Amikor a minimálbér emeléséről hallunk, a legtöbben azokra gondolunk, akik a legkisebb fizetésért dolgoznak. Ez persze igaz, hiszen nekik közvetlenül nő a havi bérük. A történet azonban itt nem ér véget. A minimálbérhez ugyanis rengeteg más összeg is kötődik, a kisgyermekes anyák GYED-jétől a táppénz felső határán át a munkáltatói ajándékokig és a vállalkozók adómentes jövedelméig. Ha a minimálbér nő, ezek az összegek is automatikusan emelkednek, sokszor anélkül, hogy erről külön hírt hallanánk. Ezért érdemes jobban odafigyelni erre a változásra. Előfordulhat, hogy te vagy a családod is jobban jártok vele, mint elsőre gondolnád – írja a Pénzcentrum.
2027-ben a bruttó minimálbér 347 ezer forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig eléri a 396 ezer forintot. Ez a minimálbér esetében 7,5, a garantált bérminimumnál 6,1 százalékos emelést jelent. Ezek a számok önmagukban talán nem tűnnek látványosnak, de a hatásuk sokkal szélesebb körű. Az emelés a GYED maximális összegét, a táppénz felső határát, a vállalkozók adómentes jövedelmét és a munkáltatók egyes fizetési kötelezettségeit is érinti. Vagyis a kismamáktól a betegszabadságon lévőkön át a kisvállalkozókig nagyon sokan érezhetik a változást. Ha te is ezek közé tartozol, érdemes pontosan tudni, mire számíthatsz jövőre.
A jó hír az, hogy a változások egy része a minimálbér meghatározott százalékához vagy többszöröséhez kötődik. Így ezeket az összegeket külön számítás nélkül, egyszerűen meg lehet határozni. Nem kell tehát bonyolult rendeletekre vagy újabb bejelentésekre várni, a minimálbér ismeretében máris kiszámolható, mennyivel nő majd a GYED vagy a táppénz plafonja. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, mely tételeknél és mekkora változással lehet számolni 2027-ben. Konkrét számokkal mutatjuk meg, mit jelent az emelés a gyakorlatban, legyen szó kismamákról, munkavállalókról, munkáltatókról vagy egyéni vállalkozókról. Így könnyebben átláthatod, hogyan érinti a változás a te helyzetedet.
Arról is szót ejtünk, mi az, ami nem emelkedik automatikusan a minimálbérrel. Ez legalább annyira fontos, mert sokan tévesen azt hiszik, hogy minden állami juttatás a legkisebb kereset emelésével együtt nő. Valójában több közismert támogatás összegét más szabályok határozzák meg, így ezeknél nem számíthatsz automatikus emelésre. Ha szeretnéd pontosan tudni, mire számíthatsz, és mire nem, olvasd végig a cikket. A végére tisztán látod majd, hogyan alakulnak 2027-ben a téged érintő összegek. Az is kiderül, érdemes-e már most beépítened őket a családi vagy vállalkozói költségvetésedbe, hogy a jövő év eleje ne érjen meglepetésként.
Mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum?
Kezdjük az alapokkal. A bruttó minimálbér 2027-ben 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra emelkedik. Ez az az összeg, amelyet egy teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak legalább meg kell kapnia, függetlenül attól, milyen munkát végez. A garantált bérminimum, amely a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökre vonatkozik, 6,1 százalékkal, 396 ezer forintra nő. A két szám közötti különbség azért fontos, mert sok juttatás és kötelezettség hol az egyikhez, hol a másikhoz igazodik. Ha szakképzett munkát végzel, valószínűleg a garantált bérminimum vonatkozik rád, így az alsó határ számodra magasabb, mint a sima minimálbér.
Fontos megérteni, hogy a minimálbér egyfajta viszonyítási pont a magyar szabályozásban. Számos jogszabály nem fix forintösszeget határoz meg, hanem a minimálbér valahány százalékát vagy többszörösét. Ennek az az előnye, hogy ezek az összegek automatikusan követik a bérek alakulását, és nem kell minden évben külön dönteni róluk. Így amikor a minimálbér nő, a hozzá kötött összegek is egyszerre emelkednek. Ez a megoldás egyszerre kiszámítható és átlátható, hiszen bárki könnyen kiszámolhatja, mennyivel nő egy-egy juttatás. A következő részekben végigmegyünk a legfontosabb ilyen tételeken, és megmutatjuk, kinek mit jelent a változás.
