Elsőre hihetetlennek tűnik, hogy néhány üres sörösdobozból, egy kevés barkácsanyagból és egy ventilátorból olyan berendezést lehet készíteni, amely télen is hozzájárulhat az otthonunk fűtéséhez. Pedig az úgynevezett sörkollektor valóban működő technológiai megoldás, amely a nap energiáját használja fel a levegő felmelegítésére. Az Argus Sörkollektor néven bemutatott magyar készítésű szerkezet éppen ezzel keltett nagy érdeklődést: megfelelő napsütésben akár 30 Celsius-fok körüli meleg levegőt is képes lehet befújni a helyiségbe. A működéséhez nem szükséges gáz vagy más fűtőanyag, a ventilátor azonban általában elektromos energiát fogyaszt. De vajon valóban csökkenthető vele a fűtésszámla? Hogyan működik, mennyibe kerülhet az elkészítése, és mire kell különösen figyelni, hogy biztonságos legyen? Mutatjuk a házilag építhető sörkollektor legfontosabb titkait.
Sörösdobozokból fűtés? A magyar találmány sokak figyelmét felkeltette
Az energiatakarékosság egyre több magyar család számára fontos szempont, különösen az őszi és téli hónapokban. Amikor megérkeznek a hideg éjszakák, a fűtési szezon hosszú hónapokon keresztül jelenthet rendszeres kiadást a háztartásoknak.
Nem meglepő, hogy sokan keresik azokat az egyszerű, lehetőleg olcsón kivitelezhető megoldásokat, amelyek segítségével mérsékelhetik az otthonuk fűtésére fordított összeget. Vannak, akik szigeteléssel, nyílászárócserével vagy korszerűbb fűtési rendszerrel próbálnak takarékoskodni, mások pedig saját készítésű berendezésekkel kísérleteznek.
Az egyik ilyen különleges megoldás az üres alumínium sörösdobozokból épített napkollektor. Az Argus Sörkollektor néven ismertté vált magyar készítésű szerkezetet egy korábban közzétett videó is bemutatta. A felvételhez kapcsolódó ismertetések szerint a berendezés napsütéses körülmények között meglepően meleg levegőt képes előállítani.
A készülék látványra egyszerű: egy szigetelt keretben feketére festett, egymáshoz illesztett sörösdobozok sorakoznak, amelyekből hosszú légcsatornákat alakítanak ki. A szerkezetet átlátszó fedés védi, miközben a napsugárzás felmelegíti a belsejében lévő fémfelületeket.
A működés különlegessége, hogy a berendezés nem hagyományos értelemben vett kazán vagy elektromos fűtőtest. Nem elégetett tüzelőanyagból és nem egy nagy teljesítményű elektromos fűtőszálból nyeri a hőt, hanem közvetlenül a napsugárzás energiáját hasznosítja.
A sörkollektor alapelve nem kizárólag magyar találmány, hiszen a napenergiával működő légkollektorokat világszerte ismerik. A magyar készítésű változatok és barkácsmegoldások azonban jól megmutatják, hogyan lehet egyszerű, újrahasznosított alapanyagokból hasznos fűtéskiegészítőt építeni.
A legnagyobb titok: nem a súrlódás, hanem a napfény melegíti a levegőt
A sörkollektor működésével kapcsolatban sok helyen olvasható, hogy a feketére festett dobozokon áthaladó levegő a súrlódástól melegszik fel. Ez azonban nem a jelenség helyes fizikai magyarázata.
A levegő felmelegedésének valódi oka a napsugárzás elnyelése és a hőátadás.
A fekete felület a ráeső napfény jelentős részét elnyeli, aminek hatására az alumínium dobozok fala felmelegszik. A dobozok belsejében áramló levegő érintkezik ezekkel a meleg fémfelületekkel, és hőt vesz át tőlük.
Minél kedvezőbbek a napsütési viszonyok, annál több energia érkezhet a kollektorba. A megfelelő szigetelés pedig segít abban, hogy ennek az energiának minél nagyobb része a levegőt melegítse, és ne vesszen el a környezet felé.
A légcsatornák formája és a levegő áramlása szintén befolyásolja a hőátadást. Egyes kialakításokban a levegőt megforgató, turbulenssé tevő elemeket alkalmaznak, hogy jobban érintkezzen a felmelegedett felületekkel.
