Alaposan átalakulhat Magyarország gazdasági és családtámogatási rendszere 2027-től. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn, október 19-én az Országgyűlésben ismertette a Tisza-kormány jövő évi költségvetésének legfontosabb intézkedéseit. A bejelentések között szerepel a családi pótlék megduplázása, a személyi jövedelemadó csökkentése, a nyugdíjminimum jelentős emelése, a 14. havi nyugdíj részleges kifizetése és több százezer dolgozó bérrendezése. Közben új adók, módosuló lakástámogatások, jelentős közlekedési fejlesztések és az árrésstop megszüntetése is napirendre került. A változások szinte minden magyar család és vállalkozás pénzügyeire hatással lehetnek. Összegyűjtöttük a 30 legfontosabb bejelentést, és azt is megmutatjuk, mit jelenthetnek a mindennapokban – írja a Pénzcentrum.
Nagy fordulat jöhet 2027-ben: bemutatták az új költségvetés legfontosabb terveit
Magyarország 2027-es költségvetése jelentős változásokat hozhat a korábbi évek gazdaságpolitikájához képest. Magyar Péter miniszterelnök október 19-i parlamenti felszólalásában olyan intézkedéscsomagot mutatott be, amely egyszerre tartalmaz adócsökkentéseket, új támogatásokat, béremeléseket és jelentős állami beruházásokat. A kormány célja, hogy több pénz maradjon az alacsonyabb keresetű munkavállalóknál, a gyermekes családoknál és a nyugdíjasoknál, miközben mérséklődik a költségvetés hiánya.
A tervezett változások azonban nem kizárólag a lakossági támogatásokról szólnak. A kabinet több területen átalakítaná az adórendszert, módosítaná a vállalkozásokat érintő közterheket, és jelentős megtakarításokat vár az állami működés átszervezésétől. Emellett új lakásépítési és hitelprogramokat vezetne be, több pénzt fordítana az egészségügyre, valamint a vasúti és közúti infrastruktúra fejlesztésére.
A kormány számításai szerint az adócsökkentésekre, családtámogatásokra, nyugdíjemelésekre, közszolgálati bérrendezésekre és egészségügyi intézkedésekre együttesen több mint 2100 milliárd forint jutna. Ezzel párhuzamosan körülbelül 2200 milliárd forintos megtakarítást szeretnének elérni az állami kiadások visszafogásával.
A tervek legfontosabb költségvetési célja, hogy a 2026-ra várható 7,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány 2027-ben 4,9 százalékra csökkenjen. Ez egyetlen év alatt 2,6 százalékpontos javulást jelentene, miközben az állam számos területen jelentős új kiadásokat vállalna.
A bejelentések ugyanakkor egyelőre a jövő évi költségvetési tervezet részei. A végleges szabályokhoz még szükség van a parlamenti döntésekre, valamint egyes adó- és támogatási jogszabályok módosítására. Ez különösen fontos azoknál az intézkedéseknél, amelyek közvetlenül érintik a családok jövedelmét vagy a vállalkozások fizetési kötelezettségeit.
1. Csökkenhet a személyi jövedelemadó: akár 2,5 millió dolgozó is több pénzt vihet haza
A 2027-es költségvetés egyik legnagyobb horderejű bejelentése a személyi jövedelemadó átalakítása. A kormány a jelenlegi 15 százalékos adóterhet a minimálbér szintjén 9 százalékra csökkentené, miközben a magasabb, de havi bruttó 680 ezer forint alatti kereseteknél is adómérséklést tervez.
Magyar Péter szerint az intézkedés összesen mintegy 2,5 millió munkavállalót érinthet. A cél az, hogy elsősorban az alacsonyabb és közepes jövedelemmel rendelkezők nettó keresete emelkedjen, vagyis ugyanakkora bruttó fizetésből több pénzt vihessenek haza.
A minimálbérnél a 15 és a 9 százalékos adóteher közötti különbség hat százalékpont. Egy 350 ezer forintos bruttó havi bér esetén ez elméletileg 21 ezer forintos különbséget jelentene, ha a teljes összegre a kedvezményes adóteher érvényesülne, és más körülmény nem módosítaná a számítást. A tényleges megtakarítás azonban a végleges adószabályoktól, az adókedvezményektől és a 2027-es minimálbér összegétől függ majd.
A kormány várakozásai szerint az érintett dolgozók átlagosan havi 20 ezer forint körüli többletjövedelemhez juthatnak. Ez éves szinten akár 240 ezer forintos különbséget is jelenthet egy munkavállalónak, bár az egyéni összegek eltérhetnek.
2. Megduplázzák a családi pótlékot: 19 év után emelkedhet az összeg
A gyermekes családok számára az egyik legfontosabb bejelentés a családi pótlék megduplázása. A támogatás jelenlegi alapösszegei 2009 óta változatlanok, miközben a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások jelentősen emelkedtek. A kormány ezen kíván változtatni 2027. január 1-jétől.
A tervek alapján egy gyermek után havi 12 200 forint helyett 24 400 forint, két gyermek után összesen 26 600 forint helyett 53 200 forint járhatna. Három gyermek esetén a jelenlegi 48 ezer forintos havi támogatás 96 ezer forintra, négy gyermeknél pedig 64 ezerről 128 ezer forintra emelkedhetne.
| Gyermekek száma | Jelenlegi havi összeg | Tervezett összeg |
|---|---|---|
| 1 gyermek | 12 200 Ft | 24 400 Ft |
| 2 gyermek | 26 600 Ft | 53 200 Ft |
| 3 gyermek | 48 000 Ft | 96 000 Ft |
| 4 gyermek | 64 000 Ft | 128 000 Ft |
A támogatás megemelése évente egy gyermeknél 146 400, két gyermeknél 319 200, három gyermeknél pedig 576 000 forint többletet jelenthetne. Az intézkedésre a kormány körülbelül 300 milliárd forintos többletforrást különítene el.
