Még csak most állt munkába a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal első nagyobb nyomozói csapata, Unger Anna azonban abban bízik, hogy az elsőként átvett büntetőügyek valamelyike már 2027 első felében eljuthat a vádemelésig. Az NVVH elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy jogos társadalmi elvárásnak tartja a gyors előrehaladást, ugyanakkor azt is világossá tette: nem lezárt vagy bizonyított ügyekről, hanem folyamatban lévő nyomozásokról van szó. Az, hogy végül lesz-e vádemelés, és pontosan kik ellen, kizárólag a bizonyítékok és az eljárások eredménye alapján dőlhet el – írja a klubradio.hu
A hivatal tényleges nyomozati munkája október elején kap új lendületet. Unger tájékoztatása szerint 30–40 olyan munkatárs kezdte meg a munkát, akik részben az ügyészségtől, részben a rendőrségtől, részben pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól érkeztek. Ez azért lényeges, mert az új szervezet nem kizárólag elemző vagy vagyonfeltáró intézményként működik: a 2026-ban elfogadott törvény valódi büntetőeljárási jogosítványokat adott neki. Az NVVH saját hatáskörben folytathat előkészítő eljárást, nyomozhat, felügyelheti más nyomozó hatóság munkáját, és az ügyészei közvádlóként vádat is emelhetnek.
Ez az intézményi felépítés Magyarországon új helyzetet teremt. Az NVVH egyik központi feladata a közvagyonnal kapcsolatos jogellenes gazdálkodás feltárása, a bűncselekménnyel összefüggésben a közvagyon köréből kikerült értékek felkutatása és biztosítása, valamint lehetőség szerint azok visszaszerzése. Vagyis a hivatal működésének nem kizárólag az a célja, hogy büntetőjogi felelősséget vizsgáljon, hanem az is, hogy végigkövesse az esetlegesen jogellenesen mozgatott pénzek és vagyontárgyak útját.
Unger Anna 2027 első felére várhatja az első vádemelést
Az ATV-ben Rónai Egon arról kérdezte Unger Annát, mikor lehet az új hivatal munkájának első kézzelfogható eredménye. Az NVVH elnöke nem adott garanciát vagy konkrét dátumot, de azt mondta, bízik abban, hogy az első ügyek között lesz olyan, amelyben már 2027 első felében eljutnak a vádemelésig.
Ez fontos különbség. Jelenleg tehát nem született olyan döntés, hogy valamely konkrét ügyben 2027 első felében biztosan vádat emelnek. Az NVVH elnöke a nyomozások várható üteméről beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy a társadalom részéről jogos elvárásnak tartja, hogy a nagy nyilvánosságot kapó korrupciós és közvagyoni ügyekben ne évekig tartó eredménytelen eljárások következzenek.
Az, hogy egy ügy valóban eljuthat-e néhány hónapon belül a vádemelésig, több körülménytől függ. Ilyen a már rendelkezésre álló bizonyítékok mennyisége és minősége, a szükséges tanúkihallgatások száma, a pénzügyi és informatikai adatok feldolgozása, illetve az is, szükség van-e nemzetközi jogsegélyre vagy külföldön található pénzügyi adatok beszerzésére.
Nem teljesen a nulláról kezdik a négy első ügyet
A gyors vádemelés lehetőségét részben az magyarázhatja, hogy az NVVH nem négy teljesen új ügyet kezdett el feltárni. A hivatal olyan folyamatban lévő büntetőeljárásokat vett saját hatáskörébe, amelyekben korábban már történtek nyomozati cselekmények, és egyes, az NVVH-hoz kerülő ügyészek korábban is dolgoztak rajtuk.
Unger Anna az interjúban hangsúlyozta, hogy éppen ezért félrevezető lenne úgy tekinteni az október eleji indulásra, mintha a nyomozók ekkor látnák először az ügyek dokumentumait. Az első négy ügy kiválasztásakor szempont volt az előzetes szakmai ügyismeret is. A döntést a nyomozati területért felelős Tasnády Katalin hozta meg.
Ez jelentős időt takaríthat meg, ugyanakkor egy korábban már vizsgált büntetőügy átvétele önmagában nem jelenti azt, hogy közel van a vádemelés. Az NVVH-nak a korábbi iratokat is fel kell dolgoznia, meg kell vizsgálnia az addig elvégzett nyomozati cselekményeket, és el kell döntenie, milyen további bizonyításra van szükség.
Harminc-negyven fős nyomozói állomány kezdte meg a munkát
Unger Anna közlése szerint az első nagyobb operatív állomány 30–40 főből áll. A csapat összetétele azért érdekes, mert több különböző hatósági kultúra és szakterület találkozik benne. Az ügyészségtől érkezők büntetőeljárási és vádképviseleti tapasztalatot, a rendőrségtől érkező nyomozók klasszikus felderítési ismereteket, míg a NAV pénzügyi nyomozói különösen a gazdasági, pénzügyi és vagyonmozgások feltárásában szerzett tapasztalatot vihetik az új szervezetbe.
