MVM közlemény – Januárt 1.-től jön az új áramtarifa, ennyi lesz az díja!

Jelentős változás előtt állnak a magyar háztartások: 2027. január 1-jétől elindul az MVM új, dinamikus áramtarifája, amelynek segítségével egyes családok csökkenthetik a villanyszámlájukat. Az új D tarifára már most lehet jelentkezni, és a szolgáltató szerint az első megállapodásokat is megkötötték. Közben a már elérhető H tarifa is egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen a megfelelő klímaberendezéssel történő fűtés bizonyos esetekben lényegesen olcsóbb lehet a gázfűtésnél. A kedvezményes áram ára megközelítőleg 23 forint kilowattóránként, egy korszerű hőszivattyú pedig akár négyszer-ötször annyi hőenergiát is előállíthat, mint amennyi elektromos energiát felhasznál. A megtakarítás azonban nem automatikus: fontos a ház szigetelése, a berendezés hatásfoka, a fogyasztás időzítése és a megfelelő villanyóra is. Mutatjuk, mi a különbség a D és a H tarifa között, mennyibe kerülhet a klímás fűtés, és kinek érheti meg a váltás.

Új korszak kezdődhet a magyar villanyszámláknál 2027-ben

A magyar háztartások számára a rezsiköltségek alakulása továbbra is az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés. Az őszi és téli hónapokban különösen sokat számít, hogy egy család milyen energiaforrással fűt, mennyire korszerű az ingatlana, és mekkora áram- vagy gázfogyasztással kell számolnia. Az utóbbi években ezért egyre többen fordultak a hűtésre és fűtésre egyaránt alkalmas klímaberendezések felé, miközben a hagyományos gázkazánok kiváltása vagy kiegészítése is egyre gyakrabban felmerül.

Most újabb lehetőség jelenik meg a lakossági áramszolgáltatásban. Az MVM Next 2026. szeptember 1-jétől fogadja az igényléseket a dinamikus D árszabásra, amelynek alkalmazása legkorábban 2027. január 1-jén indulhat. A szolgáltató a Pénzcentrum megkeresésére arról számolt be, hogy már több sikeres megállapodás született, és a következő hónapokban az érdeklődés további növekedésére számítanak.

A D tarifa legfontosabb sajátossága, hogy az áram ára a kedvezményes fogyasztási határ felett nem állandó, hanem a villamosenergia-piac mozgását követi. Ez egyes napszakokban alacsonyabb, más időszakokban magasabb árat eredményezhet. Azok a háztartások tehát, amelyek képesek a nagyobb energiaigényű berendezéseiket az olcsóbb időszakokra időzíteni, megtakarítást érhetnek el. A változás ugyanakkor kockázatot is jelenthet azoknak, akik nem tudják befolyásolni a fogyasztásuk időpontját.

A rezsicsökkentett árammal kapcsolatos kedvezmények közben nem szűnnek meg. Az új tarifánál is megmarad az éves 2523 kilowattórás kedvezményes lakossági mennyiség, amelyet továbbra is az adott területen érvényes, fix A1 tarifás kedvezményes áron számolnak el. A változó árazás csak az e fölötti fogyasztást érinti.

Mi az a D tarifa, és miért lehet olcsóbb vele az áram?

A dinamikus D árszabás lényege, hogy a villamosenergia-fogyasztás ára részben a piaci kereslethez és kínálathoz igazodik. A hagyományos lakossági A1 tarifánál a fogyasztók meghatározott egységáron vásárolják az áramot a kedvezményes sávban, fölötte pedig szintén előre rögzített lakossági piaci ár érvényesül. Az új D tarifánál a kedvezményes mennyiség továbbra is fix áron marad, a fölötte felhasznált energia egységára viszont időszakonként változik.

A változó ár meghatározásához az MVM a HUPX, vagyis a magyar villamosenergia-tőzsde másnapi piacának negyedórás árait veszi alapul. Ezeket az euróban meghatározott árakat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyamán forintra váltják, majd hozzáadják a kereskedői díjat. A végső villanyszámlában emellett a rendszerhasználati díjakkal, adókkal és más jogszabály szerinti tételekkel is számolni kell.

Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás pontos időpontja is számít. Ha például egy adott napon a naperőművek nagy mennyiségben termelnek, és a villamosenergia-piaci ár alacsony, akkor az ebben az időszakban felhasznált áram a dinamikus tarifán kedvezőbb lehet. A téli esti csúcsidőszakokban viszont a piaci ár akár jelentősen meg is emelkedhet, ami magasabb költséget eredményezhet.

A D tarifa tehát nem általános árcsökkentés. Inkább olyan lehetőség, amelyben a tudatos energiafelhasználásért cserébe alacsonyabb ár érhető el, de a háztartás az árak ingadozásának kockázatát is vállalja.

A 2523 kilowattórás kedvezményes árammennyiség 2027-ben is megmarad

Az új árszabással kapcsolatban az egyik legfontosabb félreértés az lehet, hogy a D tarifára váltó háztartás teljes fogyasztását tőzsdei áron számolják majd el. Az MVM tájékoztatása szerint azonban nem erről van szó. A lakossági fogyasztók számára az éves 2523 kilowattórás kedvezményes mennyiség változatlanul megmarad, és ezt továbbra is az A1 tarifa adott elosztói területre vonatkozó kedvezményes árán számlázzák.