3. Változik az anyák SZJA-mentessége: egymillió forintos jövedelemhatár jöhet
A családokat érintő adózási változások egyik legfontosabb eleme az anyák személyijövedelemadó-mentességének módosítása. A kormány bejelentése szerint a jogosult édesanyák adómentessége 2027-től havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig lenne alkalmazható.
Ez azt jelenti, hogy az érintett édesanyák a jogosultsági feltételek teljesülése esetén ezen összeghatárig továbbra is mentesülhetnének az SZJA-fizetés alól, az egymillió forint feletti jövedelemrészre azonban már adófizetési kötelezettség keletkezhetne.
A kabinet emellett bejelentette, hogy nem terjeszti ki az SZJA-mentességet a 40 év feletti kétgyermekes anyákra. Ez eltér a korábbi kormány által meghirdetett fokozatos kiterjesztéstől, ezért különösen fontos változást jelenthet azok számára, akik a következő években váltak volna jogosulttá az adómentességre.
A 25 év alatti fiatalokat érintő adókedvezmény a bejelentés szerint megmarad, a hatályos jövedelmi korlát figyelembevételével. A változások pontos alkalmazását azonban a részletes adótörvények határozzák majd meg.
4. Hatalmas nyugdíjváltozás jön: 120 ezer forintra emelkedhet a nyugdíjminimum
A nyugdíjasokat érintő egyik legnagyobb bejelentés az öregségi nyugdíj legkisebb összegének jelentős megemelése. A jelenleg 28 500 forintos nyugdíjminimumot a kormány 2027 januárjától 120 ezer forintra növelné.
Ez több mint négyszeresére emelné a közel két évtizede változatlan összeget. A bejelentés ugyanakkor nem kizárólag a nyugdíjminimumra vonatkozik: a kormány a rendkívül alacsony összegű ellátásban részesülők nyugdíját is növelni szeretné.
A tervek szerint mintegy 455 ezer kisnyugdíjas részesülhetne valamilyen mértékű emelésben. A nyugdíjminimum feletti, de továbbra is alacsonynak számító ellátásokat sávosan módosítanák, vagyis nem minden érintett ugyanakkora összegű növekedésre számíthatna.
A nyugdíjváltozásokra a kormány összesen 123 milliárd forintos forrást tervez. Fontos azonban megkülönböztetni a nyugdíjminimum jogszabályi összegét és az egyéni nyugdíjak tényleges emelését. A végleges szabályokból derülhet ki, pontosan mely ellátásokat és milyen módon érinti majd a változás.
5. Megmarad a 13. havi nyugdíj, jön a 14. havi első részlete és a nyugdíjas SZÉP-kártya
A kormány a 13. havi nyugdíj megtartását is megerősítette. Emellett 2027-ben a 14. havi nyugdíj első, egyheti részletének kifizetését tervezik, amely újabb többletbevételt jelenthet a jogosultak számára.
A 14. havi nyugdíj első heti részlete nem azonos egy teljes havi nyugdíjjal. A bejelentett konstrukció alapján a következő évben a teljes havi összeg egy részét folyósítanák, a részletes kifizetési szabályokról azonban még további tájékoztatás szükséges.
A kormány emellett bevezetné a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsőjét. A program célcsoportját a bejelentés szerint azok a nyugdíjasok alkotnák, akiknek havi ellátása nem éri el az 500 ezer forintot. Az intézkedés több mint kétmillió embert érinthet.
A nyugdíjasok számára további változás lehet az időskorúak járadékának megduplázása, valamint a rokkantsági és rehabilitációs ellátások tízszázalékos, illetve az árvaellátás húszszázalékos emelése. Ezek a tervek együttesen a különböző ellátásokban részesülők széles körét érinthetik.
6. Több mint 600 ezer közszolgálati dolgozó kaphat béremelést
A közszférában dolgozók számára 677 milliárd forintos béremelési keretet irányoz elő a 2027-es költségvetés. A kormány számításai szerint az intézkedés hozzávetőleg 603 ezer munkavállalót érinthet, köztük egészségügyi, oktatási, szociális, rendvédelmi és más közszolgálati dolgozókat.
Az egészségügyi szakdolgozóknál átlagosan 17 százalékos béremelést terveznek, amely mintegy 123 ezer munkavállalót érinthet. A rendvédelmi dolgozók esetében átlagosan bruttó 15 százalékos növekedést jelentettek be, míg a szociális ágazat állami intézményeiben dolgozók átlagosan 17,8 százalékos emelésre számíthatnak.
A köznevelési intézmények nevelést és oktatást közvetlenül segítő, valamint technikai munkatársainál 21,5 százalékos béremelés szerepel a tervekben. A közművelődésben dolgozók átlagosan 10,7 százalékos növekedést kaphatnak, miközben a pedagógusok és az igazságügyi dolgozók bérrendezésére is külön forrásokat biztosítanának.
Az egyes dolgozók tényleges fizetésemelése a munkakörtől, a besorolástól és a végrehajtási szabályoktól függhet, így az ágazati átlagok nem mindenkinél jelentenek azonos százalékos növekedést.