Ha minimálbéren vagy garantált bérminimumon dolgozol, az emelés közvetlenül a havi fizetésedben jelenik meg. A bruttó összeg növekedése után a nettó béred is emelkedik, ami a mindennapi kiadásokban érezhető lehet. Ha a családodban többen is ilyen bérért dolgoznak, a többlet összeadódik, és a háztartás egészének költségvetésén is látszik majd. Érdemes januárban figyelmesen átnézni a bérpapírodat, hogy valóban a megemelt összeget kaptad-e meg. Ha valami nem stimmel, időben jelezd a munkáltatódnak. A minimálbér emelése ugyanis kötelező, és minden munkáltatónak be kell tartania, akármilyen méretű cégről vagy ágazatról van szó.
GYED: közel félmillió forint lehet a maximum
Az egyik legfontosabb változás a gyermekek után járó ellátásoknál jelentkezik, és ez sok kisgyermekes családot érinthet. A GYED maximális összege a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, így a következő évben már közel félmillió forint lehet. A GYED, vagyis a gyermekgondozási díj, a korábbi jövedelem alapján jár azoknak a szülőknek, akik a gyermek születése előtt biztosítottak voltak. Az ellátás összege a korábbi kereset 70 százaléka, de van egy felső határa, amely a minimálbér kétszereséhez igazodik. Vagyis aki korábban jól keresett, annak a GYED-je a plafonig emelkedhet, és ez a plafon most a minimálbérrel együtt feljebb kerül.
A GYED és az örökbefogadói díj maximális összege tehát havi 33 880 forinttal emelkedhet. Ez éves szinten 406 560 forintos különbséget jelent annak, aki egész évben a maximális ellátásban részesül. Gondolj bele, mennyit számít ez egy olyan családnál, ahol az egyik szülő otthon van a kisbabával, és a háztartás bevétele hirtelen jelentősen lecsökken. A pelenka, a babaétel, a ruha és a rengeteg apró kiadás mellett minden plusz forint jól jön. Az emelés révén a nagyobb keresetű szülők a GYED alatt is jobban megközelíthetik a korábbi életszínvonalukat, ami sok aggodalomtól megkímélheti őket a babavárás és a kisgyermekes időszak alatt.
Érdemes azonban tudni, hogy a maximális összeget csak azok kapják meg, akiknek a korábbi jövedelme elég magas volt ahhoz, hogy a 70 százaléka elérje a plafont. Aki korábban kevesebbet keresett, annak a GYED-je továbbra is a saját korábbi keresetéhez igazodik, és nem éri el a felső határt. Az emelés tehát elsősorban a magasabb keresetű szülőket érinti közvetlenül. Ettől függetlenül fontos változás, hiszen a plafon évekig visszafogta azoknak az ellátását, akik a gyermekvállalás előtt jól kerestek. Ha te is babát vársz, vagy jelenleg GYED-en vagy, érdemes utánanézni, hogy a te esetedben eléred-e a maximális összeget, és mennyivel nőhet az ellátásod.
A GYED-nek vannak különleges formái is, amelyeknél szintén változnak az összegek. A diplomás GYED-nél két külön számítási alap van. Az alapképzésben részt vevő hallgatóknál a minimálbér, a mesterképzésben és doktori képzésben tanulóknál pedig a garantált bérminimum az irányadó, és ennek 70 százaléka az ellátás. Ez azoknak a fiatal anyáknak szól, akik egyetemi tanulmányaik alatt vagy közvetlenül utána vállalnak gyermeket, és így még nem szerezhettek elegendő munkaviszonyt. A nevelőszülői GYED esetében a minimálbér 55 százaléka az ellátás számítási alapja, amelyből a 70 százalékos ellátási mérték alapján állapítják meg a tényleges összeget. Mivel ezek is a minimálbérhez kötődnek, 2027-ben ezek az ellátások is emelkednek.
