Jelentős fordulat készülhet a magyar minimálbér rendszerében: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szerint felül kell vizsgálni a még 2024 végén megkötött hároméves bérmegállapodást, így a 2027-re eredetileg vállalt 14 százalékos minimálbér-emelés már egyáltalán nem tekinthető biztosnak.
A hároméves megállapodás eredetileg azt rögzítette, hogy a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal 328 600 forintra, 2027-ben pedig újabb 14 százalékkal 374 600 forintra nő. Ez a pálya azonban már 2026-ban megtört: január 1-jétől nem 13, hanem 11 százalékkal emelkedett a minimálbér, így annak havi bruttó összege 322 800 forint lett. A garantált bérminimum közben 7 százalékkal, 373 200 forintra nőtt. Vagyis a korábban kijelölt hároméves pálya már idén eltért az eredeti tervtől.
Most pedig már a 2027-es lépcső is újratárgyalásra kerülhet. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter arról számolt be, hogy a VKF ülésén a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek képviselői egyetértettek abban: a korábban megkötött bérmegállapodást a makrogazdasági körülmények és a tényleges gazdasági adatok megváltozása miatt felül kell vizsgálni. A pénteki ülésen Kármán András pénzügyminiszter részletesen ismertette a magyar gazdaság versenyképességével és a vállalkozások helyzetével kapcsolatos kihívásokat.
A 14 százalékos emelés már nem tekinthető biztosnak
A legfontosabb kérdés most természetesen az, hogy mi történik a 2027-re eredetileg vállalt 14 százalékos emeléssel. A válasz egyelőre az, hogy még nincs döntés. Annyi azonban már látszik, hogy a megállapodást nem tekintik változatlanul végrehajthatónak, ezért a 14 százalékos emelés sem automatikus.
Az eredeti hároméves bérmegállapodás azért tartalmazott előre rögzített emelési számokat, mert 2024 végén konkrét gazdasági prognózisok alapján számoltak. A korábbi kormányzati tájékoztatás szerint a 2027-es pályához 4,3 százalékos GDP-növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 7,4 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedéssel kalkuláltak. A megállapodás eleve tartalmazta annak lehetőségét, hogy a makrogazdasági környezet jelentős eltérése esetén újra kell tárgyalni a számokat.
A mostani felülvizsgálat tehát nem váratlan jogi esemény, hanem részben abból következik, hogy a gazdaság nem pontosan az eredeti pálya szerint alakult. A 2026-os minimálbér-emelés csökkentése már korábban jelezte, hogy a vállalkozások teherbíró képességét és a gazdasági teljesítményt ismét mérlegelni kell.
A 374 600 forintos összeg sem automatikus többé
Az eredeti megállapodásban szereplő 374 600 forintos 2027-es minimálbér azért sem alkalmazható egyszerűen mechanikusan, mert az a 2026-ra tervezett 328 600 forintos minimálbérre épült. A tényleges 2026-os minimálbér azonban 322 800 forint lett.
Ha pusztán matematikailag erre az összegre számolnánk rá 14 százalékot, az körülbelül 368 ezer forintos minimálbért eredményezne, nem 374 600 forintot.
Ez azonban csak matematikai példa, nem hivatalos 2027-es előrejelzés. A tárgyalásokon ettől akár felfelé, akár lefelé is eltérő összeg születhet, attól függően, milyen megállapodásra jutnak a munkáltatói, munkavállalói és kormányzati szereplők.
Más rendszer jöhet a sima, egységes százalék helyett
A VKF munkaadói oldalának egyik meghatározó szereplője, Perlusz László, a VOSZ főtitkára arról beszélt, hogy a következő bértárgyalás várhatóan már nem pusztán egyetlen, mindenkinél azonos százalékos emelésről szól majd. Szerinte a kormányzat célzottabb módon segítheti a munkavállalókat, különösen a legalacsonyabb keresetűeket.
Ez egyelőre nem jelent konkrét új bérmodellt. Nincs olyan elfogadott döntés, amely szerint bizonyos dolgozóknak például 14, másoknak 8 vagy 10 százalékos emelés járna. Inkább arról van szó, hogy a tárgyalófelek olyan rendszerben gondolkodhatnak, amelyben a legalsó bérsávok nagyobb támogatást kapnak, miközben a vállalkozások összes bérköltségének emelkedését megpróbálják kordában tartani.