7. Több mint 500 milliárd forinttal nőhet az egészségügy finanszírozása
Az egészségügy a 2027-es költségvetés egyik kiemelt területe lehet. A kormány az idei évhez képest 510 milliárd forinttal növelné az ágazat finanszírozását, ami mintegy 12,5 százalékos többletet jelentene.
A forrásokból nemcsak béremeléseket terveznek, hanem az intézmények működését, a gyógyszerellátást és a diagnosztikai kapacitásokat is fejlesztenék. A bejelentett programban 192 milliárd forintos bértöbblet, 95 milliárd forintos többlet a nagy költségű kórházi gyógyszerekre és 51 milliárd forintos működési forrásnövelés is szerepel.
A kormány ezenkívül több pénzt biztosítana CT- és MR-vizsgálatokhoz szükséges berendezésekre, a várólisták rövidítésére, az egészségügyi intézmények klimatizálására és az étkeztetés javítására. Az új mentőautókra és mentőállomások felújítására is külön keretet terveznek.
A betegek számára a legfontosabb kérdés az lesz, hogy a bejelentett forrásnövekedés mikor és milyen formában jelenik meg a mindennapi ellátásban. A várólisták csökkenése, a szakemberhiány mérséklése és a korszerűbb diagnosztikai eszközök elérhetősége hosszabb távon jelenthet érzékelhető változást.
8. Több pénzt kap a gyermekvédelem és a szociális ellátórendszer
A 2027-es költségvetésben a szociális és gyermekvédelmi intézmények működésére 115 milliárd forinttal több forrást terveznek, ami a kormány közlése szerint 27 százalékos növekedést jelentene.
A gyermekvédelmi rendszerben a korábbi krízisintézkedések folytatására és új férőhelyek kialakítására is pénzt különítenének el. A cél többek között a speciális gyermekotthonok kapacitásainak bővítése, a krízishelyzetbe kerülő gyermekek ellátásának javítása és az intézmények működési körülményeinek fejlesztése.
A szociális intézmények finanszírozásának növelése az időseket, fogyatékossággal élőket és más segítségre szoruló csoportokat ellátó szervezetek működésében is fontos szerepet játszhat.
A tervek között szerepel az otthonápolási díjak ötvenszázalékos emelése is. Ez különösen azoknak a családoknak jelenthet segítséget, amelyekben egy hozzátartozó tartós ápolása miatt jelentős idő- és anyagi ráfordításra van szükség.
9. Több támogatást kapnak az önkormányzatok, csökkenhet a szolidaritási hozzájárulás
A települések gazdálkodása szempontjából is jelentős változásokat tartalmaz a 2027-es költségvetési terv. A kormány 64 milliárd forinttal növelné az önkormányzatok támogatását, miközben 62 milliárd forinttal mérsékelné a településeket terhelő szolidaritási hozzájárulást.
A szolidaritási hozzájárulás régóta vitatott eleme az önkormányzati finanszírozásnak, mert a nagyobb adóerő-képességű települések költségvetésére jelentős terhet róhat. A hozzájárulás csökkentése több önkormányzat számára teremthetne nagyobb mozgásteret a helyi szolgáltatások, intézmények és fejlesztések finanszírozásában.
A lakosság szempontjából mindez azért fontos, mert a helyi költségvetés állapota közvetlenül befolyásolja az óvodák, közterületek, utak, szociális szolgáltatások és más települési feladatok működtetését. A többletforrások tényleges felhasználásáról azonban az érintett önkormányzatok saját költségvetési döntései is határoznak.
10. Budapest és a vidéki városok közösségi közlekedése is több pénzt kaphat
A közösségi közlekedés finanszírozásában szintén változást jelentett be a kormány. Budapest számára 50 milliárd forintos többlettámogatást terveznek, míg a vidéki városok közösségi közlekedésére további 10 milliárd forintot biztosítanának.
A többletforrások a közlekedési vállalatok működési költségeinek fedezésében, a szolgáltatások fenntartásában és az esetleges fejlesztésekben is szerepet játszhatnak. A közösségi közlekedés működtetése jelentős pénzügyi terhet jelent a településeknek, különösen az energiaárak, a járműkarbantartás és a munkabérek költségei miatt.
A változásból azonban egyelőre nem következik automatikusan, hogy olcsóbbak lesznek a bérletek vagy több járat indul. Ezekről a részletes finanszírozási megállapodások és a közlekedésszervezési döntések alapján lehet majd pontosabb képet kapni.
11. Mintegy 2200 milliárd forintot takarítana meg az állam
A tervezett új támogatások és kiadások finanszírozásának egyik legfontosabb eleme az állami működés átalakítása. A kormány mintegy 2200 milliárd forintos megtakarítást kíván elérni a pazarlónak ítélt kiadások, a túlárazott beszerzések és az indokolatlan működési költségek visszaszorításával.
A tervezett intézkedések között szerepel a közbeszerzések ellenőrzésének szigorítása, egyes állami szervezetek működésének felülvizsgálata, valamint a párhuzamos feladatok megszüntetése. A kabinet a politikai kommunikációhoz kapcsolódó kiadások mérséklésétől és bizonyos vállalati támogatások átalakításától is megtakarítást vár.
A legnagyobb kérdés azonban az, hogy a bejelentett összegből mennyi valósítható meg ténylegesen egyetlen költségvetési év alatt. A működési költségek csökkentése ugyanis sok esetben szervezeti átalakítást, szerződések módosítását és új beszerzési eljárásokat igényelhet.
