Jelentős fordulat előtt állhatnak a magyarországi élelmiszerboltok: a kormány bejelentette az árrésstop megszüntetését, amely 2025 márciusa óta több tucat alapvető élelmiszer és drogériai termék árát korlátozta. A döntés hírére sok vásárlóban azonnal felmerült a kérdés: vajon újra megdrágul a tej, a vaj, a cukor, a liszt, a hús és a többi mindennapi termék? A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a kivezetés valóban hozhat áremelkedést, ám annak mértéke várhatóan jóval kisebb lehet, mint amekkora árcsökkenést a korlátozás bevezetése eredményezett. A kereskedők közben a bolti akciók visszatérésében, a választék bővülésében és a magyar termékek helyzetének javulásában bíznak. A változás azonban nem minden vásárlót érint majd ugyanúgy, és az sem mindegy, mikor vezetik ki a szabályozást. Mutatjuk, mire számíthatunk az árcédulákon, mit jelent a jegybank 0,3–0,4 százalékpontos becslése, és hogyan változhatnak a családok bevásárlási kiadásai.
Bejelentette a kormány: megszüntetik az árrésstopot
Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 19-én, a 2027-es költségvetési tervek parlamenti ismertetésekor jelentette be, hogy a kormány kivezeti az árrésstopot. A döntést azzal indokolta, hogy a korábban bevezetett szabályozás a kereskedelmi és élelmiszeripari szereplők működésében több problémát okozott, miközben a fogyasztók számára nem hozott minden területen tartósan kedvezőbb árakat.
A kormányfő beszámolója szerint a döntést megelőzően termelőkkel, gazdálkodókkal, élelmiszer-feldolgozókkal és kereskedőkkel is egyeztettek. Az új gazdaságpolitikai irány egyik célja, hogy a hatósági árréskorlátozás helyett ismét a piaci verseny határozza meg az érintett termékek árképzését.
A bejelentés nagy visszhangot váltott ki, hiszen az árrésstop több mint másfél éve meghatározza a magyar élelmiszer-kereskedelem működését. Számos mindennapi termék árát érinti, ezért a megszüntetés következményeit a vásárlók is megérezhetik.
Fontos azonban, hogy 2026. október 25-én az árrésstop kivezetésének pontos időpontját még nem jelentették be hivatalosan. A politikai döntés megszületett, de a megszűnés dátumát és az átmeneti szabályokat még tisztázni kell.
November közepén vagy 2027 januárjában szűnhet meg?
Az egyik legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mikortól változhatnak meg a bolti árképzés szabályai. A kereskedők egy része már november közepén szeretné lezárni az árrésstop időszakát, más gazdasági szakértők viszont 2027. január 1-jét tartják valószínűbbnek.
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban arról beszélt, hogy szakmai szempontból a november közepi kivezetést tartanák kedvezőnek. Ez lehetővé tenné, hogy a kereskedők már a karácsonyi vásárlási szezon előtt átalakítsák kínálatukat és akciós rendszerüket.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza ugyanakkor a Blikknek úgy nyilatkozott, hogy a 2027-es költségvetéssel együtt bejelentett intézkedés akár január 1-jétől is megszűnhet. A szakértő szerint elképzelhető, hogy a korlátozást egyetlen lépésben vezetik ki.
A két időpont közötti különbség jelentős lehet. Ha már novemberben változnak a szabályok, annak hatása az ünnepi bevásárlásoknál is megjelenhet. Ha viszont csak januárban történik meg a kivezetés, a karácsonyi vásárlási időszak még a jelenlegi korlátozás mellett telhet.
Egyelőre tehát egyik lehetséges dátum sem tekinthető véglegesnek. A tényleges megszűnés időpontját a kihirdetendő jogszabály fogja meghatározni.
Mi pontosan az árrésstop, és miért vezették be?
Az árrésstopot 2025. március 17-én vezette be az akkori Orbán-kormány, eredetileg harminc alapvető élelmiszer-kategóriára. A cél az élelmiszerárak gyors csökkentése volt, különösen a jelentős drágulással érintett mindennapi termékek esetében.
A szabályozás az érintett élelmiszereknél főszabály szerint legfeljebb 10 százalékos kereskedelmi árrést engedett meg. Emellett a kereskedők nem alkalmazhattak a 2025. januári átlagos szintnél magasabb árrést sem, ha az ennél alacsonyabb volt.