Ez megfelel az NVVH törvényi feladatának is. A hivatalnak a közvagyont érintő ügyeknél nemcsak egy adott szerződést vagy döntést kell vizsgálnia, hanem szükség esetén a pénzmozgásokat, tulajdonosi láncokat, gazdasági kapcsolatokat, állami és önkormányzati döntéseket, közbeszerzéseket, támogatásokat és koncessziókat is elemezheti.
Egy ilyen ügyben ezért önmagában nem feltétlenül elegendő egy hagyományos büntetőjogi nyomozás. Előfordulhat, hogy több száz bankszámlamozgást, céghálót, szerződést vagy közbeszerzési dokumentumot kell egymással összekapcsolni. A vagyon tényleges útjának feltárása gyakran jóval összetettebb munka, mint annak megállapítása, hogy egy adott dokumentumot ki írt alá.
Három vezetői poszt ugyanakkor még betöltetlen
Miközben a nyomozói csapat megkezdi a munkát, az NVVH szervezete még nincs teljesen kész. Unger Anna az ATV-ben elmondta, hogy három elnökhelyettes továbbra is hiányzik. Emiatt az ezekhez a vezetőkhöz tartozó szervezeti egységeket egyelőre nem kívánják teljes létszámmal feltölteni.
Ez arra utal, hogy az új hivatal egyszerre végzi a tényleges nyomozati munkát és építi fel saját intézményi struktúráját. A nyomozások megkezdését ugyanakkor nem akarták a teljes szervezet felállásához kötni, ezért az operatív munka már elindult.
A nyomozási cselekményekkel szembeni panaszok elbírálásához ugyanakkor biztosítanak ügyészt. Ennek jelentősége nem pusztán adminisztratív: a büntetőeljárás során a gyanúsítottaknak, védőknek és más érintetteknek törvényben biztosított jogaik vannak, a nyomozó hatóság döntéseivel és intézkedéseivel szemben pedig meghatározott esetekben jogorvoslat vehető igénybe.
Saját ügyészei is lesznek az NVVH-nak
Az NVVH egyik legfontosabb sajátossága, hogy a hivatalon belül nyomozók mellett ügyészek is dolgoznak. A törvény kifejezetten kimondja, hogy a hivatal büntetőeljárási hatáskörében a beosztott ügyész, a vezényelt személy és a kirendelt pénzügyi nyomozó járhat el, ugyanakkor vádat emelni és a vádat bíróság előtt képviselni kizárólag az NVVH-hoz beosztott ügyész jogosult.
Ez azért lényeges, mert így az ügy nem feltétlenül kerül vissza egy másik ügyészségi szervezethez pusztán azért, mert a nyomozás befejeződött. Ha az NVVH eljárása során rendelkezésre állnak a vádemeléshez szükséges bizonyítékok, a hivatalba beosztott ügyész dönthet a törvényes továbblépésről.
Ez természetesen nem azonos a bűnösség megállapításával. Magyarországon büntetőjogi felelősséget jogerősen bíróság állapíthat meg. A vádemelés azt jelenti, hogy az ügyészség álláspontja szerint rendelkezésre áll annyi bizonyíték, amely alapján az ügyet bíróság elé lehet vinni.
Négy kiemelt ügyet vett át induláskor a hivatal
Az NVVH szeptember végén négy már folyamatban lévő büntetőeljárást vont saját hatáskörébe. Az egyik az Orbán Áron nevéhez kapcsolódó, sajtóban „vízumbizniszként” emlegetett ügy; a második egy önkormányzati parkfenntartási és közétkeztetési megbízásokat érintő korrupciós ügy; a harmadik a Volánbuszhoz és állami beruházásokhoz kapcsolódó eljárás; a negyedik pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal több milliárd forintos kommunikációs és rendezvényszerződéseinek vizsgálata.
Ezekkel kapcsolatban különösen fontos a jogi pontosság. Folyamatban lévő büntetőeljárásokról van szó, ezért a nyomozásban említett vagy érintett személyek büntetőjogi felelőssége nem tekinthető megállapítottnak. A vizsgálatok feladata éppen annak tisztázása, hogy történt-e bűncselekmény, kik lehetnek érte felelősek, és elegendő-e a bizonyíték a vádemeléshez.
Unger Anna az ATV-ben visszautasította azt az értelmezést, hogy a hivatal szándékosan „könnyű prédákat” választott volna. Az elnök szerint olyan ügyek kerültek elsőként az NVVH-hoz, amelyek különböző típusú, az elmúlt években megjelent politikai-korrupciós mintázatokat képviselnek. Ez az ő értékelése; a folyamatban lévő ügyek tényleges büntetőjogi tartalmáról majd az eljárások eredménye alapján lehet következtetni.
