Otthonfelújítási támogatás 2027 – Frissítették a részleteket, ezek az új szabályok!

Hatalmas változás előtt állhatnak a magyar ingatlantulajdonosok: 2027-től új, országos otthonfelújítási program segítheti a családi házak és társasházi lakások energetikai korszerűsítését. A Wekerle Plusz keretében akár 15 millió forintos kedvezményes finanszírozás is elérhetővé válhat a családi házaknál, amely vissza nem térítendő támogatásból és fix 3 százalékos kamatozású hitelből állhat össze. A legrosszabb energetikai állapotú épületek tulajdonosai különösen kedvező feltételekkel újíthatnák fel otthonukat. A programban az ablakcsere, a homlokzati szigetelés és a fűtéskorszerűsítés mellett akár napelemek és hőszivattyúk telepítése is támogatható lehet. Ráadásul a tervek szerint nem kellene hozzá házasság vagy gyermekvállalás – írja az origo.hu

 

Fontos azonban, hogy az első bejelentésekben még 22,5 milliós összesített lehetőség szerepelt, a legfrissebb tájékoztatás viszont 15,5 millió forintos támogatható beruházási keretről szól. Mutatjuk, pontosan mit jelentenek ezek az összegek, mennyibe kerülhet egy átlagos családi ház felújítása, milyen sorrendben érdemes elvégezni a munkákat, és mire kell vigyázni a támogatás igénylése előtt.

Új otthonfelújítási program indulhat 2027-ben Magyarországon

A magyar háztartások egyik legnagyobb rendszeres kiadása a lakás fenntartásához kapcsolódik. A fűtés, a meleg víz előállítása és a villamosenergia-fogyasztás különösen a régebbi, rosszul szigetelt ingatlanokban jelenthet komoly anyagi terhet.

Sok családi házban ma is elavult nyílászárók, korszerűtlen fűtési rendszerek és hiányos hőszigetelés miatt magasabb az energiafogyasztás a szükségesnél. A teljes felújítás azonban gyakran többmilliós beruházást igényel, amelyet a tulajdonosok jelentős része saját megtakarításból nem tud finanszírozni.

Ezen változtathat a kormány által bejelentett Wekerle Plusz energetikai otthonfelújítási program.

Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én, a 2027-es költségvetési tervek ismertetésekor jelentette be az új támogatási konstrukciót. A cél az lenne, hogy a magyar ingatlanállomány jelentős részében csökkenjen az energiafogyasztás, és kevesebb pénzt kelljen költeni fűtésre, valamint az otthonok működtetésére.

Az új program a kormányzati elképzelések szerint az ország valamennyi településén elérhető lenne. Ez azt jelenti, hogy nem kizárólag meghatározott vidéki településeken vagy nagyvárosokban lehetne igényelni, hanem Budapesten és a kisebb településeken is.

A finanszírozás kedvezményes hitelből és vissza nem térítendő támogatásból állna, amelyek kombinációja jelentősen csökkenthetné az ingatlantulajdonosok saját pénzügyi terheit.

Akár 15 millió forintnyi finanszírozás is elérhető lehet

Az otthonfelújítási program első bemutatásakor a kormány jelentős keretemelésről beszélt.

Az október 19-i bejelentés alapján az energetikai korszerűsítésre felvehető, fix 3 százalékos kamatozású hitel felső határa a korábbi 6 millió forintról 15 millió forintra emelkedne.

A hitelhez emellett vissza nem térítendő állami támogatás is társulhatna. Ennek legnagyobb összege az előzetes tájékoztatás szerint 7,5 millió forint lenne, a támogatási arány pedig az ingatlan energetikai állapotától függően 30 és 50 százalék között alakulhatna.

Az elképzelés lényege, hogy a rosszabb energetikai állapotú házak korszerűsítéséhez nagyobb támogatás kapcsolódjon. Így azok az épületek kaphatnák a legjelentősebb segítséget, ahol a szigetelés és a fűtés korszerűsítése valóban számottevő energiamegtakarítást eredményezhet.

A konstrukció egyik legfontosabb eleme azonban az, hogy a kedvezményes hitel nem ingyenpénz. A hitelként folyósított összeget a szerződésben meghatározott idő alatt vissza kell fizetni, még akkor is, ha annak kamata a piaci ajánlatokhoz képest kedvezőbb.

A vissza nem térítendő támogatás ezzel szemben megfelelő teljesítés esetén olyan állami hozzájárulás, amelyet nem kell visszafizetni.

A kettő közötti különbséget minden felújítást tervező családnak pontosan meg kell értenie, mielőtt pénzügyi kötelezettséget vállal.

Fontos fordulat: a 22,5 milliós és a 15,5 milliós összeg nem ugyanaz

Az elmúlt napokban többféle támogatási összeg is megjelent a hírekben, ezért sokan joggal bizonytalanodtak el.