Az éves mennyiség napokra lebontva körülbelül 6,91 kilowattórának felel meg, a számlázás pedig az időszak napjainak számához igazodik. Egy átlagos, 30 napos elszámolási hónapban ez nagyjából 207 kilowattóra kedvezményes fogyasztást jelent. Az e fölötti mennyiségre a D tarifánál már az adott időszak fogyasztási és tőzsdei adataiból számított változó ár érvényesül.

Ez különösen azoknak lehet érdekes, akik rendszeresen meghaladják az éves kedvezményes mennyiséget. Ilyenek lehetnek például a villanybojlert, elektromos autót, hűtő-fűtő klímát vagy más nagy teljesítményű berendezést használó háztartások. A megtakarítás szempontjából azonban nemcsak az számít, mennyi áramot fogyasztanak összesen, hanem az is, hogy a kedvezményes kereten felüli fogyasztásuk mekkora részét tudják alacsony árú időszakokra áthelyezni.

Ennyibe kerülhet az áram 2027-ben: itt a D és az A1 tarifa különbsége

A táblázatból látható, hogy az új tarifa nem minden háztartás számára jelent azonos előnyt. Azoknál, akik évente legfeljebb 2523 kilowattórát fogyasztanak, a D tarifa változó árának előnye lényegében nem tud megjelenni, hiszen a teljes fogyasztásuk a kedvezményes sávon belül marad. A nagyobb fogyasztóknál viszont a keret feletti energia ára már érdemben befolyásolhatja a teljes villanyszámlát.

A D tarifa jövőbeni pontos egységárát előre nem lehet meghatározni, mivel az a tényleges tőzsdei áraktól, az euró-forint árfolyamtól és a háztartás fogyasztási időpontjaitól függ. Ezért minden olyan számítás, amely 2027-re egyetlen garantáltan olcsó D tarifás árat ígér, félrevezető lehet.

Kinek érheti meg leginkább az új dinamikus áramtarifa?

A D tarifa elsősorban azoknak a háztartásoknak kínálhat előnyt, amelyek sok villamos energiát használnak, és képesek rugalmasan megválasztani az egyes berendezések működési idejét. Ilyen lehet például egy elektromos autóval rendelkező család, amely nem feltétlenül este hat órakor kezdi meg az autó töltését, hanem az olcsóbb időszakokra időzíti azt. Hasonló előny származhat egy megfelelően vezérelhető bojler, hőszivattyú vagy más nagyobb fogyasztó tudatos működtetéséből.

A megtakarítás lehetősége ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden elektromos készüléket érdemes kizárólag az olcsóbb órákban használni. Egy hűtőszekrényt például nyilvánvalóan nem lehet rendszeresen kikapcsolni, és a lakás fűtését sem célszerű kizárólag az alacsony áramárhoz igazítani, ha ez az otthoni komfort vagy az egészség rovására menne. A D tarifa azoknak lehet igazán megfelelő, akiknek a fogyasztásában nagyobb részarányt képviselnek a biztonságosan és kényelmesen időzíthető berendezések.

A választás előtt azt is figyelembe kell venni, hogy az olcsóbb áram nem mindig ugyanabban a napszakban érhető el. A napenergiából származó magasabb termelés miatt bizonyos napokon a déli órák kedvezőek lehetnek, de ez nem állandó szabály. A piaci árat az időjárás, a villamosenergia-termelés, az importlehetőségek és a fogyasztási igények együttesen alakítják.

Konkrét példa: mennyit spórolhat egy család az új tarifával?

Tegyük fel, hogy egy család egy év alatt 4000 kilowattóra áramot fogyaszt. Ebből 2523 kilowattóra a kedvezményes lakossági sávba tartozik, a fennmaradó 1477 kilowattóra pedig magasabb áron kerül elszámolásra. Az A1 tarifánál ennek a kereten felüli fogyasztásnak a jelenlegi bruttó egységára 70,104 forint kilowattóránként. A D tarifánál azonban az ár a tényleges fogyasztási időpontok és a tőzsdei árak függvényében változna.

Az alábbi példa azt szemlélteti, hogy a keret fölötti 1477 kilowattóra eltérő átlagára mekkora éves költségkülönbséget okozhatna. A D tarifánál szereplő 50, illetve 90 forintos értékek nem hivatalos ajánlati árak, hanem feltételezett, teljes bruttó egységárak.

A számításból jól látszik az új rendszer előnye és kockázata is. Ha a háztartás alacsony átlagáron képes felhasználni a kedvezményes keret feletti áramot, akkor a villanyszámla csökkenhet. Ha viszont a fogyasztás jelentős része drágább időszakokra esik, akár a hagyományos tarifánál magasabb költség is keletkezhet. A valós megtakarítást ráadásul a mérőhely kialakításának esetleges egyszeri költségével együtt érdemes vizsgálni.

