Három jelentős adóváltozással készül 2027-re a kormány: új vagyonadót vezetnének be az egymilliárd forint feletti nettó vagyonokra, ismét széles körben megnyitnák a katát – még cégeknek történő számlázás mellett is –, miközben megszüntetnék a hivatásos sportolók kiemelkedően magas ekhós értékhatárát – írja a Telex.
Magyar Péter miniszterelnök keddi videójában jelentette be a döntéseket. Azóta fontos fejlemény történt: a kormány honlapján már meg is jelent társadalmi egyeztetésre a vagyonadóról és az új katáról szóló teljes törvénytervezet. Az észrevételeket 2026. október 14-ig várják, vagyis a szabályok már jóval konkrétabbak annál, mint amit egy politikai bejelentésből tudni lehetett.
Ez ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy valamennyi részlet végleges. A társadalmi egyeztetés után a törvényjavaslatok módosulhatnak, majd az Országgyűlésnek is el kell fogadnia őket. A jelenlegi normaszöveg azonban már pontosan megmutatja, milyen rendszerrel számol a kormány 2027-től.
A változások közül a legtöbb embert várhatóan a kata átalakítása érinti. A 2022-ben jelentősen leszűkített adózási forma ismét megnyílna a mellékállású vállalkozók, nyugdíjasok és nappali tagozatos hallgatók előtt. Emellett az egyik legfontosabb korlátozás is megszűnne: a katások ismét számlázhatnának cégeknek és más szervezeteknek.
Az új rendszer azonban nem egyszerűen a régi kata visszahozása. Magasabb havi tételes adó, külön cégesbevétel-adó, új társadalombiztosítási alap és olyan korlátozások is megjelennek, amelyekkel a burkolt munkaviszonyt próbálnák megakadályozni.
Már hivatalos törvénytervezet van az új katáról
A kormányzati normaszöveg alapján az új kata továbbra is az egyéni vállalkozók egyszerűsített adózási formája maradna.
A legnagyobb változás, hogy megszűnne a jelenlegi rendszer egyik legszigorúbb feltétele. Ma főszabály szerint csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a katát, és ha kifizetőtől – például cégtől vagy más egyéni vállalkozótól – szerez bevételt, elveszítheti kataalanyiságát.
2027-től ez alapjaiban változna meg.
A törvénytervezet szerint ismét katázhatnának azok is, akik legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkoznak, továbbá a nyugdíjasok és a nappali rendszerű felsőoktatási képzésben tanulók is.
Magyar Péter szerint a kormány várakozása alapján jóval több mint 100 ezer új kisvállalkozó számára válhat ismét elérhetővé az adózási forma.
Újra lehet majd cégeknek számlázni
Sok vállalkozó számára ez lehet a legnagyobb változás.
A jelenlegi katánál egy cégtől vagy más kifizetőtől megszerzett bevétel főszabály szerint megszünteti a kataalanyiságot. Ez 2022-ben rengeteg olyan vállalkozót szorított ki a rendszerből, aki céges ügyfeleknek dolgozott.
Az új tervezet már külön fogalmat alkot a kifizetőtől származó bevételre, vagyis kifejezetten számol azzal, hogy a katás vállalkozó vállalkozásoknak és más szervezeteknek is számláz.
A céges bevétel azonban nem lenne teljesen adómentes a havi katán felül.
Erre egy új, 15 százalékhoz kötött kiegészítő adószabály vonatkozna.
Így működne a céges bevétel utáni 15 százalék
A szabály első olvasásra bonyolultabbnak tűnik, de a lényege viszonylag egyszerű.
A vállalkozó éves, kifizetőktől – például cégektől – származó bevételének 15 százalékát kell kiszámítani. Ha ez az összeg magasabb, mint az adott évre összesen fizetendő tételes kata, a különbözetet kiegészítő adóként meg kell fizetni.
Egy egész évben működő főállású új katás 2027-ben havi 100 ezer, vagyis éves szinten 1,2 millió forint tételes adót fizetne.
Nyolcmillió forint céges bevétel 15 százaléka pontosan 1,2 millió forint.
Ezért mondta Magyar Péter, hogy egy egész évben főállású katásként működő vállalkozónál 8 millió forintos céges bevételig nem keletkezne tényleges további fizetési kötelezettség ebből a jogcímből.
