Aggasztó járványügyi adatok érkeztek Magyarországról: három különböző intézményben összesen 251 ember betegedett meg hányással és hasmenéssel járó fertőzésben. A legnagyobb megbetegedéshullám egy Győr-Moson-Sopron vármegyei általános iskolában alakult ki, ahol 177 tanuló és dolgozó kapta el a betegséget. A laboratóriumi vizsgálatok több esetben calicivírust mutattak ki, amely rendkívül könnyen terjedhet a közösségekben. Egy Pest vármegyei óvodában 34-en, egy Hajdú-Bihar vármegyei idősek otthonában pedig 40-en betegedtek meg, utóbbi intézményből két embert kórházba kellett szállítani. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jelentése további fertőző betegségek előfordulásáról is beszámolt. Mutatjuk a részleteket, a legfontosabb tüneteket és azt, hogyan védekezhetünk a fertőzés ellen – írja az Index.
Három tömeges, gyomor-bélrendszeri tünetekkel járó közösségi járványról számolt be a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a 2026. október 12. és 18. közötti időszakra vonatkozó, 42. heti járványügyi jelentésében. A fertőzések Győr-Moson-Sopron, Pest és Hajdú-Bihar vármegyében jelentek meg, és gyermekeket, intézményi dolgozókat, valamint idősek otthonában élő gondozottakat egyaránt érintettek.
A három közösségi járványban összesen 251 megbetegedést regisztráltak. Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy valamennyi beteg október 12. és 18. között fertőződött meg. A jelentésben szereplő járványok közül több már szeptember végén vagy október elején elkezdődött, a közölt esetszámok pedig az adott járványok során addig nyilvántartott megbetegedéseket jelentik.
A legtöbb beteget egy általános iskolában regisztrálták, ahol a vizsgált minták túlnyomó többségében calicivírust igazoltak. A rendkívül fertőző vírusok közé tartozó kórokozó különösen a zárt közösségekben okozhat gyorsan terjedő megbetegedéseket, mivel akár közvetlen érintkezés, akár szennyezett tárgyak és felületek közvetítésével is átadható.
A népegészségügyi hatóságok mindhárom intézményben vizsgálták a fertőzések körülményeit. A rendelkezésre álló adatok alapján az iskolai és az óvodai járvány esetében kizárták az étel közvetítő szerepét, és elsősorban a közvetlen vagy közvetett érintkezéssel történő terjedést valószínűsítették.
Egy Győr-Moson-Sopron vármegyei iskolában 177 ember betegedett meg
A legnagyobb közösségi járvány egy Győr-Moson-Sopron vármegyei általános iskolában alakult ki, ahol 2026. szeptember 25-én kezdődtek a megbetegedések. A hivatalos jelentés szerint az intézményben összesen 635 ember volt kitéve a fertőzés lehetőségének, közülük 177-en betegedtek meg.
A betegek között 162 tanuló és 15 iskolai dolgozó volt. Ez azt jelenti, hogy az érintett közösség több mint egynegyedénél jelentkeztek a betegség tünetei, ami jelentős arány egy oktatási intézményben.
A fertőzöttek elsősorban hányásra és hasmenésre panaszkodtak. Ezek a tünetek gyakran hirtelen jelentkeznek, és különösen gyermekeknél okozhatnak gyors folyadékvesztést, ezért a betegséggel járó rosszullétek esetében fontos a megfelelő folyadékpótlás.
Az NNGYK beszámolója szerint az iskolai járványban egyetlen betegnek sem volt szüksége kórházi ellátásra. Ez kedvező körülmény, ugyanakkor a fertőzés nagyfokú terjedése miatt az intézményben folyamatos fertőtlenítést rendeltek el.
A járványügyi szakemberek a fertőzés okát laboratóriumi vizsgálatokkal is igyekeztek azonosítani. Húsz beteg esetében végeztek diagnosztikai vizsgálatot, amelyek közül 19 pozitív eredményt adott calicivírusra. Ez erősen alátámasztotta, hogy a közösségi megbetegedéshullám hátterében calicivírus-fertőzés állt.
A hatóságok a vizsgálat során kizárták, hogy a járványt az iskolában felszolgált étel közvetítette volna. A rendelkezésre álló információk alapján a fertőzés valószínűleg kontakt úton, vagyis az emberek közötti érintkezés, illetve a szennyezett környezeti felületek révén terjedt.