Az árrés a beszerzési és az értékesítési ár közötti különbséget jelenti a jogszabály szerinti számításban. Ebből azonban a kereskedőnek még számos működési kiadását fedeznie kell.
Ilyen például az üzlethelyiségek fenntartása, a dolgozók bére, a villamosenergia-fogyasztás, a hűtés, a szállítás és a raktározás költsége. Az árrés tehát nem azonos a vállalkozás tiszta nyereségével.
A szabályozás eredetileg átmeneti intézkedésként indult, később azonban többször meghosszabbították és kibővítették. 2026 tavaszától pedig határozatlan időre vált a korlátozás.
Nemcsak élelmiszerekre, hanem drogériai termékekre is kiterjesztették
A 2025 márciusában bevezetett árrésstop kezdetben az alapvető élelmiszerekre összpontosított. Néhány hónappal később azonban a kormány úgy döntött, hogy a drogériai és háztartási termékek egy részét is bevonja a szabályozásba.
2025. május 19-től harminc drogériai termékkategóriára vezettek be árréskorlátozást, ezeknél legfeljebb 15 százalékos árrést lehetett alkalmazni.
A változás olyan mindennapi termékeket érintett, amelyek a háztartások rendszeres kiadásai között szerepelnek, például egyes tisztálkodási, higiéniai és háztartási árucikkeket.
A szabályozás később az élelmiszereknél is bővült. Neubauer Katalin októberi nyilatkozata szerint a korlátozás végül már 43 élelmiszer-termékcsoportra vonatkozott, ami egy nagyobb szupermarketben akár több száz különböző árucikket is érinthetett.
A most bejelentett kivezetés ezért sokkal több terméket érinthet, mint amennyire az eredeti harminc kategória alapján következtetni lehetne.
Mennyivel csökkentek korábban az árak az árrésstop hatására?
Az árrésstop bevezetése után a korlátozás alá vont termékek jelentős részénél valóban látványos áresést mértek. A korábbi kormányzati közlések szerint az érintett élelmiszerek átlagos árcsökkenése különböző időszakokban 16 és 19,6 százalék között alakult.
A drogériai áruknál ennél is nagyobb csökkenésről számoltak be. A hivatalos közlésekben 26,9 százalékos átlagos mérséklődés is szerepelt, míg a Magyar Nemzeti Bank saját adatgyűjtése az első héten 23,1 százalékos áresést mutatott a vizsgált drogériai termékeknél.
Ezek az adatok azonban az intézkedés hatálya alá tartozó termékekre, illetve a vizsgált időszakokra vonatkoznak. Nem jelentik azt, hogy minden magyarországi élelmiszer vagy minden háztartási termék ára ugyanennyivel csökkent volna.
Az áresés mértéke márkánként, üzletenként és termékkategóriánként is különbözött. Voltak olyan termékek, amelyeknél a szabályozás jelentős árcsökkentést eredményezett, míg más árucikkeknél jóval kisebb változás következett be.
Éppen ezért a kivezetés utáni árakat sem lehet egyszerűen úgy kiszámolni, hogy a korábban mért áresést teljes egészében visszaadjuk a jelenlegi fogyasztói árakhoz.
A Magyar Nemzeti Bank szerint nem várható ugyanekkora drágulás
A legfontosabb megnyugtató információ a Magyar Nemzeti Bank 2026. júniusi Inflációs jelentésében szerepel.
A jegybank külön megvizsgálta, milyen hatással járhatna az árréskorlátozás megszüntetése, és arra jutott, hogy a kereskedelemben időközben végbement alkalmazkodás miatt az áremelkedés várhatóan lényegesen kisebb lenne, mint a bevezetéskor tapasztalt árcsökkentő hatás.
A számítások szerint az árrésstop indulásakor jelentkező, összesen körülbelül 1,4 százalékpontos technikai inflációcsökkentő hatásnak mindössze a negyede épülhetne vissza a fogyasztói árakba.
Ez országos szinten nagyjából 0,3–0,4 százalékpontos egyszeri inflációs többletet jelenthetne.
A jegybank tehát nem arra számított, hogy a kivezetés pillanatában minden érintett élelmiszer azonnal 16–20 százalékkal megdrágul. A becslés alapján inkább fokozatos, összességében mérsékeltebb áremelkedés lehet valószínű.
Van azonban egy fontos részlet: az MNB júniusi modellje még azt feltételezte, hogy az árrésstop 2026. június végén megszűnik, az árhatás pedig július és szeptember között jelenik meg.
