Már 1,4 millió ember él Magyarországon olyan háziorvosi körzetben, ahol az ellátást helyettesítéssel kell biztosítani, miközben több mint ezer körzet betöltetlen – a kormány 2027-re olyan intézkedéscsomagot készít, amely több pénzzel, több szakemberrel és a háziorvosoknál elérhető több vizsgálattal próbálná megállítani a rendszer további fogyását.
A probléma már messze túlmutat azon, hogy néhány kisebb település nehezen talál háziorvost. Porpáczy Krisztina, az Egészségügyi Minisztérium alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkára a Háziorvosok Online Szervezetének konferenciáján már úgy fogalmazott: nem egyszerű generációs problémáról, hanem válságról van szó.
Az államtitkár által ismertetett adatok szerint 1025 betöltetlen háziorvosi körzet van az országban. Ez a szám 2019 márciusához képest 2,4-szeresére nőtt. Mintegy 1,4 millió ember olyan körzetben él, ahol helyettesítéssel biztosítják az ellátást.
Ez nem azt jelenti, hogy 1,4 millió embernek egyáltalán nincs háziorvosi ellátása. A helyettesítő orvos fogadja a betegeket, felírja a szükséges gyógyszereket, vizsgálatot végez és intézi a beutalásokat. A gond az, hogy ugyanaz az orvos sok esetben nemcsak a saját praxisát látja el, hanem további egy vagy akár két körzet betegeit is.
A kialakult helyzetet súlyosbítja a háziorvosok életkora. A konferencián elhangzott adatok szerint az orvosok több mint fele már elmúlt 60 éves, miközben a 40 év alattiak aránya mindössze körülbelül hét százalék. Ha a következő években sok idősebb háziorvos nyugdíjba vonul, utánpótlás nélkül még több körzet válhat betöltetlenné.
Van, ahol már minden harmadik praxisból hiányzik az állandó orvos
Az ország különböző területei között jelentős eltérések vannak.
Az államtitkár szerint egyes hátrányosabb helyzetű térségekben, például Nógrád és Heves vármegyében a háziorvoshiány elérheti a 30 százalékot.
Ez a beteg számára azt jelentheti, hogy a rendelés csak bizonyos napokon vagy rövidebb időben érhető el, ugyanaz az orvos több település között ingázik, és egy praxisban jóval több beteget kell ellátnia, mint egy teljes létszámmal működő körzetben.
Az OKFŐ szabályai alapján tartósan betöltetlennek minősülhet az a területi ellátási kötelezettséggel működő körzet, ahol hosszabb időn keresztül csak helyettesítéssel tudják biztosítani az ellátást.
Vagyis a helyettesítés nem feltétlenül néhány hetes átmeneti megoldás.
Egyes településeken évekig fennmaradhat ez az állapot.
Egy háziorvos akár három praxist is vihet
A helyettesítési rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a terhek egyre kevesebb aktív orvos között oszlanak meg.
Van olyan háziorvos, aki a saját körzete mellett még egy másik praxist helyettesít.
Másutt ugyanaz az orvos két másik körzet betegeit is ellátja.
Ez a gyakorlatban akár több ezer beteg ellátását jelentheti egyetlen orvos számára.
A növekvő terhelés pedig újabb problémát okozhat: minél nehezebbé válik egy praxis működtetése, annál kevésbé vonzó a fiatal orvosok számára az alapellátás.
2027-re stabilizáló csomagot készít a kormány
A kormány terve szerint 2027-ben több ponton változtatnának a háziorvosi rendszer finanszírozásán és működésén.
Porpáczy Krisztina hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem teljes alapellátási reformról van szó.
Az első cél a rendszer további fogyásának megállítása.
Vagyis azt szeretnék elérni, hogy ne nőjön tovább ilyen gyorsan a betöltetlen praxisok száma, és vonzóbb legyen fiatal orvosként vagy szakdolgozóként az alapellátásban dolgozni.
Egyelőre nem tudni, pontosan mennyi pluszpénz jut rá
A konkrét költségvetési összegeket még nem jelentették be.
Az államtitkár a konferencián azt mondta, hogy a következő évi költségvetés egészségügyi számai még nem zárultak le, ezért egyelőre nem tudja megmondani, hány százalékkal vagy hány milliárd forinttal emelkedhet az alapellátás finanszírozása.
Ez fontos különbség.
A felsorolt intézkedések tehát kormányzati tervek, de több elemnél még nincs végleges finanszírozási összeg vagy részletes jogszabály.
Emelnék a háziorvosi praxisok alapfinanszírozását
A tervek egyik központi eleme az alapfinanszírozás növelése.