Pest vármegyében egy óvodában is tömegesen betegedtek meg a gyermekek
A második jelentős közösségi megbetegedéshullám Pest vármegyében, egy óvodában alakult ki. Az NNGYK adatai szerint az intézményben október 9-én kezdődött a járvány, és a jelentés elkészítéséig összesen 34 ember betegedett meg.
A fertőzés 33 gyermeket és egy dolgozót érintett, miközben az intézményben összesen 195-en voltak kitéve a megbetegedés lehetőségének.
A vezető tünet ebben az esetben is a hányás volt, amelyhez néhány betegnél hasmenés társult. A hivatalos adatok szerint szerencsére itt sem volt szükség kórházi ellátásra.
A népegészségügyi hatóság és az élelmiszer-biztonsági szakemberek közösen vizsgálták a fertőzés lehetséges eredetét. A vizsgálat során kizárták, hogy az óvodában felszolgált étel okozta volna a megbetegedéseket.
Az eddigi járványügyi adatok alapján vírusos eredetű fertőzésre gyanakodtak, amely feltehetően kontakt úton terjedhetett a gyermekek és az intézményben dolgozók között.
Három beteg esetében laboratóriumi vizsgálatot is kezdeményeztek, ezek eredménye azonban a heti jelentés elkészítésekor még nem állt rendelkezésre. Ezért az óvodai járvány pontos kórokozóját a közölt adatok alapján nem lehetett egyértelműen megnevezni.
A kisgyermekek közösségeiben különösen nehéz lehet megakadályozni a hasonló fertőzések terjedését. Az óvodások gyakran ugyanazokat a játékokat és eszközöket használják, rendszeresen érintkeznek egymással, és a megfelelő kézhigiénés szokások kialakulása is hosszabb folyamatot igényel.
Egy fertőzött gyermek ezért akár rövid idő alatt több társának is átadhatja a kórokozót, különösen akkor, ha a betegség első tünetei csak azután jelentkeznek, hogy már részt vett a közösségi tevékenységekben.
Hajdú-Bihar vármegyében egy idősek otthonában 40-en fertőződtek meg
A harmadik tömeges járvány egy Hajdú-Bihar vármegyei idősek otthonában zajlott október 4. és 14. között. Az intézményben összesen 158 ember volt kitéve a fertőzés lehetőségének, közülük 40-en betegedtek meg.
A fertőzöttek között 38 gondozott és két dolgozó szerepelt. A betegek hányingerre, hányásra és hasmenésre panaszkodtak, amelyek idős korban különösen megterhelők lehetnek a szervezet számára.
Az idősek otthonában kialakult járvány súlyosabb következményekkel is járt, mivel két beteg kórházi ellátásra szorult. A jelentés nem részletezte az érintettek pontos egészségi állapotát vagy a kórházi kezelések időtartamát.
A hatóságok öt betegnél végeztek laboratóriumi vizsgálatot, és egy esetben igazolták a calicivírus jelenlétét. A járványügyi adatok alapján itt is valószínűsíthető volt a fertőzés kontakt úton történő terjedése.
A helyzet kezelése érdekében az intézményben megszigorították a higiénés előírásokat, és folyamatos fertőtlenítést rendeltek el.
Az idősek otthonában kialakuló gyomor-bélrendszeri fertőzések azért különösen veszélyesek, mert az idős emberek szervezete gyakran nehezebben viseli a hirtelen fellépő folyadékvesztést. A kiszáradás gyorsabban kialakulhat, különösen akkor, ha a betegnek egyéb krónikus betegségei is vannak, vagy olyan gyógyszereket szed, amelyek befolyásolják a folyadékháztartását.
A két kórházi ellátást igénylő eset ezért jól mutatja, hogy a látszólag hétköznapi hányásos-hasmenéses fertőzéseket az idősebb korosztályban komolyan kell venni.
Mi az a calicivírus, amely ennyi megbetegedést okozhat?
A calicivírusok a gyomor- és bélrendszeri fertőzések egyik jelentős kórokozócsoportját alkotják. Közéjük tartozik a norovírus is, amely világszerte gyakori okozója a hirtelen kezdődő hányásos és hasmenéses megbetegedéseknek.
A vírus egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy rendkívül könnyen terjedhet emberről emberre. A fertőzéshez elegendő lehet nagyon kis mennyiségű vírus bejutása a szervezetbe, ezért közösségekben akár rövid idő alatt is sok embert érintő járvány alakulhat ki.