A berendezés azonban nem állít elő energiát a semmiből. A meleget a Nap biztosítja, a sörösdobozok pedig az energia begyűjtésében és továbbításában játszanak szerepet.
Miért pont sörösdobozokat használnak hozzá?
Az alumínium italosdobozoknak több olyan tulajdonságuk van, amelyek alkalmassá tehetik őket egy házilag készített légkollektor kialakítására.
Először is könnyűek, viszonylag egyszerűen megmunkálhatók, és megfelelő előkészítéssel egymáshoz illeszthetők. Az alumínium emellett jó hővezető, ezért a nap által felmelegített felülete hatékonyan adhatja át a hőt a mellette áramló levegőnek.
A sörösdobozokból egymás után összeállított oszlopok hosszú légcsatornákat képeznek. Ezekben a ventilátor által mozgatott levegő végighaladhat, miközben a fémfalaktól hőt vesz fel.
A kialakítás további előnye, hogy az alumíniumdobozok sok esetben újrahasznosított alapanyagként beszerezhetők. Ugyanakkor a sörkollektor nem kizárólag sörösdobozból készülhet: más, megfelelően kialakított fém légcsatornákkal is megvalósítható ugyanez a működési elv.
A legfontosabb tehát nem az, hogy eredetileg milyen ital volt a dobozban, hanem az, hogy a felhasznált anyag megfelelően vezesse a hőt, ellenálljon az üzemi hőmérsékletnek, és biztonságosan kialakítható legyen belőle az áramló levegő útja.
Így működik lépésről lépésre a sörkollektor
A sörkollektor működésének megértéséhez érdemes elképzelni egy nagy, falra szerelt dobozt, amelynek eleje átlátszó, a belsejében pedig fekete fémcsövek futnak. Amikor a napsugarak elérik a szerkezetet, a sötét felületek felmelegszenek, és ezt a hőt továbbadják a csövekben keringő levegőnek.
A hagyományos, zárt légkörös változatnál a helyiség levegőjét egy ventilátor vezeti a kollektor alsó részébe. Innen a levegő a sörösdobozokból kialakított csatornákon keresztül felfelé halad, miközben egyre több hőt vesz át a felmelegedett alumíniumtól.
A kollektor felső részén egy gyűjtőkamra fogadja a felmelegített levegőt, amelyet egy megfelelően kialakított légcsatornán keresztül visszavezetnek a szobába. A folyamat addig ismétlődhet, amíg elegendő napsugárzás éri a berendezést, és a kollektorból érkező levegő melegebb a szoba levegőjénél.
A ventilátor tehát nem maga állítja elő a hőt. Feladata, hogy folyamatosan mozgassa a levegőt, és a kollektorban összegyűjtött napenergiát eljuttassa a lakótérbe.
A megfelelő működéshez hőszigetelésre, időjárásálló burkolatra és jól kialakított légcsatornákra is szükség van. Ezek hiányában a napsütésből származó energia jelentős része még azelőtt elveszhet, hogy a helyiséget felmelegítené.
Valóban képes 30 fokos levegőt előállítani télen is?
Az Argus Sörkollektorhoz kapcsolódó régebbi bemutatók egyik legérdekesebb állítása, hogy a készülék akár 30 Celsius-fokos levegőt is képes előállítani. Ez elsőre különösen meglepőnek tűnhet, ha arra gondolunk, hogy télen a szabadban gyakran csak néhány fok van.
A jelenség azonban fizikailag teljesen lehetséges. Napos téli időben a közvetlen napsugárzás jelentősen felmelegítheti a sötét felületeket, még akkor is, ha a külső levegő hőmérséklete alacsony.
Fontos viszont tudni, hogy a zárt légkörös sörkollektor általában nem a kinti levegőt szívja be, hanem a szoba levegőjét melegíti tovább. Ha például a helyiség levegője 20 Celsius-fokos, és a kollektorból 30 fokos levegő érkezik vissza, akkor a berendezés 10 fokkal emelte meg az átáramló levegő hőmérsékletét.
Ez hasznos hőnyereség lehet, de nem jelenti automatikusan, hogy az egész szoba is 30 fokosra melegszik.