Az első ügy az Orbán Áronhoz kapcsolódó vízumügy
Az elsőként bejelentett átvett eljárás egy munkavállalási célú tartózkodási engedélyekhez kapcsolódó ügy, amelyet a sajtó Orbán Áron nevével is összekötött. Az NVVH megfogalmazása szerint a vizsgálat arra irányul, történt-e politikai kapcsolatrendszer áruba bocsátásához kapcsolódó jogellenes cselekmény a tartózkodási engedélyek megszerzése érdekében.
A nyomozás korábban más hatóságnál zajlott, az NVVH pedig saját törvényi jogkörében vonta azt magához. A hivatal ilyen döntése ellen a törvényi szabályozás alapján nincs külön jogorvoslat.
Ez azonban ismét nem jelenti azt, hogy a sajtóban megnevezett személyek bűnössége bizonyított lenne. A büntetőeljárásnak éppen ezt kell tisztáznia.
Önkormányzati korrupciós ügyet is átvettek
A második eljárás önkormányzati kiadásokhoz, többek között parkfenntartási és közétkeztetési megbízásokhoz kapcsolódik. Az ügyben korábban már történtek hatósági intézkedések, vagyis az NVVH itt sem üres irattartóval kezdi a munkát.
Az új hivatal számára az ilyen ügyek különösen relevánsak lehetnek, mert törvényi feladata kifejezetten kiterjed az önkormányzati vagyon, közbeszerzések és közfeladat-finanszírozás keretében létrejött pénzügyi folyamatok vizsgálatára is.
Ha egy korrupciós ügyben az állam vagy önkormányzat számára vagyoni hátrány keletkezett, az NVVH célja nemcsak a büntetőjogi felelősség feltárása lehet, hanem az esetlegesen jogellenesen kikerült vagyon felkutatása és visszaszerzésének előkészítése is.
A Volánbusz-ügyben is folytatódik a nyomozás
A harmadik átvett eljárás állami vállalatot és állami beruházásokat érint. A Volánbuszhoz kötődő ügyben korábban már történtek nyomozati cselekmények, ezért ez is azok közé az eljárások közé tartozik, amelyeknél az NVVH elvileg gyorsabban folytathatja a korábban megkezdett munkát.
A sajtóban több üzletember és korábbi állami vezető neve is összekapcsolódott az eljárással, ezekben az esetekben azonban ugyancsak érvényes az ártatlanság vélelme. A nyomozás célja annak feltárása, hogy történt-e jogellenes vagyoni előnyszerzés és keletkezett-e kár az állami vagyonban.
Az NVVH számára különösen fontos lehet az esetleges pénzmozgások feltérképezése. Ha ugyanis büntetőeljárásban vagyonelvonás vagy vagyonvisszaszerzés merül fel, először meg kell találni és azonosítani azt a vagyont, amely az adott bűncselekményből származhatott.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal költéseit is vizsgálják
A negyedik ügy a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 és 2026 között kötött kommunikációs és rendezvényszerződéseit érinti. Az NVVH közlése szerint az eljárásban több milliárd forintos keretszerződéseket vizsgálnak, és azt kell tisztázni, hogy a kiadások közül egyes tételek jogszerűen és indokoltan szolgálták-e az intézmény működését.
A rendelkezésre álló sajtóinformációk szerint többek között videók, podcastok, filmek, rendezvények és ezek népszerűsítésének költségei is a vizsgálat tárgyát képezhetik.
Fontos azonban itt is elválasztani a gyanút a bizonyított ténytől. A magas kiadás vagy egy drága szerződés önmagában nem bizonyít bűncselekményt. Büntetőjogi felelősséghez azt kell bizonyítani, hogy valamely törvényi tényállás minden szükséges eleme megvalósult.
Miért pont ez a négy ügy?
Unger Anna szerint a hivatal működése nem kívánságlista alapján történik. Az első ügyek kiválasztásakor több szakmai körülményt mérlegeltek, köztük azt is, milyen előzetes ügyismerettel rendelkezik Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes, illetve az NVVH-hoz kerülő ügyészek dolgoztak-e korábban az adott eljárásokban.
Ez praktikusan azért fontos, mert egy nagy korrupciós vagy gazdasági büntetőügy iratanyaga könnyen több tízezer oldal lehet. Ha az új nyomozóknak és ügyészeknek mindent az első oldalról kellene megismerniük, már maga az iratfeldolgozás is hónapokig tarthatna.
Az elsőként kiválasztott ügyeknél viszont részben megmaradhat az intézményi és személyes ügyismeret. Ez növelheti annak esélyét, hogy legalább valamelyik eljárásban belátható időn belül érdemi döntés szülessen.