A kórokozó fertőzött személyekkel való érintkezés, szennyezett kéz, használati tárgyak vagy felületek révén is továbbadható. Az ajtókilincsek, asztalok, mosdók, közösen használt játékok és egyéb gyakran érintett tárgyak szerepet játszhatnak a terjedésében.
A norovírus-fertőzés lappangási ideje általában 14–48 óra. Ez azt jelenti, hogy a kórokozóval való találkozást követően akár egy-két napon belül megjelenhetnek az első panaszok.
A betegség jellemzően hirtelen kezdődik, és sok esetben intenzív hányással, hasmenéssel, hasi fájdalommal jár. Az egyébként egészséges emberek többsége néhány napon belül felépül, ugyanakkor a folyadékvesztés különösen a gyermekek, az idősek és a legyengült immunrendszerű betegek számára jelenthet veszélyt.
Fontos azt is hangsúlyozni, hogy nem minden hányásos-hasmenéses betegség hátterében calicivírus áll. Hasonló tüneteket más vírusok, baktériumok és egyéb betegségek is okozhatnak, ezért egy járvány pontos eredetének megállapításához szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.
Ezek a tünetek utalhatnak calicivírus-fertőzésre
A calicivírusok közé tartozó norovírus okozta betegség egyik jellegzetessége, hogy a panaszok gyakran váratlanul, rövid idő alatt alakulnak ki. A beteg egyik pillanatban még viszonylag jól érezheti magát, majd hirtelen hányinger, hányás és hasi rosszullét jelentkezhet.
A leggyakoribb tünetek közé tartozik az ismétlődő hányás, a vizes hasmenés, a görcsös hasi fájdalom, a gyengeség és az általános rossz közérzet. Előfordulhat fejfájás, izomfájdalom, valamint enyhe láz vagy hőemelkedés is.
Gyermekeknél sok esetben a hányás a legfeltűnőbb tünet, míg felnőtteknél a hasmenés is hangsúlyos lehet. A tünetek intenzitása azonban egyénenként jelentősen eltérhet, és nem minden fertőzöttnél jelenik meg valamennyi panasz.
A betegség többnyire egy-három nap alatt lezajlik, de a teljes erőnlét visszanyerése ennél hosszabb időt is igénybe vehet. A vírus ráadásul a tünetek elmúlása után is ürülhet a szervezetből, ami tovább növeli a fertőzés terjedésének kockázatát.
Éppen ezért nem elegendő csupán arra figyelni, hogy a beteg már nem hány vagy nincs hasmenése. A higiénés szabályokat a felépülést követően is fokozottan be kell tartani.
Ezért terjedhet olyan gyorsan a fertőzés az iskolákban és óvodákban
A gyermekközösségekben kialakuló járványoknak több oka is lehet. Az egyik legfontosabb, hogy a gyermekek naponta hosszú időt töltenek egymás közelében, közös helyiségeket és eszközöket használnak, így a fertőző kórokozók könnyebben átjuthatnak egyik emberről a másikra.
Az iskolákban a közös mosdók, az ajtókilincsek, a padok és a gyakran érintett felületek jelenthetnek kockázatot, az óvodákban pedig a játékok és a szorosabb fizikai érintkezés is hozzájárulhat a fertőzés terjedéséhez.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a betegségek lappangási ideje alatt a fertőzött személy még nem feltétlenül tudja, hogy beteg. Mire a panaszok jelentkeznek, előfordulhat, hogy már több emberrel is kapcsolatba került.
A Győr-Moson-Sopron vármegyei iskolában regisztrált 177 megbetegedés jól mutatja, milyen jelentős következménye lehet egy könnyen terjedő vírus közösségi megjelenésének.
A népegészségügyi hatóságok ezért rendeltek el folyamatos fertőtlenítést az intézményben, amelynek célja a fertőzési lánc megszakítása és az újabb megbetegedések kockázatának csökkentése.
Fontos szabály a szülőknek: a gyermeket nem szabad túl korán visszavinni a közösségbe
A hányással és hasmenéssel járó vírusfertőzések esetében az egyik legfontosabb megelőző intézkedés, hogy a beteg gyermek a tünetek fennállása alatt ne járjon óvodába vagy iskolába.
