Történelmi döntést hozott az Országgyűlés: 2026-tól december 24-e hivatalos munkaszüneti nap lesz Magyarországon. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a legtöbb üzlet zárva tart szenteste, hanem azt is, hogy jelentősen megváltozik az ezen a napon dolgozók bérezése. A Munka törvénykönyve alapján ugyanis a munkaszüneti napon végzett munkáért 100 százalékos bérpótlék jár. Egy nyolcórás műszak a minimálbéren foglalkoztatottaknak bruttó 14 841 forint, a garantált bérminimumot keresőknek pedig bruttó 17 159 forint külön pótlékot jelenthet. Aki túlórázik, ennél is többre lehet jogosult, míg a karácsonyt otthon töltő munkavállalóknál a havibéres és órabéres foglalkoztatás szabályai válnak különösen fontossá. A döntés a december 12-re tervezett ledolgozós szombatot is érinti, amelynek eltörléséről külön rendelet készül. Mutatjuk, kinek jár az ünnepnapi pótlék, mennyi pénzt jelenthet a különböző fizetéseknél, és mire érdemes figyelni a decemberi beosztásoknál – írja a Pénzcentrum.
Megszavazták: december 24-e is munkaszüneti nap lesz Magyarországon
2026. november 3-án az Országgyűlés egyhangú döntéssel elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely december 24-ét, vagyis szentestét munkaszüneti nappá nyilvánítja Magyarországon. A javaslatot 193 képviselő támogatta, ellenszavazat és tartózkodás nélkül. A döntés értelmében december 24-e a jövőben december 25-éhez és 26-ához hasonlóan hivatalos munkaszüneti nap lesz. A változás már az idei karácsonyt is érinti, vagyis nem kell 2027-ig várni az új szabályozás alkalmazására.
A módosítás jelentős változás a korábbi rendszerhez képest, hiszen december 24-e eddig nem tartozott az állandó munkaszüneti napok közé. A 2026-os munkarendben eredetileg áthelyezett pihenőnapként szerepelt, amelyet december 12-én, szombaton kellett volna ledolgozni. Az új törvény ezt a helyzetet alakítja át: szenteste a munkaszüneti napok közé kerül, így annak biztosítása már nem az éves munkanap-áthelyezéstől függ.
A döntés különösen a kereskedelemben dolgozókat érinti, hiszen a legtöbb üzletnek december 24-én zárva kell tartania. Ugyanakkor a vendéglátásban, az egészségügyben, a szálláshelyeken, a közlekedésben és egyes folyamatosan működő szolgáltatásoknál továbbra is szükség lehet munkavégzésre. Az érintett dolgozóknak ezért különösen fontos tisztában lenniük azzal, hogyan változik a szentestei műszak díjazása.
A parlament a törvénymódosítást november 3-án elfogadta. A cikk készítésekor a kihirdetés és a kapcsolódó munkarend-rendelet módosítása még külön figyelmet igényel; az alábbi bérszámítások a megszavazott munkaszüneti napi szabály alkalmazásával készültek.
100 százalékos ünnepnapi pótlék járhat a december 24-i munkavégzésért
A Munka törvénykönyve egyértelműen szabályozza a munkaszüneti napokon történő munkavégzés díjazását. A törvény 140. § (2) bekezdése szerint az ilyen napon dolgozó munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dolgozó a rendes munkabérén felül az érintett munkaórákra számított alapbérével megegyező összegű pótlékra lehet jogosult.
A változás különösen azoknak fontos, akik szenteste is beosztás szerint dolgoznak, például szállodai recepciósként, éttermi munkatársként vagy benzinkúti alkalmazottként. A pótlék nem kizárólag túlóra esetén jár, hanem már akkor is, ha a munkavállaló a jogszerűen beosztott rendes munkaidejében dolgozik december 24-én. Fontos azonban, hogy az ünnepnapi munkavégzés engedélyezettsége és a pótlékra való jogosultság két külön kérdés: a munkáltató nem oszthat be bárkit tetszőlegesen munkaszüneti napra.
A 100 százalékos pótlékot főszabály szerint külön kell elszámolni a munkabéren felül, de a Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít arra is, hogy a felek bizonyos bérpótlékokat már az alapbérbe építsenek, vagy munkaszerződésben pótlékátalányt határozzanak meg. Ezért a bérpapíron nem feltétlenül minden esetben jelenik meg önálló soron az ünnepnapi pótlék, és a konkrét munkaszerződés tartalma is számít.