Nem lehet akárkinek új D tarifája: okosmérőre is szükség van

A dinamikus tarifa igénylésének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő villamosenergia-mérési rendszer. A hagyományos fogyasztásmérő ugyanis csak az összes felhasznált árammennyiséget mutatja meg, azt azonban nem, hogy a háztartás pontosan melyik negyedórában mennyi energiát fogyasztott. A D tarifához olyan távlehívható okosmérőre és havi idősoros elszámolásra van szükség, amely képes a fogyasztást a szükséges időbeli felbontásban nyilvántartani.

Az MVM hivatalos tájékoztatása szerint az új árszabás az általános A1 fogyasztás mérésére szolgáló mérési ponton választható. Ha az ingatlanban még nincs megfelelő fogyasztásmérő, a szükséges mérési feltételek kialakítását a területileg illetékes áramhálózati elosztónál kell kezdeményezni, még a D tarifa igénylése előtt. A mérőcsere, a mérőhely esetleges átalakítása vagy a villamos hálózat módosítása költséggel járhat, ezért ezekről előzetesen érdemes tájékozódni.

Vannak kizáró feltételek is. A D tarifa nem választható például előre fizetős mérő esetében, lejárt esedékességű tartozás mellett vagy olyan háztartási méretű napelemes rendszerhez, amely még szaldóelszámolásban működik. A bruttó elszámolású napelemes rendszereknél viszont a többi feltétel teljesülése esetén lehetséges lehet az áttérés.

November 15. fontos határidő lehet annak, aki januártól váltana

Az MVM tájékoztatása szerint a D tarifát 2026. szeptember 1-jétől lehet igényelni, de az elszámolás legkorábban 2027. január 1-jén indulhat. A kezdés időpontja az igénylés beadásától is függ: ha az ügyfél a hónap 15. napjáig jelentkezik, akkor a következő második hónap első napjától indulhat az új árszabás; ha később, akkor a harmadik hónap első napjától.

Ez alapján annak, aki már 2027. január 1-jétől szeretné használni a D tarifát, 2026. november 15-ig érdemes benyújtania az igénylését, amennyiben a szükséges műszaki feltételek már teljesülnek. A november 15-i dátum nem a tarifa végleges jelentkezési határideje, hanem a januári kezdés szempontjából fontos időpont. A később jelentkezők is kérhetik a konstrukciót, de az új elszámolás várhatóan később indulhat.

A jelentkezést az MVM Next online ügyfélszolgálatán keresztül lehet kezdeményezni. A szolgáltató ezután ellenőrzi a jogosultságot és a mérési feltételeket, majd tájékoztatja az ügyfelet a szerződéskötésről és az alkalmazás kezdőnapjáról. Aki még nem rendelkezik megfelelő okosmérővel, annak először az elosztóval kell egyeztetnie, ezért a januári indulás ilyen esetben nem feltétlenül biztosítható.

Mi történik, ha valaki később meggondolja magát?

A D tarifa önkéntes alapon választható, és az MVM tájékoztatása szerint az ügyfelek később visszatérhetnek a hagyományos, fix áras elszámoláshoz. Ez fontos lehet azoknak, akik az első hónapokban azt tapasztalják, hogy a változó áramár miatt a vártnál magasabb számlákat kapnak. A visszatérés ugyanakkor nem minden következmény nélkül történik, ezért az új konstrukciót nem érdemes rövid távú kísérletként kezelni.

Az MVM szerződési feltételei szerint, ha a D tarifára áttérő ügyfél 12 hónapon belül visszavált az A1 árszabásra vagy megszünteti a D tarifás szerződését, ugyanazon a felhasználási helyen a megszűnést vagy módosítást követő 12 hónapban ismét nem választhatja a D tarifát. Ez azt jelenti, hogy az új árazás mellett érdemes már a jelentkezés előtt alaposan mérlegelni a várható fogyasztási szokásokat és a kockázatokat.

Mi az a H tarifa, és miért lehet olcsóbb vele a klímás fűtés?

Az új D tarifa mellett már jelenleg is létezik egy másik kedvezményes áramtarifa, amelyet elsősorban a hőszivattyús fűtési rendszerek működtetésére alakítottak ki. Ez az úgynevezett H tarifa, amely október 15. és április 15. között biztosít kedvezőbb egységárat a megfelelő berendezések számára. Ide tartozhatnak a fűtésre alkalmas klímaberendezések és más, meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő hőszivattyús rendszerek.

A H tarifa jelenlegi bruttó egységára elosztói területtől függően megközelítőleg 23 forint kilowattóránként. Ez kedvezőbb a normál A1 tarifa körülbelül 36 forintos kedvezményes áramáránál, és lényegesen alacsonyabb az éves kedvezményes sáv feletti, jelenleg 70,104 forintos lakossági piaci árnál is. A H tarifa egyik legfontosabb előnye azonban nem pusztán az alacsonyabb egységár, hanem az is, hogy a fűtési idényben ezzel elszámolt fogyasztást nem kell beleszámítani az általános lakossági áramfogyasztás 2523 kilowattórás kedvezményes keretébe.