A kormány szándéka szerint a megtakarítások jelentős részét lakossági támogatásokra és közszolgáltatásokra fordítanák. A részletes költségvetési tervezetből derülhet majd ki, hogy pontosan mely területeken és milyen ütemezéssel tervezik a kiadáscsökkentést.
12. Új vagyonadó jöhet a milliárdosoknak
A 2027-es adópolitikai változások egyik legtöbbet vitatott eleme a jelentős vagyonnal rendelkezők új adóztatása lehet. A kormány vagyonadót vezetne be a milliárdosok számára, amelyből évente hozzávetőleg 200 milliárd forintos bevételre számít.
A kormányzati tájékoztatás szerint az intézkedés mintegy 15 ezer embert érinthet. A vagyonadó pontos szabályait azonban még ismertetni kell, különösen azt, milyen vagyonelemek számítanak bele az adóalapba, milyen értékelési módszert alkalmaznak, és milyen mentességeket vezetnek be.
A vagyonadó bevezetése jelentős változást jelentene a magyar adórendszerben, hiszen a közteherviselésben nagyobb szerepet kapna a felhalmozott vagyon. A kormány szerint ez hozzájárulhat a költségvetési bevételek növeléséhez, ugyanakkor a tényleges eredmény függ majd a részletszabályoktól és az adóalap meghatározásától.
13. Átalakul a kiskereskedelmi különadó
A kormány a kiskereskedelmi különadó rendszerét is módosítaná. A tervek szerint az egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti adóalapsávban 0,45 százalékos adókulcsot vezetnének be, miközben az egymilliárd forint alatti adóalap továbbra is mentesülne a különadó alól.
A módosítás a kormány becslése szerint mintegy háromezer vállalkozást érinthet. A változtatás célja, hogy a különböző méretű kereskedelmi szereplők közötti adóterhelés kiegyensúlyozottabb legyen.
A vásárlók szempontjából ugyanakkor fontos kérdés, hogy az üzletláncok miként reagálnak a módosuló adóterhekre. Egy vállalati adó emelése önmagában nem jelenti automatikusan a fogyasztói árak növekedését, de a kereskedők árképzési és költséggazdálkodási döntéseire hatással lehet.
14. A nagyvállalatok és az energiacégek is többet fizethetnek
A társasági adózás és az innovációs járulék átalakításából a kormány mintegy 260 milliárd forintos többletbevételt vár. A tervek szerint a legnagyobb, évi 180 milliárd forint feletti bevétellel rendelkező vállalatok társasági adóterhei növekedhetnek, míg a kisebb cégeknél megmaradna a jelenlegi 9 százalékos társaságiadó-kulcs.
Fontos, hogy a társasági adó alapját általában nem a teljes árbevétel, hanem az adózás szabályai szerint meghatározott eredmény képezi. A 180 milliárd forintos határ ezért a bejelentett elképzelés szerint a magasabb adóztatással érintett vállalkozások körének meghatározásában játszhat szerepet.
Az energiacégektől további 100 milliárd forintos befizetést várnak. A bankok, biztosítók és egyes nagyvállalatok közterheiben szintén lehetnek változások. Ezek pontos vállalati és fogyasztói hatása csak a részletes jogszabályok megjelenése után becsülhető meg megbízhatóan.
15. Drágulhatnak egyes dohánytermékek és szeszes italok
A jövő évi adóváltozások között szerepel a dohánytermékeket, az égetett szeszes italokat és egyes egészségre ártalmas termékeket érintő közterhek növelése is. A kormány a magasabb adókból további költségvetési bevételeket vár, miközben közegészségügyi és környezetvédelmi célokat is megfogalmazott.
A magasabb jövedéki adó a fogyasztói árakban is megjelenhet, de annak pontos mértéke függ az adóváltozás összegétől, a gyártók és forgalmazók árképzésétől, valamint a piaci versenytől.
A környezetszennyező tevékenységek adóterheinek növelése szintén szerepel a tervek között. A részletes szabályok dönthetik el, mely tevékenységek után kell majd nagyobb hozzájárulást fizetni, és hogyan alakulnak az egyes ágazatok költségei.
16. Visszatérhet a reklámadó, változhat a cégautók adózása
A reklámpiacon működő vállalkozások számára különösen fontos bejelentés, hogy a kormány a jelenleg nulla százalékos reklámadókulcsot 3,75 százalékra módosítaná. Ez a hirdetési bevételekből részesülő médiaszolgáltatók és más érintett szereplők pénzügyi tervezésére is hatással lehet.
A tényleges kötelezettség azonban az adóalap meghatározásától, az esetleges mentességektől, valamint attól függ, hogy pontosan milyen tevékenységekre terjed majd ki a módosítás. Különösen fontos lesz, hogy a digitális hirdetési piac szereplőire milyen szabályokat alkalmaznak.
A cégautóadó rendszerében szintén változtatást terveznek. A kormányzati tájékoztatás szerint az első céges autónál továbbra is fennmaradna a gépjárműadó cégautóadóból történő levonásának lehetősége, a második és további autóknál viszont megszűnne ez a kedvezmény.
Ez elsősorban a több céges gépjárművet fenntartó vállalkozásoknál növelhetné az adóterheket. A cégek számára ezért különösen fontos lehet, hogy a végleges rendelkezések megjelenése után felülvizsgálják a járműparkjukhoz kapcsolódó költségeket.
17. Új lakás- és kollégiumépítési program indulhat
A lakáspolitikában is jelentős átalakításokat tervez a kormány. A Wekerle Sándor lakás- és kollégiumépítési program kezdetben 30 milliárd forintos kerettel indulhatna, amelyet a későbbi években további uniós fejlesztési forrásokkal bővítenének.
