Újabb aggasztó fejlemények irányították a figyelmet a csernobili atomerőműre, ahol a 2025 februárjában megsérült védőburok helyreállítása sürgető feladattá vált. A párizsi nemzetközi donorkonferencián 303 millió euró, vagyis megközelítőleg 110 milliárd forint értékű támogatást ajánlottak fel a munkálatokra. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma korábban arra figyelmeztetett, hogy a szükséges javítások elmaradása hosszabb távon veszélyes radioaktív anyagok környezetbe jutásának kockázatával járhat. A szakembereknek nem csupán egy megsérült tetőszerkezetet kell kijavítaniuk: a világ egyik legérzékenyebb nukleáris létesítményének biztonságát kell hosszú távon helyreállítaniuk. A legfontosabb kérdés most az, elegendő lesz-e a nemzetközi segítség, és milyen állapotban van jelenleg a sérült atomerőmű – írja az ATV.
Negyven évvel az emberiség egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófája után ismét komoly nemzetközi összefogásra van szükség Csernobilban. Az ukrajnai atomerőmű négyes reaktorát védő, hatalmas acélszerkezet 2025 februárjában egy dróntámadás következtében rongálódott meg, és a sérülések azóta is jelentős műszaki kihívást jelentenek.
A létesítmény helyreállítása érdekében 2026. november 9-én Párizsban nemzetközi donorkonferenciát tartottak, amelyet Franciaország és Ukrajna kormánya, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az EBRD szervezett.
A november 10-én közzétett hivatalos összesítés alapján 14 ország és nemzetközi szervezet összesen 303 millió eurónyi támogatást vállalt. A felajánlások között az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, az Európai Unió és több más nemzetközi partner hozzájárulása is szerepel.
Az összeg jelentős, de a teljes helyreállításra egyelőre nem elegendő. Az első becslések szerint legalább 500 millió euróra lehet szükség ahhoz, hogy a megsérült védőszerkezet ismét maradéktalanul elláthassa feladatát.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a javításokat nem lehet a végtelenségig halogatni. A sérült burkolat, a meghibásodott rendszerek és a hosszabb távon kialakuló korrózió egyaránt növelhetik a kockázatokat.
Fontos azonban már most tisztázni: a védőburok sérülése nem jelenti azt, hogy Csernobilban jelenleg újabb nukleáris katasztrófa zajlik. A rendelkezésre álló hivatalos ellenőrzési eredmények nem mutattak ki rendellenes radioaktív kibocsátást a dróntámadás következtében. A mostani nemzetközi összefogás célja éppen az, hogy a hosszú távú biztonsági kockázatokat még időben csökkentsék.
303 millió eurót ajánlottak fel Csernobil megmentésére
A párizsi konferencia egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a nemzetközi közösség jelentős pénzügyi támogatást helyezett kilátásba a csernobili védőburok helyreállításához.
A hivatalos tájékoztatás szerint a konferencián összesen 34 ország és nemzetközi szervezet képviseltette magát, közülük 14 vállalt konkrét pénzügyi hozzájárulást.
A 303 millió eurós összeg közel 110 milliárd forintnak felel meg, bár a pontos forintérték az alkalmazott árfolyamtól függ.
Az összeg az EBRD által kezelt Nemzetközi Csernobili Együttműködési Számlához, vagyis az ICCA-hoz kapcsolódik. A pénzügyi mechanizmus célja, hogy a különböző országok támogatásait összehangoltan lehessen a nukleáris biztonságot szolgáló munkálatokra fordítani.
Különösen fontos különbség, hogy a 303 millió euró felajánlott, vállalt támogatás, nem pedig olyan összeg, amelynek minden euróját már át is utalták és felhasználták.
A pénzügyi kötelezettségvállalások tényleges megvalósítása és a munkálatok finanszírozása további szervezést, szerződéskötéseket és ellenőrzést igényel.