A kezdeti bejelentések egy legfeljebb 15 millió forintos hitelről és egy 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatásról szóltak. Ezeket egyes elemzések összeadva 22,5 millió forintos lehetséges finanszírozási keretként ismertették.

Október 21-én azonban Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter már újabb, eltérő számokat közölt a tervezett felújítási programról.

A miniszteri tájékoztatás szerint családi házaknál legfeljebb 15,5 millió forint értékű felújítás lehet támogatható, amelyhez maximum 15 millió forintnyi támogatás és kedvezményes hitel kapcsolódhat.

Társasházi lakásoknál lakásonként legfeljebb 5,2 millió forintos felújításról, ezen belül legfeljebb 5 millió forintos támogatási és hitelfinanszírozásról szólt a közlés.

Ez lényeges eltérés a korábban említett 22,5 millió forintos összesített lehetőséghez képest.

Jelenleg tehát nem tekinthető biztosnak, hogy valaki 15 millió forint hitelt és azon felül további 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást is automatikusan megkaphat.

A végleges kiírásnak kell tisztáznia, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes összeghatárok, milyen részt jelent a hitel és a vissza nem térítendő támogatás, illetve pontosan mennyi önerő szükséges.

Akár a felújítás költségének 95 százalékát is fedezheti az új program

Kapitány István október 21-i tájékoztatása szerint a kedvezményes hitel és a vissza nem térítendő támogatás együttesen akár a felújítási költségek 95 százalékát is fedezheti.

Ez rendkívül fontos lehet azoknak a családoknak, amelyeknek jelenleg nincs többmilliós megtakarításuk, de az otthonuk energetikai állapota miatt nagyobb korszerűsítésre lenne szükségük.

A miniszteri bejelentésben a családi házaknál 500 ezer forintos, a társasházi lakásoknál 200 ezer forintos önerő is szerepelt a maximális példákhoz kapcsolódva.

Ezek az összegek azonban nem értelmezhetők minden igénylőre automatikusan érvényes, egységes önerőszabályként.

A végleges feltételektől függhet, hogy egy adott beruházásnál mekkora saját forrás szükséges, a bank hogyan vizsgálja a hitelképességet, és a támogatás mikor kerül folyósításra.

Egy másik kérdés is nyitott: miként kell majd igazolni és finanszírozni a munkálatok közben jelentkező, váratlan többletköltségeket.

Aki például egy régebbi ház felújításakor előre nem látott tető- vagy falszerkezeti problémával találkozik, könnyen olyan kiadással szembesülhet, amely meghaladja az eredetileg tervezett költségvetést.

Ezért a támogatás ígérete mellett továbbra is fontos lesz a részletes tervezés és a megfelelő pénzügyi tartalék.

Nem kell hozzá gyermek vagy házasság – sokkal többen lehetnek jogosultak

A Wekerle Plusz energetikai felújítási támogatásának egyik legfontosabb előnye az lehet, hogy a tervek szerint nem kapcsolódik hozzá kötelező gyermekvállalás vagy házassági feltétel.

Ez jelentős különbség azokhoz az otthonteremtési támogatásokhoz képest, amelyek csak meghatározott családi helyzetben vagy gyermeknevelési feltételek mellett vehetők igénybe.

Az új program a bejelentések szerint egyedülállók, házaspárok, gyermektelen párok és idősebb ingatlantulajdonosok számára is elérhető lehet. A cél nem egy adott családi élethelyzet támogatása, hanem a meglévő lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása.

Ez különösen azok számára jelenthet segítséget, akik régebbi családi házban élnek, és korábban a lakóhelyük vagy családi helyzetük miatt nem tudtak élni bizonyos otthonfelújítási programokkal.

A jelenlegi bejelentések alapján az országos elérhetőség is fontos elem. Budapest, a vidéki városok és a kisebb települések egyaránt bekerülhetnének a támogatási rendszerbe.

Fontos ugyanakkor, hogy az általános jogosultsági ígéret nem helyettesíti a végleges pályázati feltételeket. Egyelőre nem ismert pontosan, milyen tulajdoni hányadra, lakóhelyre, ingatlanhasználatra vagy hitelképességre vonatkozó követelmények lesznek érvényesek.

Nem minden felújításra járhat a támogatás

Sokan az otthonfelújítás szó hallatán azonnal a fürdőszoba, a konyha vagy a lakás belső tereinek felújítására gondolnak.

A Wekerle Plusz azonban kifejezetten energetikai korszerűsítési programként szerepel a kormányzati tervekben. Elsődleges célja tehát nem a lakások szépítése, hanem a felhasznált energia mennyiségének csökkentése.

A jelenleg bejelentett támogatható munkálatok között szerepel a külső hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, a hőszivattyú telepítése, a korszerű világítás kialakítása és bizonyos gépészeti fejlesztések elvégzése.

