Komoly anyagi meglepetés érheti a magyar ingatlantulajdonosokat a téli hónapokban. Bár a családi házak kertjében található bekötési vízóra rendszerint a víziközmű-szolgáltató vagy az ellátásért felelős tulajdonában van, a fagy elleni védelemről a felhasználónak kell gondoskodnia. Ha a mérő a megfelelő védelem hiánya miatt szétfagy, a pótlás költségét is vele fizettethetik meg. A vízóra cseréje 2026-ban szolgáltatótól és mérőmérettől függően már önmagában 40–60 ezer forint körüli kiadást jelenthet, de egy észrevétlen csőtörés miatt ennél jóval nagyobb számla is érkezhet. A legveszélyeztetettebbek a nyaralók, hétvégi házak és ritkán látogatott ingatlanok, ahol a meghibásodást akár hetekig senki sem veszi észre. Mutatjuk, mit kell még a tartós fagyok előtt elvégezni, és hogyan kerülhető el egy akár több százezer forintos téli kár – írja a Pénzcentrum.
Fontos figyelmeztetést kaptak a magyar háztulajdonosok a vízművektől
A novemberi időjárás gyakran megtévesztő lehet. Egy-egy enyhébb, akár 15–20 fokos délután könnyen azt az érzést keltheti, hogy még messze van a valódi tél, és bőven ráérünk a kerti csapok, vízórák és külső vezetékek védelmével foglalkozni. A nappali felmelegedés azonban nem zárja ki az éjszakai fagyokat, és a hőmérséklet egyetlen hidegfront érkezésével is gyorsan jelentősen csökkenhet.
A Magyar Víziközmű Szövetség ezért már október 20-án figyelmeztette a lakosságot arra, hogy ideje felkészíteni a vízhálózatokat a téli hónapokra. A szakmai szervezet külön kiemelte a nyaralókat, hétvégi házakat és időszakosan használt ingatlanokat, hiszen ezekben az épületekben gyakran hónapokig nem tartózkodik senki. Ha a csövekben vagy a mérőben maradó víz megfagy, a térfogat-növekedés károsíthatja a berendezéseket, a repedések pedig sokszor csak az olvadás után válnak észrevehetővé.
A probléma nemcsak az, hogy egy elfagyott vízóra miatt megszakadhat a vízellátás. Egy megrepedt vezetékből jelentős mennyiségű víz folyhat el, ami egyszerre okozhat magas közüzemi számlát, talajátázást, falnedvesedést és az ingatlanban további károkat. Egy olyan nyaralóban, ahová a tulajdonos csak tavasszal tér vissza, a meghibásodás következményei különösen súlyosak lehetnek.
A vízóra nem a tiéd, a fagyás miatti csereköltséget mégis rád terhelhetik
Sok ingatlantulajdonos abból indul ki, hogy a vízmérő a vízművek tulajdona, ezért ha az elromlik vagy tönkremegy, a szolgáltatónak kell gondoskodnia a cseréjéről. Ez azonban csak részben igaz. A bekötési vízmérő tulajdonjoga valóban rendszerint a víziközmű-szolgáltatót vagy az ellátásért felelős szervezetet illeti meg, de a mérő megóvásának kötelezettsége ettől külön kérdés.
Az 58/2013. (II. 27.) kormányrendelet 64. paragrafusa szerint a bekötési vízmérő és a mérőhely fagy elleni védelméért a felhasználó felel. Ha a vízóra a védelem elmulasztása miatt rongálódik meg, a javítás, a pótlás, a szerelés és az ezzel összefüggő károk költségét a szolgáltató a felhasználótól követelheti.
Fontos azonban, hogy nem minden vízmérő-meghibásodás költsége terhelhető automatikusan a tulajdonosra. A rendes elhasználódás, az időszakos hitelesítés miatti csere és a felhasználó mulasztásából bekövetkező fagykár nem azonos jogi helyzet. A konkrét felelősséget a meghibásodás oka, a mérő átadásának körülményei és a jogszabályi előírások alapján kell megállapítani.
