Egyre konkrétabb menetrend rajzolódik ki az euró magyarországi bevezetésére: Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi kormányzati vállalások teljesülése esetén 2031-ben megszülethetne a végleges uniós döntés, a technikai átállás pedig akár 2032. január 1-jén megtörténhetne.
Ez az egyik legkonkrétabb dátum, amely az elmúlt években jegybanki vezetőtől elhangzott az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatban. A dátum azonban még nem hivatalosan rögzített csatlakozási időpont. Magyarország jelenleg nem tagja az euróövezetnek, a forint még nem vesz részt az ERM II árfolyam-mechanizmusban, és az Európai Bizottság hivatalos országoldala továbbra is azt jelzi, hogy Magyarországnak nincs véglegesen elfogadott euróbevezetési céldátuma.
Kurali Zoltán a Portfolio Back to Europe konferenciáján azt vezette le, hogy a kormány 2030 környékére vállalt konvergenciapályájából milyen menetrend következhet. Ha Magyarország valóban teljesíti az euró átvételéhez szükséges gazdasági és jogi feltételeket, 2029 körül beléphetne az ERM II-be, majd a kötelező legalább kétéves időszak után 2031-ben megszülethetne a pozitív döntés.
Innen adódik a 2032. január 1-jei lehetséges átállás.
Ez azt jelenti, hogy már van egy szakmailag értelmezhető útvonal, amelynek végén Magyarországon megszűnhetne a forint mint hivatalos fizetőeszköz, és a mindennapi vásárlásoktól a bankszámlákon át a bérekig és nyugdíjakig az euró válhatna meghatározóvá. Ehhez azonban több fontos feltételt is teljesíteni kell a következő években.
Nem azt jelentették be, hogy biztosan 2032-ben jön az euró
Ezt már az elején érdemes tisztázni, mert a pontos dátum könnyen félreérthető.
Kurali Zoltán nem azt jelentette be, hogy Magyarország már hivatalosan eldöntötte: 2032. január 1-jén megszünteti a forintot.
A jegybank alelnöke azt mutatta be, hogy a kormány jelenlegi vállalásaiból és az uniós csatlakozási szabályokból milyen lehetséges időrend következik.
A kulcsszó tehát: lehet.
Ha a gazdasági feltételek teljesülnek, Magyarország megfelelő időben belép az ERM II-be, a jogharmonizáció lezajlik, valamint az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az uniós döntéshozók is megfelelőnek találják a magyar felkészülést, a 2032-es időpont technikailag elérhető.
Ha valamelyik lépés késik, az euró bevezetése is későbbre tolódhat.
A kormány 2030 környékére akarja teljesíteni a feltételeket
A folyamat alapját egy nyári kormányzati bejelentés adja.
Magyar Péter miniszterelnök június végén azt mondta, a kormány alapvető célja, hogy Magyarország 2030 környékére teljesítse a maastrichti kritériumokat.
Ez nem ugyanaz, mint azt mondani, hogy 2030-ban már euróval fizetünk.
A gazdasági feltételek teljesítése ugyanis csak az egyik szakasza a csatlakozásnak. Ezt még hivatalos értékelések, az árfolyam-mechanizmusban való részvétel és uniós döntések követik.
A kormány azt is jelezte, hogy felülvizsgált középtávú költségvetési pályát készít, amelyben az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítésének útját is felvázolják.
2027-ben kezdődhet a jogi felkészülés
Kurali Zoltán menetrendje alapján már 2027-ben megindulhat az euró bevezetéséhez szükséges jogharmonizáció.
Ez kevésbé látványos, mint maga a pénzcsere, pedig rendkívül fontos része a folyamatnak.
Az euróövezethez csatlakozó országnak nemcsak gazdasági mutatókat kell teljesítenie. A saját jogszabályait, valamint a nemzeti jegybankra vonatkozó szabályokat is össze kell hangolnia az Európai Unió szerződéseivel és az Európai Központi Bank rendszerével.
A 2026-os európai konvergenciajelentés szerint a vizsgált euróövezeten kívüli tagállamok – köztük Magyarország – jogszabályai még nem teljesen felelnek meg minden szükséges követelménynek.
Vagyis ezen a területen is lesz feladat.
2028 újabb fontos mérföldkő lehet
A következő rendszeres konvergenciajelentés várhatóan 2028-ban készülhet.
Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság legalább kétévente vizsgálja az eurót még nem használó, csatlakozásra kötelezett uniós országok helyzetét. Ha valamelyik ország külön kéri, ennél korábban is készülhet értékelés.