Táppénz: feljebb kerül a felső határ
A táppénznél szintén emelkedik a felső határ. A jelenlegi napi 21 520 forint helyett 2027-ben már 23 133 forint lehet a maximálisan kifizethető összeg. A táppénz azoknak jár, akik betegség miatt nem tudnak dolgozni, és a kiesett keresetük egy részét pótolja. Egy hosszabb betegség vagy egy műtét utáni lábadozás során a táppénz összege komolyan befolyásolhatja, hogyan tud a család gazdálkodni. A felső határ emelése azoknak segít, akiknek a korábbi keresete olyan magas volt, hogy a táppénzük eddig a plafonba ütközött. Nekik 2027-től napi szinten valamivel több pénz járhat betegség esetén, ami egy hosszabb kiesésnél már érezhető összeggé adódik össze.
Fontos azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy minden táppénzen lévő automatikusan ennyit kap. Az ellátás tényleges összegét továbbra is a korábbi kereset és a biztosítási idő határozza meg. Vagyis a napi 23 133 forint csak a maximum, amelyet a legmagasabb keresetűek érhetnek el. Aki korábban kevesebbet keresett, vagy rövidebb biztosítási idővel rendelkezik, annak a táppénze ennél alacsonyabb lesz. Ezt azért érdemes tisztán látni, mert sokan tévesen azt gondolhatják, hogy a felső határ emelése mindenkinek több táppénzt jelent. Valójában csak azokat érinti, akik eddig is a plafon közelében voltak. Ha bizonytalan vagy, a munkáltatód bérszámfejtője meg tudja mondani, mekkora táppénzre lennél jogosult.
Munkáltatói juttatások: ezek is többet érhetnek
A minimálbér emelkedése a munkáltatók által adható egyes juttatások értékhatárát is növeli. Ezek közül több olyan van, amelyről a munkavállalók talán nem is tudják, hogy közvetlenül a minimálbérhez igazodik. Kezdjük a csekély értékű ajándékkal. Ezt a munkáltató évente legfeljebb három alkalommal adhatja ebben a kedvező adózási formában, például karácsonykor vagy egy céges ünnepségen. Az egy alkalommal adható értékhatár 2027-ben 34 700 forintra emelkedik, így három ilyen juttatás együttes értéke már 104 100 forint lehet. Ha a munkáltatód él ezzel a lehetőséggel, a jövőben valamivel értékesebb ajándékokra számíthatsz, ami egy kellemes meglepetés lehet az év során.
A kulturális, sport- és állatkerti belépők esetében az éves adómentes keret a minimálbér összegéhez igazodik. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató 2027-ben már 347 ezer forint értékben biztosíthat ilyen belépőket adómentesen az adott munkavállalónak, a törvényi feltételek betartásával. Ez egy remek lehetőség lehet arra, hogy a dolgozók és a családjuk több kulturális programon vegyenek részt. Színház, koncert, sportesemény vagy egy családi állatkerti kirándulás is beleférhet ebbe a keretbe. Ha a munkáltatód kínál ilyen juttatást, érdemes kihasználni, hiszen ezek az élmények a szabadidő eltöltésének értékes formái, és adómentesen jutsz hozzájuk. Érdemes rákérdezni a HR-osztályon, elérhető-e nálatok ez a lehetőség.
A távmunkában dolgozóknál is emelkedik az igazolás nélkül elszámolható költségtérítés felső határa. A minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg havonta 32 280 forintról 34 700 forintra nő. Ez azoknak szól, akik otthonról dolgoznak, és így saját maguk fedezik az áram-, internet- és fűtési költségek egy részét. A munkáltató ezt a költségtérítést igazolás nélkül, adómentesen fizetheti ki nekik, vagyis nem kell számlákat gyűjteni és bemutatni. Ha te is otthonról dolgozol, ez a havi kb. 2400 forintos növekedés kicsinek tűnhet, de egy év alatt már közel 29 ezer forintot tesz ki. Ez legalább részben ellensúlyozhatja a rezsi emelkedését, amelyet az otthoni munkavégzés okoz.