A rendelet azt is rögzíti, hogy a szolgáltató bizonyos esetekben nem hivatkozhat a felhasználó állagmegóvási kötelezettségének megszegésére, például ha nem tudja bizonyítani, hogy a mérőt szabályszerűen, sérülésmentesen adta át, vagy ha a mérő nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van.
A legbiztosabb megoldás mindenesetre a megelőzés. A megfelelően kialakított mérőakna, a jól záródó fedlap és a szakszerű hőszigetelés sokkal kisebb kiadást jelenthet, mint egy télen szétfagyott vízóra teljes helyreállítása.
Ennyibe kerülhet egy elfagyott vízóra cseréje 2026-ban
A vízmérők fagykára nem néhány ezer forintos kellemetlenség. A különböző víziközmű-szolgáltatók eltérő díjszabást alkalmaznak, és a fizetendő összeg a mérő méretétől, a szükséges szerelési munkától és az esetleges további károktól is függhet.
A Fővárosi Vízművek 2026-os hivatalos díjszabása például az alábbi összegeket tartalmazza a fagyott vagy rongált mérők pótlására:
| Bekötési vízmérő névleges mérete | Fagykárosodott mérő pótlásának díja |
|---|---|
| 13 mm | 39 600 Ft |
| 20 mm | 40 000 Ft |
| 25 mm | 47 700 Ft |
| 40 mm | 112 800 Ft |
| 50 mm | 136 700 Ft |
A díjtételek a Fővárosi Vízművek 2026-os díjszabásában szereplő, kártérítés jellegű összegek. Más szolgáltatóknál és más műszaki körülmények között eltérő költségek merülhetnek fel.
A Fejérvíz 2026. március 16-tól érvényes díjjegyzékében például egy elfagyott, 13 milliméteres mérő cseréjére 55 160 forintos, egy 20 milliméteres mérő esetében pedig 62 375 forintos összeg szerepel. Ha a vízórán kívül egyéb szerelvény, csatlakozó vagy vezeték is megsérült, a javítás további anyag- és munkadíjjal járhat.
A mérőcsere ára ráadásul csak az egyik lehetséges kiadás. A valóban jelentős pénzügyi kár sok esetben az elfolyt vízből, valamint az elázott épületrészek és megrepedt csövek javításából keletkezik.
A legnagyobb baj nem a vízóra cseréje, hanem az észrevétlenül elfolyó víz
A vízművek figyelmeztetése szerint a fagykár anyagi következményei messze túlmutathatnak a meghibásodott mérő pótlásán. Ha ugyanis egy cső a fagy hatására megreped, majd a hőmérséklet emelkedésével a jég elolvad, a vezetékből folyamatosan szivároghat vagy nagyobb mennyiségben folyhat a víz. A probléma különösen akkor válhat súlyossá, ha az ingatlanban senki sem tartózkodik, és napokig, esetleg hetekig nem veszik észre a meghibásodást.
Egyetlen apró repedés is jelentős vízveszteséget okozhat, ha a sérült cső folyamatos hálózati nyomás alatt áll. A vízmérő ilyenkor tovább regisztrálhatja a fogyasztást, az ingatlantulajdonos pedig csak a következő mérőleolvasás vagy a szokatlanul magas számla megérkezésekor értesülhet a problémáról.
A DMRV korábbi figyelmeztetése alapján egy észrevétlen csőtörés következtében akár több száz köbméter víz is elfolyhat. A kár mértékét a vezeték sérülése, a víznyomás, valamint az határozza meg, mennyi ideig marad észrevétlen a hiba.
Egy egyszerű példával érzékeltetve: ha egy megrepedt vezetékből óránként 100 liter víz távozik, akkor egyetlen nap alatt 2,4 köbméter, egy hét alatt pedig 16,8 köbméter víz veszhet el. Ha a szivárgás egy teljes hónapig fennáll, már 72 köbméteres vízveszteségről beszélünk.
| A szivárgás időtartama | Elfolyt víz óránként 100 literes veszteséggel |
|---|---|
| 1 nap | 2,4 m³ |
| 3 nap | 7,2 m³ |
| 7 nap | 16,8 m³ |
| 14 nap | 33,6 m³ |
| 30 nap | 72 m³ |
A számítás szemléltető példa. A tényleges vízveszteség a sérülés méretétől és a hálózati nyomástól függ.