A norovírus-fertőzéssel kapcsolatos egészségügyi ajánlások szerint a tünetek megszűnését követően is érdemes legalább 48 órán keresztül otthon maradni. Ez csökkentheti annak kockázatát, hogy a gyermek a már javuló állapota ellenére továbbadja a fertőzést társainak.
A szabály különösen fontos, mert a betegség rövid lefolyása könnyen megtévesztő lehet. Előfordulhat, hogy a gyermek másnap már jókedvű, étvágya visszatér, és látszólag teljesen egészséges. Ettől azonban még nem feltétlenül szűnt meg a fertőzés továbbadásának veszélye.
A szülőknek ezért célszerű követniük a gyermekorvos és az adott intézmény előírásait. Ha a gyermek továbbra is elesett, nem tud megfelelően inni, vagy a tünetei visszatérnek, indokolt orvosi tanácsot kérni.
Az otthon maradás nemcsak az adott gyermek felépülését segíti, hanem a többi gyermek, a pedagógusok és a családtagok védelmét is szolgálja.
Nem mindegy, hogyan fertőtlenítünk: a kézmosás különösen fontos
A norovírus ellen a megfelelő kézhigiéné az egyik leghatékonyabb védekezési módszer. A szakmai ajánlások szerint a gyakori, alapos, szappanos kézmosás különösen fontos a mosdóhasználat után, étkezés előtt, valamint beteg személy gondozását követően.
A kézmosásnak legalább 20 másodpercig kell tartania, és fontos alaposan megtisztítani az ujjak közötti területeket, a kézhátat, a hüvelykujjakat és a körmök környékét is.
Nem minden kézfertőtlenítő nyújt azonos védelmet a norovírus ellen. Az alkoholos kézfertőtlenítő önmagában nem helyettesíti a megfelelő szappanos kézmosást, mivel a norovírussal szemben kevésbé megbízható lehet.
Otthon különösen fontos a mosdók, a WC, a csaptelepek, az ajtókilincsek és a gyakran használt felületek rendszeres tisztítása. Hányással vagy hasmenéssel szennyezett felületek esetén megfelelő, a vírus ellen hatásos fertőtlenítőszer használata javasolt, a termék címkéjén szereplő előírások betartásával.
A szennyezett ruhákat, törölközőket és ágyneműket körültekintően kell kezelni, lehetőség szerint a textília által megengedett magasabb hőmérsékleten mosva. A fertőtlenítőszereket pedig soha nem szabad egymással keverni, különösen a klórtartalmú készítményeket más tisztítószerekkel, mert veszélyes gázok szabadulhatnak fel.
Mikor kell orvoshoz fordulni hányás és hasmenés esetén?
A hányásos-hasmenéses vírusfertőzések többsége néhány nap alatt magától rendeződik, de bizonyos esetekben orvosi segítségre van szükség. A legnagyobb veszélyt rendszerint a jelentős folyadék- és sóvesztés jelenti, amely kisgyermekeknél és időseknél gyorsabban kialakulhat.
Figyelmeztető tünet lehet a szokatlanul erős szomjúság, a száraz száj, a kevés vagy sötét vizelet, a szédülés, a szokatlan aluszékonyság és a nagyfokú gyengeség. Kisgyermekeknél a könny nélküli sírás, a feltűnően ritka vizeletürítés vagy a száraz pelenka szintén kiszáradásra utalhat.
Ha valaki nem képes folyadékot magában tartani, ismételten hány, vagy a kiszáradás jelei jelentkeznek, orvosi vizsgálat indokolt. Különösen sürgős ellátás szükséges zavartság, ájulásközeli állapot, véres széklet vagy hányadék, illetve súlyos hasi fájdalom esetén.
A kezelés legfontosabb eleme a folyadék és az elveszített ásványi sók pótlása. Enyhébb esetekben gyakori, kis mennyiségű folyadékfogyasztás segíthet, szükség esetén pedig gyógyszertárban kapható orális rehidráló oldat használható.
Csecsemőknél, kisgyermekeknél és idős betegeknél különösen fontos a megfelelő folyadékpótlási mód megválasztása, ezért náluk érdemes korán egészségügyi szakember segítségét kérni.
Vírusfertőzés esetén az antibiotikumok általában nem hatásosak, mivel ezek a gyógyszerek baktériumok ellen alkalmazhatók. A szükséges kezelésről az orvos dönthet a tünetek és a beteg állapota alapján.