A végeredményt ugyanis a befújt levegő mennyisége, a helyiség mérete, az épület szigetelése és a folyamatos hőveszteség együtt határozza meg. Egy nagy, rosszul szigetelt szobában lényegesen kisebb lehet a hatás, mint egy kisebb, jól szigetelt helyiségben.
A 30 fokos kifújt levegő tehát lehetséges eredmény, de nem minden időjárásban garantálható teljesítmény.
Az sem pontos állítás, hogy a kollektor egyszerűen megduplázza a külső hőmérsékletet. A Celsius-fokban kifejezett hőmérséklet ilyen összehasonlítása nem jellemzi megfelelően a berendezés teljesítményét.
Egyetlen apróságon is sok múlhat: merre néz a ház fala?
A sörkollektor működését alapvetően meghatározza az elhelyezése. Hiába készül gondosan a berendezés, ha olyan helyre szerelik, ahol a nap csak rövid ideig süti, vagy a nap nagy részében árnyékban van.
Magyarországon általában a déli tájolású, megfelelően benapozott falfelület kedvező a téli napenergia hasznosítására. A délkeleti vagy délnyugati tájolás szintén használható lehet, de ilyenkor a napsütés időbeli eloszlása eltérhet.
A téli hónapokban a Nap alacsonyabban jár az égen, ezért a függőleges vagy nagyobb dőlésszögben elhelyezett kollektorok megfelelő választást jelenthetnek. Régebbi műszaki útmutatók gyakran 45–90 fokos dőlésszöget említenek.
Az árnyékolás azonban komoly problémát okozhat. Egy közeli fa, egy másik épület vagy akár egy nagyobb tetőkinyúlás is jelentősen csökkentheti a szerkezetet érő napsugárzást.
Éppen ezért a kollektor megépítése előtt érdemes megfigyelni, hogy a kiszemelt falfelületet ősszel és télen mely órákban éri közvetlen napfény.
Milyen alapanyagokból épül fel egy házi sörkollektor?
A sörkollektor vonzereje abban rejlik, hogy számos alkatrésze hétköznapi vagy újrahasznosított alapanyagokból is elkészíthető. A működéshez azonban a sörösdobozokon kívül több fontos szerkezeti elemre is szükség van.
Egy hagyományos kialakítású légkollektor általában a következő elemekből áll:
-
Üres, megfelelően megtisztított alumínium italosdobozokból.
-
Stabil, kültéri körülményekhez megfelelően kialakított tartókeretből.
-
Hőálló, matt fekete bevonattal ellátott hőelnyelő felületekből.
-
A hőmérsékletnek megfelelően megválasztott, tartós tömítő- és rögzítőanyagokból.
-
Megfelelő hőszigetelésből a hátoldalon és az oldalfalakon.
-
Hő- és UV-álló, átlátszó fedésből, például erre alkalmas polikarbonátból.
-
Levegőelosztó és -gyűjtő kamrából.
-
Megfelelően méretezett ventilátorból és légcsatornákból.
-
Hőmérséklet-érzékelőből, szabályozásból és szükség esetén visszaáramlást gátló megoldásból.
Ezek közül a sörösdobozok adják a látványos, különleges részt, de a teljesítmény szempontjából a többi alkatrész legalább ilyen fontos.
Ha például a keret hátul nincs megfelelően szigetelve, a megtermelt hő jelentős része a kültér felé távozhat. Ha pedig az átlátszó fedés nem megfelelő, a szél, a csapadék és a hőveszteség ronthatja a működést.
A házi kivitelezés ezért gondos tervezést igényel. Különösen a faláttörések, az elektromos csatlakozás, a rögzítés és a hőálló anyagok kiválasztása esetén indokolt szakember bevonása.
Hogyan készülnek a sörösdobozokból a fűtőcsövek?
A szerkezet legötletesebb része az alumíniumdobozokból kialakított csőrendszer. A dobozokat megfelelő előkészítés után egymáshoz illesztik, így több hosszú, párhuzamos légcsatorna keletkezik.
Az egyes dobozok végeit úgy kell kialakítani, hogy a levegő akadálytalanul át tudjon áramlani rajtuk. A csatlakozásokat tömíteni kell, hogy ne alakuljon ki nem kívánt légszivárgás.
A kész csatornákat fekete hőelnyelő bevonattal látják el. A matt fekete felület több napsugárzást nyelhet el, mint egy világos vagy erősen visszaverő fémfelület.