A jelenlegi rendszerben a praxisok finanszírozásának egyik fontos eleme a körzethez tartozó betegekhez kapcsolódó finanszírozás.
A kormány ezt úgy szeretné átalakítani, hogy jobban tükrözze a praxis tényleges költségeit és az elvégzett munkát.
A jelenlegi rezsitámogatást például praxis-alapdíjjá alakítanák.
Ennek összege jobban igazodhatna ahhoz, mennyi ideig rendel az adott háziorvos.
A terv szerint aki több rendelési órát biztosít, magasabb alapdíjat is kaphatna.
Az ügyeleti óradíjat is megemelnék
A háziorvosok nemcsak nappali rendelést végeznek.
Az alapellátási ügyeleti rendszer működtetésében is fontos szerepük van.
A kormány ezért az ügyeleti munkáért járó óradíjat is növelné.
Ennek részletei és pontos összege egyelőre nem ismertek.
Az intézkedés célja vélhetően az lehet, hogy az ügyeleti munka vonzóbbá váljon, és könnyebb legyen megfelelő számú orvost biztosítani a rendszer működtetéséhez.
A fiatal háziorvosok magasabb támogatást kaphatnának
Különösen fontos elem lehet a pályakezdő és fiatalabb orvosok támogatása.
A tervek szerint azoknak, akik orvosi pályájuk első tíz évében járnak, magasabb bértámogatást adnának.
Ez azért lényeges, mert az alapellátás egyik legnagyobb problémája éppen az utánpótlás hiánya.
Hiába maradnak még néhány évig munkában a jelenlegi 60–70 éves háziorvosok, hosszú távon csak akkor működhet stabilan a rendszer, ha fiatalabb orvosok veszik át a praxisokat.
Nemcsak orvosból van szükség többre
A háziorvosi rendelő működése nem kizárólag az orvos munkájából áll.
Ápolók, asszisztensek és más egészségügyi szakdolgozók nélkül egy praxis sem tud megfelelően működni.
A kormány ezért az alapellátásban dolgozó szakdolgozók bérének emelését is tervezi.
Az emelés azonban nem mindenkinél lenne azonos mértékű.
A tervek szerint a magasabb szakképzettség magasabb támogatással járna.
Ez egyben arra is ösztönözhetné a praxisokat, hogy képzettebb szakembereket foglalkoztassanak.
Pluszpénzt adhatnak új szakemberek alkalmazására
A praxisok külön pénzügyi ösztönzőt kaphatnának, ha új szakdolgozókat vagy akár szakorvosokat alkalmaznak.
Ez jelentősen megváltoztathatná egy jól működő háziorvosi rendelő feladatait.
A hosszabb távú elképzelés ugyanis nem az, hogy minden vizsgálathoz és problémához szakrendelőbe kelljen küldeni a beteget.
A háziorvosi praxisban is több ellátást szeretnének elérhetővé tenni.
Több vizsgálatot végezhetnének helyben
Az egyik első konkrét változás azoknak a háziorvosoknak kedvezhet, akik további szakvizsgával rendelkeznek.
Ha például egy háziorvosnak belgyógyászati szakvizsgája vagy diabetológiai licence is van, a tervek szerint ezeket a kompetenciákat a saját praxisában is nagyobb mértékben használhatná.
Ezért külön többletfinanszírozást is kaphatna.
A beteg számára ennek nagyon kézzelfogható előnye lehetne.
Bizonyos vizsgálatokért vagy gondozási feladatokért nem kellene hónapokat várni egy szakrendelőre, hanem már a háziorvosi rendelőben elvégezhetnék őket.
A cukorbetegek különösen sokat nyerhetnek
A diabetológia jó példa arra, hogyan lehetne tehermentesíteni a szakellátást.
A cukorbetegek egy részének rendszeres kontrollra, laboreredmények értékelésére, gyógyszerbeállításra és életmód-tanácsadásra van szüksége.
Ha egy megfelelő képesítéssel rendelkező háziorvos ezekből több feladatot helyben is elvégezhet, a betegnek kevesebbszer kellene szakrendelőbe mennie.
Ezzel egyszerre csökkenhetne a szakellátás várólistája és a betegek utazási terhe.
Már most rekordközeli a háziorvosok terhelése
Az alapellátás felé az elmúlt években egyre több beteg fordult.
A konferencián ismertetett adatok szerint 2010 körül évente hozzávetőleg 65 millió orvos-beteg találkozás történt a háziorvosi rendszerben.
A Covid időszakában ez körülbelül 62 millióra csökkent.
Most viszont már évente mintegy 71 millió találkozásról beszélhetünk.