A konferencia szervezői bizakodóak, hiszen a következő hónapokban további felajánlásokat várnak. Görögország, Moldova és Hollandia például már jelezte részvételi szándékát, de hozzájárulásuk összegét egyelőre nem határozták meg véglegesen.
Legalább 500 millió euróba kerülhet a helyreállítás
A csernobili új védőburok javításának költségét a szakemberek egyelőre legalább 500 millió euróra becsülik.
Ez azt jelenti, hogy a mostani, 303 millió eurós felajánlások a becsült összeg valamivel több mint 60 százalékát fedeznék.
| Pénzügyi adat | Összeg |
|---|---|
| A helyreállítás becsült minimális költsége | 500 millió euró |
| A párizsi konferencián vállalt támogatások | 303 millió euró |
| A becsült minimális költségből fennmaradó rész | 197 millió euró |
| A mostani vállalások aránya | 60,6% |
A táblázat alapján tehát legalább további 197 millió eurónyi finanszírozásra lehet szükség a jelenlegi minimális költségbecslés eléréséhez.
A pontos végösszeg azonban még nem ismert. Az EBRD szerint a részletes műszaki felmérések során további sérülésekre és nehezen előre jelezhető problémákra is fény derülhet.
A sérült reaktor környezetében végzett munkálatok különleges biztonsági előírásokat, speciális eszközöket és tapasztalt szakembereket igényelnek. A helyreállítás így jóval összetettebb feladat, mint egy hagyományos ipari épület javítása.
Németország 50 millió euróval járulna hozzá a munkálatokhoz
A nemzetközi segítségnyújtásban Németország az egyik legjelentősebb szereplő. Carsten Schneider német környezetvédelmi miniszter tájékoztatása szerint Berlin 50 millió euróval támogatná a sérült védőszerkezet helyreállítását.
Franciaország szintén jelentős hozzájárulást vállalt. Roland Lescure francia gazdasági és pénzügyminiszter bejelentése alapján az ország újabb 30 millió eurót különített el a munkálatokra, a korábbi 10 millió eurós hozzájárulással együtt így összesen 40 millió eurós francia támogatásról beszélhetünk.
A két ország mellett több más európai állam, valamint az Európai Unió is részt vesz a finanszírozásban.
Az ügy különösen fontos Franciaország számára, amely 2026-ban a G7-csoport soros elnökségét látja el. A világ vezető fejlett gazdaságait tömörítő együttműködés tagjai már korábban megállapodtak abban, hogy közösen segítik a csernobili nukleáris létesítmény biztonságának helyreállítását.
Október közepén a G7-országok összesen 260 millió eurónyi támogatási vállalást jelentettek be, amelyet a párizsi konferencián további nemzetközi hozzájárulások egészítettek ki.
Fontos, hogy a korábban bejelentett 260 millió eurót nem szabad automatikusan hozzáadni a most ismertetett 303 millió euróhoz. Az összegek között átfedés van, hiszen a párizsi összesítés a különböző nemzetközi támogatási vállalásokat együttesen mutatja be.
Az Egyesült Államok akár 100 millió dollárt is biztosíthat
A csernobili helyreállítás egyik legfontosabb nemzetközi támogatója az Egyesült Államok.
Az amerikai külügyminisztérium már 2026. április 29-én bejelentette, hogy legfeljebb 100 millió dollárnyi támogatást kíván biztosítani a nukleáris biztonsági rendszer helyreállításához.
Washington akkor arra is figyelmeztetett, hogy a megrongálódott védőszerkezet megfelelő javítás nélkül hosszabb távon nem képes az eredeti tervek szerinti védelmet nyújtani.
Az amerikai külügyminisztérium szerint a szükséges munkálatok elmaradása veszélyes radioaktív anyagok környezetbe jutásának kockázatát idézheti elő.
A figyelmeztetés jelentőségét az adja, hogy a csernobili négyes reaktorban továbbra is radioaktív anyagok találhatók, amelyek megfelelő elszigetelése rendkívül fontos.
Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben már több százmillió dollárral járult hozzá a csernobili nukleáris biztonsági projektekhez. A mostani felajánlás ennek a hosszú távú együttműködésnek a folytatása.
A 100 millió dollár ugyanakkor az amerikai külügyminisztérium által korábban bejelentett maximális támogatási szándékot jelenti. A tényleges folyósítás a rendelkezésre álló forrásoktól és a végleges megállapodásoktól függ.
2025 februárjában dróntámadás érte a csernobili védőburkot
A jelenlegi helyzet közvetlen előzménye 2025. február 14-ére nyúlik vissza, amikor egy robbanóanyaggal felszerelt drón eltalálta a csernobili négyes reaktor fölé épített új védőszerkezetet.
Az EBRD hivatalos tájékoztatása szerint orosz drón okozta a sérülést. Az orosz fél korábban tagadta a támadásban való részvételt.
A becsapódás következtében tűz keletkezett a védőburok szerkezetében, és a külső, valamint a belső burkolati réteg is megsérült.
A szakértői felmérések alapján a támadás egy körülbelül 15 négyzetméteres nyílást hozott létre a burkolaton, miközben megközelítőleg 200 négyzetméternyi panel károsodott.
A sérülés azonban nem korlátozódott a látható lyukra.
A védőburok több műszaki rendszere is meghibásodott, köztük a belső darurendszer, valamint a szellőztetéshez és a klimatikus viszonyok szabályozásához kapcsolódó berendezések.
A tűz és az oltási munkálatok tovább nehezítették a szerkezet állapotának felmérését.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, vagyis a NAÜ szakemberei később átfogó vizsgálatot végeztek, amelynek során megállapították, hogy a védőburok több alapvető biztonsági funkciója sérült.
A teherhordó szerkezetekben ugyanakkor nem állapítottak meg olyan maradandó károsodást, amely a teljes acélív stabilitásának elvesztését jelentette volna.
Miért olyan veszélyes, ha megsérül a csernobili védőburok?
A csernobili négyes reaktor fölé épített új védőszerkezet nem egyszerű tető vagy hagyományos ipari csarnok.
Az úgynevezett New Safe Confinement, rövidítve NSC, egy hatalmas, speciális mérnöki megoldásokkal létrehozott acélív, amelynek egyik legfontosabb feladata a radioaktív anyagok környezetbe jutásának megakadályozása.
A szerkezet másik meghatározó funkciója, hogy lehetővé tegye az 1986-os baleset után épített eredeti szarkofág és a sérült reaktor egyes részeinek ellenőrzött, biztonságos lebontását.
A dróntámadás mindkét alapvető funkciót veszélyeztette.
A burkolat sérülése miatt ugyanis már nem biztosítható teljes egészében az eredetileg tervezett légzárás, miközben a belső darurendszer és a szellőztetés meghibásodása a későbbi bontási munkálatokat is nehezítheti.
A hosszabb távú veszélyek közé tartozik a korrózió is.
Ha a sérült burkolaton keresztül nedvesség jut a szerkezet belsejébe, az idővel károsíthatja az acél elemeket, és tovább ronthatja a védelmi rendszer állapotát.
Ezért a szakértők szerint a helyreállítás nem csupán egy lyuk befedéséről szól. A teljes műszaki rendszer működőképességét és eredeti biztonsági szintjét kell visszaállítani.
Újabb radioaktív szivárgás fenyeget Csernobilban?
A jelenlegi helyzetről szóló hírekben az egyik legfontosabb kérdés, hogy a sérült védőburok miatt radioaktív anyagok kerülhetnek-e a környezetbe.
A szakértői figyelmeztetések szerint ez hosszabb távon valós kockázat lehet, ha nem sikerül megfelelően helyreállítani a sérült szerkezetet.
Ugyanakkor különbséget kell tenni a lehetséges veszély és a ténylegesen bekövetkezett radioaktív kibocsátás között.