A hő hatására az alumínium felmelegszik, a benne áramló levegő pedig átveszi ennek a hőnek egy részét. A megfelelő légáramlás kialakításával a szerkezetben összegyűjtött energia hasznosíthatóvá válik.
Az alumíniumdobozok megmunkálásakor azonban éles fémperemek keletkezhetnek, ezért a vágás és az összeállítás megfelelő szerszámokat, védőfelszerelést és gyakorlatot kíván.
Arra is figyelni kell, hogy a felhasznált festékek és tömítések üzemi hőmérsékleten se bocsássanak ki káros anyagokat a lakótérbe visszavezetett levegőbe. Nem minden háztartási ragasztó vagy festék alkalmas ilyen célra.
A ventilátor működése nélkül a meleg könnyen kárba veszhet
A sörkollektorban a hő begyűjtése és a hő elszállítása két külön feladat. A napsugarak a fémcsöveket melegítik, a ventilátor pedig segít a hő átadásában a helyiség levegőjének.
Ezért a ventilátor megfelelő kiválasztása és szabályozása alapvető fontosságú. Ha túl kevés levegő áramlik át a kollektoron, a kimenő levegő ugyan nagyon meleg lehet, de összességében kevés hő jut a szobába.
Ha viszont megfelelő mennyiségű levegőt keringetünk, nagyobb hőteljesítmény is elérhető, még akkor is, ha a kifújt levegő hőmérséklete valamivel alacsonyabb.
Ez egy fontos, sokak számára meglepő összefüggés. Nem feltétlenül az a legjobb sörkollektor, amelyik a legforróbb levegőt fújja ki, hanem az, amelyik a lehető legtöbb hasznos hőt juttatja be a helyiségbe.
Éppen ezért a berendezésbe célszerű olyan hőmérséklet-alapú vezérlést építeni, amely csak akkor működteti a ventilátort, amikor a kollektor valóban képes melegebb levegőt biztosítani.
Mi történik, amikor nem süt a nap?
Ez a sörkollektor egyik legfontosabb korlátja. A berendezés alapvetően a napsugárzásból nyeri az energiáját, ezért a működése szorosan összefügg az időjárással.
Derült téli napokon a szerkezet akár jelentős hőt is begyűjthet. Borult, ködös időben viszont a rendelkezésre álló energia lényegesen kevesebb lehet, éjszaka pedig közvetlen napenergia nem érkezik.
Ha a ventilátor ilyenkor tovább működne, és a lehűlt kollektoron keresztül keringetné a szoba levegőjét, akár hőveszteséget is okozhatna.
Ezért hasznos az automatikus hőmérséklet-szabályozás és a megfelelő visszaáramlás elleni védelem. A rendszernek akkor érdemes működnie, amikor a kollektor ténylegesen hasznos hőt biztosít.
A sörkollektor nem alkalmas arra, hogy egész télen, éjjel-nappal önállóan biztosítsa egy családi ház fűtését. Elsősorban kiegészítő megoldásként érdemes gondolni rá.
Ősszel és tavasszal különösen hasznos lehet
Bár a sörkollektor kapcsán legtöbbször a téli fűtés kerül szóba, a berendezés különösen az átmeneti évszakokban működhet kedvezően.
Ősszel és tavasszal gyakoriak azok a napok, amikor a reggelek és esték már hűvösek, napközben azonban még erős a napsütés. Ilyenkor a házban sokszor csak kiegészítő fűtésre lenne szükség.
Egy megfelelően elhelyezett légkollektor napközben hozzájárulhat a helyiség fűtéséhez, így a hagyományos fűtőberendezésnek kevesebbet kell működnie.
Ez különösen olyan helyiségeknél jelenthet előnyt, amelyeket napközben használnak. Ilyen lehet például egy nappali, dolgozószoba vagy megfelelő adottságú műhely.
A téli hónapokban is lehetnek jól hasznosítható napsütéses időszakok, de a rövidebb nappalok és a gyakoribb felhős idő miatt a teljes szezonban várható energiatermelés kiszámíthatatlanabb.
Valóban kevesebb lehet tőle a fűtésszámla?
A sörkollektor egyik legnagyobb vonzereje a lehetséges megtakarítás. A napenergiából származó hő felhasználásával a hagyományos fűtési rendszernek bizonyos időszakokban kevesebb energiát kell biztosítania.