Ha viszont például 10 millió forint lenne a céges bevétele, annak 15 százaléka 1,5 millió forint. Ebből levonva az 1,2 millió forintos éves tételes katát 300 ezer forint kiegészítő adó maradna.
A mellékállású katások havi 50 ezer forintot fizetnének
Aki nem minősül főfoglalkozású kisadózónak, annak a tervezet szerint 2027-ben havi 50 ezer forint lenne a tételes adója.
Ide tartozhatnak például a heti legalább 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók, a nyugdíjasok és a nappali tagozatos hallgatók.
Ez évente 600 ezer forintot jelent teljes éves működésnél.
A tervezet kiegészítőadó-képletéből az következik, hogy ilyen esetben 4 millió forint céges bevétel 15 százaléka éppen 600 ezer forint. E fölött – teljes éves tételesadó-fizetéssel számolva – már megjelenhet a kiegészítő adó.
A főállásúaknak havi 100 ezer forint lenne az új kata
A teljesen új rendszerben a főállású kisadózó havi tételes adója 2027-ben 100 ezer forint lenne.
Ez a mostani havi 50 ezer forint kétszerese.
Cserébe azonban lényegesen magasabb társadalombiztosítási ellátási alapot kapnának.
A jelenlegi kata egyik sokat kritizált eleme éppen az, hogy a későbbi nyugdíj, a táppénz és több más ellátás szempontjából alacsony összeg számít.
Az új normaszöveg szerint a főállású kisadózók társadalombiztosítási ellátásainak alapja 2027-ben havi 317 ezer forint lenne.
2028-tól pedig már az adott évi minimálbér lenne az ellátások számítási alapja.
Van egy fontos 75 ezer forintos átmeneti szabály is
Itt könnyű félreérteni a bejelentést.
Nem minden főállású katás fizetne automatikusan 75 ezer forintot 2027-ben.
A törvénytervezet szerint a 2026. december 31-én már a jelenlegi kata hatálya alá tartozó vállalkozók átmenetileg tovább maradhatnak a mostani rendszerben, amennyiben kataalanyiságuk nem szűnik meg.
Ennél a régi, szűkített katánál a havi adó 2027-ben 50 ezerről 75 ezer forintra emelkedne.
2028-ban pedig 100 ezer forintra nőne.
Ez tehát lényegében átmeneti könnyítés azoknak a jelenlegi katásoknak, akik továbbra is csak magánszemélyeknek számláznak.
A szélesebb, céges számlázást is megengedő új rendszerbe belépő főállású katásoknál viszont már 2027-ben 100 ezer forintos havi összeg szerepel a tervezetben.
22 millió forintra nőne az éves katahatár
Jelenleg a kata éves keretösszege 18 millió forint.
A tervezet ezt 22 millió forintra emelné.
A keret fölötti kisadózói bevételt továbbra is 40 százalékos különadó terhelné.
Fontos azonban, hogy ez a 22 millió forintos katahatár nem ugyanaz, mint az alanyi áfamentesség értékhatára.
A két szabály két külön adónemhez tartozik.
Érdekesség, hogy 2027-ben az alanyi áfamentesség határa is 22 millió forint lesz, de azt már korábban elfogadott szabály emeli 20 millióról 22 millióra.
Lesz védelem a katás munkaviszonnyá alakítás ellen
A céges számlázás visszaengedése mellett a kormány több korlátozást is beépített a tervezetbe.
Ha a katás a jelenlegi munkáltatójának számlázna, elveszíthetné az adóalanyiságát.
Ugyanez vonatkozna arra is, ha valaki a munkaviszonya megszűnését követő 24 hónapon belül a korábbi munkáltatójától, annak jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától szerezne vállalkozói bevételt.
Ennél is érdekesebb az úgynevezett 50 százalékos szabály.
Ha egy vállalkozó éves bevételének legalább fele ugyanattól a cégtől vagy egymással kapcsolt vállalkozásoktól származik, a tervezet szerint az év végével megszűnne a kataalanyisága.
A cél egyértelmű: a cégeknek történő számlázás lehetősége visszatérne, de a hagyományos munkaviszony egyszerű „katás számlázássá” alakítását korlátoznák.
Már decemberben lehet készülni az új rendszerre
A normaszöveg szerint azok az egyéni vállalkozók, akik 2027. január 1-jétől szeretnék az új katát választani, 2026. december 1-jétől jelentkezhetnének be.