Ez többféle módon történhet. Magasabb minimálbér-emelést kiegészíthetnek munkáltatói támogatásokkal, adókedvezménnyel vagy más célzott eszközökkel. Az is elképzelhető, hogy különböző támogatási programokkal segítik a kisebb vállalkozásokat, hogy ki tudják gazdálkodni a béremelést.
A legkisebb keresetűek kerülhetnek a középpontba
A munkaadói oldal szerint a kormány láthatóan arra törekszik, hogy a legkisebb keresetű dolgozók jövedelme továbbra is érdemben nőjön. Ez azért fontos, mert az infláció és a mindennapi megélhetési költségek változása az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat rendszerint érzékenyebben érinti.
Egy minimálbéren élő család költségvetésében ugyanis az élelmiszer, lakhatás, közlekedés és energia sokkal nagyobb arányt képvisel, mint egy magasabb keresetű háztartásban. Emiatt ugyanakkora infláció mellett is nagyobb lehet a tényleges életszínvonal-romlás.
A kormányzat és a szociális partnerek ezért várhatóan azt próbálják megtalálni, hogyan lehet úgy növelni a legalacsonyabb béreket, hogy közben ne kerüljenek veszélybe azok a kisebb vállalkozások, amelyeknél a bérköltség már most is a kiadások jelentős részét teszi ki.
A kkv-k termelékenysége döntő kérdés lehet
Perlusz László külön hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások termelékenységének javítását. Ez elsőre távolinak tűnhet a minimálbértől, valójában azonban szorosan összefügg vele.
Tartós béremelést ugyanis hosszabb távon csak olyan vállalkozás tud finanszírozni, amely egy dolgozóra vetítve egyre több értéket állít elő. Ha a bérek sokkal gyorsabban nőnek, mint a termelékenység, akkor a cég vagy árat emel, vagy csökkenti a profitját, vagy munkaerőt épít le. Ha egyikre sincs lehetőség, akár működési problémák is kialakulhatnak.
Ezért a munkaadói oldal álláspontja szerint a béremelésről nem lehet elszigetelten beszélni. Párhuzamosan szükség lehet beruházásokra, digitalizációra, képzésre, hatékonyabb működésre és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére is.
A 2026-os példa már megmutatta, hogy a terv módosítható
A dolgozók számára fontos tanulság, hogy az eredetileg rögzített hároméves bérpálya már nem tekinthető kőbe vésettnek. A 2024-ben kötött megállapodás 2026-ra 13 százalékos emelést irányzott elő, a végleges megállapodás azonban 11 százalék lett. Így a minimálbér 290 800 forintról 322 800 forintra emelkedett, nem pedig 328 600 forintra.
A kormány a változtatást akkor a gazdasági környezethez igazította, miközben kompenzációs támogatással is segítette a minimálbéren foglalkoztató munkáltatókat. 2026-ban az érintett vállalkozások egy munkavállalóra éves szinten közel 50 ezer forintos támogatást igényelhettek a minimálbér-emelés többletköltségének részbeni finanszírozására.
Ez arra utal, hogy 2027-ben is elképzelhető olyan kompromisszum, amelyben az emelés mértéke és a vállalkozásoknak nyújtott támogatás együtt adja ki a végleges csomagot.
A szakszervezetek viszont ragaszkodnának az eredeti célhoz
A munkavállalói oldal jóval óvatosabban fogadta az újratárgyalás gondolatát. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a hároméves megállapodás mellett érvelt, és arra emlékeztetett, hogy annak egyik legfontosabb célja az volt: a minimálbér közelítsen a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékához.
A szakszervezetek ugyanakkor elismerik, hogy a gazdasági mutatók eltérnek a 2024 végén feltételezett pályától. Ezért a következő tárgyalásokhoz részletesebb adatokat szeretnének látni. Nemcsak az infláció, GDP és országos átlagbér érdekli őket, hanem vállalatméret és bérkategória szerinti bontást is kérnek.
Ez azért lehet lényeges, mert egészen más helyzetben van egy nagy multinacionális vállalat és egy néhány fős vidéki kisvállalkozás. Ugyanaz a kötelező béremelés az egyiknél könnyen finanszírozható lehet, a másiknál viszont komoly költségsokkot okozhat.
Jöhet a benzinpénz emelése is – de ez még csak javaslat
A VKF ülésén a minimálbér mellett egy másik, sok munkavállalót érintő kérdés is előkerült. Zlati Róbert azt kezdeményezte, hogy a saját gépkocsival történő munkába járás esetén adómentesen adható kilométerenkénti költségtérítés felső határát a jelenlegi 30 forintról 60 forintra emeljék.