Ha például egy helyiség hőmérsékletének fenntartásához napközben folyamatos fűtésre lenne szükség, a kollektor által biztosított meleg levegő csökkentheti az egyéb fűtési energia iránti igényt.
A tényleges pénzügyi előny azonban több tényezőtől függ. Számít a kollektor mérete, hatásfoka, a napsütéses órák száma, a szoba hőigénye, valamint az is, hogy milyen energiahordozóval fűtünk.
Nem mindegy például, hogy valaki közvetlen elektromos fűtéssel, hőszivattyúval, gázzal vagy fával biztosítja a meleget. Ugyanakkora mennyiségű hasznosított napenergia eltérő pénzügyi megtakarítást eredményezhet.
A ventilátor áramfogyasztását és a berendezés karbantartását is figyelembe kell venni. A kollektor tehát nem teljesen költségmentesen üzemel, még akkor sem, ha a felhasznált hőenergia forrása ingyenes napsugárzás.
Nem lenne megalapozott azt állítani, hogy egyetlen házi sörkollektor automatikusan megfelezi vagy megszünteti egy család fűtésszámláját. Kedvező körülmények között csökkentheti a költségeket, de a várható megtakarítást egyedileg kell meghatározni.
Mennyibe kerülhet egy sörkollektor elkészítése?
Az interneten számos régebbi leírás található, amelyek viszonylag alacsony elkészítési költségeket említenek. Ezek azonban gyakran tíz-tizenöt évvel ezelőtti anyagárakon alapulnak, ezért a mai költségeket nem lehet közvetlenül ezekből meghatározni.
A sörösdobozok beszerzése önmagában nem feltétlenül jelent nagy kiadást, különösen akkor, ha már rendelkezésre állnak. A többi alkatrész azonban jelentősen befolyásolhatja a teljes költséget.
A megfelelően hő- és UV-álló fedés, a szigetelés, a ventilátor, az elektromos vezérlés, a légtechnikai elemek és a stabil tartószerkezet mind pénzbe kerülnek. Ha a faláttöréshez vagy az elektromos bekötéshez szakemberre van szükség, annak munkadíját is figyelembe kell venni.
Emellett a rendszer későbbi karbantartásával és az esetleges alkatrészcserékkel is számolni kell.
A valódi megtérülést ezért nem az határozza meg, hogy mennyiért sikerült összegyűjteni a sörösdobozokat, hanem az, hogy a teljes készülék mennyibe került, és mennyi hasznos fűtési energiát tud biztosítani évről évre.
Ezekben az otthonokban működhet a legjobban
A sörkollektor elsősorban olyan épületeknél jöhet szóba, amelyek rendelkeznek megfelelő méretű, napos, lehetőleg déli tájolású falfelülettel.
Egy családi háznál például könnyebb lehet megfelelő helyet találni, és a légcsatornákat is az adott helyiséghez lehet igazítani. A kertre néző, déli fekvésű fal vagy a jól benapozott melléképület kedvező adottságot jelenthet.
A jó hőszigetelés szintén előny. Minél kisebb a helyiség hővesztesége, annál nagyobb eséllyel érezhető a napkollektor által biztosított kiegészítő hő.
Egy nagyon rosszul szigetelt épületben azonban a kollektorból érkező meleg jelentős része gyorsan távozhat a falakon, ablakokon vagy egyéb szerkezeteken keresztül.
Társasházi lakásnál a telepítés jóval bonyolultabb lehet. A homlokzat közös tulajdon, az épület külső megjelenésének megváltoztatása, illetve a fal áttörése pedig engedélyezési és társasházi hozzájárulási kérdéseket is felvethet.
A sörkollektor tehát nem minden ingatlanhoz ideális, még akkor sem, ha az elkészítése első ránézésre egyszerűnek tűnik.
Egy fontos veszély: a házilag készített szerkezet túl is melegedhet
A sörkollektor belsejében megfelelő napsütés mellett jóval magasabb hőmérséklet alakulhat ki, mint amit a készülék a helyiségbe befújt levegőnél produkál.
Ez különösen akkor fordulhat elő, ha a napsugárzás erős, de a ventilátor nem működik, vagy a levegő nem tud megfelelően áramolni.