A helyzetet tovább súlyosbíthatja, ha a víz az épület falába, padlójába vagy alapzatának közelébe jut. Ilyenkor a vízdíjon túl a helyreállítási munkálatok, a szárítás, a burkolatok bontása és egyéb javítások is jelentős költséggel járhatnak.
A kerti csap téliesítése: ezt a hibát sokan elkövetik
A kerti csapok a leginkább fagyveszélyes vízvételi helyek közé tartoznak, különösen akkor, ha a hozzájuk vezető csővezeték egy része a talajszint fölött vagy nem megfelelő mélységben helyezkedik el. A csap belsejében maradó víz a hideg hatására megfagyhat, kitágulhat, és megrepesztheti a szerelvényt vagy a csatlakozó vezetéket.
Sokan úgy gondolják, hogy a téliesítéshez elegendő egyszerűen elzárni a kerti csapot. Ez azonban nem minden esetben megfelelő megoldás. Ha a csaphoz vezető vezetékben továbbra is víz marad, az ugyanúgy megfagyhat, mintha a csapot egyáltalán nem zárták volna el.
A megfelelően kialakított, vízteleníthető kerti csap esetében először a téli elzárót kell elzárni, majd meg kell nyitni a külső csapot, hogy a csőben maradt víz távozhasson. A víztelenítés során fontos ellenőrizni, hogy a rendszer valóban kiürült-e, és az elzárószerelvény megfelelően zár-e.
A locsolótömlőket is célszerű lecsatlakoztatni, kiüríteni és fagymentes helyen tárolni. Ugyanez vonatkozik az öntözőpisztolyokra, gyorscsatlakozókra, kerti zuhanyokra és más vízzel működő eszközökre, amelyekben a hideg hónapok alatt víz maradhat.
Az automata öntözőrendszereknél különösen fontos a szakszerű téliesítés. A vezetékek és szelepek egy része nem ürül ki pusztán a vízellátás elzárásától, ezért a rendszer felépítésétől függően kompresszoros víztelenítésre is szükség lehet. Ennek elvégzését megfelelő szakismeret hiányában érdemes szakemberre bízni.
Így kell megvédeni a vízmérőaknát a fagytól
A vízmérőaknák megfelelő kialakítása jelentős szerepet játszik a fagykárok megelőzésében. A talajba süllyesztett akna természetes védelmet biztosíthat a mérőnek, de ez nem jelenti azt, hogy minden körülmények között megakadályozza a fagyást. Ha a fedlap rosszul záródik, sérült vagy túl vékony, a hideg levegő könnyebben elérheti a vízmérőt.
Elsőként az aknafedlap állapotát érdemes ellenőrizni. A fedlapnak megfelelően kell illeszkednie, nem lehetnek rajta jelentős rések, sérülések vagy olyan nyílások, amelyeken keresztül a hideg levegő akadálytalanul bejut. Ha a fedlap elmozdult, azt vissza kell helyezni, a sérült fedlapot pedig szükség esetén ki kell cserélni.
A vízművek javaslatai alapján a vízmérőakna fedelét és belső felületeit megfelelő, nedvességnek ellenálló hőszigetelő anyaggal lehet védeni. Erre alkalmas lehet például a polisztirol vagy más, az adott környezethez megfelelő szigetelőanyag. A szigetelést úgy kell kialakítani, hogy az ne akadályozza a vízmérő leolvasását és a szükséges karbantartási munkákat.
Különösen fontos, hogy ne kerüljön a mérőre olyan anyag, amely könnyen átázik, majd megfagy. A nedves takaró vagy textília szigetelőképessége jelentősen csökkenhet, és további problémákat is okozhat. Az akna szigetelésénél ezért elsősorban tartós, megfelelően rögzített, nedvességálló megoldást érdemes választani.
A szigetelőanyag behelyezésekor az is fontos, hogy a vízóra plombája, a szerelvények és a csatlakozások ne sérüljenek meg. A plombált mérőt a felhasználó nem szerelheti szét vagy távolíthatja el önállóan.
