A mellrák korai felismerése minden nő számára életmentő lehet: minél előbb észlelik a betegség apró jeleit, annál nagyobb az esély a megőrző kezelésekre és a gyógyulásra. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a legfontosabb kilenc tünetet, amelyekre érdemes havonta otthoni önvizsgálat során, illetve bármilyen gyanús panasz esetén figyelni.
Gödröcskék
A mell felszínén keletkező kis bemélyedések akár már egy centiméter alatti gödröcskék is lehetnek, ám könnyen elkerülik a figyelmünket. Ez a jel gyakran azt mutatja, hogy a daganat a bőr alatti kötőszövetet húzza meg, ami a bőrfelszín behúzódásával jár. Az önvizsgálatnál a melleket körkörös mozdulatokkal tapintva, illetve tükör előtt különböző pózokban ellenőrizve könnyebb észrevenni az ilyen finom elváltozásokat.
Megmagyarázhatatlan bőrpír
A mell bőrén megjelenő, ok nélkül kialakuló kipirosodás ritkán allergiás reakció vagy egyszerű bőrirritáció következménye. Ha a bőr folyamatosan piros, meleg tapintású vagy akár enyhén duzzadt, és a tünetek nem múlnak el krémezés vagy pihentetés hatására sem, az utalhat a gyulladásos mellrák korai stádiumára. Ilyenkor fontos a mielőbbi orvosi kivizsgálás.
Duzzanat és fokozott érzékenység
A hormonális változások — például a menstruáció vagy a korai terhesség — önmagukban okozhatnak enyhe duzzanatot és érzékenységet a mellekben, ám ezek a panaszok általában a ciklus vége felé enyhülnek. Ha azonban a duzzanat, fájdalom vagy feszesség több héten át fennáll, különösen akkor, ha egy jól körülhatárolt területen tapasztaljuk, mindenképp kérjük ki egy szakember véleményét.
Bőrirritáció, viszketés és kiütések
A mell bőrén jelentkező tartós viszketés, apró kiütések vagy durva, hámló felületek sokszor ekcéma vagy allergia következményei, de előfordulhat, hogy a háttérben már daganatos elváltozás áll. Amennyiben a bőrprobléma nem reagál az otthoni kezelésekre, és két hétnél tovább megmarad, gyanút kell fognunk, és fel kell keresnünk bőrgyógyászt vagy onkológust.
Váladékozás
A mellbimbóból spontán, minden előzmény nélkül előtörő váladék akkor különösen gyanús, ha nem áttetsző tejfehér vagy tiszta folyadék, hanem zöldes, sárgás árnyalatú, netán véres. Bár szoptatás vagy bizonyos hormonális kezelések során átmeneti váladékozás előfordulhat, ha nincs ilyen indok, a mellbimbóból visszafolyó folyadék minden esetben orvosi vizsgálatot igényel.
Szeplők és pigmentfoltok
Egyetlen újonnan megjelenő sötét folt, szeplő vagy szabálytalan pigmentáció a mellen legtöbbször bőrgyógyászati kérdés, ugyanakkor bizonyos, ritkább, agresszívabb mellráktípusok — például a gyulladásos emlőrák — is okozhatnak hasonló elváltozásokat. Ha két héten belül nem halványul vagy nem tűnik el az új pigmentfolt, indokolt a szakvizsgálat.
Vörös foltok és zúzódásszerű jelek
Amikor a mell bőrén ütés nélkül megjelenő, vörös vagy lilás elszíneződések láthatók, azt könnyen összetéveszthetjük egy apró sérüléssel. A gyulladásos mellrákhoz azonban gyakran társulnak ilyen zúzódásszerű foltok, amelyeket a daganat nyomása vagy mikrovérzések okoznak. Ha ilyet tapasztalunk, és a folt nem múlik el néhány nap alatt, mindenképp forduljunk orvoshoz.
Mellbimbó viszketése és hámlása
A mellbimbó környékén jelentkező tartós viszketés, hámlás, hámló, piros terület akár a Paget-kór korai jele is lehet — ez a mellbimbó hámrétegének daganatos elváltozása. Ha a kozmetikai kezelések vagy gyulladáscsökkentők nem hoznak javulást, a hozzáértő szakorvosi vizsgálat és szövettani mintavétel elengedhetetlen.
Változás a bőr szerkezetében
A bőr textúrájának megváltozása, amikor a mell bőre megkeményedik, rugalmatlanabbá válik, vagy narancshéjszerű tapintatú pöttyözötté (peau d’orange) alakul, az utalhat a nyirokkeringés zavarára és a daganatos folyamatokra. Ez a jel gyakran előrehaladottabb stádiumban jelenik meg, de ha korán észleljük, még szervmegőrző kezelések is szóba jöhetnek.
Minden nőre vonatkozik a felelősség: a havi önvizsgálat rutinná tétele, a legkisebb elváltozás sem elbagatellizálása, és a szakemberhez fordulás. A korai felismerés jobb gyógyulási esélyt, kevesebb invazív beavatkozást és gyorsabb felépülést jelent – ne halogassuk a vizsgálatot, ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztaljuk!