A program egyik célja a megfizethető lakhatási lehetőségek bővítése. A lakásárak és bérleti díjak növekedése ugyanis sok fiatal és család számára megnehezíti az önálló otthon megteremtését.
A kollégiumfejlesztések a felsőoktatásban tanulók lakhatási lehetőségeit is javíthatják, különösen azokban a városokban, ahol a piaci albérletárak jelentős terhet jelentenek a hallgatóknak és családjaiknak.
18. Megszűnhet az Otthon Start, helyette a Wekerle Plusz jöhet
A lakásvásárlást tervezők számára az egyik legfontosabb bejelentés, hogy a kormány az Otthon Start program helyett új, Wekerle Plusz néven működő kedvezményes hitelkonstrukciót vezetne be.
A tervek alapján új építésű ingatlanok vásárlásához 3 százalékos fix kamatozású hitel lenne elérhető, míg használt lakások esetében 5 százalékos fix kamattal lehetne számolni. Ez lényeges különbség a jelenlegi támogatott hitelkonstrukcióhoz képest, különösen azok számára, akik használt ingatlan vásárlását tervezik.
Egy alacsonyabb és magasabb hitelkamat közötti különbség hosszabb futamidő mellett jelentős többletköltséget eredményezhet. Ugyanakkor a tényleges összehasonlításhoz ismerni kell majd az új hitel maximális összegét, futamidejét, jogosultsági feltételeit és az esetleges átmeneti rendelkezéseket.
Azoknak, akik jelenleg lakásvásárlás előtt állnak, különösen fontos lesz figyelniük, hogy a már megkötött szerződéseket, folyamatban lévő igényléseket és korábban jóváhagyott hiteleket hogyan érinti a programváltás.
19. Visszatérhet a lakástakarékok állami támogatása, milliók járhatnak felújításra
A lakáscélú megtakarítások területén is változás körvonalazódik. A kormány visszaállítaná a lakástakarék-megtakarítások állami támogatását, ami ösztönözhetné a hosszabb távú, lakáscélú öngondoskodást.
A korábbi rendszerben az állami támogatás sok család számára fontos segítséget jelentett az ingatlanvásárlás, a felújítás vagy a hiteltörlesztés előkészítésében. Az új konstrukció részletei azonban egyelőre nem ismertek, így nem lehet biztosan megmondani, milyen mértékű támogatásra és milyen feltételekkel számíthatnak majd a megtakarítók.
A tervek között szerepel egy legfeljebb 7,5 millió forintos energetikai felújítási támogatás is. Ez a lakóingatlanok energiahatékonyságának javítását segíthetné, például szigeteléssel, nyílászárócserével vagy egyéb korszerűsítésekkel.
A támogatási összeg felső határa ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden igénylő automatikusan megkapná a maximális összeget. A jogosultságot, az önerőt, az elszámolható munkálatokat és a támogatás esetleges hitelrészét a részletes programfeltételek határozhatják meg.
20. Megmaradna a babaváró, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés
A lakástámogatási rendszer átalakítása mellett a kormány több meglévő kedvezmény megtartását is bejelentette. A tervek szerint továbbra is elérhető maradna a babaváró hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés.
A kormány azt is közölte, hogy az új lakóingatlanok kedvezményes, ötszázalékos áfakulcsát fenntartaná. Ez fontos lehet az új építésű lakást vásárlóknak, mivel az áfakulcs jelentősen befolyásolhatja az ingatlanok végső fogyasztói árát.
A rezsicsökkentés megtartása különösen a háztartások energiafogyasztási költségei miatt lényeges. A bejelentés azonban önmagában nem jelenti azt, hogy minden energiaár vagy fogyasztási limit változatlan marad; a részletes szabályozás továbbra is meghatározó lesz.
21. Több ezer milliárd forintos vasútfejlesztés kezdődhet
A közlekedési infrastruktúra fejlesztése szintén kiemelt helyet kapott a 2027-es költségvetési bejelentésekben. A kormány tízéves időtávon 3550 milliárd forintot fordítana a magyar vasúthálózat korszerűsítésére, amely a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében valósulhatna meg.
A program részeként 35 új InterCity-motorvonat és 42 HÉV-szerelvény beszerzését is tervezik. A fejlesztések célja a vasúti közlekedés megbízhatóságának javítása, a járműpark fiatalítása és a szolgáltatás színvonalának emelése.
A vasútfejlesztés különösen azoknak az ingázóknak lehet fontos, akik naponta használják a vonatokat munkába járásra vagy tanuláshoz. Az elöregedett járművek és infrastruktúra korszerűsítése hosszabb távon hozzájárulhat a késések és műszaki meghibásodások számának csökkentéséhez.
A bejelentett 3550 milliárd forint azonban tízéves programra vonatkozik, vagyis nem a 2027-es költségvetés egyetlen évében elkölteni tervezett összegről van szó. A beruházások konkrét ütemezése és finanszírozása ezért külön figyelmet érdemel majd.
22. Több pénzt fordítanának a vízmegtartásra és a környezetvédelemre
A kormány jelentősen növelné a vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések forrásait. A tervek szerint a jelenlegi 49 milliárd forintos keret 2027-ben 221 milliárd forintra emelkedne, ami számottevő bővülést jelentene.