A munkabérelőlegnél a minimálbér ötszöröse a meghatározó összeghatár. Így 2027-ben már 1 millió 735 ezer forint lehet az a kamatmentes munkabérelőleg, amely a jogszabályban meghatározott feltételekkel adómentesen folyósítható. Ez azoknak lehet hasznos, akiknek váratlan, nagyobb kiadásuk adódik, például egy autójavítás, egy sürgős lakásfelújítás vagy egy egészségügyi költség miatt. A kamatmentes munkabérelőleg jó alternatíva lehet egy drága bankhitel helyett, hiszen nem kell utána kamatot fizetni, és a munkáltató a későbbi fizetésekből vonja le. Természetesen ez a munkáltató döntésén múlik, nem jár automatikusan. Ha azonban szorult helyzetbe kerülsz, érdemes rákérdezni, van-e erre lehetőség a munkahelyeden.
Ezek a munkáltatói juttatások jól mutatják, mennyire szerteágazó a minimálbér hatása. Sokan nem is tudják, hogy a céges karácsonyi ajándék értékhatára vagy a távmunka-költségtérítés összege a legkisebb fizetéshez kötődik. Fontos azonban látni, hogy ezek a juttatások nem járnak automatikusan minden dolgozónak. A munkáltató dönti el, hogy él-e velük, és milyen mértékben. A minimálbér emelése csak azt teszi lehetővé, hogy magasabb értékben adhassa őket adómentesen vagy kedvezményesen. Ha szeretnéd tudni, a te munkahelyeden melyik lehetőség érhető el, érdemes megkérdezni a HR-osztályt vagy a bérszámfejtést. Lehet, hogy olyan juttatásról is kiderül, amelyről eddig nem is tudtál.
Személyi kedvezmény: több adó maradhat a zsebedben
A személyi kedvezményre jogosultak is magasabb összeget érvényesíthetnek. Ez a kedvezmény a súlyosan fogyatékos személyeket, illetve bizonyos betegségekben szenvedőket illeti meg, és az adójukat csökkenti. A kedvezmény havi adóalap-kedvezmény formájában jár, amelynek összege a minimálbér egyharmadának megfelelő, száz forintra kerekített érték. Ez 2027-ben 115 700 forintra nő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jogosultak jövedelmének ekkora része után nem kell személyi jövedelemadót fizetni. A változás azoknak segíthet, akik egészségügyi okokból amúgy is többletkiadásokkal szembesülnek, hiszen náluk minden megtakarított forint különösen sokat számít a mindennapokban.
Nézzük, mennyi megtakarítást jelent ez forintban. A 115 700 forintos adóalap-kedvezmény 15 százalékos személyi jövedelemadóval számolva havi 17 355 forintos adómegtakarítást jelenthet. Ez a 2026-os 16 140 forinthoz képest havi 1215 forinttal több. Éves szinten ez a különbség közel 15 ezer forint, a teljes éves megtakarítás pedig meghaladja a 208 ezer forintot. Ha a családodban van valaki, aki jogosult a személyi kedvezményre, érdemes ellenőrizni, hogy valóban érvényesíti-e. Sokan nem tudnak erről a lehetőségről, vagy nem kérik a kedvezményt, pedig jelentős összeget hagyhat a családnál. Az érvényesítéshez általában orvosi igazolás szükséges, a részletekről a NAV ad pontos tájékoztatást.
Vállalkozók: milliókkal nőnek az értékhatárok
A minimálbér emelése az egyéni vállalkozók és az őstermelők számára is fontos változásokat hozhat. Az átalányadózásban például az adómentes jövedelemrész az éves minimálbér feléhez igazodik, de a bevételi értékhatárok is a minimálbér többszörösében vannak meghatározva. Az átalányadózás az egyik legnépszerűbb adózási forma a kisvállalkozók körében, hiszen egyszerű, és sok esetben kedvező. Ha te is átalányadózó egyéni vállalkozó vagy, például fodrász, kozmetikus, webfejlesztő vagy kisiparos, akkor a minimálbér emelése közvetlenül a te adódat is befolyásolja. Érdemes tehát pontosan tudni, hogyan változnak az értékhatárok 2027-ben, és mennyivel kevesebb adót kell majd fizetned.