A csernobili atomerőmű 2026. április 14-i hivatalos tájékoztatása szerint a védőszerkezet sérülése ellenére a létesítmény ellenőrzött, stabil állapotban működött. Az automatikus sugárzásellenőrző rendszerek a megengedett ellenőrzési szinteken belüli értékeket mértek.
Az atomerőmű akkori értékelése alapján a radioaktív anyagok ellenőrizetlen környezetbe jutásának kockázata alacsony volt, feltéve, hogy a rendszerek megfelelően működnek, és nem következik be újabb külső károsító esemény.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábbi vizsgálatai szintén nem mutattak ki a dróntámadás következtében bekövetkezett rendellenes radioaktív kibocsátást.
Az új helyreállítási program tehát nem egy már bekövetkezett radioaktív szennyezés felszámolását célozza, hanem a károsodott védelmi funkciók visszaállítását.
A jelenleg ismert hivatalos adatok alapján nincs bizonyíték arra, hogy a 2025-ös sérülés miatt Magyarországot érintő radioaktív szennyezés alakult volna ki.
A kockázatok azonban nem elhanyagolhatók, különösen a védőszerkezet hosszú távú állapota és az esetleges további háborús események miatt.
Negyven éve történt a csernobili atomkatasztrófa
A mostani helyreállítási munkálatok jelentőségét csak akkor lehet igazán megérteni, ha felidézzük a csernobili atomerőmű történetét.
1986. április 26-án az akkori Szovjetunió területén, a mai Ukrajnában található csernobili atomerőmű négyes reaktorában súlyos baleset történt.
Egy biztonsági teszt során a reaktorban ellenőrizhetetlenné váltak a folyamatok, majd robbanások következtek be, amelyek súlyosan megrongálták az épületet.
A baleset után jelentős mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe, a szennyezés pedig nem korlátozódott a közvetlen környékre.
A radioaktív felhő Európa több országát is elérte, és a szennyeződés Magyarországon is mérhető volt.
A csernobili katasztrófa hosszú távú egészségügyi, környezeti és társadalmi következményekkel járt. A legsúlyosabban érintett területeken kitelepítések történtek, az atomerőmű körül pedig különleges ellenőrzés alatt álló övezetet alakítottak ki.
A sérült reaktor fölé még 1986-ban ideiglenesnek szánt, betonból és acélelemekből álló védőszerkezetet emeltek.
Ez a létesítmény vált közismertté szarkofág néven.
A gyorsan elkészült szerkezet azonban nem biztosított végleges megoldást. Az évtizedek során állapotának romlása miatt szükségessé vált egy jóval korszerűbb, hosszabb távra tervezett védőburok létrehozása.
A hatalmas acélív egy évszázadra biztosíthatta volna a reaktor elszigetelését
A csernobili új védőburkot nemzetközi együttműködés keretében építették meg.
A beruházás az egyik legösszetettebb nukleáris biztonsági építési projekt volt, amelynek célja az 1986-os katasztrófa után kialakult veszélyes állapot hosszú távú kezelése.
A védőszerkezet méretei önmagukban is rendkívüliek.
| A csernobili új védőburok adatai | Méret |
|---|---|
| Magasság | 110 méter |
| Szélesség | 257 méter |
| Hosszúság | 162 méter |
| Tervezett élettartam | Legalább 100 év |
| Helyére mozgatás | 2016 |
| Teljes üzembe helyezés | 2019 |
A hatalmas acélívet a reaktortól távolabb szerelték össze, hogy az építkezés során csökkenthető legyen a munkások sugárterhelése.
A szerkezetet ezt követően speciális mozgatási technológiával csúsztatták a sérült négyes reaktor fölé.
Az új burkolatot 2019-ben helyezték teljes körűen üzembe.
A rendszer a tervek szerint legalább száz évig biztosíthatta volna a sérült reaktor elkülönítését, és lehetőséget nyújtott volna az eredeti szarkofág fokozatos lebontására.