A fejlesztések egyik fontos célja a vízmegtartó képesség javítása. Magyarországon ugyanis egyre nagyobb kihívást jelenthet az aszályos időszakok kezelése, miközben bizonyos térségekben a hirtelen lezúduló csapadék és a belvíz is komoly problémákat okozhat.
A programban tízezer kilométernyi belvízcsatorna vízmegtartó képességének fejlesztése szerepel. A cél az, hogy a rendelkezésre álló vízkészletekkel hatékonyabban lehessen gazdálkodni, és a vízelvezetés mellett nagyobb szerepet kapjon a víz helyben tartása.
A változások a mezőgazdaságra, a környezetvédelemre és hosszabb távon a települések vízgazdálkodására is kedvező hatással lehetnek. A beruházások tényleges eredménye azonban a műszaki megvalósítástól és a helyi környezeti feltételektől függ.
23. Közel 900 milliárd forintos energetikai program jöhet
Az energetikai beruházásokra 868 milliárd forintos fejlesztési programot hirdetett meg a kormány. A tervek között szerepel a villamosenergia-hálózat megerősítése, az energiatárolási kapacitások bővítése, valamint a szélenergia és a geotermikus energia hasznosításának fejlesztése.
A kormány célja, hogy 2030-ra három gigawattnyi energiatároló teljesítmény álljon rendelkezésre Magyarországon. A tárolókapacitások fejlesztése fontos szerepet játszhat a megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználásában, különösen akkor, amikor a napelemes termelés és a villamosenergia-fogyasztás időben eltér egymástól.
A villamosenergia-hálózat korszerűsítése a háztartási napelemes rendszerek és a vállalkozások energiaellátása szempontjából is jelentős lehet. A fejlesztések hosszabb távon javíthatják a hálózat rugalmasságát és a rendelkezésre álló energia hatékonyabb felhasználását.
A beruházások azonban nem jelentenek automatikus vagy azonnali rezsicsökkenést. Az energiaárak alakulását továbbra is számos piaci, szabályozási és nemzetközi tényező befolyásolja.
24. Több támogatást kaphatnak a magyar vállalkozások
A hazai vállalkozások fejlesztésére és az innováció támogatására a kormány 230 milliárd forintos keretet tervez 2027-ben. Ez jelentős növekedés a korábbi forrásokhoz képest, és új beruházási lehetőségeket teremthet a mikro-, kis- és középvállalkozások számára.
A program egyik fontos eleme a Ganz Ábrahám Vállalati Hitelprogram lehet, amely kedvezményes finanszírozási lehetőségekkel segítené a vállalkozások fejlődését. A tervek szerint támogatást kaphatnának a technológiai korszerűsítések, az új beruházások, az exporttevékenység és a beszállítói kapcsolatok fejlesztése is.
A kedvezményes hitelprogramok különösen azoknak a vállalkozásoknak jelenthetnek segítséget, amelyek fejlesztéseket terveznek, de a piaci hitelkamatok mellett nehezebben tudnák finanszírozni a beruházásaikat.
A konkrét hitelösszegek, kamatok, futamidők és jogosultsági feltételek egyelőre nem ismertek. Ezek meghatározása különösen fontos lesz a kisebb vállalkozások számára, amelyek működését a finanszírozási költségek jelentősen befolyásolhatják.
25. Megszűnik az árrésstop – Változhatnak az élelmiszerárak?
A lakosság számára különösen fontos bejelentés, hogy a kormány kivezetné a kiskereskedelmi árrésstopot. Az intézkedés pontos megszüntetési időpontját egyelőre nem ismertették, ezért jelenleg nem lehet biztosan megmondani, mikor változnak meg az érintett termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályok.
Az árrésstop célja a kereskedelmi árrés korlátozása volt bizonyos termékcsoportokban, ami közvetve a fogyasztói árak alakulására is hatással lehetett. A kivezetés után a kereskedők nagyobb mozgásteret kaphatnak az árképzésben, de a tényleges fogyasztói árakat továbbra is a beszerzési költségek és a piaci verseny határozzák meg.
Fontos hangsúlyozni, hogy az árrésstop megszüntetése nem jelent automatikus, minden termékre kiterjedő áremelkedést. Egyes üzletekben és termékcsoportokban lehet árváltozás, máshol viszont a verseny korlátozhatja az emelési lehetőségeket.
A családok számára ezért a kivezetés időpontja és az azt követő bolti árváltozások lesznek a legfontosabbak. A háztartások kiadásaira különösen az alapvető élelmiszerek árának alakulása lehet hatással.
26. Százmilliárd forintos kátyúmentesítési program indulhat
A közúti közlekedés fejlesztésére szintén jelentős összegeket különítenének el. A kormány 100 milliárd forintos programot tervez a kátyúk felszámolására és az utak felújítására, miközben a közúti fejlesztések teljes kerete meghaladná a 400 milliárd forintot.
A rossz állapotú utak régóta komoly problémát jelentenek az autósok számára, különösen a téli fagyok és az azt követő olvadások időszakában. A kátyúk nemcsak kellemetlenséget okozhatnak, hanem a járművek futóművében és gumiabroncsaiban is károkat idézhetnek elő.
A tervezett beruházások a közlekedésbiztonságot és az utak állapotát is javíthatják, amennyiben a forrásokat megfelelő műszaki tartalmú felújításokra fordítják. A program eredményessége szempontjából ugyanakkor különösen fontos lesz, hogy ne kizárólag ideiglenes javítások történjenek, hanem a tartós burkolatfelújításokra is elegendő pénz jusson.