Ez azt jelenti, hogy miközben a háziorvosok száma csökken és egyre több körzet válik betöltetlenné, az ellátandó esetek száma közben nő.
A szakrendelések nehezebb elérése is a háziorvosokat terheli
A konferencián ismertetett adatok szerint közben más ellátási szinteken csökkent a kezelt betegek száma.
Az aktív fekvőbeteg-ellátásban 8–10 százalékos, a járóbeteg-szakellátásban 6–7 százalékos, a krónikus fekvőbeteg-ellátásban pedig körülbelül 25 százalékos visszaesést ismertettek.
Ez arra utalhat, hogy az egészségügyi problémák egy része egyre inkább az alapellátásban jelenik meg.
Ha például nehéz kardiológiai, belgyógyászati vagy más szakrendelési időpontot kapni, a beteg addig is a háziorvosát keresi fel.
Nemcsak azt néznék, hány beteget lát el az orvos
A finanszírozási rendszer egyik nagy változása lehet az eredményalapú szemlélet.
A kormány terve szerint nem pusztán azt néznék, hány vizsgálatot végez el egy szolgáltató.
Nagyobb súlyt kapna az is, hogy a kezelés milyen eredményt hoz.
Például egy cukorbetegnél nemcsak az számítana, hogy megtörtént-e a kontroll, hanem az is, sikerült-e javítani bizonyos egészségügyi mutatókat.
Az indikátorrendszert is teljesen átalakítanák
Az úgynevezett háziorvosi indikátorrendszert szintén felülvizsgálnák.
A lehetséges új mutatók között szóba került a szív- és érrendszeri kockázat rendszeres felmérése.
Nagyobb szerepet kaphatna a cukorbetegek gondozásának eredményessége, a dohányzási szokások felmérése és a megfelelő antibiotikum-használat is.
A részletekről még egyeztetnek a Magyar Orvosi Kamarával, ezért ezeket sem lehet végleges 2027-es szabályként kezelni.
A budapesti ügyeleti rendszert is átnézik
Nemcsak a nappali háziorvosi ellátás kerülhet napirendre.
Az Országos Mentőszolgálattal együtt felülvizsgálják az alapellátási ügyeleti pontok működését is.
Azt vizsgálják, megfelelő helyen működnek-e a jelenlegi pontok, mennyien használják őket, és szükség lenne-e más elosztásra.
Különösen Budapest helyzete jelent problémát.
Az államtitkár szerint az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése után a fővárosban több mint 20 százalékkal nőtt a sürgősségi osztályok forgalma.
Sokan az ügyelet helyett egyből a sürgősségire mennek
A növekedés egyik lehetséges oka, hogy a betegek egy része nem az ügyeleti pontot választja, hanem közvetlenül kórházi sürgősségi osztályra megy.
Ez egyszerre terhelheti túl a sürgősségi rendszert és hagyhat kihasználatlan kapacitást egyes ügyeleti pontokon.
A kormány ezért a fővárosi struktúra átgondolását tervezi.
Az államtitkár ugyanakkor jelezte, hogy nem akarnak gyors, megfelelő adatok nélküli döntést hozni.
Országos Alapellátási Központ is létrejöhet
A tervek között egy új országos szervezet felállítása is szerepel.
Az Országos Alapellátási Központ szakmai irányító szerepet kaphatna.
Feladata lehetne országos módszertanok és protokollok kidolgozása, az alapellátási rendszer működésének monitorozása, valamint fejlesztési programok koordinálása.
A központ alapját az OKFŐ jelenlegi Alapellátási Igazgatósága adhatná.
164 térségi centrum is létrejöhet
A tervek szerint az országot 164 térségre oszthatnák az úgynevezett integrált egészségügyi és szociális centrumok szempontjából.
Egy ilyen centrum hozzávetőleg 50–70 ezer ember ellátását koordinálná.
A központokban egészségügyi koordinátor, részmunkaidős háziorvos és szociális munkás is dolgozhatna.
Az első feladatuk annak felmérése lenne, milyen egészségügyi és szociális problémák jellemzőek az adott térségben.
Ez azért lehet fontos, mert teljesen más szükségletekkel találkozik egy elöregedő kistelepülés és egy fiatal családokkal gyorsan növekvő városi körzet.
A praxisjogot nem akarják megszüntetni
A tervezett szervezeti átalakítások miatt felmerülhetett a kérdés, hogy mi lesz a háziorvosok praxisjogával.
Porpáczy Krisztina erre egyértelmű választ adott.
A kormány jelenlegi terve szerint nem akarják megszüntetni vagy államosítani a praxisjogot.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy minden háziorvos praxisjoga továbbra is a sajátja maradna.