Ha az Országgyűlés elfogadja a tervezetet, tehát nem kellene megvárni januárt az átállással.
Ez különösen azoknak lehet fontos, akik jelenleg átalányadózók, de az új szabályok mellett a katát kedvezőbbnek találják.
A döntés előtt azonban mindenkinek érdemes majd saját bevételével, céges és magánszemélyes ügyfeleinek arányával számolnia.
Milliárdosok vagyonadója: már a teljes normaszöveg nyilvános
A másik nagy változás a vagyonadó.
A kormány október 6-án ennek teljes törvénytervezetét is társadalmi egyeztetésre bocsátotta.
A tervezet szerint az adó alapját lényegében az adóköteles vagyonelemek összesített értékéből, a szabályosan igazolt tartozások levonása után fennmaradó egymilliárd forint feletti rész képezné.
Ez fontos pontosítás.
Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy akinek vagyona átlépi az egymilliárd forintot, annak a teljes vagyonára azonnal egy százalék adó rakódna.
Ha például a szabályok szerint számított nettó adóköteles vagyon 1,2 milliárd forint, akkor a tervezet logikája alapján az egymilliárd feletti 200 millió forint képezné az adóalapot.
Egy százalék, majd másfél százalék
A törvényjavaslat kétkulcsos rendszert tartalmaz.
Az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, a 100 milliárd forint feletti rész után pedig 1,5 százalék lenne az adó.
Mivel maga az adóalap már az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész, ez a normaszöveg pontosabb megfogalmazása, mint az egyszerű politikai üzenet, hogy „100 milliárd fölött másfél százalék”.
Az adót évente egyszer kellene megállapítani.
Már a 2026. december 31-i vagyon számítana
Az első vagyonadónál már 2026. december 31. lenne a meghatározó időpont.
A tervezet szerint az adóalany az adott év utolsó napján fennálló vagyoni állapot alapján állapítaná meg az adót.
Az első bevallási és fizetési határidő 2027. augusztus 31. lenne.
Az adó önadózással működne, vagyis az érintettnek magának kellene meghatároznia a vagyonelemeket, azok értékét, a levonható tartozásokat és a fizetendő összeget.
A miniszterelnöki bejelentés szerint a NAV ehhez külön kalkulátort készítene.
Lakás, céges tulajdon, befektetés és külföldi vagyon is számíthat
A tervezet nagyon szélesen határozza meg az adóköteles vagyont.
Ingatlanok, társasági részesedések, pénzügyi befektetések és más nagy értékű vagyonelemek is bekerülhetnek a számításba.
A külföldön tartott vagyont sem lehetne automatikusan kihagyni.
A vagyonkezelési konstrukciókra és külföldi vagyonelemekre is részletes rendelkezéseket tartalmaz a normaszöveg, miközben a nemzetközi egyezmények alapján a kettős adóztatást is figyelembe kell venni.
A hétköznapi személyes használati tárgyakat ugyanakkor főszabály szerint nem kellene egyenként összeírni.
Kivételt jelenthetnek például a hárommillió forint feletti egyedi értékű műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, valamint a tízmillió forintnál értékesebb járművek.
A hitelek csökkentenék az adóalapot
Ez az egyik legfontosabb szabály.
A tervezet nem egyszerűen a bruttó vagyont nézi.
A megfelelően dokumentált és ténylegesen fennálló hitel- vagy kölcsöntartozások levonhatók lennének az adóköteles vagyonból.
Vagyis például egy nagy értékű ingatlan esetében nem feltétlenül annak teljes piaci értéke növelné a nettó vagyont, ha ahhoz jelentős fennálló hitel kapcsolódik.
A tartozást azonban igazolni kell, és a normaszöveg szigorúan meghatározza, milyen dokumentum alapján fogadható el.
Más vagyonhoz kapcsolódó adók is levonhatók lennének
A kormány a kettős adóztatást belföldön is mérsékelni kívánja.
A tervezet alapján a vagyonadó összegéből levonható lehet az érintett vagyonelemek után megfizetett helyi adó, illetve gépjárműadó.
Külföldi vagyonnál bizonyos hasonló külföldi adók szintén figyelembe vehetők.
A kötelezően igénybe vett független vagyonértékelés költségének 50 százaléka is csökkenthetné a vagyonadót, legfeljebb kétmillió forintig.
Egymilliárd alatt nincs vagyonadós teendő
Az intézkedés messze nem az átlagos lakástulajdonosokról szól.