Mit jelentene, ha valóban lenne vádemelés 2027 első felében?
Egy ilyen fejlemény mindenekelőtt azt mutatná, hogy az NVVH egyik első eljárása nyomozási szakaszból bírósági szakaszba jutott. A vádiratban a beosztott ügyésznek meg kell jelölnie, kit milyen bűncselekmény elkövetésével vádol, milyen tényállás alapján, és milyen bizonyítékokra alapozza a vádat.
Ezután már a bíróság feladata a bizonyítás értékelése és végül annak eldöntése, hogy a vádlott büntetőjogi felelőssége bizonyítható-e.
Ezért még egy gyors vádemelés sem jelentene gyors jogerős lezárást. Egy összetett gazdasági vagy korrupciós büntetőper elsőfokú tárgyalása hosszú ideig tarthat, majd fellebbezés esetén másodfokú eljárás is következhet.
A vagyon visszaszerzése akár a büntetőeljárásnál is bonyolultabb lehet
Az NVVH nevében szereplő „vagyonvisszaszerzés” különösen nagy társadalmi várakozásokat teremthet. Jogi értelemben azonban nem működik úgy a rendszer, hogy a hivatal egyszerűen kijelöl egy vagyontárgyat, majd azt visszaveszi az állam számára.
Először bizonyítani kell a vagyontárgy vagy pénz jogellenes eredetét, illetve azt, hogyan kapcsolódik az adott bűncselekményhez vagy közvagyonvesztéshez. Ha az érték időközben cégeken, magánszemélyeken vagy külföldi számlákon keresztül mozgott, ennek teljes útját fel kell térképezni.
A törvény ezért kifejezetten lehetőséget biztosít pénzmozgások, szerződéses láncok és tényleges tulajdonosi kapcsolatok vizsgálatára.
Az NVVH függetlensége is központi kérdés lesz
Egy olyan hivatalnál, amely politikailag érzékeny korrupciós és közvagyoni ügyeket vizsgál, kulcskérdés a pártatlan működés. Az NVVH-ról szóló törvény ezért a törvényességet, függetlenséget, objektivitást és pártatlanságot is a szervezet működésének alapelvei közé sorolja.
A törvény összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz. A hivatal munkatársai nem járhatnak el olyan ügyekben, amelyekben tőlük pártatlan és befolyástól mentes eljárás nem várható, bizonyos vezetőknél pedig korábbi politikai tisztségek is kizáró körülményt jelenthetnek.
A jogszabályi garancia azonban önmagában még nem ad választ arra, hogyan működik majd a szervezet a gyakorlatban. Ezt elsősorban az első nyomozások, ügykiválasztási döntések, vádemelések és bírósági ügyek alapján lehet majd megítélni.
A következő hónapok mutatják meg, mire képes az új hivatal
2026 októberének elején az NVVH egyszerre van intézményépítési és aktív nyomozati szakaszban. Az első 30–40 fős nyomozói gárda munkába állt, négy jelentős büntetőügyet átvettek, ugyanakkor a vezetői struktúra egy része még nem teljes.
Unger Anna 2027 első felére vonatkozó várakozása ezért ambiciózus cél. Ha az egyik átvett ügy addig valóban eljutna a vádemelésig, az azt jelentené, hogy a hivatal néhány hónap alatt képes volt átvenni a korábbi nyomozást, feldolgozni annak iratait, elvégezni a szükséges további bizonyítást és ügyészi döntést hozni.
Ha viszont ez nem történik meg ilyen gyorsan, önmagában abból sem következne, hogy a nyomozás eredménytelen. Nagy terjedelmű gazdasági és korrupciós büntetőügyekben az iratmennyiség, a pénzügyi adatok vizsgálata és a bizonyítás összetettsége jelentősen lassíthatja az eljárást.
Az első valódi mérföldkő a vádirat lehet
Az NVVH eddigi történetében a létrehozás, a vezetők kiválasztása és az első ügyek átvétele volt a látványos szakasz. Most kezdődik az a rész, amelyből már ténylegesen meg lehet ítélni az új szervezet működését.
A 30–40 fős nyomozói állomány október eleji munkába állásával a hivatal megkezdte az első négy kiemelt eljárás érdemi folytatását. Unger Anna reménye szerint ezek közül legalább egy 2027 első felében eljuthat a vádemelésig.
Ez azonban ma még cél és várakozás, nem előre eldöntött eredmény. A büntetőeljárásban minden egyes ügyben a bizonyítékoknak kell eldönteniük, van-e helye vádemelésnek. Ha pedig vádirat születik, az sem jelent jogerős felelősségmegállapítást: arról végső soron a független bíróság dönthet.