Mivel a korlátozás akkor nem szűnt meg, a mostani, későbbi kivezetés tényleges hatása eltérhet ettől a számítástól. Az eredmény ezért fontos szakmai támpont, de nem tekinthető az egyes élelmiszerek jövőbeli árát pontosan megjósló előrejelzésnek.
Mit jelent a 0,3–0,4 százalékpontos inflációs hatás?
A százalék és a százalékpont közötti különbség sok félreértéshez vezethet, különösen akkor, amikor a bolti árak változásáról van szó.
A jegybank becslésében szereplő 0,3–0,4 százalékpont nem azt jelenti, hogy minden termék pontosan 0,3 vagy 0,4 százalékkal drágul.
Az inflációs hatás az országos fogyasztóiár-index változására vonatkozik. Ez az index nemcsak az élelmiszereket, hanem a szolgáltatásokat, a háztartási energiát, a ruházati cikkeket és más kiadásokat is figyelembe veszi.
Ha például egy adott időszakban az infláció az árrésstop kivezetése nélkül 2 százalék lenne, a jegybanki modellben szereplő 0,4 százalékpontos hatás mellett 2,4 százalékra emelkedhetne.
Ez azonban szemléltető példa, nem a következő hónapra vonatkozó tényleges inflációs előrejelzés.
Az egyes bolti termékek ára ennél lényegesen nagyobb mértékben is változhat. Egy tejtermék ára például emelkedhet néhány százalékkal, míg más árucikké változatlan maradhat, vagy akció keretében csökkenhet.
A lényeg tehát az, hogy az országos infláció mérsékelt emelkedése mellett is lehetnek jelentős eltérések a különböző árucsoportok között.
Miért nem feltétlenül emelnek sokat a nagy áruházláncok?
Az MNB szerint az árrésstop időszaka alatt a kereskedelmi vállalkozások jelentős része alkalmazkodott a megváltozott feltételekhez.
Ez többféleképpen történhetett. A láncok újratárgyalhatták beszállítói szerződéseiket, kedvezőbb beszerzési árakat érhettek el, csökkenthették egyes működési költségeiket, vagy hatékonyabbá tehették a logisztikai és értékesítési folyamataikat.
A jegybank a négy vizsgált nemzetközi élelmiszerlánc beszámolói alapján arra jutott, hogy a vállalatok összesített árrésszintje 2025-ben 31 százalék volt. Ez lényegében megegyezett a megelőző években tapasztalt, 30,9–31,8 százalék közötti sávval.
Ez azért érdekes, mert azt mutatja, hogy az érintett vállalkozások a korlátozások ellenére képesek voltak összesített árrésszintjüket a korábbi időszakhoz hasonló értéken tartani.
A számítás természetesen nem jelenti azt, hogy minden lánc vagy minden üzlet ugyanolyan eredményesen működött. Az egyes vállalatok között továbbra is jelentős különbségek voltak, és a vizsgált cégek összességében üzemi veszteséget mutattak ki.
A jegybank megállapítása alapján azonban nem feltétlenül áll fenn olyan általános gazdasági kényszer, amely minden érintett terméknél nagyarányú áremelést indokolna.
Az erősebb forint is segíthetett az árak mérséklésében
A kivezetés várható hatásában a forint árfolyamának is fontos szerepe lehet.
Magyarország számos olyan élelmiszert, alapanyagot és háztartási terméket vásárol külföldről, amelynek beszerzési ára euróban vagy más devizában van meghatározva.
Ha a forint erősödik, ugyanazért a devizában meghatározott termékért kevesebb forintot kell fizetni. Ez megfelelő piaci körülmények között mérsékelheti az importált áruk beszerzési költségét.
A Magyar Nemzeti Bank júniusi elemzése szerint a forint erősödése és a világpiaci élelmiszerárak mérséklődése részben ellensúlyozhatta a beszállítókra háruló nyomást.
Ez az egyik oka annak, hogy a jegybank nem számolt az árrésstop korábbi teljes árcsökkentő hatásának visszatérésével.
Az árfolyam hatása azonban nem azonnali és nem minden terméknél azonos. A korábban megkötött szerződések, a készletek, a szállítási költségek és az árfolyam későbbi alakulása egyaránt befolyásolhatja, hogy a kedvezőbb beszerzési ár mikor jelenik meg a boltokban.