Ha valakinek a tervezet szabályai alapján meghatározott nettó, adóköteles vagyona nem lépi át az egymilliárd forintot, vagyonadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezik.
A törvény a közös tulajdonra és a házastársi vagyonra is külön szabályokat tartalmaz.
Közös tulajdonnál főszabály szerint a tulajdoni hányad számít, házastársi közös vagyon esetében pedig bizonyos vagyonelemek megosztásáról külön rendelkezések vannak.
Ezért egy többmilliárdos családi vagyon esetében sem feltétlenül elegendő egyszerűen elosztani az összértéket a családtagok számával.
A profi sportolók adókedvezményét is visszavágnák
A harmadik bejelentett változás az ekhót érinti.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást többek között egyes újságírók, művészek, előadók és sportban dolgozók választhatják, ha teljesítik a törvényi feltételeket.
Az általános éves ekhós felső határ jelenleg 60 millió forint.
A hivatásos sportolók azonban különleges helyzetben vannak.
Az első osztályú versenyrendszerben szereplő sportszervezet hivatásos sportolója jelenleg akár évi 500 millió forintos bevételig alkalmazhatja az ekhót.
Bizonyos edzőknél és szövetségi kapitányoknál 250 millió forintos külön értékhatár létezik.
500 millió helyett 60 millió lenne a sportolói plafon
Magyar Péter bejelentése szerint 2027-től megszűnne a hivatásos sportolók 500 millió forintos különleges határa.
Rájuk is az általános 60 millió forintos keret vonatkozna.
Ez elsősorban a kiemelkedően magas jövedelmű profi sportolókat – köztük labdarúgókat – érintheti.
Nem arról van tehát szó, hogy megszüntetnék magát az ekhót a sportolóknál. A kedvezményesen kezelhető bevétel felső határát vinnék le az általános szintre.
A 60 millió forintot meghaladó jövedelmek adózása ezért már más szabályok szerint történne.
A futballklubok költségeire is hatással lehet
A döntés nem csak a játékosok adóbevallását érintheti.
A magas nettó fizetést kínáló kluboknál az adókörnyezet megváltozása a bértárgyalásokba is beépülhet.
Ha egy klub ugyanazt a nettó jövedelmet szeretné biztosítani egy kiemelkedően kereső játékosnak, a korábbinál nagyobb bruttó költséggel szembesülhet.
Ennek mértéke természetesen függ a konkrét szerződéstől és az alkalmazott adózási konstrukciótól.
Mi változik az átlagember számára?
A három intézkedés közül a vagyonadó a lakosság nagyon szűk részét érintené.
Az egymilliárd forint alatti nettó adóköteles vagyonnal rendelkezőknek emiatt várhatóan sem bevallást, sem fizetést nem kell teljesíteniük.
Az új kata viszont sokkal szélesebb kör számára jelenthet valódi változást.
Azok a kisvállalkozók, akik 2022 után azért váltottak átalányadózásra, mert cégeknek számláznak, 2027-től ismét megvizsgálhatják, kedvezőbb-e számukra a kata.
A válasz azonban már nem lesz automatikusan igen. A 100 ezer forintos havi tételes adót, a céges bevételek utáni esetleges kiegészítő adót és az 50 százalékos ügyfélkoncentrációs szabályt is figyelembe kell venni.
A legfontosabb: ezek már konkrét tervezetek, de még nem végleges törvények
A keddi miniszterelnöki bejelentés óta a folyamat egy lépéssel tovább jutott.
A vagyonadó és az új kata részletes normaszövege 2026. október 6-án megjelent a kormány hivatalos társadalmi egyeztetési felületén, az észrevételeket október 14-ig lehet megtenni.
Ez azt jelenti, hogy már nem pusztán politikai ígéretekről van szó, hanem konkrét törvényjavaslatokról.
Ugyanakkor a parlament még nem fogadta el őket.
Ha a tervezetek jelenlegi formájukban válnak törvénnyé, 2027 valóban az elmúlt évek egyik legnagyobb kisvállalkozói adóváltozását hozhatja: visszatér a céges katázás, ismét beléphetnek a nyugdíjasok, diákok és mellékállásúak, 22 millió forintra nő a keret, miközben a milliárdos vagyonokra új adó kerülhet, a profi sportolók különleges ekhós plafonja pedig jelentősen csökkenhet.