Ez azt jelenti, hogy egy megfelelő H tarifás fűtési rendszerrel rendelkező háztartás a téli fűtéshez szükséges villamos energiát elkülönített mérés mellett használhatja fel, miközben a háztartás többi fogyasztója számára továbbra is rendelkezésre állhat az általános kedvezményes árammennyiség. Ez különösen sokat számíthat azoknál a családoknál, amelyek korábban a klímás fűtés miatt rendszeresen túllépték az éves A1 kedvezményes keretet.

D tarifa vagy H tarifa: melyik lehet jobb választás?

A két kedvezményes konstrukció közötti legfontosabb különbség az árképzés és a felhasználási cél. A D tarifa az általános villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó, részben tőzsdei árakhoz kötött megoldás, amelynek használatához időzített fogyasztás és megfelelő okosmérő szükséges. A H tarifa ezzel szemben meghatározott hőszivattyús berendezések működtetésére szolgál, és a fűtési idényben kedvezményes, szabályozott árat biztosít.

Fontos szabály, hogy a D és a H tarifa ugyanazon a mérési ponton nem kombinálható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy H tarifás fűtéssel rendelkező háztartás teljesen elesne a dinamikus tarifa lehetőségétől. Ha az ingatlanban külön A1 mérési pont is található, és az megfelel az előírásoknak, azon a D tarifa külön igényelhető lehet, miközben a H tarifás fűtési áramkör változatlanul működik.

Milyen klímaberendezésre kérhető H tarifa?

A H tarifa nem jár automatikusan minden klímaberendezéshez. Az egyik legfontosabb műszaki követelmény, hogy a készülék szezonális fűtési hatásfoka, vagyis SCOP-értéke a mérsékelt éghajlati viszonyokra vonatkozó szabványos minősítés szerint legalább 3,4 legyen. Az előírás célja, hogy a kedvezményes áramárat megfelelő energiahatékonyságú hőszivattyús berendezések használják fel.

A H tarifához külön mért, megfelelően kiépített villamos áramkör szükséges. Erre az áramkörre kizárólag az előírásoknak megfelelő fűtőberendezések és a működésüket közvetlenül kiszolgáló készülékek csatlakoztathatók. A berendezéseket általában rögzített, nem egyszerűen konnektorba csatlakoztatott kialakítással kell bekötni. Ezért nem használható például a H tarifás áramkör általános háztartási fogyasztók, televíziók vagy hagyományos elektromos hősugárzók kedvezményes működtetésére.

A megfelelő készülék kiválasztásánál ezért nem elegendő azt megvizsgálni, hogy a klíma képes-e fűteni. Ellenőrizni kell a hivatalos műszaki dokumentációban szereplő SCOP-értéket, a berendezés típusát és az illetékes hálózati elosztó által előírt feltételeket is. Az engedélyezhető készülékekről és a benyújtandó dokumentumokról az elosztótársaságok tájékoztatnak.

Mit jelent a SCOP-érték, és miért számít ennyit a fűtésszámlán?

A klímás fűtés gazdaságosságának egyik legfontosabb mutatója a SCOP, vagyis a szezonális fűtési hatékonyság. Ez megmutatja, hogy a berendezés egy teljes fűtési idény során átlagosan mennyi hőenergiát képes előállítani a felhasznált villamos energiából. Ha egy klíma SCOP-értéke például 4, akkor megfelelő körülmények között egy kilowattóra áram felhasználásával a teljes fűtési szezon átlagában körülbelül négy kilowattóra hőenergiát biztosíthat. A különbséget az teszi lehetővé, hogy a hőszivattyú nem közvetlenül állítja elő az összes hőt, hanem a környezetből is energiát von el.

A Pénzcentrumnak nyilatkozó Ipacs Roland, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának trénere szerint általánosságban már 4-es SCOP-érték felett érdemes komolyabban foglalkozni a klímás vagy hőszivattyús fűtés lehetőségével. Egy korszerű berendezés szezonális hatásfoka akár a 4,6-os értéket is elérheti, ami jelentős energiahatékonyságot jelenthet.

A magasabb SCOP-érték azonban nem garantálja, hogy a készülék minden téli napon ugyanolyan hatékonyan működik. A szezonális átlag többféle külső hőmérséklet mellett mért, illetve számított teljesítményt vesz figyelembe. A pillanatnyi hatékonyságot ezzel szemben COP-értékkel lehet jellemezni, amely különösen nagy hidegben lényegesen alacsonyabb lehet a katalógusban megadott szezonális mutatónál.

Ennyibe kerülhet egy kilowattóra hő előállítása klímával

A klímás fűtés egyik legnagyobb előnye, hogy az elektromos energia felhasználásával a készülék annak többszörösét kitevő hőenergiát képes a helyiségbe juttatni. Ha a H tarifa árát például 23 forint/kWh értékkel vesszük figyelembe, akkor egy 4-es szezonális hatásfokú berendezés átlagosan 5,75 forintért állíthat elő egy kilowattóra hőenergiát. Egy 4,6-os SCOP-értékű készüléknél ugyanez az elméleti, szezonális átlagra vetített összeg 5 forint körül alakulhat.