A kormány emellett folytatná egyes már megkezdett nagyberuházások megvalósítását, köztük a mohácsi Duna-híd, az M49-es autópálya és az M1-es autópálya bővítésének projektjeit, felülvizsgált feltételekkel.
27. Elindulhat a magyar New Deal, új uniós források érkezhetnek
A kormány 2027 elejétől új gazdaságfejlesztési programot indítana, amelyet magyar New Deal néven mutattak be. A kezdeményezés célja a hazai vállalkozások fejlődésének elősegítése, a beruházások ösztönzése és az ország gazdasági versenyképességének javítása.
A tervek szerint a programhoz jelentős európai uniós fejlesztési forrásokat is bevonnának. A bejelentésekben 928 milliárd forintnyi többletforrás szerepel, amelyet vállalkozásfejlesztési, innovációs és más gazdaságélénkítő célokra fordíthatnának.
Az uniós források rendelkezésre állása azonban függhet a programok jóváhagyásától, a támogatási feltételek teljesítésétől és a tényleges kifizetések ütemezésétől. A meghirdetett keret ezért nem feltétlenül jelenti azt, hogy az összeg teljes egészében már 2027 elején felhasználható lesz.
A vállalkozások számára a legfontosabb kérdés az lesz, hogy milyen pályázatok, hitelprogramok és támogatások nyílnak meg, és azokból milyen feltételekkel részesülhetnek.
28. Átalakulhat a kulturális támogatások rendszere
A kulturális intézményrendszerben is jelentős változásokat terveznek. A kormány bejelentette, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet ismét állami fenntartásba helyezné.
A két intézmény fenntartói struktúrájának módosítása a működésükre, gazdálkodásukra és irányításukra is hatással lehet. A változás pontos következményeit a szükséges jogszabályok és intézményi döntések határozzák majd meg.
A kabinet emellett a kulturális támogatási rendszer átalakítását is tervezi. A cél a támogatások elosztásának felülvizsgálata, valamint a kulturális intézmények és programok finanszírozásának újraszervezése.
A kulturális szektor szereplői számára különösen fontos lesz, hogy az átalakítás miként érinti a hosszabb távú támogatási szerződéseket, a pályázati lehetőségeket és az intézmények működési stabilitását.
29. Megszűnne a sport tao-finanszírozása
A sportfinanszírozás rendszerében is jelentős fordulat jöhet. A kormány megszüntetné a sportcélú társaságiadó-kedvezményen alapuló támogatási rendszert, és helyette közvetlen költségvetési támogatásokat vezetne be.
Az új konstrukció keretében 150 milliárd forintot biztosítanának közvetlen sporttámogatásra, miközben a sportágazat teljes, 453 milliárd forintos keretét a bejelentés szerint fenntartanák.
A változás különösen azokat a sportszervezeteket érintheti, amelyek eddig jelentős forrásokat szereztek a tao-rendszeren keresztül. A közvetlen finanszírozás új pályázati, ellenőrzési és elszámolási feltételeket hozhat.
A helyi sportegyesületek és utánpótlás-neveléssel foglalkozó szervezetek számára fontos kérdés lesz, hogy a jövőben milyen feltételekkel juthatnak támogatáshoz, és miként biztosítható a már megkezdett programok finanszírozásának folyamatossága.
30. Háromszázmilliárd forintos biztonsági tartalékot képeznének
A 2027-es költségvetés egyik fontos eleme a 300 milliárd forintos biztonsági tartalék kialakítása. A kormány ezt az összeget olyan váratlan kiadások fedezésére különítené el, amelyekre a költségvetés tervezésekor nem lehet pontosan felkészülni.
Az állami tartalékoknak különösen nagy jelentőségük lehet bizonytalan gazdasági környezetben. A nemzetközi energiaárak változása, a gazdasági növekedés lassulása, természeti károk vagy más rendkívüli helyzetek egyaránt jelentős többletkiadásokat okozhatnak.
A tartalék megléte ugyanakkor önmagában nem oldja meg a költségvetés finanszírozási kockázatait. A pénzügyi egyensúly megőrzéséhez arra is szükség van, hogy a tervezett bevételek teljesüljenek, a kiadások pedig ne haladják meg jelentősen az előirányzatokat.
A legfontosabb összegek egy helyen: ennyi pénzről dönthetnek 2027-ben
A költségvetési bejelentések sok száz és több ezer milliárd forintos tételeket tartalmaznak. Ezek közül több a lakossági támogatásokhoz, mások a közszolgáltatások finanszírozásához vagy a hosszabb távú beruházásokhoz kapcsolódnak.
| Terület | Bejelentett keret vagy változás |
|---|---|
| Családi pótlék megduplázása | 300 milliárd Ft többlet |
| Közszolgálati béremelések | 677 milliárd Ft |
| Egészségügyi forrásnövelés | 510 milliárd Ft |
| Alacsony nyugdíjak rendezése | 123 milliárd Ft |
| Szociális és gyermekvédelmi intézmények többlete | 115 milliárd Ft |
| Közösségi közlekedés többlete | 60 milliárd Ft |
| Energetikai fejlesztések | 868 milliárd Ft-os program |
| Víz- és környezetvédelmi fejlesztések | 221 milliárd Ft-os keret |
| Vállalkozásfejlesztés és innováció | 230 milliárd Ft-os keret |
| Vasútfejlesztés | 3550 milliárd Ft, 10 évre |
| Kátyúmentesítési program | 100 milliárd Ft |
| Biztonsági tartalék | 300 milliárd Ft |
A táblázatban szereplő összegek nem adhatók egyszerűen össze a 2027-es költségvetés teljes többletkiadásának meghatározásához. Egyes tételek többéves programok, mások már meglévő keretek bővítései, és bizonyos intézkedések finanszírozási kategóriái átfedhetik egymást.