Emiatt fontos a szerkezet minden elemének megfelelő hőállósága. A nem megfelelő műanyagok, festékek, ragasztók és szigetelőanyagok magas hőmérsékleten károsodhatnak, vagy nem kívánt anyagokat bocsáthatnak ki.
A tűzbiztonság szempontjából a megfelelő rögzítés, a hőterhelés figyelembevétele és az elektromos berendezések szabályos telepítése egyaránt elengedhetetlen.
Különösen kerülni kell az ellenőrizetlen, házilag barkácsolt hálózati elektromos bekötéseket. A ventilátort és a vezérlést a környezetnek és a várható üzemi körülményeknek megfelelően kell megválasztani.
A faláttöréseknek is biztonságosnak, időjárásállónak és megfelelően tömítettnek kell lenniük. Nem szabad a meglévő szellőzőrendszer, égéstermék-elvezetés vagy gázkészülék működését veszélyeztetni.
A párásodás és a penész is problémát okozhat
A napkollektor hatékonyságához jó szigetelésre van szükség, de a nedvesség megfelelő kezelése legalább ennyire fontos.
Ha a szerkezetben páralecsapódás keletkezik, és a nedvesség nem tud megfelelően távozni, hosszabb távon károsodhatnak bizonyos alkatrészek. A tartósan nedves részek penészedéshez vagy szerkezeti problémákhoz is vezethetnek.
Ez különösen akkor jelenthet gondot, ha a lakásból érkező párás levegő hidegebb felületekkel találkozik. A jól megtervezett légvezetés, a megfelelő anyagválasztás és az esetleges kondenzvíz kezelésének lehetősége ezért lényeges.
A szoba levegőjét visszaforgató sörkollektor továbbá nem helyettesíti a lakás szellőztetését. A zárt légkörös megoldás ugyanazt a levegőt melegíti újra, így önmagában nem biztosít friss levegőt a lakótérnek.
A megfelelő beltéri levegőminőséghez a szellőztetésről ettől függetlenül gondoskodni kell.
Nyáron is használható a sörkollektor?
A sörkollektor legfontosabb feladata a hidegebb hónapokban történő fűtésrásegítés, de megfelelő kialakítás mellett a rendszer használata más évszakokban is szabályozható.
Nyáron azonban gyakran nincs szükség arra, hogy további meleget juttassunk a lakásba. Sőt, egy napsütéses homlokzaton elhelyezett kollektor kifejezetten magas hőmérsékletre melegedhet.
Éppen ezért a nyári üzemmódot és a túlmelegedés elleni védelmet már a tervezéskor érdemes figyelembe venni.
A megfelelő árnyékolás, szellőztethetőség és hőmérséklet-szabályozás csökkentheti a túlmelegedés kockázatát. A pontos megoldást azonban mindig az adott berendezés műszaki kialakításához kell igazítani.
A kollektorban nyáron felhalmozódó hőt nem szabad automatikusan a lakótérbe vezetni, mert az a hűtési igényt növelheti.
Hogyan lehet ellenőrizni, hogy valóban hatékony-e a szerkezet?
Sokan egyszerűen megmérik a kollektorból kilépő levegő hőmérsékletét, és ha magas értéket látnak, máris sikeresnek tekintik a berendezést.
Ez azonban önmagában nem elegendő a teljesítmény megállapításához.
A ténylegesen hasznosított hőenergia szempontjából az is számít, milyen hőmérsékletű levegő érkezik a kollektorba, mennyivel melegebb levegő távozik belőle, és óránként mekkora levegőmennyiséget mozgat a ventilátor.
Egy olyan berendezés, amely nagyon kevés levegőt melegít fel magas hőmérsékletre, nem feltétlenül biztosít több fűtési energiát, mint egy másik, amely nagyobb mennyiségű levegőt melegít fel mérsékeltebben.
Éppen ezért a komolyabb kísérleteknél a bemenő és a kimenő hőmérsékletet, valamint a légáramot is mérik. A napsugárzás intenzitását és a külső hőmérsékletet szintén érdemes figyelembe venni.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oldalán elérhető, sörkollektorokkal foglalkozó műszaki vizsgálat is ezeknek a tényezőknek a szerepét mutatja be. A kutatási anyag több eltérő légcsatorna-kialakítást vizsgál, és kitér a kollektor hőátadásának fizikai hátterére is.