A jelentés azt vizsgálja, hogy az ország mennyire közelítette meg az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
A 2028-as értékelés ezért fontos visszajelzés lehet arról, hogy Magyarország valóban jó úton halad-e a 2030 környékére kitűzött cél felé.
2029-ben jöhetne az ERM II
Ez az egész menetrend egyik legfontosabb állomása.
Az ERM II-t gyakran az euró előszobájaként emlegetik.
Az euróövezeten kívüli ország pénzneme ebben a rendszerben egy meghatározott középárfolyam körül mozog, és az országnak bizonyítania kell, hogy árfolyama súlyos feszültségek nélkül stabilan tartható.
A normál árfolyamsáv a központi árfolyam körül plusz-mínusz 15 százalék, de az eurócsatlakozás vizsgálatánál nem pusztán az számít, hogy a pénznem technikailag ezen a sávon belül maradt-e.
Az uniós intézmények a tényleges árfolyam-stabilitást is vizsgálják.
Legalább két évet kell eltölteni az euró előszobájában
Az uniós szabály egyértelmű.
Az euró bevezetése előtt az adott ország pénznemének legalább két évig részt kell vennie az ERM II-ben, súlyos árfolyam-feszültségek és az euróval szembeni saját kezdeményezésű leértékelés nélkül.
Ha Magyarország 2029-ben lépne be, a két év 2031-re teljesülhetne.
Ez teszi lehetővé azt a menetrendet, amelyről Kurali Zoltán beszélt.
Az ERM II-be történő belépés azonban még nem történt meg, és az ehhez szükséges központi árfolyamot sem határozták meg.
Ez különösen fontos: ma még senki nem tudja megmondani, hány forint lesz az a hivatalos árfolyam, amelyen egyszer majd euróra váltják a magyar pénzt.
2031-ben születhetne meg a végleges döntés
Ha addig minden feltétel teljesül, 2031-ben kerülhetne sor a döntő értékelésre.
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank megvizsgálná, hogy Magyarország fenntartható módon teljesíti-e az előírásokat.
A végleges döntés nem kizárólag Magyarország kezében van.
Az Európai Unió Tanácsa az európai intézmények értékelése és az előírt egyeztetések után dönt arról, hogy egy ország megfelel-e az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek.
Pozitív döntés esetén rögzíteni kell azt az visszavonhatatlan átváltási árfolyamot is, amelyen a forintot euróra váltják.
2032. január 1-jén jöhetne maga az átállás
Ha a 2031-es döntés megszületik, technikailag már lehetőség nyílhat arra, hogy 2032. január 1-jén Magyarország bevezesse az eurót.
Ettől kezdve az euró válhatna az ország hivatalos pénznemévé.
A pontos technikai részleteket azonban majd csak jóval később lehet meghatározni.
Más csatlakozó országok tapasztalatai alapján az átállás előtt jellemzően hosszabb felkészülési időszak következik: kettős árfeltüntetés, banki és pénztárgépes rendszerek átállítása, készpénzellátás, vállalkozói szoftverek módosítása és lakossági tájékoztatás.
Magyarország esetében ezek szabályai jelenleg még nincsenek kidolgozva.
Mi történne a bankszámlán lévő forinttal?
Ez sokakat érdekelhet.
Egy euróbevezetésnél nem arról van szó, hogy az embereknek a teljes banki megtakarításukat készpénzben kellene elvinniük egy pénzváltóhoz.
Az euróövezet korábbi bővítéseinél a bankszámlákon lévő nemzeti valutát a hivatalosan meghatározott átváltási árfolyam alapján automatikusan euróra váltották.
Magyarország esetében is ehhez hasonló technikai folyamatra lehetne számítani.
Hogy pontosan milyen napon, milyen banki eljárással és milyen átmeneti szabályokkal történne mindez, arról azonban még nincs döntés.
És mi lenne a fizetéssel és a nyugdíjjal?
Ugyanez az alapelv érvényesülne a béreknél, nyugdíjaknál és más pénzbeli ellátásoknál.
Ha például az euró bevezetése előtti napon valakinek 300 ezer forintos nyugdíja lenne, azt nem „újra megállapítanák”, hanem a később meghatározott hivatalos átváltási árfolyammal euróra konvertálnák.
Ugyanez történne a fizetésekkel, bankszámlaegyenlegekkel, hitelekkel és más forintban nyilvántartott szerződéses összegekkel.
Ettől önmagában senki nem lenne sem gazdagabb, sem szegényebb.
A nagy kérdés inkább az, hogyan alakulnának az árak, bérek, kamatok és a gazdaság teljesítménye az átállás előtt és után.