A pincében és garázsban futó vízvezetékek is elfagyhatnak
Nem kizárólag a kertben található vízórák és csapok vannak veszélyben. A fűtetlen pincékben, garázsokban, melléképületekben és kazánházakban futó vezetékek szintén károsodhatnak, ha a helyiség hőmérséklete tartósan fagypont alá csökken.
Különösen veszélyesek lehetnek azok a csőszakaszok, amelyek külső falak mellett, rosszul szigetelt épületrészekben vagy huzatos helyiségekben találhatók. A hideg levegő akár egy rosszul záródó pinceablakon keresztül is bejuthat, és hosszabb fagyos időszakban jelentősen lehűtheti a csövek környezetét.
A megelőzés egyik legegyszerűbb módja a nyílászárók ellenőrzése. A pinceablakokat és garázsajtókat megfelelően zárva kell tartani, a sérült üvegezést és a jelentős réseket pedig célszerű mielőbb kijavítani.
A vezetékek hőszigetelésére speciális csőhéjak használhatók, amelyek csökkentik a hőveszteséget. Fontos ugyanakkor, hogy a csőszigetelés önmagában nem biztosít korlátlan fagyvédelmet: tartós, erős hidegben, fűtetlen környezetben a víz még így is megfagyhat.
A különösen veszélyeztetett helyiségekben szükség lehet minimális temperáló fűtésre vagy más, szakember által megtervezett fagyvédelmi megoldásra.
A nyaralók és hétvégi házak tulajdonosai vannak a legnagyobb veszélyben
A Magyar Víziközmű Szövetség szerint különösen nagy figyelmet kell fordítani azokra az ingatlanokra, amelyeket a téli hónapokban nem használnak. Egy állandóan lakott családi házban a csőtörésre gyakran gyorsan fény derül, hiszen a lakók észlelik a víznyomás csökkenését, a szivárgást vagy a nedvesedést. Egy üres nyaralóban azonban ugyanez a meghibásodás hosszú ideig rejtve maradhat.
Egy ritkán látogatott hétvégi házban ráadásul gyakran teljesen megszüntetik a fűtést a téli időszakra. Ennek következtében az épület belső hőmérséklete is fagypont alá csökkenhet, ami nemcsak a kerti, hanem a beltéri vezetékeket, csaptelepeket, WC-tartályokat és más berendezéseket is veszélyezteti.
Az ilyen épületeknél ezért nem elegendő kizárólag a kerti csapot elzárni. A teljes belső vízhálózat megfelelő víztelenítéséről kell gondoskodni, különös figyelmet fordítva azokra a berendezésekre, amelyekben a rendszer leürítése után is maradhat víz.
A téliesítéshez első lépésként a vízellátást kell biztonságosan elzárni, majd a belső hálózatot a kialakított ürítési pontokon keresztül vízteleníteni. A hideg- és melegvízvezetékeket, a csaptelepeket, valamint a hozzájuk csatlakozó berendezéseket is ellenőrizni kell.
A villanybojler esetében a gyártó előírásait kell követni, a leürítés előtt pedig gondoskodni kell az elektromos áramellátás biztonságos megszüntetéséről. Egyes fűtési rendszerekben és berendezésekben külön előírások vonatkozhatnak a fagyvédelemre, ezért ezeket nem szabad automatikusan ugyanúgy kezelni, mint egy egyszerű vízvezetéket.
A nyaraló téliesítésének helyes menete
A télen használaton kívül helyezett ingatlan víztelenítését célszerű előre megtervezni. A pontos sorrend függ az épület vízhálózatától, az elzárók kialakításától és a berendezések típusától, de néhány alapvető lépés szinte minden ingatlannál fontos.
1. A vízellátás elzárása: Zárjuk el a megfelelő főelzárót. A mérő előtti elzáró használatánál a szolgáltató előírásait kell követni, és sérült vagy nehezen működő szerelvényt nem szabad erőltetni.
2. A belső csőhálózat víztelenítése: A kialakított leeresztési pontokon keresztül engedjük le a vizet, a hideg- és melegvízoldalt egyaránt figyelembe véve.