A táblázat egyszerű, kizárólag energiaköltséget szemléltető számítás. A SCOP szezonális átlag, míg a COP adott üzemállapothoz kapcsolódik; a két mutató nem azonos időszakot jellemez. A számítás nem tartalmazza a készülék árát, a telepítést, a mérőhely kialakítását, a rendszeres karbantartást és más járulékos költségeket.

A különbségek alapján jól látható, hogy a megfelelő hatásfokú klíma a kedvezményes H tarifával kedvező fűtési energiaköltséget biztosíthat. A tényleges megtakarítás azonban attól függ, mennyi hőre van szüksége a háznak, hogyan alakul a téli időjárás, és milyen hatékonysággal működik a berendezés az adott ingatlanban.

Klímás fűtés vagy gázfűtés: mennyivel lehet olcsóbb?

A fűtéskorszerűsítés egyik legfontosabb kérdése, hogy a klíma valóban képes-e olcsóbban előállítani a szükséges hőenergiát, mint egy hagyományos gázkazán. Ipacs Roland a Pénzcentrumnak bemutatott példájában körülbelül 120 forintos köbméterenkénti földgázárral számolt, míg a H tarifás villamos energia árát megközelítőleg 23 forintra tette kilowattóránként. Egy köbméter földgáz energiatartalmát a példában hozzávetőleg 9,5 kilowattórának tekintette.

A ténylegesen hasznosítható hő azonban a gázkazán hatásfokától is függ. Ha szemléltetésként 90 százalékos kazánhatásfokkal számolunk, akkor egy köbméter földgázból körülbelül 8,55 kilowattóra hasznos hőenergia nyerhető. A 120 forintos gázár mellett ez hozzávetőleg 14 forintos költséget jelent egy kilowattóra hasznos hőre. Ezzel szemben egy 4-es szezonális hatásfokú, H tarifával működő klíma esetében ugyanez a hőmennyiség átlagosan 5,75 forintos villamosenergia-költséggel állítható elő.

A különbség jelentős, de fontos hangsúlyozni, hogy mindkét érték meghatározott feltételezésekre épül. A tényleges gázár, a kazán hatásfoka, a klíma működése és az ingatlan hőigénye lényegesen módosíthatja az eredményt. A háztartás teljes fűtésszámlájának összehasonlításához ráadásul az alapdíjakat, a karbantartást és a beruházási költségeket is figyelembe kell venni.

Itt a táblázat: ennyibe kerülhet a fűtés klímával és gázzal

Az alábbi számítás azonos mennyiségű hasznos hőenergia előállítását hasonlítja össze. A klímánál 23 Ft/kWh H tarifás áramárral és 4-es SCOP-értékkel, a gáznál pedig 120 Ft/m³ földgázárral, 9,5 kWh/m³ energiatartalommal és 90 százalékos kazánhatásfokkal számolunk.

A példák számított éves fűtési energiaköltségek, nem hivatalos, adott ingatlanra érvényes ajánlatok. Nem tartalmazzák a rendszer kiépítésének, karbantartásának és az esetleges kiegészítő fűtésnek a költségeit. A H tarifa ára, a tényleges készülékhatásfok és a gázár eltérhet a feltételezett értékektől.

A számítás szerint egy évi 10 ezer kilowattóra hasznos hőenergiát igénylő háznál a H tarifás klíma energiaköltsége körülbelül 57 500 forint lehet, míg az ugyanennyi hasznos hőt előállító gázkazáné meghaladhatja a 140 ezer forintot. Ez több mint 80 ezer forintos elméleti éves különbség, kizárólag az energiafelhasználást vizsgálva. A valódi megtérüléshez azonban azt is ki kell számolni, mennyibe kerül a klíma, a telepítés és a szükséges villamos hálózati átalakítás.

Nagy hidegben jelentősen romolhat a klíma hatásfoka

A klímás fűtés egyik gyakran alábecsült sajátossága, hogy a készülék teljesítményét és hatékonyságát erősen befolyásolja a külső hőmérséklet. Enyhébb időben a levegő-levegő hőszivattyúk viszonylag kedvező körülmények között működnek, hiszen elegendő hőenergiát tudnak felvenni a kültéri levegőből. Ahogy azonban csökken a hőmérséklet, a berendezésnek egyre nehezebb feladata van, és ugyanannyi hasznos hő előállításához több villamos energiára lehet szüksége.

Ipacs Roland szerint tartósan mínusz 15 Celsius-fokos külső hőmérséklet esetén egyes berendezések pillanatnyi hatásfoka akár 2,2–2,5 körüli értékre is visszaeshet. Ez lényeges különbség a katalógusban szereplő 4-es vagy 4,6-os szezonális mutatóhoz képest. Ilyen körülmények között egy kilowattóra hőenergia előállítása a 23 forintos áramárral számolva már körülbelül 9–10,5 forintba kerülhet, és a készülék rendelkezésre álló fűtőteljesítménye is csökkenhet.