A lakosság számára az árfolyamkockázat eltűnése lenne az egyik leglátványosabb változás
Ma egy külföldi utazásnál, eurós internetes vásárlásnál vagy euróban számolt szolgáltatásnál folyamatosan számolni kell a forint árfolyamával.
Az euró bevezetésével ez az euróövezeten belül megszűnne.
Nem kellene eurót váltani egy osztrák, német, olasz vagy szlovák utazáshoz.
Egyszerűbbé válna az árak összehasonlítása is.
Egy magyar fogyasztó sokkal könnyebben láthatná, hogy ugyanaz a termék mennyibe kerül Budapesten, Pozsonyban vagy Bécsben.
A vállalkozásoknak is nagy változást hozna
Különösen azoknak a magyar cégeknek lenne jelentős az átállás, amelyek sokat importálnak vagy exportálnak az euróövezetbe.
Ma ezeknek a vállalatoknak folyamatos árfolyamkockázattal kell számolniuk.
Ha a bevétel euróban érkezik, de a költségek forintban jelentkeznek – vagy fordítva –, egy jelentős árfolyammozgás komoly veszteséget okozhat.
Az euró ezt a kockázatot az euróövezeti kapcsolatokban lényegében megszüntetné.
Ez kiszámíthatóbb pénzügyi tervezést eredményezhetne.
Az eurónak azonban ára is van
A közös valuta bevezetése nem kizárólag előnyökből áll.
A legfontosabb változás az, hogy Magyarországnak fel kellene adnia önálló monetáris politikájának jelentős részét.
Ma a Magyar Nemzeti Bank saját alapkamatot határoz meg, és monetáris politikáját a magyar gazdaság inflációs és növekedési helyzetéhez igazíthatja.
Az euró bevezetése után az irányadó monetáris döntések az Európai Központi Bank rendszerében születnének.
Az EKB-nak pedig nem kizárólag a magyar gazdaság helyzetét kell figyelembe vennie, hanem az egész euróövezetét.
Ezért különösen fontos, milyen állapotban lépünk be
Ha egy ország gazdasági szerkezete, versenyképessége és költségvetése nincs megfelelően felkészítve, az önálló árfolyam és kamatpolitika elvesztése nehezítheti a későbbi alkalmazkodást.
Éppen ezért nem elég politikailag eldönteni, hogy szeretnénk eurót.
Az uniós rendszer célja az, hogy csak olyan ország lépjen be, amely tartósan képes együtt működni a valutaunió többi tagjával.
Mit kell teljesíteni?
A maastrichti konvergenciakritériumok több területet vizsgálnak.
Az egyik az árstabilitás, vagyis hogy az infláció fenntarthatóan közel legyen a legjobban teljesítő uniós országokéhoz.
A másik az államháztartás helyzete. A költségvetési hiánynál a 3 százalékos GDP-arányos referenciaérték, az államadósságnál a 60 százalékos érték, illetve a megfelelő ütemű közeledés játszik fontos szerepet.
Vizsgálják a hosszú távú kamatokat is.
És ott van az ERM II-ben eltöltött legalább két év, megfelelő árfolyam-stabilitással.
Jogi feltételeknek is meg kell felelni
Erről kevesebb szó esik, pedig ugyanolyan fontos.
A magyar jogrendszernek, ezen belül a jegybankra vonatkozó szabályoknak összhangba kell kerülniük az Európai Unió szerződéseivel és az Európai Központi Bank rendszerével.
A 2026. júniusi EKB-konvergenciajelentés még azt állapította meg, hogy a vizsgált öt ország – köztük Magyarország – nem teljesen felel meg az euró átvételéhez szükséges jogi követelményeknek.
Ez magyarázza, miért kerül a Kurali által bemutatott menetrendben már 2027-re a jogharmonizáció megkezdése.
Az MNB már tett egy fontos lépést
A Magyar Nemzeti Bank szeptemberben módosította középtávú inflációs célját.
A jelenlegi 3 százalékról 2028. január 1-jétől 2,5 százalékra csökken a jegybank középtávú inflációs célja, miközben megmarad a plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv.
Az MNB hivatalosan is jelezte, hogy az alacsonyabb inflációs cél közelebb áll az euróövezeti és régiós gyakorlathoz, valamint segítheti az euróbevezetési feltételek teljesítését.
Kurali Zoltán szintén fontosnak nevezte ezt a lépést.
A jegybank várakozása szerint a 2,5 százalékos cél kedvezőbb helyzetet teremthet az inflációs konvergenciakritérium teljesítéséhez.
A 2026-os uniós értékelés szerint még jelentős a feladat
A legutóbbi, 2026 júniusában kiadott európai konvergenciajelentésből még az látszott, hogy Magyarország nincs közvetlenül az euróövezeti csatlakozás küszöbén.