Visszatérhetnek a bolti akciók – a kereskedők erre számítanak
Az árrésstop kivezetése nemcsak az árak emelkedését hozhatja, hanem a vásárlók számára kedvező változásokat is.
A kereskedelmi érdekképviseletek szerint a szabályozás megszüntetése után ismét nagyobb szerepet kaphatnak az árengedmények, a heti akciók és a különböző vásárlói kedvezmények.
Neubauer Katalin az InfoRádióban arról beszélt, hogy az egészséges árverseny és a bolti akciók visszatérése hosszabb távon kedvezőbb fogyasztói árakat eredményezhet.
A korlátozás idején ugyanis az érintett termékeknél sok esetben már eleve nagyon szűk volt a kereskedők mozgástere. Ha egy terméket csak meghatározott árréssel értékesíthettek, nehezebb volt további jelentős árengedményt biztosítani rá.
A szabályok feloldásával az áruházláncok ismét rugalmasabban alakíthatják az akciós áraikat és a kedvezményes termékkínálatot.
Ez különösen a nagyobb bevásárlásoknál lehet érdekes. A családok jelentős része ugyanis nem kizárólag a megszokott árakat figyeli, hanem azokat az időszakos ajánlatokat is, amelyekkel egyszerre több alapvető élelmiszert vásárolhat kedvezőbb áron.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség október 20-i közleményében szintén üdvözölte a kivezetésről szóló bejelentést, és a szélesebb körű akciózás visszatérését nevezte az egyik lehetséges előnynek.
Visszajöhetnek a nagyobb árengedmények a tejre, a húsokra és más élelmiszerekre?
A vásárlók számára az lesz a döntő, hogy a kereskedők valóban kedvezőbb akciókat kínálnak-e a korlátozás megszűnése után.
Az árrésstop időszakában az alapvető élelmiszerek egy részénél korlátozottabbá váltak az árengedmények. A szabályozás megszüntetésével újra előtérbe kerülhetnek a rövidebb ideig tartó, jelentősebb akciók.
Ilyen ajánlatok megjelenhetnek például bizonyos tejtermékeknél, húsféléknél, alapvető szárazáruknál és más mindennapi cikkeknél, az adott üzletlánc döntésétől függően.
A kereskedőknek lehetőségük nyílhat arra is, hogy egyes termékeket kifejezetten vásárlócsalogató árakon kínáljanak, miközben más árucikkeknél eltérő árazást alkalmaznak.
Egy nagy áruházlánc például dönthet úgy, hogy egyes alapvető élelmiszereket erősen leáraz, mert ezzel több vásárlót vonzhat az üzletbe.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden termék folyamatosan olcsóbb lesz. Az akciók időszakosak, az árengedmény pedig a mindenkori normál árhoz viszonyítva értelmezhető.
A vásárlóknak ezért különösen fontos lesz a tényleges egységárakat összehasonlítaniuk, nem csupán az akciós feliratokat figyelniük.
Jobb lehet a boltok választéka is
A kereskedelmi érdekképviseletek szerint az árrésstop nemcsak az árképzést befolyásolta, hanem az üzletek termékválasztékát is.
A szabályozás időszakában a kereskedőknek az érintett árucikkekből meghatározott készletezési és értékesítési kötelezettségeket is teljesíteniük kellett. Ez csökkenthette a mozgásteret a termékkínálat kialakításában.
A szakmai szervezetek szerint az árréskorlátozás hozzájárult ahhoz, hogy a vásárlók egyes helyeken szűkülő kínálattal találkoztak.
A kivezetés után a boltok rugalmasabban dönthetnek arról, mely termékekből tartanak nagyobb választékot, mely márkákat helyezik előtérbe, és hogyan alakítják akcióikat.
Ez lehetőséget adhat arra, hogy bizonyos hazai termékek, kisebb gyártók árucikkei és speciálisabb élelmiszerek ismét nagyobb szerepet kapjanak a polcokon.
Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértők is arra számítanak, hogy a szabályozás megszűnésével bővülhet az élelmiszerboltok kínálata.
A vásárlók számára ez azt jelentheti, hogy nem kizárólag az árak, hanem a rendelkezésre álló választási lehetőségek is változhatnak.