A későbbi miniszteri tájékoztatás további lehetőségeket is említett, így például a napelemes rendszereket, a használati meleg víz előállításának korszerűsítését, a távhőre csatlakozást és az árnyékolástechnikai beruházásokat.

Ezzel szemben egy egyszerű tisztasági festés, egy új konyhabútor vagy egy drágább dekoráció önmagában várhatóan nem felelne meg a program energetikai céljának.

A végleges elszámolható munkák listája azonban még nem ismert. Ezért egyelőre nem lehet minden berendezésről vagy építőipari munkáról biztosan kijelenteni, hogy támogatható vagy kizárt.

Legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kellene elérni

A támogatás egyik legfontosabb tervezett feltétele, hogy a korszerűsítés után legalább 30 százalékkal csökkenjen az ingatlan energiaigénye, a később pontosítandó energetikai számítás szerint.

Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül elegendő kicserélni néhány ablakot vagy felszerelni egy modernebb fűtőberendezést.

A beruházásnak mérhető energetikai javulást kell eredményeznie, amelyet várhatóan megfelelő szakmai dokumentációval is igazolni kell.

Egy egyszerű szemléltető példával: ha egy épület számított éves energiaigénye a korszerűsítés előtt 20 ezer kilowattóra, a 30 százalékos megtakarításhoz ugyanezen számítás szerint legfeljebb 14 ezer kilowattórára kellene csökkennie.

Ez 6000 kilowattórányi éves energiamegtakarítást jelentene.

Az ilyen követelmény teljesítése azonban nem egyenlő azzal, hogy a család áramszámlája vagy gázszámlája automatikusan pontosan 30 százalékkal lesz alacsonyabb.

A tényleges rezsiköltséget ugyanis az energia ára, a fogyasztási szokások, az időjárás és a felhasznált energiahordozók is befolyásolják.

Az energetikai javulás és a pénzben mérhető megtakarítás közötti különbséget ezért a tervezés során is figyelembe kell venni.

Nem elég egy jó árajánlat: energetikai felmérésre is szükség lehet

A 30 százalékos energiamegtakarítási követelmény miatt különösen fontossá válhat a felújítás megfelelő előkészítése.

Egy régi családi házban először azt érdemes feltárni, hol távozik a legtöbb hő. Előfordulhat, hogy a legnagyobb probléma nem az ablakokkal, hanem a padlásfödém szigetelésének hiányával kapcsolatos.

Más ingatlanokban a falak hőszigetelése lehet a legsürgetőbb feladat, vagy a fűtési rendszer működik olyan rossz hatásfokkal, hogy jelentős energiaveszteséget okoz.

Egy energetikai szakember a ház jellemzői alapján össze tudja hasonlítani a lehetséges korszerűsítési megoldásokat. A vizsgálat segíthet eldönteni, melyik beruházással érhető el a legnagyobb javulás a rendelkezésre álló pénzből.

A végleges pályázati felhívásból derül majd ki, pontosan milyen energetikai tanúsítványt, számítást vagy más szakvéleményt kell benyújtani.

A felmérés azonban akkor is hasznos lehet, ha később a támogatási konstrukció egyes feltételei módosulnak.

Mennyibe kerülhet a teljes ablakcsere 2027-ben?

A nyílászárók cseréje sok magyar családi házban az egyik legfontosabb korszerűsítési feladat lehet.

A régi, rosszul záródó ablakok és ajtók jelentős hőveszteséget okozhatnak. A huzatos helyiségek télen nehezebben tarthatók melegen, ezért a fűtési rendszernek is többet kell működnie.

A Világgazdaság és az Origo októberi piaci becslései szerint egy átlagos, 80–120 négyzetméteres családi ház teljes nyílászárócseréje hozzávetőleg 1,5–3 millió forintba kerülhet.

Az ár azonban több tényezőtől függ. Számít az ablakok mérete és darabszáma, a választott profil, az üvegezés, a beépítés bonyolultsága, valamint az, hogy szükség van-e a kávák helyreállítására vagy más kapcsolódó munkákra.

Egy háromrétegű üvegezésű műanyag ablak ára a vizsgált piaci példákban 95–160 ezer forint között alakult. Egy teraszajtó pedig 130–220 ezer forintba kerülhetett.

Ezek az összegek azonban nem jelentenek minden méretre és minden kivitelezőnél érvényes árlistát. A nagyobb, egyedi méretű vagy különleges kialakítású nyílászárók lényegesen drágábbak is lehetnek.

A teljes beruházási költséget ezért mindig több, részletes árajánlat alapján célszerű meghatározni.

Panellakásokban olcsóbb lehet az ablakcsere

A társasházi lakásoknál a nyílászárócsere költsége sok esetben alacsonyabb lehet, mint egy nagyobb családi háznál.

Egy 60–80 négyzetméteres panellakásban rendszerint kevesebb külső nyílászáró található, ezért a szükséges anyag és munka mennyisége is kisebb lehet.