Az ország nem tagja az ERM II-nek.
A magyar jogszabályok sem teljesen kompatibilisek még az eurórendszer követelményeivel.
A költségvetési helyzet szintén fontos kérdés. Az EKB jelentése szerint Magyarországon 2025-ben a GDP 4,7 százalékának megfelelő államháztartási hiány alakult ki, az államadósság pedig meghaladta a 60 százalékos referenciaértéket.
A következő évek egyik legnehezebb feladata ezért a költségvetés tartós rendezése lehet.
Miért nem lehet már most biztos dátumot mondani?
Mert az euróbevezetés nem egyszerű magyarországi törvénymódosítás.
Nem lehet úgy dönteni, hogy a kormány kijelöl egy napot, és attól az időponttól automatikusan euró lesz.
Az ország gazdasági helyzetét európai intézmények is értékelik, legalább két évet az ERM II-ben kell tölteni, és csak a kritériumok teljesülése után születhet meg a végleges uniós döntés.
Ezért a 2032. január 1. jelenleg egy reálisnak tartott forgatókönyv, nem garantált dátum.
Nem tudjuk még azt sem, milyen árfolyamon váltanánk
Ez talán a legfontosabb gyakorlati kérdés.
300 forintos eurónál?
350-nél?
400-nál?
Vagy valamilyen teljesen más árfolyamon?
Ma erre senki nem tud hiteles választ adni.
Az euró végleges átváltási árfolyamát csak a csatlakozási folyamat végén, az uniós eljárás részeként rögzítenék.
Ez az árfolyam onnantól visszavonhatatlan lenne.
Nem ugyanaz az ERM II árfolyam és a végleges átváltási árfolyam
Az ERM II-be való belépéskor meghatároznak egy központi árfolyamot.
Ez fontos támpont, de önmagában még nem jelenti automatikusan azt, hogy pontosan ezen az árfolyamon vezetik majd be az eurót.
A végleges átváltási arányról később születik uniós döntés.
Ezért különösen félrevezető lenne már évekkel korábban konkrét forint-euró átváltási számokat közölni.
Mi történne a készpénzzel?
Ha eljutunk az euró tényleges bevezetéséig, a forint bankjegyek és érmék cseréjére külön szabályokat kell majd alkotni.
Más euróövezeti országok tapasztalatai alapján az átállást hosszú tájékoztatási időszak előzi meg.
Általában van olyan átmeneti időszak is, amikor a lakosság már euróval fizet, miközben a korábbi nemzeti valutát meghatározott feltételekkel még be lehet váltani.
Magyarország esetében azonban ezeknek a részleteknek a kidolgozása még messze van.
A következő néhány év döntő lehet
Kurali Zoltán menetrendje alapján:
2026 ősz: középtávú gazdasági és költségvetési terv.
2027: megindulhat a szükséges jogharmonizáció.
2028: újabb fontos konvergenciaértékelés.
2029: lehetséges ERM II-csatlakozás.
2030 körül: a kormány célja szerint teljesülhetnek a maastrichti feltételek.
2031: megfelelő teljesítés mellett megszülethet az euró bevezetéséhez szükséges döntés.
2032. január 1.: a Kurali által felvázolt forgatókönyv szerint technikailag megtörténhet az átállás.
Egyelőre tehát marad a forint
Hiába került most elő egy ennyire konkrét dátum, 2026 októberében még nincs olyan kötelező erejű döntés, amely kimondaná, hogy 2032. január 1-jétől biztosan euróval fizetünk.
Az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatója jelenleg is úgy fogalmaz, hogy Magyarországnak nincs hivatalosan rögzített euróbevezetési céldátuma, és a forint még nem tagja az ERM II-nek.
A helyzet ugyanakkor jelentősen megváltozott ahhoz képest, amikor az euró bevezetésének időpontjáról egyáltalán nem létezett konkrét menetrend.
Most már van kormányzati cél a konvergenciakritériumok teljesítésére, a jegybank 2028-tól alacsonyabb inflációs célt vezet be, és az MNB alelnöke felvázolta azt a pályát, amely 2032-es átálláshoz vezethet.
A legfontosabb dátum tehát jelenleg 2032. január 1., de ezt még nem szabad kész tényként kezelni. Ha Magyarország 2029 körül belép az ERM II-be, legalább két évig stabilan teljesíti a feltételeket, rendeződik a költségvetés, megtörténik a jogharmonizáció és 2031-ben pozitív uniós döntés születik, akkor valóban elképzelhető, hogy 2032 első napjától már euróval fizetünk Magyarországon. Ha azonban bármelyik mérföldkő csúszik, a forint is tovább marad velünk.