3. A csaptelepek ellenőrzése: Nyissuk meg a szükséges csapokat a víztelenítéshez, majd a folyamat végén az adott rendszerre vonatkozó előírások szerint hagyjuk őket megfelelő állapotban.
4. A WC-tartály és más berendezések leürítése: A tartályokban, szivattyúkban, szűrőkben és egyéb vízzel működő eszközökben maradó víz fagyáskor károsíthatja a szerkezeteket.
5. A vízóra védelme: A vízmérőben a belső hálózat víztelenítése után is maradhat víz, ezért a mérőakna szigeteléséről külön kell gondoskodni.
6. A mérőállás rögzítése: A távozás előtt készítsünk fényképet a vízóra állásáról, hogy a következő ellenőrzésnél könnyebben felismerhessük az esetleges rendellenes fogyasztást.
Fontos, hogy a víztelenítés nem feltétlenül minden ingatlannál egyszerű házilagos feladat. Ha a csőhálózat kialakítása nem ismert, vagy az épületben speciális berendezések működnek, a téliesítést érdemes vízvezeték-szerelőre bízni.
A szifonokban maradó víz fagyvédelméhez kizárólag az adott felhasználásra alkalmas, a berendezés anyagával és a környezetvédelmi előírásokkal összeegyeztethető készítményt használjunk. Autók hűtőrendszerébe való, mérgező fagyállót nem szabad a lefolyókba vagy az ivóvízhálózatba önteni.
A vízóra a téliesítés után is elfagyhat – erre különösen figyelni kell
A nem lakott ingatlanok egyik gyakori veszélyforrása, hogy a tulajdonos megfelelően leüríti a belső csővezetékeket, majd úgy gondolja, ezzel már minden problémát megelőzött. A vízmérő azonban külön védelmet igényel, mert a kialakítástól függően a mérőtestben és a csatlakozó szerelvényekben a víztelenítés után is maradhat víz.
A bent maradt víz tartós hideg hatására megfagyhat, és a mérő szerkezete károsodhat. Ezért a vízmérőakna fedlapjának ellenőrzése és szigetelése akkor is szükséges, ha az ingatlanba vezető vízágat elzárták.
A felhasználónak azt is érdemes ellenőriznie, hogy az elzárószelep valóban megfelelően zár-e. Ha az elzáró nem működik megfelelően, előfordulhat, hogy a hálózatba továbbra is víz jut, ami növelheti a fagykár és a vízveszteség kockázatát.
A szolgáltatók ezért azt javasolják, hogy az ingatlant télen is rendszeresen ellenőrizzék, még akkor is, ha a vízhálózatot korábban szakszerűen téliesítették.
Ebből az öt jelből felismerhető, ha már elfagyott a vízóra
A vízóra vagy a vízvezeték elfagyása nem mindig jár azonnal látványos csőtöréssel. Előfordulhat, hogy a víz egyszerűen nem folyik a csapból, máskor csak az olvadás után válik láthatóvá a mérő vagy a vezeték sérülése.
A vízművek tájékoztatása szerint fagykárra utalhat, ha a mérő üvege megrepedt, a számlálószerkezet eldeformálódott, az aknában szokatlan mennyiségű víz gyűlt össze, vagy a vízóra akkor is fogyasztást mutat, amikor minden vízvételi hely zárva van. Ugyancsak gyanús lehet, ha a csapból nem érkezik víz, vagy a megszokottnál jelentősen kisebb a víznyomás.
Az egyik leghasznosabb ellenőrzési módszer, ha az ingatlanban minden csapot elzárunk, és megfigyeljük a vízmérő fogyasztásjelzőjét. Ha a jelzőkerék vagy a fogyasztási érték továbbra is változik, az rejtett szivárgásra utalhat. Ez azonban nem kizárólag fagykár esetén fordulhat elő, ezért a pontos okot szükség esetén szakembernek kell megállapítania.
Ha a vízóra vagy a vezeték elfagyásának gyanúja merül fel, nem szabad erővel megpróbálni elfordítani a befagyott szerelvényeket. A hirtelen mechanikai terhelés további károsodást okozhat.