Ezért nem elegendő kizárólag a klíma energiaosztályát vagy szezonális hatásfokát megnézni. A berendezés kiválasztásánál a mínusz 7, mínusz 10 vagy akár mínusz 15 fokra megadott fűtőteljesítményt is érdemes ellenőrizni. Ha a készülék nem képes a ház teljes hőigényének kielégítésére, kiegészítő fűtésre lehet szükség, ami a teljes költséget is megváltoztatja.

A leolvasztás is számít: télen időnként megszakadhat a fűtés

A klímás fűtésnél az egyik leggyakoribb téli jelenség a kültéri egység jegesedése. A berendezés működése során a kültéri hőcserélő hőmérséklete a környezeti levegőnél alacsonyabb lehet, ezért megfelelő páratartalom és hőmérséklet mellett dér vagy jég képződhet rajta. A készüléknek ezt időnként el kell távolítania, különben a jég jelentősen rontaná a hőátadást és a működés hatékonyságát.

A leolvasztás idejére a berendezés átmenetileg megszakíthatja a beltéri fűtést, miközben energiát fordít a kültéri egység felmelegítésére. Ipacs Roland szerint párás, hideg időben akár napi két-három leolvasztási ciklus is előfordulhat, amelyek egyenként több percig tarthatnak. A pontos gyakoriság azonban a külső hőmérséklettől, a páratartalomtól, a készülék kialakításától és az üzemeltetés körülményeitől függ.

A leolvasztási ciklusok természetes részét képezik a hőszivattyúk működésének, ezért önmagukban nem jelentenek meghibásodást. A korszerű készülékek szezonális hatásfokának meghatározásakor általában ezek hatását is figyelembe veszik. A gyakori leolvasztás azonban átmenetileg csökkentheti a leadott hőteljesítményt és a komfortérzetet, ezért a helyes méretezés különösen fontos.

Nem mindegy, milyen házat szeretnél klímával fűteni

A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértő szerint a klímás fűtés gazdaságosságának egyik legfontosabb tényezője az épület energetikai állapota. Egy korszerű, megfelelően szigetelt ingatlanban jóval kevesebb hőenergia szükséges a kellemes beltéri hőmérséklet fenntartásához, mint egy régi, szigetelés nélküli családi házban. Ez nemcsak a havi energiaköltségre, hanem a szükséges fűtőberendezések számára és teljesítményére is hatással van.

A szakértő által ismertetett nagyságrendi példák szerint egy korszerű ház fajlagos hőszükséglete akár 50 watt/négyzetméter alatt lehet, míg egy gyengén szigetelt régebbi épületnél bizonyos körülmények között 150–200 watt/négyzetméteres érték is előfordulhat. Ezek nem minden ingatlanra alkalmazható, automatikus méretezési számok, hanem a lehetséges különbségeket érzékeltetik. A tényleges hőveszteséget az épület falazata, födéme, nyílászárói, légzárása, mérete és földrajzi elhelyezkedése alapján lehet meghatározni.

Egy szigetelt, jól átgondolt alaprajzú lakásban elképzelhető, hogy egy vagy két korszerű klíma jelentős arányban fedezni tudja a fűtési igényt. Egy nagyobb, sok különálló helyiségből álló vagy rosszul szigetelt családi házban viszont több beltéri egységre, összetettebb rendszerre vagy kiegészítő fűtésre lehet szükség. A készülék névleges teljesítményének kiválasztása ezért nem helyettesítheti az épület hőigényének felmérését.

Előbb szigetelés vagy előbb klímás fűtés?

A fűtéskorszerűsítés előtt érdemes megvizsgálni, hogy az ingatlan hol veszít a legtöbb hőt. Egy hőszigetelés nélküli házban az új fűtőberendezés hatékonyabb működése ellenére is jelentős mennyiségű energiára lehet szükség, hiszen a megtermelt hő gyorsan távozhat a falakon, a tetőn vagy a rosszul záródó ablakokon keresztül. Ilyenkor a fűtési rendszer lecserélése önmagában nem feltétlenül hozza a várt megtakarítást.

Ipacs Roland szerint azoknál az épületeknél, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek hőszigeteléssel, vagy csak néhány centiméteres szigetelőréteg található rajtuk, mindenképpen érdemes megfontolni az energetikai felújítást. A hőveszteség csökkentésével ugyanis kisebb teljesítményű fűtőberendezés is elegendő lehet, ráadásul a komfortérzet is javulhat. A falak, a födém és a nyílászárók korszerűsítése ezért sokszor legalább olyan fontos, mint az új hőszivattyús rendszer kiválasztása.

Nem feltétlenül szükséges azonban minden munkát egyszerre elvégezni. Egy fokozatosan felújított családi házban elképzelhető, hogy először a legnagyobb hőveszteséget okozó szerkezeteket korszerűsítik, majd a ténylegesen csökkent hőigényhez választanak megfelelő fűtési rendszert. A beruházás sorrendjét mindig az ingatlan műszaki állapota és a rendelkezésre álló költségkeret alapján célszerű meghatározni.