Minimálbéren dolgozol? Ennyivel lehet több a fizetésed szenteste miatt
A 2026-ban érvényes minimálbér teljes munkaidő esetén havi bruttó 322 800 forint. A Munka törvénykönyve szerint a havibérből számított bérpótlék alapját általános, napi nyolcórás teljes munkaidő esetén úgy kell meghatározni, hogy a havi alapbért 174 órával osztják el. Ez alapján a minimálbéres dolgozó egy órára jutó pótlékalapja megközelítőleg 1855 forint, amelyből nyolc órára összesen 14 841 forintos ünnepnapi pótlék adódik.
A garantált bérminimum 2026-ban havi bruttó 373 200 forint. Ez a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben alkalmazandó kötelező legkisebb alapbér. Ebben az esetben a 174 órás osztó alapján számított nyolcórás, 100 százalékos ünnepnapi pótlék 17 159 forint lehet.
| Havi bruttó alapbér | Nyolcórás, 100%-os ünnepnapi pótlék |
|---|---|
| 322 800 Ft – minimálbér | 14 841 Ft |
| 373 200 Ft – garantált bérminimum | 17 159 Ft |
| 400 000 Ft | 18 391 Ft |
| 450 000 Ft | 20 690 Ft |
| 500 000 Ft | 22 989 Ft |
| 600 000 Ft | 27 586 Ft |
A táblázat nyolc óra tényleges munkavégzéssel, általános teljes napi munkaidővel, a havi alapbér 174-gyel történő osztásával és külön elszámolt 100 százalékos pótlékkal számol. A feltüntetett összegek bruttó értékek, forintra kerekítve.
A példákból látható, hogy az ünnepnapi pótlék nagysága az alapbérrel együtt emelkedik. Egy havi 400 ezer forintot kereső dolgozónak például közel 18 400 forint, míg egy 500 ezer forintos alapbérrel rendelkező munkavállalónak csaknem 23 ezer forint járhat egyetlen nyolcórás szentestei műszak után. A ténylegesen kifizetett nettó összeg azonban a járulékoktól, a személyi jövedelemadótól és az esetleges adókedvezményektől is függ.
Órabéres dolgozóknál eltérhet a számítás: nem mindegy, hogyan állapítják meg a fizetést
Az ünnepnapi pótlék megállapításánál fontos különbséget tenni a havibéres és az órabéres munkavállalók között. A fenti táblázat havi alapbérből indult ki, amelynél a Munka törvénykönyve a 174 órás osztó alkalmazását írja elő. A ténylegesen órabérben foglalkoztatottaknál viszont a munkaszerződésben meghatározott órabér szolgál a számítás alapjául. Ez a két összeg a minimálbér esetében sem feltétlenül egyezik meg forintra pontosan.
A 2026-os minimálbér órabéres összege bruttó 1856 forint, míg a garantált bérminimum óránként 2145 forint. Ha valaki ténylegesen ezekkel az órabérekkel dolgozik december 24-én, akkor egy nyolcórás műszak után a 100 százalékos ünnepnapi pótléka rendre 14 848, illetve 17 160 forint lehet. A havibéres példákban szereplő 14 841 és 17 159 forintos összegek tehát nem minden munkavállalóra alkalmazhatók változtatás nélkül.
Mennyit kereshet, aki négy, hat, nyolc vagy tizenkét órát dolgozik szenteste?
Nem minden munkavállaló teljesít nyolcórás műszakot december 24-én. A szállodákban, vendéglátóhelyeken, közlekedési szolgáltatóknál és folyamatosan működő munkahelyeken előfordulhat rövidebb, illetve hosszabb beosztás is. A 100 százalékos ünnepnapi pótlékot a munkaszüneti napon ténylegesen ledolgozott, pótlékra jogosító órák alapján kell kiszámítani, így az összeg a munkavégzés időtartamával arányosan változik.
| Szentestei munkaidő | Havi 322 800 Ft-os alapbérnél | Havi 373 200 Ft-os alapbérnél |
|---|---|---|
| 4 óra | 7 421 Ft | 8 579 Ft |
| 6 óra | 11 131 Ft | 12 869 Ft |
| 8 óra | 14 841 Ft | 17 159 Ft |
| 10 óra | 18 552 Ft | 21 448 Ft |
| 12 óra | 22 262 Ft | 25 738 Ft |
A számítás 174 órás osztóval, havi alapbérrel és 100 százalékos pótlékkal készült. A hosszabb műszak nem automatikusan túlóra: ezt a beosztás, a munkaidőkeret és az alkalmazandó munkajogi szabályok határozzák meg.