Mpoxfertőzést is regisztráltak Budapesten
A tömeges gyomor-bélrendszeri járványok mellett az NNGYK 42. heti jelentése más fertőző betegségek előfordulásáról is beszámolt.
Budapesten két férfinál igazoltak mpoxfertőzést, amely korábban majomhimlő néven vált ismertté. A két érintett egy 25 és egy 31 éves férfi volt, akiknél laboratóriumi vizsgálattal erősítették meg a diagnózist.
A hivatalos jelentés szerint egyik beteg sem kapott korábban mpox elleni védőoltást.
Az mpox a hányásos-hasmenéses közösségi járványoktól eltérő fertőző betegség, amely jellemzően szoros fizikai érintkezéssel, különösen fertőző bőrelváltozásokkal való kontaktus útján terjedhet. A tünetek közé láz, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat és jellegzetes bőrelváltozások tartozhatnak.
A két budapesti megbetegedés különálló járványügyi adat, és a hivatalos beszámoló nem jelzett kapcsolatot ezek és az iskolai, óvodai vagy idősek otthonában kialakult gyomor-bélrendszeri járványok között.
Dengue-lázat is kimutattak két magyarországi betegnél
A heti jelentés további két, külföldről behurcolt dengue-lázas megbetegedésről is tájékoztatott. Mindkét érintett Budapesten élő nő volt, akik utazásuk során fertőződtek meg.
Az egyik, 37 éves beteg Srí Lankán tartózkodott a betegség lappangási idejében, míg a másik, 38 éves nő a Maldív-szigeteken járt. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben azonosították a dengue-vírust.
A dengue-láz elsősorban fertőzött szúnyogok csípésével terjedő vírusos betegség. Gyakran magas lázzal, fejfájással, izom- és ízületi fájdalmakkal jár, de súlyosabb szövődmények is kialakulhatnak.
A két esetet importált fertőzésként tartották nyilván, vagyis az érintettek külföldön szerezték a betegséget. Ezek az esetek tehát nem bizonyítják, hogy Magyarországon dengue-járvány alakult volna ki.
Szalmonella, rotavírus és hepatitis A: más fertőző betegségekből is sok esetet jelentettek
Az NNGYK heti adatai alapján nemcsak a három tömeges közösségi járvány adott munkát a népegészségügyi szakembereknek. A jelentés több más fertőző betegség előfordulását is ismertette, amelyek közül a gyomor-bélrendszeri megbetegedések továbbra is jelentős szerepet játszottak.
A 42. héten országosan 132 campylobacteriosisos megbetegedést jelentettek. A Campylobacter baktérium által okozott fertőzés jellemzően hasmenéssel, hasi fájdalommal és esetenként lázzal jár, a fertőzés hátterében gyakran szennyezett élelmiszer vagy nem megfelelően kezelt nyers hús állhat.
Szalmonellózisból 93 esetet regisztráltak. A Salmonella baktériumok által okozott megbetegedések szintén gyomor-bélrendszeri panaszokat idézhetnek elő, és leggyakrabban élelmiszerrel vagy szennyezett felületekkel kapcsolatban alakulnak ki.
A rotavírus okozta gyomor-bélhurutos megbetegedésekből 39 eset szerepelt a jelentésben. Ez a vírus különösen a kisgyermekek körében jelenthet problémát, mivel az intenzív hasmenés és hányás miatt gyors kiszáradást idézhet elő.
A fertőző májgyulladások száma szintén figyelmet érdemel: az NNGYK összesen 38 ilyen esetet jelentett a 42. héten, amelyek közül 27 hepatitis A-fertőzés volt.
A hepatitis A elsősorban széklet-száj úton terjedő vírusos megbetegedés, amely fertőzött személyekkel történő érintkezés, illetve szennyezett étel vagy víz útján is átadható. A fertőzés májgyulladást okozhat, amelynek tünetei között szerepelhet fáradtság, étvágytalanság, hasi panasz, hányinger, sötét vizelet és sárgaság.
Ezeket az eseteket azonban nem szabad automatikusan összekapcsolni a három tömeges közösségi járvánnyal. Az NNGYK különböző fertőző betegségekre vonatkozó országos adatokról számolt be, amelyek eltérő kórokozókhoz és terjedési módokhoz kapcsolódnak.
