőolaj ára néhány nap alatt jelentősen megugrott.
A helyzetet különösen súlyosbítja, hogy Irán blokkolta a Hormuzi-szorost, amely a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala.
Ezen a stratégiai tengeri útvonalon halad át a globális olajkereskedelem jelentős része, ezért bármilyen katonai vagy politikai feszültség azonnal megjelenik az olajpiacon. Ha a kereskedők attól tartanak, hogy fennakadások lesznek az ellátásban, az olaj ára szinte azonnal emelkedni kezd.
A nemzetközi energiapiaci szervezetek szerint a piac különösen érzékenyen reagál az ilyen helyzetekre.
Európában sem egyszerű a helyzet
Az európai energiapiacot tovább bonyolítja az orosz–ukrán háború következménye.
Az Európai Unió az elmúlt években jelentősen csökkentette az orosz energiafüggőségét, azonban ez az átállás sok esetben magasabb költségekkel jár.
Ráadásul az üzemanyagárakat a legtöbb európai országban a Brent típusú olaj világpiaci ára határozza meg, nem pedig az adott finomítóban ténylegesen feldolgozott nyersolaj típusa.
Ez azt jelenti, hogy még akkor is drágulhat az üzemanyag, ha a finomítók olcsóbb típusú nyersolajat dolgoznak fel.
Folyamatos drágulás a kutakon
Magyarországon az elmúlt héten több egymást követő napon is emelkedtek az árak a benzinkutakon.
Jelenleg a magyarországi átlagárak körülbelül így alakulnak:
-
a 95-ös benzin literje 571 forint körül,
-
a gázolaj literje 600 forint körül.
A február végi időszakhoz képest a dízel ára mintegy 22 forinttal, a benziné pedig 11 forinttal emelkedett.
Ha a nemzetközi feszültségek fennmaradnak, az árak akár tovább is növekedhetnek.
Újra szóba került az ársapka
A drágulás miatt ismét felmerült a kérdés, hogy a kormány bevezethet-e egy újabb hatósági üzemanyagárat, hasonlóan a 2021 és 2022 között alkalmazott 480 forintos ársapkához.
Ez az intézkedés akkoriban rendkívül népszerű volt az autósok körében, hiszen a piaci ár jóval magasabb volt, így a hatósági ár valóban olcsóbb tankolást biztosított.
A kezdeti időszakban sokan úgy érezték, hogy az állami beavatkozás jelentős segítséget nyújt.
Amikor az import leállt
A rendszer egyik legnagyobb problémája az volt, hogy a hatósági ár mesterségesen torzította a piac működését.
Amikor a nagykereskedelmi árakat is befagyasztották, a külföldi kereskedők számára már nem érte meg üzemanyagot hozni Magyarországra.
A piaci ár ugyanis magasabb volt annál, mint amennyiért itthon el lehetett adni a benzint vagy a gázolajat.
Ennek következtében az import gyakorlatilag leállt, és a magyar piac szinte teljes mértékben egyetlen nagy szereplő ellátására szorult.
Megugrott a fogyasztás
Az olcsó üzemanyag hatására rekordmértékben nőtt a kereslet is.
Egy időszakban a napi üzemanyag-fogyasztás 5 millió literről 15 millió literre emelkedett.
A jelenséget tovább erősítette, hogy a szomszédos országokból is sokan átjártak Magyarországra tankolni, mert nálunk lényegesen olcsóbb volt az üzemanyag.
Ez további nyomást helyezett a hazai ellátási rendszerre.
Tankolási korlátozások és hiány
A növekvő kereslet és az import hiánya miatt idővel komoly ellátási problémák jelentkeztek.
Az ország számos pontján:
-
tankolási korlátozásokat vezettek be,
-
egyes kutakon ideiglenes hiány alakult ki,
-
több benzinkút átmenetileg bezárt.
A kisebb, független töltőállomások sok esetben minden eladott literrel veszteséget termeltek, mert a beszerzési ár magasabb volt a hatósági árnál.
Ezért sok kút kénytelen volt bezárni vagy szüneteltetni a működését.
A rendszer végül összeomlott
A feszültségek végül oda vezettek, hogy 2022 decemberében a kormány azonnali hatállyal megszüntette az ársapkát.
Az árak ezt követően hirtelen megugrottak.
Egy liter benzin ára 641 forintra, a gázolajé pedig 699 forintra emelkedett.
Ez egyik napról a másikra 30–45 százalékos drágulást jelentett.
Inflációs hatások
A hatósági ár egy másik problémát is okozott: torzította az inflációs adatokat.
Amíg az üzemanyag ára mesterségesen alacsony volt, addig a fogyasztói árindex is alacsonyabbnak tűnt.
Amikor azonban megszüntették az ársapkát, a hirtelen áremelkedés az inflációban is látványosan megjelent.
A jegybank elemzése szerint a 2022 decemberi inflációs ugrás jelentős része éppen az üzemanyagár-stop megszüntetéséből adódott.
Mi történne most?
Sok elemző szerint ha újra bevezetnék a hatósági üzemanyagárat, nagyon hasonló folyamatok indulnának el.
Az import ismét csökkenne, a kereslet megnőne, és idővel újra megjelenhetne az üzemanyaghiány.
Ezért a szakértők többsége úgy véli, hogy az árstop rövid távon ugyan népszerű lehet, hosszabb távon azonban komoly kockázatokat hordoz.
A jelenlegi helyzetben ezért inkább a nemzetközi energiapiaci folyamatok alakulása határozza meg, hogy merre mozdulnak az árak a magyar benzinkutakon.