A táblázatból jól látható, hogy a hosszabb ünnepnapi munkavégzés jelentősebb pótlékot eredményezhet. Egy havi bruttó 373 200 forintos garantált bérminimumot kereső dolgozónál például egy 12 órás, rendes munkaidőként jogszerűen beosztott műszakra több mint 25 ezer forintos külön ünnepnapi pótlék számítható. Ehhez a megfelelő feltételek teljesülése esetén más bérpótlékok is kapcsolódhatnak.
Túlóra szenteste: akár két külön 100 százalékos pótlék is járhat
Az ünnepnapi munkavégzés és a rendkívüli munkaidő nem ugyanazt jelenti. Előfordulhat, hogy egy dolgozó december 24-én a munkaszerződésének és munkaidő-beosztásának megfelelően teljesíti a szokásos műszakját, ebben az esetben a munkaszüneti napi 100 százalékos pótlék illeti meg. Más a helyzet akkor, ha a munkáltató ezen a napon rendkívüli munkavégzést rendel el, vagyis a munkavállaló a törvény szerint túlórát teljesít.
A Munka törvénykönyve 143. §-a szerint a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőre további 100 százalékos bérpótlék járhat. Ez az ünnepnapi munkavégzéshez kapcsolódó 100 százalékos pótlékon felül értendő. Egy megfelelően elszámolt, munkaszüneti napra elrendelt túlóra esetében ezért az érintett órákra a munkabéren túl összesen 200 százalékos pótlék is keletkezhet.
Például ha egy havi bruttó 400 ezer forintos alapbérrel rendelkező munkavállaló nyolc órát rendkívüli munkaidőben dolgozik szenteste, akkor a 174 órás osztóval számított ünnepnapi pótléka megközelítőleg 18 391 forint. A munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkavégzés után további mintegy 18 391 forint pótlék is járhat, az alapmunkabér megfelelő elszámolása mellett.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden december 24-én dolgozó személynek automatikusan 200 százalékos pótlék jár. A magasabb összeghez ténylegesen rendkívüli munkaidőben végzett munkára és az annak elrendelésére vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülésére van szükség.
Nem minden munkáltató rendelhet el szentestei munkavégzést
Attól, hogy egy munkahely december 24-én is működik, még nem következik automatikusan, hogy valamennyi munkavállalót kötelezni lehet a munkavégzésre. A Munka törvénykönyve korlátozza, milyen esetekben osztható be rendes munkaidő munkaszüneti napra. Ilyen lehet többek között a rendeltetése folytán ünnepnapon is működő munkáltató vagy munkakör, az idényjellegű vagy megszakítás nélküli tevékenység, illetve bizonyos közszükségletet kielégítő szolgáltatások.
A gyakorlatban ezért továbbra is dolgozhatnak például a szálláshelyek megfelelő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottai, a vendéglátás egyes dolgozói, a közlekedési szolgáltatások munkatársai, valamint a folyamatos egészségügyi ellátásban részt vevők. A munkavégzés jogszerűségét azonban minden esetben az adott munkakör és munkáltatói tevékenység alapján kell megítélni, nem pusztán az alapján, hogy a munkáltató szeretne-e nyitva tartani.
A rendkívüli munkavégzés elrendelésére is külön feltételek vonatkoznak. Munkaszüneti napon ilyen munka főszabály szerint azoknál rendelhető el, akik rendes munkaidőben is foglalkoztathatók az adott napon, illetve a törvényben meghatározott rendkívüli helyzetekben. Ezért egy általános munkarendben, hétfőtől péntekig működő irodában a munkáltató nem rendelhet el korlátlanul ünnepnapi munkavégzést pusztán azért, mert valamilyen feladatot december 24-én szeretne befejeztetni.