A magyar termelők helyzete is javulhat
A kivezetés mellett érvelő szakmai szervezetek egyik legfontosabb kifogása az volt, hogy a korlátozás a magyar beszállítókat is kedvezőtlen helyzetbe hozhatta.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szerint az erősebb forint és az importtermékek kedvezőbb beszerzési feltételei mellett a külföldről érkező áruk bizonyos esetekben versenyelőnybe kerültek.
Ez különösen a kisebb hazai élelmiszer-előállítóknak jelenthetett problémát, hiszen számukra sokszor nehezebb ugyanolyan alacsony áron előállítani és értékesíteni termékeiket, mint a nagyobb nemzetközi szereplőknek.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a korlátozás megváltoztatta a kereskedők és a hazai beszállítók közötti gazdasági kapcsolatokat.
A szabályozás megszűnése után újratárgyalhatják a szerződéseket, változhat a beszerzési politika, és egyes magyar termékek ismét versenyképesebb helyzetbe kerülhetnek.
Fontos azonban, hogy ez nem automatikus következmény. A hazai termékek piaci helyzetét továbbra is az előállítási költségek, a minőség, a kereslet, a szállítás és a versenytársak árai határozzák meg.
A kivezetés tehát lehetőséget teremthet a magyar áruk helyzetének javulására, de önmagában nem garantálja, hogy minden hazai termék olcsóbb lesz.
923 kisbolt zárt be tavaly – komoly gondokra figyelmeztettek a kereskedők
Az árrésstop egyik legsúlyosabb következményének a kisebb üzletek helyzetének romlását tartják a kereskedelmi érdekképviseletek.
Neubauer Katalin az InfoRádióban arról beszélt, hogy 2025-ben 923 kisebb üzlet zárt be. A szakember szerint a kisboltok bezárásának üteme felgyorsult, és ebben a kedvezőtlen beszerzési feltételek mellett az árrésstop hatásai is szerepet játszhattak.
A probléma lényege, hogy egy kisebb, önálló üzlet gyakran nem tud ugyanolyan kedvező beszerzési árakat kialkudni, mint egy országos áruházlánc.
A nagy kereskedelmi szereplők jelentős mennyiségben rendelnek, saját logisztikai rendszerekkel rendelkeznek, és erősebb alkupozícióban lehetnek a beszállítóikkal szemben.
A kisboltok emiatt nehezebb helyzetbe kerülhettek, különösen akkor, ha a nagyobb üzletek egyes alapvető élelmiszereket a korlátozás következtében lényegesen olcsóbban kínáltak.
Fontos azonban pontosítani, hogy a 923 üzlet bezárása nem bizonyítja önmagában, hogy valamennyi bezárást az árrésstop okozta. A kisebb boltok működését más tényezők, például a bérköltségek, az energiaárak, a települések népességének változása és a vásárlói szokások átalakulása is befolyásolják.
A szakmai érdekképviselet szerint mindenesetre a szabályozás megszüntetése fontos lépés lehet a még működő kisboltok versenyképességének javításában.
A falvakban élőknek különösen fontos lehet a helyi boltok sorsa
A kisebb üzletek helyzete vidéken nem csupán gazdasági kérdés.
Sok településen az egyetlen helyi élelmiszerbolt biztosítja az alapvető bevásárlási lehetőséget. Ha ez megszűnik, a lakóknak gyakran több kilométert kell utazniuk a legközelebbi nagyobb üzletig.
Ez különösen az időseket, a mozgásukban korlátozott embereket és azokat a családokat érintheti, amelyek nem rendelkeznek autóval.
Egy kisbolt bezárása miatt a mindennapi kenyér, tej vagy más alapvető termék megvásárlása is időigényesebbé és költségesebbé válhat.
A kereskedelmi szervezetek szerint ezért nem elegendő kizárólag a nagy áruházláncok helyzetét vizsgálni. A falusi és kisebb városi üzletek fennmaradása az alapvető ellátás biztonsága szempontjából is fontos.
Az árrésstop kivezetése enyhítheti a piaci torzulások egy részét, de a már bezárt üzletek újranyitása ettől még nem várható automatikusan.
Neubauer Katalin szerint a kisboltok számára külön fejlesztési és alkalmazkodási stratégia is szükséges lehet, amely segít megőrizni a még működő vállalkozásokat.
A KSH adatai szerint szeptemberben még csökkentek az élelmiszerárak
Az árrésstop várható megszüntetésének hatását érdemes a legfrissebb inflációs adatok tükrében is megvizsgálni.