Elfagyott a vízóra? Ezt kell azonnal megtenni
Ha a vízmérő megrepedt, eldeformálódott vagy más látható sérülés keletkezett rajta, a legfontosabb teendő a további vízveszteség megakadályozása. Amennyiben az elzáró biztonságosan működtethető és hozzáférhető, a vízellátást el kell zárni. Ezzel megakadályozható, hogy az olvadás után a sérült mérőn vagy vezetéken keresztül további víz távozzon.
A meghibásodást haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes víziközmű-szolgáltatónak. A hibabejelentő telefonszám a vízdíjszámlán és a szolgáltató hivatalos honlapján is megtalálható. A vízmérő sérülését célszerű fényképekkel dokumentálni, mert ez segítheti a későbbi ügyintézést és az esetleges biztosítási kárrendezést.
A befagyott vízmérőt vagy csövet tilos nyílt lánggal melegíteni. A gázégő, a forrasztólámpa és a közvetlenül ráirányított nagy hőteljesítményű hősugárzó tüzet vagy további szerkezeti károsodást okozhat. A jég hirtelen felolvadása ráadásul megnövelheti a repedés és a csőtörés veszélyét.
A fokozatos, biztonságos felmelegítést célszerű szakemberrel egyeztetni, különösen akkor, ha a sérülés helye nem látható, vagy a vezeték falban, föld alatt, esetleg elektromos berendezések közelében fut.
Az elfolyt víz teljes árát ki kell fizetni?
A házi vízhálózaton bekövetkező csőtörések esetén a felhasználó általában köteles megfizetni a szolgáltatási pont után elfolyt víz díját. A vízmérő ugyanis főszabály szerint azt a vízmennyiséget regisztrálja, amely a szolgáltatótól a felhasználói hálózatba jutott, függetlenül attól, hogy ezt a vizet rendeltetésszerűen használták fel, vagy egy meghibásodott vezetéken keresztül távozott.
Van azonban egy fontos különbség az ivóvízdíj és a csatornadíj között. Az 58/2013. (II. 27.) kormányrendelet 67/A. paragrafusa külön szabályokat tartalmaz a házi vízhálózat meghibásodására. Ha az ellenőrzés igazolja, hogy a víz a környezetbe szivárgott el, és nem jutott be a szennyvízhálózatba, a csatornadíj elszámolásánál ezt meghatározott feltételekkel figyelembe kell venni.
Ezért ha egy föld alatti vezeték sérülése miatt jelentős vízmennyiség szivárgott el a talajba, érdemes a szolgáltatótól tájékoztatást kérni a csatornadíj megfelelő elszámolásáról. A kedvezőbb elszámolás nem automatikus: a meghibásodást igazolni kell, és a jogszabályban meghatározott eljárást követni szükséges.
A rendelet szerint, ha a hibát a felhasználó észleli, azt haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül be kell jelentenie a szolgáltatónak az aktuális mérőállás megadásával. A javítás megtörténtét dokumentumokkal, például szerelői számlával vagy fényképekkel is alá kell támasztani. A szolgáltatónak ezt követően helyszíni ellenőrzést kell kezdeményeznie a jogszabályban rögzített határidőn belül.
Vagyis egy csőtörés után nemcsak a hiba gyors megszüntetése fontos, hanem a szabályos bejelentés is. Aki elmulasztja az ügyintézést, eleshet bizonyos, jogszabály alapján egyébként alkalmazható kedvezőbb elszámolási lehetőségektől.
Fizet a lakásbiztosítás, ha elfagy a vízóra vagy szétreped a cső?
Sok ingatlantulajdonos abban bízik, hogy egy esetleges fagykár következményeit a lakásbiztosítása fedezi. Erre bizonyos esetekben valóban lehetőség van, de egyáltalán nem biztos, hogy a biztosító minden költséget megtérít.
A lakásbiztosítások egy részében szerepelnek a vezetékes vízkárok, csőtörések és fagyásból eredő meghibásodások, azonban a biztosítási feltételek között jelentős különbségek lehetnek. Egyes szerződések meghatározott összegig téríthetik a sérült vezeték javításának vagy az épületben keletkezett vízkár helyreállításának költségeit, míg más biztosítások egyes költségeket kizárhatnak.