Ezek az üzletek december 24-én is nyitva tarthatnak
Az Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat szerint december 24-én a legtöbb kereskedelmi üzletnek zárva kell tartania, de a szabályozás több kivételt is tartalmaz. A kormány hivatalos tájékoztatása alapján a vendéglátóhelyek, szálláshelyek, virágüzletek, édességüzletek és üzemanyagtöltő állomások továbbra is nyitva lehetnek. Ugyanez vonatkozik bizonyos, pályaudvarokon, repülőtereken vagy benzinkutakon belül működő üzletekre is.
A kivételek azért fontosak, mert a szentestei munkavégzés a kereskedelem egy részében továbbra is előfordulhat. Egy étterem például ünnepi vacsorát szervezhet, egy szálloda fogadhat vendégeket, egy benzinkúton pedig szükség lehet a folyamatos kiszolgálásra. Az érintett alkalmazottaknál ugyanakkor december 24-e munkaszüneti napnak minősül, ezért a munkavégzés díjazásánál alkalmazni kell a megfelelő ünnepnapi szabályokat.
A nyitvatartási kivétel tehát nem mentesíti automatikusan a munkáltatót a bérpótlék megfizetése alól. Éppen ellenkezőleg: a jogszerűen dolgozó munkavállalót az alkalmazandó munkajogi rendelkezések szerint kell díjazni. A munkáltató gazdasági döntése, például hogy a szálloda vagy az étterem karácsonykor is fogad vendégeket, önmagában nem változtatja meg az ünnepnapi munkavégzésre vonatkozó bérszabályokat.
Mi történik a havibéres dolgozó fizetésével, ha december 24-én otthon marad?
A havibérben foglalkoztatott munkavállalók számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy a munkaszüneti nap miatt csökkenhet-e a decemberi fizetésük. Általános munkarendben, teljes hónapra járó havibér esetén a válasz főszabály szerint nem. Ha december 24-én a dolgozó a munkaszüneti nap miatt nem végez munkát, a havi alapbére változatlan marad, feltéve, hogy más okból nem történik bércsökkentés.
Ez azt jelenti, hogy egy havi bruttó 400 ezer forintos alapbérrel rendelkező irodai alkalmazott decemberben is megkaphatja a teljes 400 ezer forintos alapbérét, noha december 24-én nem dolgozik. A munkaszüneti nap nem jelent automatikusan fizetés nélküli távollétet, és nem kell azért külön szabadságot igénybe venni, mert a jogszabály szerint ezen a napon nincs munkavégzési kötelezettsége.
Külön 100 százalékos ünnepnapi pótlék azonban ebben a helyzetben nem jár, hiszen az ilyen pótlék a munkaszüneti napon végzett munkához kapcsolódik. Aki tehát otthon pihen szenteste, annak a havi alapbére megmarad, de pusztán az ünnep miatt nem kap automatikusan pluszpénzt.
Órabéresként is járhat fizetés akkor, ha nem dolgozol szenteste
Az órabéres dolgozók helyzete összetettebb, mivel a fizetésüket alapvetően a ledolgozott órák alapján állapítják meg. A Munka törvénykönyve azonban erre az esetre is tartalmaz védelmet. A 146. § (3) bekezdés d) pontja szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén távolléti díj jár arra a napi munkaidőre, amellyel az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.
A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy ha egy nyolcórás, általános munkarendben dolgozó órabéres alkalmazott december 24-én a munkaszüneti nap miatt nem dolgozik, akkor az érintett nyolc órára távolléti díj illeti meg. Ez akkor is fontos, ha a dolgozó máskülönben a ténylegesen ledolgozott órái alapján kapná meg a fizetését. A távolléti díj kiszámítása azonban eltérhet az egyszerű órabér és a kiesett órák szorzatától, mivel a törvény bizonyos esetekben további bérelemek figyelembevételét is előírja.
Fontos különbség, hogy a munkaszüneti nap miatt járó távolléti díj nem azonos a tényleges ünnepnapi munkavégzés után fizetendő 100 százalékos pótlékkal. Az egyik a munkavégzés nélkül kieső idő díjazásához, a másik a munkaszüneti napon elvégzett munkához kapcsolódik.