A 2025 februárjában bekövetkezett dróntámadás azonban alapvetően megváltoztatta a helyzetet.
Bár a szerkezet fő tartóelemei továbbra is állnak, a sérülések miatt a százéves működési cél biztosításához jelentős helyreállításra van szükség.
Miért kell 2030-ig befejezni a helyreállítást?
A nemzetközi szakértők szerint a csernobili védőburok helyreállításának egyik legfontosabb határideje 2030.
Az EBRD értékelése alapján a sérült burkolat és a belső műszaki rendszerek állapotának romlása hosszabb távon egyre komolyabb problémákat okozhat.
A védőszerkezet külső és belső rétegei eredetileg úgy készültek, hogy szabályozott környezetet biztosítsanak a hatalmas acélív belsejében.
A sérülések azonban megváltoztathatják ezeket a feltételeket.
A nedvesség és a korrózió idővel az acélszerkezetek állapotát is veszélyeztetheti, ami növelheti a későbbi javítások költségét és műszaki nehézségét.
A szakértők ezért úgy számolnak, hogy a védőburok alapvető működési funkcióit legkésőbb 2030-ra helyre kell állítani.
Ez nem azt jelenti, hogy 2030-ban automatikusan újabb nukleáris baleset következne be.
A határidő egy műszaki és biztonsági célkitűzés, amelynek teljesítésével megelőzhető a szerkezet további, nehezebben visszafordítható károsodása.
Már megkezdődtek az előkészítő munkálatok – a nagy javítás 2028-ban indulhat
A párizsi nemzetközi támogatás nem az első lépés a csernobili védőszerkezet helyreállításában.
Az EBRD koordinálásával már korábban megkezdődtek az ideiglenes javítások és a műszaki előkészítő munkálatok.
2026 márciusában a támogatók legfeljebb 30 millió euró értékű előzetes mérnöki és beszerzési munkálatokat hagytak jóvá.
A program célja, hogy a szakemberek minél pontosabban feltérképezzék a sérüléseket, és kidolgozzák a biztonságos helyreállítás részletes műszaki megoldásait.
2026. szeptember 16-án a csernobili atomerőmű és a NOVARKA 2 konzorcium szerződést kötött az első mérnöki szakasz elindításáról.
A tervek alapján 2027 végére már pontosabb költségbecslés készülhet, amely meghatározhatja a teljes helyreállítás várható pénzügyi és műszaki igényeit.
A nagyobb volumenű rekonstrukciós munkálatok 2028 elején kezdődhetnek meg.
A teljes helyreállítás jelenlegi céldátuma 2030 vége.
Ez többéves programot jelent, amelynek során nemcsak a megsérült acélburkolatot, hanem a hozzá kapcsolódó biztonsági és műszaki rendszereket is megfelelő állapotba kell hozni.
Miért tart ilyen sokáig egy védőburok megjavítása?
A csernobili helyreállítási munkálatok időigénye első pillantásra meglepőnek tűnhet. Egy ipari épület tetősérülésének kijavítása sok esetben néhány hét vagy hónap alatt elvégezhető, itt azonban egészen más körülményekről van szó.
A négyes reaktor belsejében és közvetlen környezetében továbbra is radioaktív anyagok találhatók, ezért minden beavatkozást alaposan meg kell tervezni.
A munkások sugárvédelme, a speciális berendezések alkalmazása, a sérült szerkezet állapotának ellenőrzése és az esetleges szennyeződés elkerülése egyaránt szigorú követelményeket támaszt.
Ráadásul a védőburok rendkívüli méretei miatt a magasban végzett munkák önmagukban is összetettek.
A javítás során ügyelni kell arra, hogy ne sérüljenek meg a még működő rendszerek, és a munkálatok ne növeljék a radioaktív anyagok környezetbe jutásának kockázatát.