Aki sok gázt fogyaszt, különösen jól járhat a klímás kiegészítő fűtéssel

A klímás fűtésre történő átállás azoknál a háztartásoknál lehet különösen érdekes, amelyek rendszeresen túllépik a kedvezményes földgázfogyasztási mennyiséget. A kedvezményes keret feletti gáz ára ugyanis lényegesen magasabb, ezért az ilyen fogyasztást kiváltó, megfelelő hatásfokú hőszivattyú nagyobb megtakarítást hozhat. Fontos azonban, hogy a gázfogyasztás elszámolási szabályai és a kedvezményes mennyiség időbeli elosztása is befolyásolhatja a megtakarítás tényleges értékét.

Nem feltétlenül szükséges azonnal az egész gázfűtési rendszert megszüntetni. Sok családi házban kedvezőbb megoldás lehet, ha a meglévő kazán továbbra is rendelkezésre áll, de az enyhébb őszi és tavaszi napokon, illetve bizonyos helyiségekben a klímával történik a fűtés. Így a gázfelhasználás csökkenthető, miközben a nagy hidegben szükség esetén a hagyományos fűtési rendszer is használható.

A kétféle fűtési mód összehangolása azonban tudatos tervezést igényel. Azt érdemes megvizsgálni, melyik berendezés milyen külső hőmérsékletnél működik kedvezőbben, és hogyan lehet biztosítani az egész lakás megfelelő hőmérsékletét. A megtakarítás akkor lehet jelentős, ha a klíma megfelelő hatásfokkal működik, és valóban a drágább gázfogyasztás egy részét váltja ki.

Mennyibe kerül a H tarifa kiépítése?

A H tarifás klímás fűtés egyik legfontosabb beruházási költsége a külön mérési rendszer és a megfelelő villamos hálózat kialakítása. A kedvezményes áramár ugyanis nem használható egyszerűen egy meglévő konnektoron keresztül, a megfelelő fűtőberendezést szabályosan kialakított, elkülönített áramkörre kell csatlakoztatni. Ehhez bizonyos ingatlanokban új vezetékezésre, mérőhely-átalakításra vagy akár teljesítménybővítésre is szükség lehet.

A munkálatok költsége jelentősen eltérhet attól függően, hogy az ingatlan jelenlegi villamos hálózata mennyire korszerű. Egy megfelelően kialakított mérőhellyel rendelkező épületnél a szükséges módosítás viszonylag egyszerű lehet, míg egy régebbi háznál a mérőszekrény szabványosítása és az új vezetékek kiépítése komolyabb kiadást jelenthet. A berendezés ára és a klímaszerelés költsége ezen felül jelentkezik.

Éppen ezért a megtérülés számításánál nem elegendő a 23 forintos H tarifás árat összehasonlítani a hagyományos áram- vagy gázárral. A teljes beruházás árát, a karbantartás várható költségeit és a készülék élettartamát is figyelembe kell venni. Aki H tarifát szeretne igényelni, annak a beruházás megkezdése előtt célszerű regisztrált villanyszerelővel és a területileg illetékes hálózati elosztóval egyeztetnie.

Nem minden helyiség fűthető ugyanolyan kényelmesen klímával

Bár a levegő-levegő hőszivattyúk energiahatékonysága kedvező lehet, a komfortérzet eltérhet a hagyományos radiátoros vagy padlófűtéses rendszerekétől. A klímaberendezés ugyanis közvetlenül a helyiség levegőjét melegíti, amelyet ventilátor segítségével mozgat. Emiatt az elhelyezéstől és a működési fokozattól függően légmozgás, zaj vagy egyenetlen hőmérséklet-eloszlás alakulhat ki.

Egy rosszul elhelyezett beltéri egység például közvetlenül az ülőhelyre vagy az ágyra fújhatja a meleg levegőt, ami huzatérzetet okozhat. A sok ajtóval elválasztott, tagolt alaprajzú lakásokban pedig nem biztos, hogy egyetlen klíma egyenletesen képes felfűteni minden helyiséget. Ilyenkor további beltéri egységekre vagy más fűtési megoldásra lehet szükség.

A vizes fűtési rendszerek, különösen a padló- és más felületfűtések másfajta hőérzetet biztosítanak, mert nagy felületen, egyenletesebben adják át a meleget. A klímás fűtés előnye viszont a gyors szabályozhatóság és a kedvező energiahatékonyság lehet. A megfelelő megoldás kiválasztásánál ezért nemcsak a várható számlát, hanem a család komfortigényét és a lakás kialakítását is célszerű mérlegelni.

Nyáron is használható a H tarifás klíma?

A H tarifához kapcsolódó egyik gyakori kérdés, hogy a kedvezményes fűtési árammal működő klímaberendezés nyáron is használható-e hűtésre. A válasz igen, azonban az elszámolás eltér a téli időszaktól. A H tarifa kedvezményes fűtési idényre vonatkozó ára október 15. és április 15. között alkalmazható, ezen kívül az érintett mérési pont fogyasztását az A1 tarifa szabályai szerint számolják el.

Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a berendezés nyáron is működhet, de a kedvezményes H tarifás egységár nem érvényes egész évben. A fűtési idényen kívüli fogyasztásra külön elszámolási szabályok és kedvezményes mennyiség vonatkozhatnak. Aki tehát a H tarifa kiépítését elsősorban a nyári légkondicionálási költségek csökkentése miatt fontolgatja, annak fontos tudnia, hogy az idényjellegű kedvezmény fő célja a fűtési energia biztosítása.