December 12. is megváltozhat: eltörölhetik a ledolgozós szombatot
A szenteste munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló döntés másik fontos következménye a december 12-re tervezett munkanap-áthelyezést érinti. A korábban elfogadott 2026-os munkarendrendelet szerint december 24-e áthelyezett pihenőnap volt, amelyet december 12-én, szombaton kellett volna ledolgozni. Ez a megoldás már nem illeszkedik az új szabályozáshoz, hiszen december 24-e mostantól önálló munkaszüneti nap lesz.
A kormány ezért külön rendeletmódosítást készített elő a decemberi munkarend rendezésére. A 2026. október 28-án közzétett tervezet értelmében hatályon kívül helyeznék azt a rendelkezést, amely december 12-ét munkanappá, december 24-ét pedig áthelyezett pihenőnappá nyilvánította. A módosítás társadalmi egyeztetése november 5-ig tart, vagyis a cikk készítésekor még nem zárult le.
Amennyiben a rendeletet a tervezett tartalommal kihirdetik, az általános munkarendben foglalkoztatottak számára december 12. ismét szabad szombat lesz. Így nem kellene előre ledolgozniuk a december 24-i pihenést, mert az a nap már önálló munkaszüneti napként szerepelne a naptárban.
Fontos: a december 12-i ledolgozós szombat eltörlését november 4-én még rendelettervezetként kell kezelni. Az Országgyűlés által megszavazott munkaszüneti napról szóló törvény és a korábban kiadott munkarendrendelet módosítása két külön jogalkotási lépés.
Visszajárhat a december 12-re előre kiírt szabadság
Sok munkavállaló már korábban megtervezte az év végi szabadságait, és előfordulhat, hogy december 12-re is szabadságot kért vagy kapott. Ez azért történhetett meg, mert az eredeti munkarend alapján a szombat munkanapnak számított volna. Ha azonban a rendeletmódosítás hatályba lép, és december 12. ismét pihenőnap lesz az általános munkarendben dolgozók számára, a már bejegyzett szabadságokat is felül kell vizsgálni.
Az általános munkarendben foglalkoztatottaknál ugyanis egy olyan szombatra, amely heti pihenőnap, főszabály szerint nem kell éves szabadságot kiadni. Így akinek korábban szabadságot számoltak el erre a napra, annak a nyilvántartását rendezni kell, és a jogszerűtlenül levont szabadságnap visszakerülhet az éves keretébe. A pontos elszámolást azonban a tényleges munkarend és a végleges jogszabály határozza meg.
Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók esetében eltérő lehet a helyzet. Egy olyan munkavállalónak, akinek a munkaidőkerete alapján december 12. egyébként is munkanap lenne, nem feltétlenül válik automatikusan pihenőnappá a szombat. Ezért a szabadságok rendezésénél a konkrét munkarendet is vizsgálni kell.
Négy napos karácsonyi pihenő jöhet 2026-ban
A 2026-os naptár különösen kedvező az általános, hétfőtől péntekig dolgozó munkavállalóknak. December 24-e csütörtökre esik, december 25-e péntek, december 26-a pedig szombat. December 27-e vasárnap lesz, így a szentestei munkaszüneti nappal együtt négy egymást követő nap állhat rendelkezésre a pihenésre.
| Dátum | Nap | Általános munkarend szerinti besorolás az elfogadott változás alapján |
|---|---|---|
| December 23. | Szerda | Munkanap |
| December 24. | Csütörtök | Új munkaszüneti nap |
| December 25. | Péntek | Munkaszüneti nap |
| December 26. | Szombat | Munkaszüneti nap |
| December 27. | Vasárnap | Heti pihenőnap |
| December 28. | Hétfő | Munkanap |
Az új szabályozásnak köszönhetően az általános munkarendben foglalkoztatottak egy része szabadság felhasználása nélkül tölthet négy egymást követő napot otthon. Természetesen ez nem vonatkozik automatikusan mindenkire: a folyamatosan működő munkahelyeken, a vendéglátásban és bizonyos más ágazatokban a dolgozókat az ünnepek alatt is beoszthatják, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett.
Mikor kell közölni a december 24-i munkabeosztást?
A munkáltatók nem változtathatják meg korlátlanul, az utolsó pillanatban a munkavállalók munkaidő-beosztását. A Munka törvénykönyve 97. §-a szerint a munkaidő-beosztást főszabály szerint legalább egy hétre, írásban kell közölni, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete előtt legalább 168 órával. Ez azt jelenti, hogy ha egy dolgozó december 24-én reggel 8 órakor kezdené a műszakját, akkor erről főszabály szerint legkésőbb december 17-én reggel 8 óráig tájékoztatni kell.