A Központi Statisztikai Hivatal 2026. október 7-én közzétett jelentése szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Az élelmiszerek ára ugyanakkor éves összehasonlításban átlagosan 1,3 százalékkal csökkent. Ha a vendéglátási szolgáltatásokat nem számítjuk bele, az élelmiszerárak mérséklődése 4,6 százalékos volt.
Az átlag mögött azonban jelentős eltérések húzódtak meg.
Egy év alatt például a vaj és vajkrém ára 15,6 százalékkal, a friss hazai és déligyümölcsöké 14,4 százalékkal, a sertéshúsé 11 százalékkal mérséklődött. A sajt ára 10,2 százalékkal, a tejé 8,1 százalékkal, a száraztésztáé pedig 6,7 százalékkal csökkent.
Más termékeknél viszont drágulást mértek. Az étolaj ára éves összehasonlításban 6,4 százalékkal, a burgonyáé pedig 7,8 százalékkal nőtt.
Ezek az adatok jól mutatják, hogy az élelmiszerpiacon már az árrésstop kivezetése előtt sem egységesen változtak az árak.
A jelenlegi helyzetben az infláció viszonylag alacsony, de továbbra sem lehet biztosan megmondani, hogyan áraznak majd a kereskedők az új szabályok életbelépése után.
Mennyivel kerülhet többe egy családi bevásárlás?
A vásárlókat természetesen elsősorban az érdekli, hogy a szabályozás megszüntetése mennyivel növelheti a havi kiadásaikat.
Erre jelenleg nincs olyan megbízható adat, amelyből minden háztartásra pontos összeget lehetne számolni. Az árrésstop által érintett árucikkek aránya ugyanis családonként eltérő, és az egyes termékek várható árváltozása sem ismert.
Egy kisebb nyugdíjas háztartás más termékeket vásárolhat rendszeresen, mint egy többgyermekes család. Az sem mindegy, hogy valaki elsősorban diszkontüzletekben, nagy szupermarketekben vagy kisebb helyi boltokban vásárol.
A lehetséges hatást azonban szemléltethetjük néhány egyszerű számítással.
| Havi élelmiszer-kiadás | Ha az adott bevásárlókosár 2%-kal drágulna | Ha 5%-kal drágulna |
|---|---|---|
| 40 000 Ft | +800 Ft | +2 000 Ft |
| 60 000 Ft | +1 200 Ft | +3 000 Ft |
| 80 000 Ft | +1 600 Ft | +4 000 Ft |
| 100 000 Ft | +2 000 Ft | +5 000 Ft |
| 150 000 Ft | +3 000 Ft | +7 500 Ft |
| 200 000 Ft | +4 000 Ft | +10 000 Ft |
Fontos: ez a táblázat kizárólag szemléltető számítás, nem az MNB előrejelzése. A 2 és 5 százalékos példák azt mutatják meg, hogyan változna egy teljes bevásárlókosár költsége, ha az átlagos ára ilyen mértékben emelkedne.
A jegybank által becsült 0,3–0,4 százalékpontos országos inflációs hatást nem szabad közvetlenül azonosítani a család élelmiszerkosarának drágulásával.
A tényleges kiadásokat a termékek árváltozása, a vásárlói szokások és az akciók együttesen alakítják majd.
Mi lesz a tej, a cukor, a liszt és a hús árával?
A korlátozás megszűnése után minden bizonnyal az alapvető élelmiszerek árát figyelik majd a legnagyobb érdeklődéssel a vásárlók.
A tej, a cukor, a liszt, a vaj, a húsok és más rendszeresen vásárolt árucikkek fontos szerepet töltenek be a háztartások mindennapi kiadásaiban. Már egy kisebb árváltozás is érezhető lehet, ha a család gyakran és nagyobb mennyiségben vásárolja ezeket.
A kivezetés azonban nem feltétlenül eredményez azonos mértékű áremelést valamennyi terméknél.
Egy tejtermék árát például befolyásolja a tej felvásárlási ára, a feldolgozás költsége, a csomagolás és a hűtött szállítás is. A húsféléknél az állattartás költségei, a takarmányárak és a feldolgozói árak szintén jelentős szerepet játszanak.
A cukor és a liszt esetében a mezőgazdasági termelés, a nemzetközi alapanyagpiac és a feldolgozóipari költségek határozhatják meg az árak alakulását.
Ezek a tényezők az árrésstop megszüntetésétől függetlenül is változnak.