A pontos mérések segíthetnek eldönteni, hogy az elkészült szerkezet valóban érzékelhető fűtési segítséget biztosít-e.
Mennyire nevezhető környezetbarát megoldásnak?
A sörkollektor egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy egyszerre kapcsolódik az újrahasznosításhoz és a megújuló energia hasznosításához.
Az üres alumíniumdobozok új feladatot kapnak, miközben a berendezés a napsugárzás segítségével állít elő hasznos hőt. Működés közben nincs szüksége földgáz vagy fa elégetésére a hőtermeléshez.
A kollektor azonban nem teljesen környezeti hatásoktól mentes. A keret, a fedés, a szigetelés, a ventilátor és a többi alkatrész előállítása anyag- és energiafelhasználással jár.
A környezeti előny ezért attól is függ, mennyi ideig használható a szerkezet, milyen gyakran termel hasznos hőt, és mennyi más forrásból származó energiát képes kiváltani.
Megfelelően megtervezett, hosszú élettartamú berendezés esetén a napenergia hasznosítása valódi előnyt jelenthet. Ha viszont a szerkezet gyorsan tönkremegy vagy rossz helyre kerül, a várható haszon is kisebb lesz.
Érdemes-e házilag elkészíteni?
A sörkollektor érdekes barkácsprojekt lehet azoknak, akik szeretnek műszaki megoldásokkal foglalkozni, rendelkeznek megfelelő szerszámokkal, és szívesen kísérleteznek az energiatakarékosság lehetőségeivel.
A kivitelezést azonban nem érdemes pusztán egy rövid internetes videóra alapozni. A látványos bemutatók gyakran csak a működés legérdekesebb pillanatait mutatják, miközben a szigetelés, a tömítések, az elektromos védelem és a falcsatlakozás részleteiről kevesebb szó esik.
Egy biztonságos és tartósan működő berendezés elkészítéséhez pontos tervezésre, megfelelő műszaki ismeretekre és jó minőségű alapanyagokra van szükség.
Aki nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal, annak célszerű szakemberrel átbeszélnie az elképzelést, különösen akkor, ha a kollektor közvetlenül a lakótérhez csatlakozik.
A házilag készített napenergiás fűtésrásegítés akkor lehet igazán értékes, ha az alacsony költség nem megy a biztonság, a tartósság és a használhatóság rovására.
Megéri a sörkollektor, vagy csak egy látványos internetes trükk?
A sörkollektor nem pusztán internetes szemfényvesztés. A mögötte álló elv valós: a napsugárzás felmelegíti a sötét fémfelületet, amely hőt ad át a rajta keresztülvezetett levegőnek.
Az alumínium italosdobozokból kialakított légkollektorokat műszaki vizsgálatokban is tanulmányozták, működésük pedig összhangban áll a hőátadás ismert fizikai törvényeivel.
A berendezéssel ugyanakkor nem lehet korlátlanul meleget előállítani. A hasznosítható hőenergia mennyiségét a napsugárzás, a kollektor felülete, a levegő áramlása és a hőveszteség határozza meg.
A legnagyobb előnye ezért nem az, hogy minden körülmények között kiváltja a meglévő fűtést, hanem az, hogy napos időben ingyenesen rendelkezésre álló energiaforrásból biztosíthat kiegészítő hőt.
Az Argus Sörkollektor néven bemutatott magyar szerkezet jó példája annak, hogyan lehet egyszerű alapanyagokból használható műszaki ötletet megvalósítani.
A legfontosabb tanulság, hogy néhány üres sörösdobozból valóban készülhet napenergiával működő fűtésrásegítő berendezés. Megfelelő napsütésben akár 30 fokos vagy annál melegebb levegő is előállhat, de a tényleges hatékonyságot nem egyetlen hőmérsékleti adat, hanem az egész rendszer teljesítménye mutatja meg.
Aki rendelkezik megfelelően benapozott falfelülettel, műszaki ismeretekkel és a biztonságos kivitelezés feltételeivel, annak a sörkollektor érdekes energiatakarékossági lehetőséget jelenthet. A legjobb eredményt azonban általában akkor adja, ha egy jól szigetelt otthon meglévő fűtési rendszerét egészíti ki.
Forrás:tudnodkell.info