A helyi iparűzési adó eltörlése is szóba került
A háziorvosi praxisok terheinek csökkentése érdekében adóváltozás is felmerült.
Tárgyalnak arról, hogy az alapellátási szolgáltatók számára eltöröljék a helyi iparűzési adót.
Erről azonban még nincs döntés.
Ezért ezt egyelőre szintén csak megfontolás alatt álló lehetőségként lehet kezelni.
Nemcsak betegellátásra, megelőzésre is építenének
Az alapellátás megerősítése nem kizárólag a beteg emberek kezeléséről szólhat.
A háziorvosoknak komoly szerepük lehet a megelőzésben, szűrésekben és védőoltásokban is.
Egy 1500 felnőtt bevonásával készített 2025-ös felmérés szerint a megkérdezettek 69 százaléka a háziorvosában bízik leginkább, amikor védőoltásokról van szó.
Ez rendkívül erős bizalmi pozíció.
Sokkal többen kérnének oltást, ha a háziorvos ajánlaná
A felmérés egyik érdekes eredménye az volt, hogy a Covid elleni oltás célcsoportjába tartozóknak mindössze 6 százaléka kapta meg az oltást.
További 30 százalék azonban azt mondta, hogy elfogadta volna, ha háziorvosa kifejezetten felajánlja neki.
Az influenza elleni oltást a célcsoport 19 százaléka vette fel.
Ez azt mutatja, hogy a háziorvos nemcsak gyógyszert felíró vagy beutalót kiállító szereplő, hanem olyan szakember is, akinek tanácsa komolyan befolyásolhatja a betegek döntéseit.
Mit fog ebből érezni a beteg 2027-ben?
Ha a tervek valóban megvalósulnak, a betegek számára többféle változás lehet érzékelhető.
Egy jól működő praxisban több szakdolgozó dolgozhat.
Bizonyos vizsgálatokat és krónikus betegségek gondozását helyben végezhetik.
Csökkenhet az a helyzet, amikor minden kisebb vizsgálathoz szakrendelőbe kell utazni.
A nagy kérdés azonban az, sikerül-e valóban több fiatal orvost a háziorvosi pálya felé terelni és betölteni a jelenleg üres körzeteket.
A 2027-es csomag önmagában nem old meg mindent
A jelenlegi helyzet évek, sőt évtizedek alatt alakult ki.
Több mint ezer betöltetlen körzetet nem lehet egyik napról a másikra új orvosokkal feltölteni.
Az orvosképzés hosszú folyamat, egy fiatal orvos szakmai pályaválasztását pedig nem kizárólag a fizetés határozza meg.
Számít a munkaterhelés, az adminisztráció, a praxis fenntarthatósága, a helyettesítés lehetősége és az is, milyen szakmai feladatokat végezhet.
Ezért nevezte a kormány is stabilizáló lépésnek a készülő csomagot, nem pedig a probléma végleges megoldásának.
A következő hónapokban a pénz lesz a döntő kérdés
A tervekből akkor lehet valódi változás, ha megjelenik mögöttük a finanszírozás.
A praxis-alapdíj emelése, a szakdolgozói bérek növelése, a fiatal orvosok támogatása, az ügyeleti óradíj változtatása és az új szakemberek foglalkoztatása mind pénzbe kerül.
Ezért a következő évi költségvetési döntések kulcsfontosságúak lesznek.
Addig több intézkedés pontos összege és végrehajtási módja nyitott marad.
Egyelőre tehát terv, de a probléma már most nagyon is valós
Az adatok alapján a magyar háziorvosi ellátás egyik legnehezebb időszakát éli.
1025 betöltetlen körzet, 1,4 millió helyettesítéssel ellátott ember és a 60 év feletti orvosok magas aránya azt jelzi, hogy utánpótlás nélkül a helyzet tovább romolhat.
Az OKFŐ hivatalos gyakorlata is mutatja, hogy a tartósan betöltetlen körzetek ellátását ma már külön praxisprogramokkal és helyettesítő orvosok bevonásával próbálják biztosítani.
A 2027-re ígért intézkedéscsomag ezért elsősorban időt próbál nyerni a rendszernek. Több pénzt adnának a praxisoknak, jobban fizetnék a fiatal orvosokat és szakdolgozókat, több szakembert engednének a rendelőkbe, illetve több vizsgálat kerülhetne közelebb a betegekhez. A legnagyobb kérdés azonban változatlan: sikerül-e elegendő új háziorvost találni ahhoz, hogy a ma még helyettesítéssel működő körzetek ismét saját, állandó orvost kapjanak.