Különösen fontos ellenőrizni a télen nem lakott ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseket. A biztosítók előírhatnak bizonyos fagyvédelmi, víztelenítési vagy rendszeres ellenőrzési kötelezettségeket, amelyek elmulasztása a kárkifizetésnél is jelentőséggel bírhat.
Az elfolyt víz díjára sem minden biztosítás nyújt fedezetet. Vannak olyan konstrukciók, amelyek külön szolgáltatásként téríthetik a csőtörés következtében elfolyt víz költségét meghatározott felső határig, de ezt mindig az adott biztosítási szerződés alapján kell ellenőrizni.
Ha fagykár következik be, érdemes a sérüléseket és a mérőállást is lefényképezni, a javításról számlát kérni, és a biztosítót a szerződésben meghatározott határidőn belül értesíteni. Az azonnali kárenyhítés ugyanakkor elsőbbséget élvez: egy folyó vízvezeték elzárásával nem szabad a biztosítói szemlére várni.
Ezt az ellenőrzést az egész téli időszakban érdemes megismételni
A vízhálózat téliesítése nem feltétlenül egyszeri feladat. A vízművek szerint a hideg hónapok során rendszeresen érdemes ellenőrizni a mérőakna állapotát, a fedlap megfelelő záródását és az esetleges szivárgás jeleit.
A nyaralóknál különösen hasznos lehet, ha a tulajdonos egy közeli ismerőst vagy szomszédot kér meg az ingatlan időnkénti ellenőrzésére. Így egy esetleges meghibásodás gyorsabban észrevehető, és elkerülhető, hogy a víz hetekig folyamatosan folyjon egy sérült vezetéken keresztül.
A vízmérő állásának rendszeres rögzítése szintén segíthet. Egy fénykép alapján könnyen összehasonlítható a fogyasztás, és ha az ingatlant senki sem használta, a váratlanul megnövekedett mérőállás azonnal további vizsgálatot indokolhat.
Tavasszal, a tartós fagyok elmúltával a vízellátást csak körültekintően érdemes visszaállítani. Az elzáró lassú megnyitása után ellenőrizni kell a látható csatlakozásokat, a csapokat, a vízmérőakna állapotát, valamint azt, hogy minden elzárt vízvételi hely mellett megáll-e a fogyasztásjelző. Ha rendellenesség tapasztalható, a vízellátást ismét el kell zárni, és szakember segítségét kell kérni.
Most még elkerülhető a több tízezer forintos téli kár
A következő hetek időjárása ismét emlékeztetheti a magyar ingatlantulajdonosokat arra, mennyire fontos a vízhálózat időben történő téliesítése. Bár novemberben még előfordulhatnak szokatlanul enyhe napok, a fagyos éjszakák már megjelenhetnek, és a tartós téli hideg is közeledik.
A Magyar Víziközmű Szövetség októberi figyelmeztetése egyértelmű: a vízmérők, a kerti csapok és a nem használt ingatlanok vízvezetékeinek védelmét nem szabad az első komolyabb fagyokra halasztani. Egy megfelelően lezárt és szigetelt mérőakna, egy víztelenített kerti csap vagy egy időben leürített nyaralóhálózat jelentős kiadástól kímélheti meg a tulajdonost.
A tét nem elhanyagolható. A vízóra fagyás miatti pótlása már önmagában több tízezer forint lehet, miközben egy észrevétlen csőtörés az elfolyt víz, a szükséges javítások és az épületben keletkezett további károk miatt jóval nagyobb anyagi terhet jelenthet.
A legfontosabb tudnivaló: attól, hogy a bekötési vízóra a szolgáltató tulajdonában van, a fagyvédelméért még a felhasználó felel. Ha a mérő a megfelelő védelem elmulasztása miatt elfagy, a javítás és a csere költségét is neki kell megfizetnie. A nyaralókban és hétvégi házakban pedig az egész vízhálózat megfelelő téliesítése szükséges ahhoz, hogy az ingatlan biztonságban vészelje át a telet.