A jelenlegi piaci becslések alapján egy ilyen lakás ablakainak cseréje hozzávetőleg 500 ezer és 1,2 millió forint közötti összegből megvalósulhat, az ingatlan adottságaitól függően.

Ez különösen érdekes a Kapitány István által bejelentett társasházi támogatási lehetőség miatt.

A miniszteri tájékoztatás szerint a programban társasházi lakásoknál lakásonként 5,2 millió forintos felújítási értékhatár szerepel, amelyhez legfeljebb 5 millió forintos támogatási és hitelfinanszírozás kapcsolódhat.

Egy ablakcsere tehát önmagában akár jóval kisebb összegből is megvalósulhatna, mint a maximális beruházási keret.

Egyelőre azonban nem ismert, hogy a társasházi lakások esetében milyen önálló lakásfelújítási és milyen közösségi beruházásokat enged majd a kiírás.

A homlokzati szigetelés vagy a központi fűtési rendszer korszerűsítése ugyanis gyakran az egész társasházat érinti, ezért nem minden esetben intézhető egyetlen lakástulajdonos önálló döntésével.

A szigetelés lehet az egyik legfontosabb beruházás

Egy régebbi, hőszigetelés nélküli családi házban a falakon, a tetőn és a födémen keresztül jelentős mennyiségű hő távozhat.

A szigetelés célja, hogy csökkentse ezt a veszteséget, és kevesebb energiára legyen szükség az épület megfelelő hőmérsékleten tartásához.

A külső homlokzati szigetelés ára egy átlagos családi háznál a piaci becslések szerint 2,5–4,5 millió forint körül alakulhat.

A tényleges költség függ a falak felületétől, a szigetelőanyag típusától és vastagságától, az állványozástól, a homlokzat állapotától és a kivitelezési munkadíjtól.

Fontos, hogy egy 100 négyzetméteres alapterületű családi ház nem feltétlenül 100 négyzetméternyi szigetelendő falfelülettel rendelkezik.

A szigetelendő homlokzati felület a ház alaprajzától, szintszámától, belmagasságától és a nyílászárók méretétől is függ.

Egy tagolt, több szintből álló épületnél ezért ugyanakkora lakóterület mellett is magasabb lehet a szigetelés költsége, mint egy egyszerűbb kialakítású háznál.

A padlásfödém szigetelése is jelentős megtakarítást hozhat

A családi házak korszerűsítésénél gyakran kevesebb figyelmet kap a padlásfödém szigetelése, pedig sok épületnél ez az egyik leggazdaságosabban megvalósítható energetikai fejlesztés.

Ha a lakótér fölött fűtetlen padlás található, és a födém nincs megfelelően szigetelve, a meleg jelentős része a felső épületszerkezeten keresztül távozhat.

A Világgazdaság által ismertetett piaci becslések szerint a padlásfödém szigetelése négyzetméterenként hozzávetőleg 6–12 ezer forintba kerülhet.

Ez azt jelenti, hogy egy 100 négyzetméteres szigetelendő felületnél nagyságrendileg 600 ezer és 1,2 millió forint közötti költséggel lehet számolni.

A tényleges összeg azonban függ az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától, a födém szerkezetétől, a hozzáférhetőségtől és attól is, szükséges-e járható felület kialakítása.

A támogatási feltételek szempontjából pedig különösen fontos lesz, hogy a kiválasztott megoldás valóban igazolható energiamegtakarítást eredményezzen.

Ennyibe kerülhet a legfontosabb felújítási munkák elvégzése

A táblázat a 2026 októberében ismertetett piaci becsléseket foglalja össze. Az összegek nem hivatalos, elszámolható támogatási átalányok, és nem tekinthetők minden kivitelezőre érvényes árajánlatnak.

A végleges támogatási kiírás külön szabályozhatja az elszámolható egységköltségeket, az anyag- és munkadíjakat, valamint a megengedett technológiai megoldásokat.

A fűtés korszerűsítésére is maradhat pénz

Ha egy ház nyílászáróit már kicserélték, és elkészült a megfelelő hőszigetelés, érdemes újra megvizsgálni a fűtési rendszer szükséges teljesítményét.

Egy rosszul szigetelt épületben a fűtőberendezésnek sokszor jelentős hőveszteséget kell pótolnia. A korszerűsítés után azonban a ház energiaigénye csökkenhet, ezért akár kisebb teljesítményű berendezés is elegendő lehet ugyanannak a hőmérsékletnek a biztosításához.

Ez különösen fontos, mert egy túlméretezett fűtési rendszer beszerzése és működtetése feleslegesen drága lehet.

A korábbi piaci becslések szerint egy kisebb teljesítményű kondenzációs gázkazán teljes beszerelése hozzávetőleg 1,1–1,8 millió forintba kerülhet.

A kazáncsere azonban nem minden ingatlannál egyszerű. Egyes esetekben szükség lehet a kémény átalakítására, a füstgázelvezetés megoldására, a gázrendszer felülvizsgálatára vagy más engedélyköteles munkára is.