A már közölt munkaidő-beosztás módosítására is vonatkozik korlátozás. A munkáltató előre nem látható működési vagy gazdálkodási körülmény felmerülése esetén főszabály szerint legalább 96 órával a műszak kezdete előtt módosíthatja a beosztást. A munkavállaló írásbeli kérésére történő módosításra külön rendelkezés vonatkozik. A határidők azért különösen fontosak az év végén, mert a családok gyakran hetekkel korábban megszervezik a karácsonyi programokat és az utazásokat.
A munkaidő-beosztás szabályainak megsértése külön munkajogi kérdéseket is felvethet. Nem elegendő tehát azt megvizsgálni, hogy a dolgozónak jár-e 100 százalékos ünnepnapi pótlék: azt is ellenőrizni kell, hogy a munkáltató jogszerűen osztotta-e be, illetve megfelelő időben tájékoztatta-e a munkavégzésről.
Éjszakai vagy több műszakos munkavégzésnél más pótlék is szóba jöhet
A december 24-i munkavégzés díjazása tovább bonyolódhat, ha valaki éjszakai vagy több műszakos munkarendben dolgozik. A Munka törvénykönyve ugyanis az ünnepnapi pótlékon kívül más bérpótlékokat is meghatároz, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén szintén járhatnak. A műszakpótlék mértéke például 30 százalék lehet az arra jogosult munkavállalóknál a 18 és 6 óra közötti munkavégzés után, míg az éjszakai pótlék meghatározott feltételek mellett 15 százalék.
Fontos azonban, hogy a műszakpótlék és az éjszakai pótlék nem feltétlenül jár ugyanarra az időtartamra együtt. A jogszabály külön feltételeket ír elő, például a munkakezdési időpont rendszeres változásával kapcsolatban. Az egyes pótlékok tényleges elszámolása ezért a munkavégzés idejétől, a munkarendtől és a munkaszerződéstől függ.
A szenteste délutánján vagy estéjén dolgozóknak különösen érdemes ellenőrizniük, hogy a 100 százalékos ünnepnapi pótlék mellett más jogcímen is jár-e kiegészítő díjazás. Ez elsősorban a szállodákban, folyamatosan működő üzemekben és más, váltott műszakokat alkalmazó munkahelyeken lehet fontos.
Nem biztos, hogy mindenkinél külön szerepel az ünnepnapi pótlék a bérpapíron
A munkavállalók gyakran úgy ellenőrzik az ünnepnapi pótlékot, hogy a havi bérjegyzékükön külön keresik az annak megfelelő összeget. Ez sok esetben helyes módszer, de nem minden munkaszerződésnél ad teljes képet. A Munka törvénykönyve ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkáltató és a munkavállaló bizonyos pótlékokat magában foglaló alapbérben állapodjon meg, illetve havi pótlékátalányt rögzítsen a munkaszerződésben.
Ha ilyen megállapodás létezik, a decemberi bérjegyzéken nem feltétlenül jelenik meg önálló, plusz 14–17 ezer forintos ünnepnapi pótlék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató bármikor, egyoldalúan kijelentheti: a rendes fizetés már minden pótlékot tartalmaz. Az ilyen elszámolás jogszerűségéhez a törvényben előírt feltételeknek és a megfelelő megállapodásnak is teljesülnie kell.
Éppen ezért azoknak, akik rendszeresen dolgoznak munkaszüneti napokon, érdemes megvizsgálniuk a munkaszerződésüket. Különösen fontos lehet annak ellenőrzése, hogy szerepel-e benne pótlékátalány, illetve meghatározták-e, mely pótlékokat tartalmazza az alapbér. Ha a dokumentumokból nem állapítható meg egyértelműen az elszámolás módja, célszerű írásban tájékoztatást kérni a munkáltatótól.
Betegség vagy táppénz esetén sem mindegy, milyen napra esik a távollét
Az ünnepi időszakban az is előfordulhat, hogy valaki betegség miatt nem tud dolgozni. A Munka törvénykönyve ebben az esetben szintén különbséget tesz a különböző díjazási helyzetek között. Az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre órabéres vagy teljesítménybéres dolgozónak főszabály szerint távolléti díj jár, de keresőképtelenség esetén speciális szabályok érvényesülnek.