Az átalányadózóknál 2027-ben már évi 2 millió 82 ezer forint jövedelemig nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ami az éves minimálbér felének felel meg. Az általános bevételi értékhatár 41,64 millió forintra emelkedik, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózóknál pedig 208,2 millió forint lesz a felső határ. Ezek a számok azt jelentik, hogy a vállalkozók nagyobb bevételig maradhatnak az átalányadózás egyszerű és kedvező rendszerében. Ha a vállalkozásod növekszik, a magasabb értékhatár miatt kisebb az esélye, hogy át kell térned egy bonyolultabb adózási formára. Ez sok kisvállalkozónak jelent biztonságot és kiszámíthatóságot.
Fontos azonban, hogy az adómentes jövedelemrész nem azonos a bevétellel. Ezt sokan összekeverik, ezért érdemes tisztázni. Az átalányadózásban a bevételből először le kell vonni a tevékenységhez kapcsolódó költséghányadot, és az így kiszámított jövedelemre vonatkozik az adómentesség. Vagyis ha például egy vállalkozónak 4 millió forint bevétele van, és a költséghányada 50 százalék, akkor a jövedelme 2 millió forint lesz. Az adómentesség erre a jövedelemre vonatkozik, nem a teljes bevételre. Ha bizonytalan vagy abban, hogyan számold ki a saját adódat, érdemes könyvelőhöz fordulnod. Ő pontosan meg tudja mondani, hogyan érintik a változások a vállalkozásodat, és mennyi adót kell majd fizetned.
Az átalányadózás 2027-ben egy másik szempontból is kedvezőbbé válhat. Az általános költséghányad 45-ről 50 százalékra emelkedik. Ez azonban már nem a minimálbér-emelés következménye, hanem egy külön adójogi változás. A magasabb költséghányad azt jelenti, hogy a bevétel nagyobb részét tekintik költségnek, így kisebb lesz az a jövedelem, amely után adót kell fizetni. Ez a minimálbérhez kötött adómentes jövedelemrész emelésével együtt tovább csökkentheti az átalányadózók adóterheit. Ha átalányadózó vagy, a két változás együttesen akár érezhető megtakarítást is hozhat 2027-ben. Érdemes könyvelőddel együtt kiszámolni, pontosan mennyivel csökken majd az adód.
A járulékfizetési kötelezettségek is emelkednek
A minimálbérhez kötött összegek nemcsak a támogatásoknál és kedvezményeknél jelennek meg. A munkáltatók és a vállalkozók egyes járulékfizetési kötelezettségeit is befolyásolják, ami számukra többletterhet jelenthet. A munkaviszonyban foglalkoztatottak után a társadalombiztosítási járulékot bizonyos törvényi kivételekkel legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni. Ez az alsó határ 2027-ben havi 104 100 forintra emelkedik. Hasonló szabály vonatkozik a biztosítási küszöböt elérő megbízási jogviszonyokra is. Ez elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatásnál lehet fontos, ahol a fizetés alacsonyabb, de a járulékot legalább ennek az alsó határnak megfelelően kell megfizetni.
Az egyéni vállalkozók esetében a minimum járulékalap a tevékenység képesítési követelményeitől függően a minimálbér vagy a garantált bérminimum lehet. Így az előbbi esetben havi 347 ezer, az utóbbinál 396 ezer forintra nő a minimumalap. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozóknak legalább ezek után az összegek után kell járulékot fizetniük, még akkor is, ha a tényleges jövedelmük ennél alacsonyabb. Ez a kisvállalkozók számára többletkiadást jelenthet, amelyet érdemes előre beépíteni a vállalkozás költségvetésébe. A magasabb járulékalapnak azonban van előnye is: magasabb lehet a későbbi nyugdíj, és több társadalombiztosítási ellátásra lehet jogosultság.