Fontos, hogy egy kondenzációs gázkazán költségének ismerete még nem jelenti azt, hogy a 2027-es programban a beszerelése biztosan elszámolható lesz. A támogatott fűtési technológiák pontos körét és esetleges kizárásait a végleges szabályok fogják meghatározni.

Hőszivattyúra is költhető lehet a támogatás

A kormányzati bejelentésekben külön is szerepel a hőszivattyúk telepítésének támogatási lehetősége.

A hőszivattyú olyan berendezés, amely a környezetből, például a külső levegőből nyert hőt használja fel az épület fűtésére, villamos energia segítségével.

Megfelelő tervezés és épületadottságok mellett hatékony megoldás lehet, különösen akkor, ha a ház már jó hőszigeteléssel rendelkezik, és a fűtési rendszer alacsonyabb előremenő vízhőmérséklettel is működtethető.

A jelenlegi piaci becslések szerint egy meglévő, megfelelő fűtési rendszerhez csatlakoztatott levegő-víz hőszivattyú telepítése 2,5–3,8 millió forintba kerülhet.

Ha azonban a berendezés mellett a teljes hőleadó rendszert is át kell alakítani, például padlófűtést vagy mennyezetfűtést kell kiépíteni, a beruházás költsége 4,5–7 millió forintra vagy még magasabbra emelkedhet.

A hőszivattyú kiválasztásánál ezért nem elegendő az eszköz vételárát figyelembe venni.

Számolni kell az épület hőigényével, a meglévő radiátorok alkalmasságával, az elektromos hálózat terhelhetőségével, az éves villamosenergia-fogyasztással és a kivitelezés kapcsolódó költségeivel is.

A hőszivattyú nem minden házban jelenti automatikusan a legolcsóbb megoldást. A megfelelő rendszer kiválasztásához épületgépészeti tervezés szükséges.

H-tarifával tovább csökkenthetők lehetnek a fűtési költségek

A hőszivattyús fűtésnél sokan a kedvezményes H-tarifával is számolnak.

Magyarországon a H-tarifa az arra jogosult berendezésekhez, külön mérési feltételek mellett, a fűtési idényben, október 15. és április 15. között vehető igénybe.

Ez kedvezőbb villamosenergia-költséget eredményezhet a megfelelő berendezések működtetésénél.

A H-tarifa azonban nem jár automatikusan minden hőszivattyúhoz. A berendezés műszaki megfelelősége, a külön mérőhely és a hálózati feltételek teljesítése is szükséges lehet.

A felújítást tervezőknek ezért már a hőszivattyú kiválasztása előtt érdemes ellenőrizniük, hogy az adott eszköz alkalmas-e a kedvezményes tarifa igénybevételére.

A tarifa kiépítésének és a villamos hálózat esetleges bővítésének költségeit szintén célszerű beépíteni a felújítási költségvetésbe.

Napelem, világítás és árnyékolás is bekerülhet a támogatható munkák közé

Kapitány István október 21-i bejelentése alapján az új program szélesebb körű energetikai fejlesztéseket is támogathat.

A felsorolt beruházások között a napelemes rendszerek, a korszerű világítás, a használati meleg víz előállításának fejlesztése, a távhőre csatlakozás és az árnyékolástechnikai megoldások is szerepelnek.

Ez azért fontos, mert az épületek energiafogyasztását nem kizárólag a fűtés befolyásolja.

Egy megfelelően tervezett árnyékolórendszer például nyáron csökkentheti a túlzott felmelegedést és a hűtési energiaigényt. A korszerű világítás pedig mérsékelheti a villamosenergia-fogyasztást, különösen azokban az ingatlanokban, ahol még sok régi, nagyobb fogyasztású fényforrást használnak.

A napelem szintén része lehet egy átfogó energetikai beruházásnak, de a megtérülés függ a rendszer méretétől, a háztartás fogyasztásától és az aktuális elszámolási feltételektől.

A támogatás szempontjából azonban lényeges, hogy a különböző beruházások önmagukban is elszámolhatók lesznek-e, vagy csak más energetikai munkákhoz kapcsolódva.

Erre egyelőre nincs végleges válasz.

Miért fontos a megfelelő sorrend? Sokat lehet veszíteni a rosszul megtervezett felújításon

A felújítások egyik leggyakoribb problémája, hogy a tulajdonosok egymástól függetlenül, különböző időpontokban végeztetik el a munkálatokat.

Előfordulhat például, hogy valaki először új fűtőberendezést vásárol, majd egy évvel később kicseréli az ablakokat, végül pedig néhány év elteltével a homlokzatot is leszigetelteti.

Ezzel az a probléma, hogy a fűtési rendszer kiválasztásakor még az eredeti, rosszabb energetikai állapothoz igazodnak. A későbbi szigetelés és nyílászárócsere után azonban már kisebb lehet az épület hőigénye.