Ezért jelenleg nem lehet hitelesen kijelenteni, hogy például novemberben a cukor ára pontosan 10, a liszté pedig 15 százalékkal fog emelkedni.
A boltok tényleges árlistái csak a szabályozás kivezetése és az azt követő kereskedelmi döntések után mutatják majd meg, mely termékeknél következik be drágulás.
Az ünnepi bevásárlásokat is érintheti a változás
A kivezetés időzítése különösen fontos lehet a karácsonyi vásárlási szezon előtt.
Novemberben és decemberben sok család a szokásosnál több alapvető élelmiszert vásárol. A sütéshez, főzéshez és az ünnepi vendéglátáshoz gyakran nagyobb mennyiségű cukorra, lisztre, vajra, tejtermékre és húsra van szükség.
Ha az árrésstop már november közepén megszűnik, a kereskedőknek lehetőségük nyílhat arra, hogy az ünnepi kínálatot és az akciókat már az új szabályok alapján alakítsák ki.
Ez egyrészt bizonyos termékek drágulását hozhatja, másrészt újabb árengedmények és szélesebb választék is megjelenhet.
Egy nagyobb áruház például dönthet úgy, hogy kedvezőbb ünnepi ajánlatokkal próbál vásárlókat szerezni. Más üzletek ugyanakkor egyes termékeknél emelhetik az árakat, ha a beszerzési és működési költségeik ezt indokolják.
A vásárlóknak ezért különösen fontos lesz a tényleges árak összehasonlítása.
A karácsonyi készülődés során nem feltétlenül az a legjobb stratégia, ha valaki a várható drágulástól tartva egyszerre nagy mennyiségű árut halmoz fel. A romlandó termékek tárolása, a lejárati idő és az akciós lehetőségek egyaránt fontos szempontok.
Az árrésstop megszüntetése nem jelent automatikus áremelési kötelezettséget
Az egyik legfontosabb félreértés, hogy a szabályozás kivezetése után a kereskedőknek kötelező lenne megemelniük a termékek árát.
Erről természetesen nincs szó.
Az árréskorlátozás megszüntetése azt jelentené, hogy a kereskedők az érintett termékek árazásánál már nem lennének kötve a jelenlegi speciális plafonhoz.
Ez nagyobb szabadságot adhat az árképzésben, de egyáltalán nem ír elő áremelést.
A boltok akár változatlanul is hagyhatják bizonyos termékek árát, sőt egyes akciók idején alacsonyabb árakat is kínálhatnak.
A verseny különösen fontos tényező lehet. Ha egy áruházlánc jelentősen megemeli egy népszerű termék árát, miközben a konkurens üzlet változatlan vagy alacsonyabb áron kínálja ugyanazt, a vásárlók könnyen másik bolt mellett dönthetnek.
Ezért a nagy kereskedelmi láncoknak továbbra is figyelembe kell venniük a vásárlók árérzékenységét.
A jegybank elemzése ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a kereskedelmi piac koncentráltsága kockázatot jelenthet. Ha a meghatározó szereplők egymást követve emelnek árat, a drágulás nagyobb lehet a korábban becsültnél.
A kiskereskedelmi különadó miatt továbbra is lehetnek viták
Bár az árrésstop megszüntetését a kereskedelmi szervezetek üdvözölték, nem minden kormányzati gazdaságpolitikai döntéssel elégedettek.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség október 20-i közleményében bírálta, hogy a kiskereskedelmi különadó csökkentése nem került napirendre. A szervezet szerint a 2027-re bejelentett adóváltozások egyes kereskedelmi vállalkozások számára további terheket jelenthetnek.
Az érdekképviselet álláspontja szerint a kereskedelmi ágazat hosszú távú stabilitásához nemcsak az árréskorlátozás megszüntetésére, hanem a különadók felülvizsgálatára is szükség lenne.
Ez azért fontos, mert a vállalkozások működési költségeit nem kizárólag a beszerzési árak határozzák meg.
A bérek, a bérleti díjak, az energia, a szállítás és az adók mind befolyásolhatják az áruházak gazdálkodását.
Ha az egyik szabályozás megszűnik, de közben más terhek emelkednek, annak hatása a bolti árakra összetettebb lehet.
A következő hónapokban ezért nemcsak az árrésstop kivezetésének pontos dátuma, hanem a 2027-es adóváltozások végleges szabályozása is fontos lesz.