A nemzetközi együttműködés további szervezési feladatokat is jelent. A műszaki tervezőknek, az ukrán hatóságoknak, a finanszírozóknak és a nukleáris biztonsági szakértőknek összehangoltan kell dolgozniuk.
A javítás elhúzódása tehát nem pusztán pénzügyi kérdés, hanem a biztonságos kivitelezés következménye is.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség folyamatosan figyeli a helyzetet
A csernobili atomerőmű állapotát nem kizárólag az ukrán szakemberek követik.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 2023 januárja óta folyamatos szakértői jelenlétet biztosít a létesítményben, és részt vesz a nukleáris biztonsági helyzet ellenőrzésében.
A szervezet 2025 novemberében külön átfogó vizsgálatot is végzett a dróntámadás következtében sérült új védőburok állapotáról.
A vizsgálat megállapította, hogy az NSC elveszítette egyes alapvető, eredetileg tervezett biztonsági funkcióit, elsősorban a radioaktív anyagok teljes körű elszigetelésére vonatkozó képességét.
Ugyanakkor a fő teherhordó szerkezetek és a sugárzásellenőrző rendszerek nem szenvedtek maradandó károsodást.
A szakemberek szerint a helyreállítás nem halogatható, hiszen a további állagromlás idővel növelheti a veszélyeket.
A nukleáris biztonság szempontjából ezért a jelenlegi ellenőrzések mellett a sérült szerkezet eredeti működésének visszaállítása is nélkülözhetetlen.
Magyarországra is veszélyt jelenthet a sérült csernobili atomerőmű?
A csernobili hírek Magyarországon különös figyelmet kapnak, hiszen az 1986-os katasztrófa következményei annak idején hazánkat is érintették.
A mostani helyzet azonban alapvetően különbözik az akkori nukleáris balesettől.
1986-ban egy működő reaktor súlyos meghibásodása és megsemmisülése következtében nagy mennyiségű radioaktív anyag jutott a légkörbe.
A jelenlegi probléma ezzel szemben egy régen leállított, sérült reaktor fölé épített védőszerkezet károsodása.
Az atomerőmű már nem termel villamos energiát, a négyes reaktorban pedig nem zajlik olyan normál üzemi nukleáris folyamat, mint a katasztrófa idején.
A sérült védőburok miatt ugyan hosszabb távú kockázatokkal kell számolni, a rendelkezésre álló hivatalos jelentések nem jeleztek olyan rendellenes radioaktív kibocsátást, amely Magyarországot érintő új szennyezésre utalna.
Egy esetleges jövőbeli kibocsátás következményeit a kibocsátott anyag mennyisége és típusa, valamint az időjárási körülmények határoznák meg.
Ezért jelenleg nem indokolt azt feltételezni, hogy a megsérült védőburok miatt Magyarországon közvetlen sugárzási veszélyhelyzet állna fenn.
A nemzetközi javítási program ugyanakkor éppen azt a célt szolgálja, hogy a létesítmény állapota hosszabb távon se okozzon elfogadhatatlan kockázatot Ukrajna vagy más európai országok számára.
Az orosz–ukrán háború tovább nehezítheti a helyreállítást
A csernobili védőszerkezet helyreállítása különösen nehéz feladat az orosz–ukrán háború miatt.
A nukleáris létesítmények biztonsága ugyanis nemcsak a berendezések állapotától függ, hanem attól is, hogy a környezetükben biztosítható-e a zavartalan működés, az energiaellátás és a szakemberek biztonságos munkavégzése.
A 2025 februári dróntámadás jól mutatta, hogy a háborús események közvetlenül is veszélyeztethetik azokat a létesítményeket, amelyeknek a működése vagy állapota különös nukleáris biztonsági jelentőséggel bír.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és más nemzetközi szervezetek ezért rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a nukleáris létesítményeknek védelmet kell élvezniük a katonai műveletekkel szemben.
A csernobili helyreállítás eredményességéhez nemcsak a megfelelő pénzügyi források, hanem a munkálatok biztonságos végrehajtásának feltételei is szükségesek.