A Világgazdaság szakmai összeállítása ezért azt javasolja, hogy a munkákat a megfelelő energetikai tervezés után, összehangolt sorrendben végezzék el.

Egy teljes korszerűsítésnél jellemzően előbb a nyílászárók és a szigetelés összehangolt megvalósítása indokolt, ezt követheti a végleges hőigényhez méretezett fűtési rendszer kialakítása.

A gyakorlatban azonban a pontos kivitelezési sorrendet az épület állapota határozza meg. Például egy beázó tető vagy vizesedő fal problémáját még a hőszigetelés előtt meg kell oldani.

Az ablakbeépítést és a homlokzati szigetelést is közösen kell megtervezni, mert a csatlakozások hibás kialakítása hőhidakat és későbbi nedvesedési problémákat okozhat.

A legfontosabb tanács tehát nem egyszerűen az, hogy mindig az ablakcserével kell kezdeni, hanem az, hogy a teljes felújításnak egyetlen összehangolt energetikai terv alapján kell megvalósulnia.

Egy 100 négyzetméteres családi ház felújítása akár 10 millió forintból is megoldható lehet

Nézzünk egy egyszerű példát arra, hogyan alakulhat egy átlagos, régebbi családi ház energetikai korszerűsítésének költsége.

Tegyük fel, hogy az ingatlan alapterülete 100 négyzetméter. A ház nyílászárói elavultak, nincs megfelelő külső hőszigetelése, és a fűtési rendszert is korszerűsíteni szeretné a tulajdonos.

A rendelkezésre álló piaci becslések alapján a következő, szemléltető költségvetés állítható össze.

Ez a példa azt mutatja, hogy bizonyos ingatlanoknál akár 10 millió forint körüli összegből is megvalósulhat a három legfontosabb korszerűsítési terület: a nyílászárók, a hőszigetelés és a fűtés fejlesztése.

Ugyanakkor a példa nem tartalmaz minden lehetséges költséget. A tervezés, az energetikai szakvélemény, az elektromos hálózat átalakítása, a helyreállítási munkák és az esetleges váratlan hibák további kiadást okozhatnak.

Az sem garantált, hogy valamennyi felsorolt tétel a végleges támogatási programban azonos módon elszámolható lesz.

A számítás ezért elsősorban a beruházás lehetséges nagyságrendjét szemlélteti.

Mi történik, ha a ház ennél sokkal rosszabb állapotban van?

Nem minden családi háznál elegendő egyetlen ablakcsere, homlokzati szigetelés és fűtőberendezés telepítése.

Egy évtizedek óta fel nem újított ingatlannál komolyabb szerkezeti problémák is előfordulhatnak. Ilyen lehet például a tető rossz állapota, a falak nedvesedése, az elavult elektromos hálózat vagy az egyenetlen, rossz műszaki állapotú homlokzat.

Az ilyen problémák megoldása jelentősen növelheti a felújítás költségét.

Ha pedig a hőszivattyúhoz nem használható a meglévő radiátoros rendszer, és új hőleadó hálózatot kell kiépíteni, a fűtéskorszerűsítés is többmilliós többlettel járhat.

A nagyobb léptékű beruházások így könnyen megközelíthetik vagy meghaladhatják a 15 millió forintos finanszírozási keretet.

Ilyenkor különösen fontos a felújítási célok rangsorolása. A legnagyobb energiamegtakarítást eredményező munkák előnyt élvezhetnek azokkal szemben, amelyek elsősorban kényelmi vagy esztétikai javulást hoznak.

A rossz műszaki állapotú házaknál azonban a biztonsági és állagvédelmi munkákat sem szabad kizárólag azért elhalasztani, mert azok esetleg nem számolhatók el a támogatásban.

A panellakások tulajdonosainak is új lehetőség nyílhat

A tervezett program egyik legfontosabb újdonsága, hogy a társasházi lakások, köztük a panellakások is bekerülhetnek egy országos energetikai korszerűsítési rendszerbe.

Ez sok százezer magyar háztartás számára lehet fontos. A régebbi társasházakban ugyanis gyakran előfordulnak elavult nyílászárók, rosszul szigetelt épületszerkezetek és korszerűtlen fűtési megoldások.

A miniszteri bejelentés alapján társasházaknál lakásonként legfeljebb 5,2 millió forintos támogatható felújítási értékhatár szerepel, amelyhez legfeljebb 5 millió forintos, támogatásból és kedvezményes hitelből álló finanszírozás kapcsolódhat.

A konstrukció részletei azonban még nem ismertek.

Egy társasház külső homlokzata, tetője vagy központi fűtési rendszere ugyanis rendszerint közös tulajdonhoz vagy közös működéshez kapcsolódik. Ezek átalakításához nem feltétlenül elegendő egyetlen lakástulajdonos döntése.