Országos járványról van szó? Ezt fontos tisztázni
A 251 megbetegedés és a három különböző vármegyében megjelent közösségi járvány első hallásra azt a benyomást keltheti, hogy az egész országot érintő, egységes fertőzéshullám alakult ki.
A hivatalos adatok azonban nem ezt mutatják. A jelentés három különálló intézményi járványról számolt be, amelyek eltérő időpontokban kezdődtek, és amelyek között a rendelkezésre álló információk alapján nem igazoltak közös járványügyi kapcsolatot.
A Győr-Moson-Sopron vármegyei iskolában calicivírust mutattak ki a vizsgált betegek többségénél, a Hajdú-Bihar vármegyei idősek otthonában egy esetben szintén igazolták a kórokozót, míg a Pest vármegyei óvodában a laboratóriumi eredmények a jelentés készítésekor még nem voltak véglegesek.
Ezért szakmailag nem lenne helyes azt állítani, hogy mind a 251 ember ugyanazzal a vírussal fertőződött meg, vagy hogy egyetlen járvány terjedne országszerte.
A közölt adatok ugyanakkor arra egyértelműen rámutatnak, hogy a hányással és hasmenéssel járó fertőzések komoly problémát okozhatnak a közösségekben, különösen azokban az intézményekben, ahol sok ember tartózkodik egymáshoz közel.
A szakemberek szerint a megelőzés kulcsa a higiénia és az időben történő elkülönítés
A jelenlegi helyzet legfontosabb tanulsága, hogy a gyorsan terjedő gyomor-bélrendszeri fertőzések megelőzésében alapvető szerepe van a higiénés előírások következetes betartásának.
A rendszeres szappanos kézmosás, a gyakran érintett felületek megfelelő tisztítása és fertőtlenítése, valamint a beteg személyek közösségtől való távolmaradása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb új fertőzés alakuljon ki.
Az iskolák és óvodák esetében a szülők együttműködése különösen fontos. Ha egy gyermek hányással vagy hasmenéssel járó betegségben szenved, az otthoni pihenés és a felépüléshez szükséges idő biztosítása nemcsak saját egészségét, hanem az egész közösséget is védi.
Az idősek otthonaiban a fertőzésmegelőzés még nagyobb figyelmet igényelhet, hiszen a gondozottak között sok olyan ember élhet, akinek egészségi állapota miatt egy viszonylag rövid ideig tartó fertőzés is súlyos következményekkel járhat.
A népegészségügyi hatóságok által elrendelt higiénés intézkedések ezért nem csupán a már megbetegedettek ellátásáról szólnak, hanem arról is, hogy megakadályozzák a további fertőzések kialakulását.
A 251 megbetegedés figyelmeztetés minden magyar család számára
A 2026. október 12–18. közötti időszakról készült NNGYK-jelentés három tömeges közösségi járványt ismertetett, amelyekben összesen 251 ember betegedett meg. A legtöbb esetet egy Győr-Moson-Sopron vármegyei iskolában regisztrálták, de Pest vármegyében egy óvodát, Hajdú-Bihar vármegyében pedig egy idősek otthonát is érintette a fertőzéshullám.
A három intézményből összesen két ember szorult kórházi ellátásra, mindketten az idősek otthonában kialakult járvány érintettjei voltak.
A hivatalos vizsgálatok két intézményben igazoltak calicivírus-fertőzést, miközben a hatóságok több helyszínen is a kontakt úton történő terjedést valószínűsítették. A helyzet kezelésére fertőtlenítési és szigorított higiénés intézkedéseket alkalmaztak.
A legfontosabb üzenet, hogy a hányással és hasmenéssel járó fertőzéseket nem szabad félvállról venni. Bár a betegek többsége néhány napon belül felépülhet, gyermekeknél, időseknél és sérülékeny egészségi állapotú embereknél a kiszáradás komoly veszélyt jelenthet.
A családok számára ezért a legfontosabb a megfelelő kézmosás, a beteg gyermekek otthon tartása, a fertőzött felületek alapos fertőtlenítése és a folyadékpótlás. Ha pedig súlyos vagy elhúzódó tünetek jelentkeznek, érdemes mielőbb orvosi segítséget kérni.
A járványügyi adatok ismét arra figyelmeztetnek, hogy a közösségek egészségének megőrzése nemcsak az intézmények és a hatóságok, hanem valamennyiünk közös felelőssége.