Az év egészére vetített költségszámításnál ezért a téli fűtési és a nyári hűtési fogyasztást külön kell vizsgálni. Egy korszerű klímaberendezés mindkét feladatra alkalmas lehet, de az alkalmazott tarifa és az energiaigény évszakonként eltérő.

Hogyan lehet igényelni a H tarifát?

A H tarifa igénylésének első lépése annak ellenőrzése, hogy a meglévő vagy megvásárolni kívánt fűtőberendezés megfelel-e a műszaki feltételeknek. Ehhez szükség lehet a készülék részletes adatlapjára, energiacímkéjére, a fűtési teljesítményre és a szezonális hatásfokra vonatkozó igazolásra. A következő lépés a mérőhely és a külön áramkör felmérése, amelyet megfelelő jogosultsággal rendelkező szakemberrel érdemes elvégeztetni.

Ha a műszaki feltételek adottak, az igényt a területileg illetékes hálózati elosztóhoz kell benyújtani. Az ügyintézés során az elosztó a mérőhely megfelelőségét és a csatlakoztatott berendezések jogosultságát is ellenőrizheti. Az esetleges hálózati bővítésről, a külön mérő felszereléséről és az üzembe helyezésről az elosztó tájékoztatja az ügyfelet.

A H tarifa kiépítését ezért érdemes a fűtési szezon előtt megtervezni. Ha a mérőhely átalakítása vagy a csatlakozási teljesítmény bővítése szükséges, az ügyintézés és a kivitelezés időt vehet igénybe. Egy jól előkészített beruházásnál kisebb az esélye annak, hogy a megfelelő klíma már felszerelt állapotban van, de a kedvezményes áramtarifa még nem használható.

Kinek nem feltétlenül éri meg sem a D, sem a H tarifa?

Az új tarifa bevezetése nem jelenti azt, hogy minden magyar háztartásnak azonnal váltania kellene. Aki évente csak kevés áramot fogyaszt, nem lépi túl a kedvezményes mennyiséget, és nincsenek nagyobb, időzíthető elektromos fogyasztói, annak a D tarifa várhatóan kevés előnyt kínál. A változó árak követése ráadásul több odafigyelést igényel, miközben a megtakarítás nem garantált.

A H tarifa kiépítése sem minden esetben gazdaságos. Ha az ingatlan kis hőigényű, a meglévő fűtési rendszer kedvező költséggel működik, és a külön mérőhely kialakítása jelentős kiadással járna, a beruházás megtérülése hosszú lehet. Ugyanez igaz lehet egy olyan háznál, ahol a klíma önmagában nem képes kielégíteni a teljes fűtési igényt, ezért a családnak továbbra is jelentős összeget kellene más energiaforrásra fordítania.

A megfelelő döntéshez ezért érdemes legalább az előző egy-két év tényleges energiafogyasztását megvizsgálni. Fontos adat a havi és éves villanyfogyasztás, a gázszámlák összege, a ház energetikai állapota, a tervezett berendezés hatásfoka és a teljes beruházási költség. Ezek alapján lehet reális képet kapni arról, hogy a D tarifa vagy a H tarifás fűtés milyen megtakarítást jelenthet.

Mi várható 2027-től a magyar háztartások rezsiköltségeiben?

A 2027. január 1-jétől elérhető dinamikus áramtarifa új lehetőséget nyithat azok előtt a háztartások előtt, amelyek nagyobb mennyiségű áramot fogyasztanak, és fogyasztásuk egy részét képesek a kedvezőbb piaci árú időszakokra áthelyezni. Az MVM szerint a konstrukciót már 2026 szeptemberétől lehet igényelni, a szolgáltató pedig az első szerződéseket is megkötötte. A kedvezményes 2523 kilowattórás éves lakossági mennyiség közben megmarad, így az új tarifa változó árazása csak az e fölötti fogyasztást érinti.

A H tarifa ezzel párhuzamosan továbbra is fontos lehetőséget kínál a korszerű hőszivattyús fűtésre. A megfelelő berendezések a kedvezményes, megközelítőleg 23 forintos áramárral jelentősen alacsonyabb energiaköltséget biztosíthatnak, mint egyes hagyományos fűtési megoldások. A tényleges megtakarítás azonban minden esetben az ingatlan állapotától, a fűtési hőigénytől, a készülék hatásfokától és a kiépítés költségétől függ.

A legfontosabb tudnivaló: 2027-től az MVM új D tarifája azoknak kedvezhet, akik az olcsóbb időszakokra tudják időzíteni az áramfogyasztásukat, míg a H tarifával működő korszerű klímás fűtés megfelelő körülmények között már most is jelentősen csökkentheti a fűtés energiaköltségét. Egyik megoldás sem garantál azonban automatikusan alacsonyabb rezsiszámlát, ezért a váltás előtt alaposan meg kell vizsgálni a műszaki és pénzügyi feltételeket.