A közgyűlési határozatok, a közösségi finanszírozás és a társasházi képviselet szabályai ezért különösen fontossá válhatnak az ilyen beruházásoknál.

Egyelőre nem tisztázott, hogy a támogatást a társasház közössége igényelheti-e, az egyes lakástulajdonosok önállóan is részt vehetnek-e benne, illetve milyen közgyűlési döntés szükséges a nagyobb munkákhoz.

A panellakásban élőknek ezért érdemes már most felmérniük a szükséges korszerűsítéseket, de a végleges konstrukció megjelenéséig nem tanácsos biztos támogatásra alapozva szerződéseket kötni.

Akár évi 30 ezer otthon korszerűsítését is segíthetik

A kormányzati bejelentésekben a teljes program országos hatásáról is szó esett.

Kapitány István október 21-én arról beszélt, hogy évente akár 30 ezer otthon felújítása kaphat támogatást, ezeknek hozzávetőleg a fele családi ház, a másik fele társasházi lakás lehet.

A tárcavezető szerint a tervezett 600 milliárd forintos programkeretből 2030-ig összesen 120 ezer otthon korszerűsítése valósulhat meg.

Ez az építőipar számára is jelentős megrendeléseket eredményezhet. A szigetelési, nyílászárógyártási, épületgépészeti és villamosipari vállalkozások iránti kereslet növekedhet a támogatott beruházások elindulásával.

A korábbi, október 19-i kormányzati közlemény ugyanakkor még évi 20 ezer háztartás korszerűsítését és körülbelül 40 milliárd forintos állami támogatási keretet említett.

A későbbi, 600 milliárd forintos és évi 30 ezer otthonról szóló tájékoztatás ettől eltérő programméretet mutat.

Ezért jelenleg nem világos, hogy az egyes költségvetési keretek és támogatási elemek milyen módon kapcsolódnak egymáshoz, illetve melyik lesz a végleges pályázati konstrukció része.

A pontos finanszírozási és pályázati kereteket a hivatalos programkiírásnak kell tisztáznia.

Megéri megvárni az új programot, vagy inkább most kell felújítani?

Sok ingatlantulajdonos számára ez lehet a következő hónapok egyik legnehezebb döntése.

A 2027-re bejelentett Wekerle Plusz nagyobb támogatási és finanszírozási lehetőségeket ígér, de a részletes jogosultsági feltételek és az indulás pontos időpontja még nem ismertek.

Ezzel szemben 2026-ban már működik energetikai otthonfelújítási program a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével. A KEHOP Plusz konstrukciók meghatározott, 2007 előtt épült családi házak korszerűsítéséhez kínálnak kamatmentes hitellel kombinált vissza nem térítendő támogatást.

Az MFB hivatalos tájékoztatása alapján a jelenlegi konstrukcióban akár 10 millió forintos finanszírozás is elérhető, amelynek meghatározott része vissza nem térítendő támogatás lehet.

A két programot azonban nem szabad összekeverni.

A jelenleg igényelhető támogatásoknak saját jogosultsági és műszaki feltételeik vannak, míg a Wekerle Plusz egyelőre tervezett konstrukció.

Aki már most megfelel egy működő program feltételeinek, annak érdemes azt is megvizsgálnia, mielőtt kizárólag a későbbi, még bizonytalan kiírásra várna.

Egy sürgősen szükséges, energetikailag indokolt beruházás elhalasztása ugyanis szintén költségekkel járhat, különösen akkor, ha a rosszul működő fűtés vagy a hiányos szigetelés miatt minden télen magasak a számlák.

Látványkandalló, drága radiátor vagy új fürdőszoba? Nem biztos, hogy ezekre jár támogatás

Az új program tervezésekor az egyik legfontosabb szempont, hogy a beruházás valóban csökkentse az épület energiaigényét.

Egy drága látványkandalló vagy egy új, esztétikus törülközőszárítós radiátor önmagában nem feltétlenül eredményez érdemi energiamegtakarítást.

Ugyanez igaz sok olyan felújítási munkára, amely a lakás kényelmét vagy megjelenését javítja, de nem csökkenti jelentősen a fűtéshez vagy más működéshez szükséges energiát.

A Világgazdaság elemzése ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházási költségvetésben érdemes előnyt adni a szigetelésnek, a megfelelő nyílászáróknak, a fűtési rendszer hatékony szabályozásának és a fogyasztás mérhetőségének.

A fűtési termosztátok, szabályozók és mérőberendezések sok esetben kisebb kiadással is javíthatják a rendszer működését.

Az elszámolhatóság kérdését azonban nem az dönti el, hogy egy eszköz általánosságban hasznosnak tűnik-e, hanem az, hogy a végleges támogatási kiírás megengedi-e a finanszírozását.

A tulajdonosoknak ezért nem érdemes előre nagy értékű berendezéseket megvásárolniuk csak azért, mert arra számítanak, hogy azok költségét később az állam megtéríti.