A szociális hozzájárulási adó éves felső határa bizonyos külön adózó jövedelmeknél a havi minimálbér 24-szerese, ami 2027-ben 8 millió 328 ezer forint lesz. Fontos, hogy ez nem minden jövedelemre vonatkozó általános szocho-plafon, csak bizonyos esetekben alkalmazandó. A rehabilitációs hozzájárulásnál is emelkedik az alapösszeg. Ezt a megváltozott munkaképességű munkavállalók kötelező foglalkoztatási arányát nem teljesítő cégeknek kell fizetniük a hiányzó létszám után. A jelenlegi szabály szerinti, kilencszeres szorzóval számolva ez 3 millió 123 ezer forint évente, hiányzó munkavállalónként. Ezek a tételek elsősorban a munkáltatókat és a nagyobb jövedelmű vállalkozókat érintik.
Mi az, ami nem emelkedik automatikusan?
Nem minden közismert állami támogatás igazodik a minimálbérhez. Ezt fontos tisztán látni, mert sokan tévesen azt gondolják, hogy a minimálbér emelésével minden juttatás automatikusan nő. A családi pótlék, a GYES, a GYET és az anyasági támogatás összege például nem változik automatikusan a legkisebb kereset emelésével. Ezeknél más jogszabályi összeghatár vagy rögzített összeg az irányadó. A családi pótlék emeléséről például külön kormányzati döntés született, amely a tervek szerint a minimálbértől függetlenül duplázza meg az összeget. A GYES és a GYET összege viszont más szabályok szerint alakul, és ezekre nem érdemes automatikus emelést várni.
A CSED sem a minimálbér meghatározott százalékaként működik. Az ellátás alapja a korábbi jövedelemhez kötődik, így a minimálbér emelése közvetlenül nem befolyásolja az összegét. A munkáltatói szochokedvezményeknél szintén külön kell vizsgálni az egyes jogcímeket. Egyes kedvezményeknél a minimálbérhez kötött jövedelmi korlát vagy kedvezményalap változik, de nem lehet minden munkáltatói adókedvezményre egységes emelkedést számolni. Ha munkáltató vagy, és szeretnéd pontosan tudni, hogyan érintenek a változások, érdemes könyvelőddel vagy adószakértővel átnézni az egyes kedvezményeket. Így biztos lehetsz abban, hogy minden lehetőséget kihasználsz, és nem ér meglepetés a jövő év elején.
Mit jelent mindez a te pénztárcádnak?
A minimálbér 2027-es emelése tehát jóval több embert érint, mint elsőre gondolnánk. A minimálbér 347 ezer, a garantált bérminimum 396 ezer forintra nő, és ezzel együtt emelkedik a GYED maximuma havi 33 880 forinttal, a táppénz napi felső határa 23 133 forintra, a személyi kedvezmény adómegtakarítása havi 17 355 forintra. A munkáltatói juttatások értékhatárai is nőnek, a csekély értékű ajándéktól a távmunka-költségtérítésen át a kamatmentes munkabérelőlegig. A vállalkozóknál emelkedik az adómentes jövedelemrész és a bevételi értékhatár, de a járulékfizetési kötelezettségeik is nőnek. A családi pótlék, a GYES, a GYET, az anyasági támogatás és a CSED viszont nem követi automatikusan a minimálbért.
Téged melyik változás érint a legjobban? Kismama vagy, és a GYED emelése számít neked a legtöbbet, vagy vállalkozóként az átalányadó új értékhatárait figyeled? Esetleg a munkahelyeden szeretnéd jobban kihasználni a juttatásokat? Írd meg kommentben, mert kíváncsiak vagyunk, kinek mit hoz a 2027-es év. Ha ismersz olyan kismamát vagy kisvállalkozót, akinek hasznos lehet ez az összefoglaló, oszd meg vele a cikket. Ha pedig szeretnél elsőként értesülni a béreket, adókat és állami juttatásokat érintő minden fontos változásról, kövess minket Facebookon. Így biztosan nem maradsz le semmiről, ami a pénztárcádat érinti.