A törvény szerint ilyen helyzetben a távolléti díj 70 százaléka járhat, illetve ha a munkavállaló keresőképtelensége miatt táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül, erre a jogcímre nem jár külön távolléti díj. Ezért az a kérdés, hogy valaki december 24-én egészségesen pihen otthon, vagy keresőképtelen állományban van, eltérő bérszámfejtési eredményhez vezethet.
Az ilyen helyzeteket nem célszerű egyetlen általános szabállyal kezelni. A pontos elszámolás attól is függ, hogy a munkavállaló havibéres vagy órabéres, milyen beosztásban dolgozik, illetve betegszabadságra vagy táppénzre jogosult-e.
Hogyan ellenőrizheted, hogy megfelelő összeget fizettek-e ki?
A decemberi bér elszámolásánál a legfontosabb dokumentumok közé tartozik a munkaszerződés, a munkaidő-beosztás és a havi bérjegyzék. Az érintett munkavállalóknak érdemes ellenőrizniük, hogy december 24-én hány órát dolgoztak, a munkavégzés rendes vagy rendkívüli munkaidőnek minősült-e, és milyen pótlékok szerepelnek a bérpapíron. Az is lényeges, hogy a munkáltató helyesen állapította-e meg a pótlékalapot, amely havibéres, általános teljes munkaidős foglalkoztatásnál főszabály szerint a havi alapbér 174-ed része.
Ha például egy minimálbéren, havibérben foglalkoztatott munkavállaló nyolc órát dolgozott szenteste, és a munkaszerződése nem tartalmaz külön pótlékátalányt vagy pótlékot magában foglaló alapbért, akkor a munkaszüneti napi pótléknál hozzávetőleg 14 841 forintos bruttó összeget kell keresnie. Garantált bérminimum esetén ugyanez 17 159 forint körüli összeg lehet. Ha a munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősült, vagy más pótlékra is jogosultság keletkezett, további tételek jelenhetnek meg.
Amennyiben a dolgozó eltérést tapasztal, elsőként célszerű a munkáltató bérszámfejtési vagy munkaügyi ügyintézőjétől részletes elszámolást kérnie. Ha a kérdés nem rendezhető, munkaügyi szakembertől vagy az illetékes foglalkoztatás-felügyeleti hatóságtól is kérhető tájékoztatás az alkalmazandó szabályokról.
Nemcsak a pihenőnapok száma változik, hanem a decemberi fizetés is
A december 24-i munkaszüneti nap bevezetése egyszerre hozhat kedvező változást azoknak, akik karácsonykor otthon maradhatnak, és azoknak, akiknek az ünnep alatt is dolgozniuk kell. Az általános munkarendben foglalkoztatott havibéreseknek főszabály szerint nem csökken a havi alapbérük a szentestei munkaszünet miatt. Az órabéres és teljesítménybéres munkavállalók számára pedig megfelelő feltételek esetén távolléti díj biztosíthatja a kieső munkaidő díjazását.
Aki viszont december 24-én ténylegesen dolgozik, a munkaszüneti napi munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint 100 százalékos bérpótlékra lehet jogosult. A havi minimálbérrel számított nyolcórás pótlék bruttó 14 841 forint, a garantált bérminimum esetében pedig 17 159 forint. A rendkívüli munkavégzésért további pótlék is járhat, így egyes dolgozók decemberi keresete ennél nagyobb összeggel is emelkedhet.
Az év végi munkarend szempontjából további fontos kérdés a december 12-i ledolgozós szombat eltörlése. A szükséges rendeletmódosítást már előkészítették, de annak végleges kihirdetését még meg kell várni. Ha a tervezett rendelkezés hatályba lép, az általános munkarendben dolgozóknak december 12-én sem kell majd ledolgozniuk a szentestei pihenést.
A legfontosabb tudnivaló: 2026-ban december 24-e munkaszüneti nappá válik, és az ezen a napon jogszerűen dolgozó munkavállalók a Munka törvénykönyve alapján 100 százalékos ünnepnapi pótlékra jogosultak lehetnek. A minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozóknál ez már egyetlen nyolcórás műszak után is jelentős pluszpénzt eredményezhet.