Ezeket érdemes előkészíteni a támogatás igénylése előtt

A 2027-re tervezett program még nem indult el, de az ingatlantulajdonosok már most sokat tehetnek azért, hogy később felkészülten kezdjék meg az ügyintézést.

Elsőként érdemes áttekinteni az ingatlan jelenlegi műszaki és energetikai állapotát. Fontos tudni, milyen nyílászárók vannak beépítve, rendelkezik-e az épület megfelelő hőszigeteléssel, és milyen állapotban van a fűtési rendszer.

A korábbi gáz- és villanyszámlák szintén hasznos információt nyújthatnak. Ezekből megállapítható, hogy a háztartás mennyi energiát fogyaszt, és miként változtak a kiadásai az elmúlt években.

Érdemes lehet előzetesen energetikai szakemberrel is egyeztetni. Egy megfelelő felmérés segíthet meghatározni, melyik korszerűsítési munkával lehet a legnagyobb megtakarítást elérni.

Az árajánlatok bekérése szintén fontos lehet. Célszerű több kivitelező ajánlatát összehasonlítani, és nem kizárólag a legalacsonyabb árat figyelembe venni.

A megfelelő szerződés, a részletes műszaki tartalom és a garanciális feltételek legalább olyan fontosak, mint maga a kivitelezési díj.

Ugyanakkor a támogatás szempontjából fontos lehet, hogy a munkálatokat mikor lehet megkezdeni. Sok pályázati konstrukciónál a támogatási kérelem benyújtása előtti munkakezdés kizáró ok lehet.

A 2027-es programnál a munkakezdés pontos szabályai még nem ismertek, ezért különösen kockázatos lenne előre szerződni vagy megkezdeni egy nagyobb beruházást abban a biztos tudatban, hogy később elszámolható lesz.

Mikor indulhat a 2027-es otthonfelújítási támogatás?

A kormány az új energetikai otthonfelújítási program bevezetését 2027-re tervezi, de a pontos pályázati indulási dátumot egyelőre nem közölte.

Az sem ismert, hogy a jelentkezés valamennyi ingatlantípusra egyszerre nyílik-e meg, vagy a családi házak és társasházi lakások külön ütemezés alapján pályázhatnak.

További nyitott kérdés, hogy milyen pénzintézeteken keresztül lehet majd benyújtani a kérelmeket, milyen dokumentumokat kérnek, és milyen módon történik a támogatás folyósítása.

A finanszírozási konstrukció szempontjából a hitel futamideje, a törlesztési feltételek és a banki hitelképesség vizsgálata is fontos lesz.

A vissza nem térítendő támogatásnál pedig azt kell majd tisztázni, hogy a támogatást előre, részletekben vagy a beruházás befejezését követően folyósítják-e.

A jelenleg ismert bejelentések ezért még nem elegendők ahhoz, hogy bárki biztos egyéni támogatási összeget vagy konkrét törlesztőrészletet állapítson meg.

Otthonfelújítási támogatás 2027: ezek a legfontosabb tudnivalók

Sok családnak jelenthet segítséget, de a részletszabályok döntőek lesznek

A 2027-re tervezett otthonfelújítási támogatás jelentős lehetőséget teremthet a magyar háztartások számára.

A jelenlegi bejelentések szerint a program az ország egész területén elérhető lehet, és nem kötődne kötelező gyermekvállaláshoz vagy házassághoz. A családi házak mellett a társasházi lakások korszerűsítése is támogatást kaphatna.

Egy átlagos családi ház esetében az ablakcsere, a homlokzati és födémszigetelés, valamint a fűtési rendszer fejlesztése többmilliós beruházást jelenthet. A megfelelően megtervezett korszerűsítés azonban hosszú távon csökkentheti az energiafelhasználást és javíthatja a lakás komfortját.

A korábban ismertetett feltételek szerint a legrosszabb energetikai állapotú ingatlanok tulajdonosai nagyobb vissza nem térítendő támogatásra számíthatnának. A hitel kamata pedig fix 3 százalék lehetne.

A legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy a végleges szabályozás pontosan hogyan kapcsolja össze a támogatást, a kedvezményes hitelt és a saját forrást.

A 15 millió forintos finanszírozási keret, a korábban említett 7,5 milliós vissza nem térítendő támogatás és az újabb, 15,5 milliós beruházási értékhatár jelenleg nem kezelhető automatikusan összeadható összegekként.

A felújítást tervezőknek ezért érdemes a következő hónapokban figyelemmel kísérniük a hivatalos bejelentéseket, felméretniük otthonuk energetikai állapotát, és részletes költségvetést készíteniük.

A megfelelő előkészítés ugyanis legalább olyan fontos lehet, mint maga a támogatás: egy rosszul megválasztott fűtési rendszer vagy hibás kivitelezési sorrend hosszú távon jelentős többletkiadást okozhat.