Miből lesz minderre pénz? Ez lehet a 2027-es költségvetés legnagyobb kérdése
A kormány jelentős adócsökkentéseket és kiadásnövelést hirdetett meg, miközben az államháztartás hiányát is mérsékelni szeretné. A két cél együttes megvalósítása komoly költségvetési feladat, hiszen a lakossági támogatások és közszolgálati béremelések rendszeres kiadásokat eredményezhetnek.
A kabinet a szükséges források jelentős részét az állami működés racionalizálásából, a túlárazott beszerzések visszaszorításából és egyes kiadások megszüntetéséből teremtené elő. Ezt egészítenék ki a vagyonadóból, a nagyvállalati adóváltozásokból és más közterhekből származó bevételek.
A költségvetési tervek megvalósíthatóságával kapcsolatban azonban gazdasági szakértők részéről is megjelentek fenntartások. Az egyik legfontosabb bizonytalanság a 2200 milliárd forintos megtakarítás pontos összetétele és végrehajthatósága. Ha a bevételek vagy a megtakarítások elmaradnak a várakozásoktól, az befolyásolhatja a hiánycélt és a vállalt programok finanszírozását.
A kormány 2027-ben a GDP 4,9 százalékának megfelelő hiányt célozza meg, ami jelentős javulás lenne a 2026-ra jelzett 7,5 százalékhoz képest. A hiány ugyanakkor még a tervezett mérséklődés után is viszonylag magas maradna, ezért a költségvetés teljesítése szempontjából a gazdasági növekedés, a kamatkiadások és az adóbevételek alakulása is meghatározó lesz.
Mely változások érinthetik leginkább a magyar családokat?
A harminc bejelentett intézkedés közül a háztartások szempontjából különösen fontos lehet a családi pótlék megduplázása, az SZJA csökkentése és a nyugdíjminimum megemelése. Ezek közvetlenül növelhetik egyes családok havi rendelkezésre álló jövedelmét, amennyiben a kormányzati terveket a bejelentett formában fogadják el.
A lakásvásárlást tervezők számára a Wekerle Plusz program feltételei lehetnek meghatározók, míg a már saját ingatlanban élőknek az energetikai felújítási támogatások jelenthetnek új lehetőséget.
A vállalkozásoknak az adózási módosításokra, a reklámadó és a cégautóadó tervezett változásaira, valamint az új fejlesztési támogatásokra érdemes figyelniük. A kereskedelmi vállalkozások számára az árrésstop kivezetése és a kiskereskedelmi különadó módosítása is fontos kérdés lehet.
A nyugdíjasoknál a legalacsonyabb ellátások emelése, a 14. havi nyugdíj első részlete és a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése jelenthet változást. A tényleges jogosultsági feltételeket és az egyes ellátások pontos összegeit azonban a végleges jogszabályokból lehet majd megismerni.
Mikor lépnek életbe a 2027-es változások?
Magyar Péter október 19-i felszólalása a 2027-es költségvetés főbb irányait ismertette, ezért a bejelentések többsége jelenleg még nem tekinthető elfogadott, hatályos szabálynak.
A kormány tájékoztatása szerint a költségvetés részletes tervezetét október folyamán a Költségvetési Tanács elé terjesztik, majd az Országgyűlés tárgyalhatja. A parlamenti vita során még módosulhatnak egyes összegek, szabályok és végrehajtási határidők.
Több intézkedés tervezett kezdőnapja 2027. január 1., azonban a lakástámogatási, adózási és fejlesztési programok egy részénél külön bevezetési szabályokra is szükség lesz. A többéves beruházások pedig természetesen nem egyetlen költségvetési év alatt valósulnak meg.
A lakosság és a vállalkozások számára ezért a következő hetekben elsősorban a részletes jogszabálytervezetek, a költségvetési törvény és az egyes támogatási programok végleges feltételei jelentenek majd biztos támpontot.
2027 valóban fordulatot hozhat Magyarországon
A hétfőn bemutatott 2027-es költségvetési tervek számos területen jelentős változást vetítenek előre. A családi pótlék megduplázása, a személyi jövedelemadó csökkentése, a nyugdíjminimum megemelése és a közszolgálati dolgozók bérrendezése közvetlenül javíthatja az érintettek anyagi helyzetét.
Ezzel párhuzamosan az állam több adózási szabályt is módosítana, a jelentős vagyonnal rendelkezők és egyes vállalatok számára magasabb közterheket vezetne be, miközben nagyberuházásokra és közszolgáltatásokra is új forrásokat biztosítana.
A bejelentések ugyanakkor komoly pénzügyi vállalásokat jelentenek. A 2200 milliárd forintos tervezett megtakarítás, a több mint 2100 milliárd forintos új kiadási csomag és a 4,9 százalékos hiánycél együttes teljesítése lesz a jövő évi gazdaságpolitika egyik legfontosabb próbatétele.
A legfontosabb üzenet a magyar családok és vállalkozások számára az, hogy 2027-ben valóban jelentős változások jöhetnek, de a pontos összegek, jogosultságok és határidők egy részét még nem véglegesítették. Az október 19-i bejelentések kijelölik a következő év gazdaságpolitikai irányát, a tényleges hatásokat azonban a részletes költségvetés és az elfogadott jogszabályok határozzák majd meg.