Egy újabb közvetlen támadás vagy a létfontosságú infrastruktúra károsodása tovább növelhetné a műszaki nehézségeket, és késleltethetné a rekonstrukciót.
Ukrajna szerint Oroszországnak kellene állnia a helyreállítás költségeit
A párizsi konferencián az ukrán kormány képviselői nemcsak a támogatások fontosságáról, hanem a károkért viselt felelősségről is beszéltek.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök-helyettes és energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az ország célja a védőszerkezet teljes működőképességének helyreállítása 2030-ig.
Az ukrán kormány álláspontja szerint a támadás következményeinek költségeit végső soron Oroszországnak kellene viselnie.
Kijev ezért nemzetközi partnereivel annak lehetőségét is vizsgálja, hogyan lehetne a helyreállítás költségeit orosz vagyonelemekből megtéríteni.
Ez azonban összetett nemzetközi jogi és pénzügyi kérdés, amelynek megvalósításáról egyelőre nincs végleges megállapodás.
A jelenlegi munkálatok finanszírozása így továbbra is jelentős részben a nemzetközi támogatók hozzájárulására támaszkodik.
Újabb pénzügyi felajánlások érkezhetnek 2027 tavaszáig
A párizsi konferencia eredménye ellenére a teljes helyreállításhoz további forrásokra lesz szükség.
A 303 millió eurós támogatási vállalás jelentős előrelépés, de a minimálisan 500 millió euróra becsült költséghez képest még mindig számottevő a különbség.
Roland Lescure francia gazdasági és pénzügyminiszter a nemzetközi egyeztetésen arról beszélt, hogy Franciaország bízik a szükséges támogatási összeg 2027 tavaszáig történő összegyűjtésében.
Ez a cél azért lehet fontos, mert a részletes mérnöki tervezés és a későbbi kivitelezés pénzügyi biztonságát is meg kell teremteni.
Az EBRD szerint a mostani felajánlások lehetővé tehetik, hogy a projekt túllépjen az ideiglenes javításokon, és fokozatosan megkezdődjenek a védőszerkezet alapvető funkcióinak teljes helyreállításához szükséges munkálatok.
A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése tehát az lesz, hogy milyen további országok és nemzetközi szervezetek kapcsolódnak be a finanszírozásba.
Összegzés: a csernobili védőburok helyreállítása egész Európa érdeke
A csernobili atomerőmű fölé épített új védőburok 2025 februárjában súlyosan megsérült, miután dróntámadás érte a négyes reaktor fölötti acélszerkezetet.
A károk következtében a védőrendszer elveszítette egyes alapvető biztonsági funkcióit, és a szakértők szerint jelentős helyreállításra van szükség ahhoz, hogy hosszú távon ismét megfelelően működhessen.
A 2026. november 9-én Párizsban megrendezett nemzetközi donorkonferencián 14 ország és szervezet összesen 303 millió eurónyi támogatást vállalt, amely megközelítőleg 110 milliárd forintnak felel meg.
A teljes helyreállítás becsült minimális költsége ugyanakkor 500 millió euró, így további támogatásokra lesz szükség.
A szakértők célja, hogy a nagyobb rekonstrukciós munkálatok 2028-ban megkezdődjenek, és a védőburok 2030 végére ismét teljes körűen elláthassa eredeti feladatait.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma korábban arra figyelmeztetett, hogy a javítások elmaradása hosszabb távon radioaktív anyagok környezetbe jutásának kockázatát idézheti elő.
Fontos ugyanakkor, hogy a hivatalos sugárzásellenőrzési eredmények nem jeleztek újabb, rendellenes radioaktív kibocsátást a dróntámadás következtében. A mostani nemzetközi összefogás célja nem egy már bekövetkezett újabb nukleáris katasztrófa kezelése, hanem annak megelőzése, hogy a csernobili védőszerkezet romló állapota később súlyos biztonsági problémát okozzon.