Mire figyeljenek most a vásárlók?
A bizonytalan átmeneti időszakban a legfontosabb, hogy a családok ne kizárólag a várható áremelkedésekről szóló hírek alapján hozzanak vásárlási döntéseket.
Érdemes összehasonlítani a különböző üzletek aktuális árait, különösen azoknál a termékeknél, amelyeket a háztartás rendszeresen vásárol.
Hasznos lehet az egységárak figyelése is. Egy kisebb kiszerelésű termék ugyanis darabra olcsóbbnak tűnhet, miközben kilogrammonként vagy literenként valójában többe kerül.
Az akciós újságok és a bolti alkalmazások szintén segíthetnek a kedvezőbb ajánlatok megtalálásában. Ugyanakkor nem minden akció jelent valódi megtakarítást, különösen akkor, ha a kedvezményes árat egy korábban megemelt normál árhoz viszonyítják.
Érdemes lehet a rendszeresen vásárolt alapvető élelmiszerek árát néhány héten keresztül feljegyezni, így könnyebben megállapítható, valóban történt-e jelentős drágulás.
A tudatos bevásárlás azért is fontos, mert a különböző kereskedők eltérő árképzési stratégiákat követhetnek az árrésstop megszüntetése után.
Ezt tudjuk biztosan az árrésstop kivezetéséről
| Kérdés | A jelenleg ismert helyzet |
|---|---|
| Megszüntetik az árrésstopot? | A kormány bejelentette a kivezetését |
| Mikor szűnik meg? | A pontos dátum még nem ismert |
| November közepén megszűnhet? | A kereskedők ezt szeretnék, de nem végleges |
| Lehetséges a 2027. január 1-jei megszűnés? | Igen, több szakértő ezt tartja elképzelhetőnek |
| Mekkora drágulást vár az MNB? | Korábbi modellje alapján körülbelül 0,3–0,4 százalékpontos inflációs hatást |
| Minden élelmiszer ugyanannyival drágul? | Nem, a változás termékenként és üzletenként eltérhet |
| Visszatérhetnek az akciók? | A kereskedelmi szervezetek erre számítanak |
| Javulhat a termékkínálat? | Lehetséges, különösen az érintett termékkategóriáknál |
| Kedvezhet a magyar termelőknek? | A szakmai szervezetek szerint igen, de nem automatikusan |
| Megmarad-e az árrésstop a hivatalos kivezetésig? | A hatályos szabályokat addig alkalmazni kell |
Megszűnik az árrésstop: nem biztos, hogy hatalmas drágulás következik
Az árrésstop kivezetésének bejelentése sok vásárlóban bizonytalanságot okozott, hiszen a szabályozás másfél éven keresztül a magyar bolti árképzés egyik meghatározó eleme volt.
A korlátozás eredetileg jelentős árcsökkenést hozott az érintett élelmiszerek és drogériai termékek egy részénél, ugyanakkor a kereskedelmi szervezetek szerint komoly problémákat is okozott a piaci működésben.
A kivezetés után az üzletek szabadabban alakíthatják majd az áraikat és akcióikat. Ez bizonyos termékeknél drágulást eredményezhet, más árucikkeknél viszont új kedvezmények és nagyobb választék jelenhet meg.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi becslése szerint az árrésstop megszüntetésének inflációs hatása jóval kisebb lehet, mint amekkora árcsökkentést a bevezetése okozott. A jegybank a teljes korábbi technikai hatás mintegy negyedének visszaépülésével számolt.
A kereskedők számára a szabályozás megszüntetése nagyobb mozgásteret, a vásárlóknak pedig változatosabb akciókat és szélesebb kínálatot hozhat.
Azt azonban még nem tudni, hogy a kivezetés novemberben vagy 2027 elején történik-e meg, és pontosan mely termékeknél lesz érezhető az árváltozás.
A következő hetek legfontosabb kérdése ezért nem csupán az lesz, hogy mennyivel drágulnak az élelmiszerek, hanem az is, hogy a boltok közötti verseny valóban képes lesz-e mérsékelni az árakat.
A vásárlóknak mindenesetre érdemes figyelniük a kormány végleges döntését és a kereskedelmi láncok árlistáit. Az árrésstop megszüntetése ugyanis jelentős változást hozhat a magyar élelmiszer-kereskedelemben, de a jelenlegi adatok alapján nem indokolt automatikusan általános, kétszámjegyű drágulást feltételezni.