Jelenleg a NAV tájékoztatása szerint a munkába járás költségtérítéséből kilométerenként legfeljebb 30 forint adható adómentesen a lakóhely és a munkahely közötti, közforgalmi úton számított oda-vissza távolság alapján. Fontos, hogy ez nem azonos egy külön „benzinszámla-térítéssel”: a kilométerenkénti összeg maga a munkába járásra alkalmazható adómentes költségtérítési keret.
A 60 forintos összeg azonban jelenleg csak szakszervezeti kezdeményezés. Nincs elfogadott kormányzati döntés, nincs hatályos rendeletmódosítás és nincs meghatározott bevezetési dátum sem.
Mit jelentene a 60 forintos térítés a gyakorlatban?
Egy egyszerű példával jól látható, miért lehet fontos ez a dolgozóknak. Tegyük fel, hogy valaki naponta 25 kilométerre jár dolgozni az otthonától, vagyis oda-vissza 50 kilométert tesz meg.
Ha havi 20 munkanappal számolunk, ez ezer kilométer munkába járást jelent havonta.
A jelenlegi 30 forintos adómentes felső határ mellett ez havi 30 ezer forintos térítési keretet jelenthet. Ha a felső határt 60 forintra emelnék, ugyanennél a távolságnál már havi 60 ezer forintos adómentes összeg lenne lehetséges.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden munkáltató automatikusan ennyit fizetne. Az adómentesen adható felső határ és a kötelezően fizetendő térítés szabályai nem ugyanazt jelentik, ezért a végleges jogszabályt kell majd megnézni.
Miért került elő éppen most a munkába járás költsége?
A szakszervezeti kezdeményezés mögött elsősorban az üzemanyagköltségek emelkedése áll. Azoknak a munkavállalóknak, akik tömegközlekedéssel nehezen vagy egyáltalán nem tudják megoldani a munkába járást, a saját gépkocsi használata jelentős havi kiadást jelenthet.
Ez különösen a kisebb településeken és az ipari térségekben lehet komoly probléma, ahol a munkahely és a lakóhely között akár napi több tíz kilométert kell autózni.
Egy ilyen költség emelkedése gyakorlatilag csökkenti a nettó munkajövedelem valódi értékét, még akkor is, ha a fizetés nominálisan nő.
A garantált bérminimumról is új tárgyalás jöhet
Bár a legtöbb figyelem a minimálbérre irányul, a garantált bérminimum kérdése sem mellékes. Ez azoknak a dolgozóknak a kötelező legkisebb bére, akik olyan munkakörben dolgoznak, amely legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget követel meg.
2026-ban a garantált bérminimum 7 százalékkal 373 200 forintra emelkedett.
A hároméves megállapodás a garantált bérminimum esetében eleve nem rögzített 2026-ra és 2027-re olyan előre meghatározott százalékos pályát, mint a minimálbérnél, ezért ezt évente külön kell megtárgyalni. A 2027-es tárgyalások során tehát ennek az összegnek a változása is napirendre kerülhet.
Nem mindegy, hogyan változik a minimálbér: sok más összeg is kapcsolódik hozzá
A minimálbér emelése nem kizárólag azok számára fontos, akik pontosan minimálbéren dolgoznak. Több adózási, szociális és foglalkoztatási szabály is valamilyen módon kapcsolódik a minimálbér összegéhez, ezért annak változása más területeken is megjelenhet.
Például egyes járulékalapok, egyszerűsített foglalkoztatási összegek, támogatások vagy más határértékek is a minimálbérhez kötődhetnek. A NAV 2026-os tájékoztatásában több egyszerűsített foglalkoztatási közteher és nyugdíjszámítási alap is a 322 800 forintos minimálbérből került meghatározásra.
Ezért minden minimálbér-változtatás jóval szélesebb hatással járhat annál, mint amit a munkaszerződésben szereplő bruttó összeg önmagában mutat.
Mi lenne, ha mégis megmaradna a 14 százalék?
Ha a tárgyalófelek végül mégis a 14 százalékos emelés mellett döntenének, az aktuális, 322 800 forintos 2026-os minimálbérből számolva körülbelül 368 ezer forintos havi bruttó összegről beszélhetnénk.
Ez durván 45 ezer forintos bruttó havi emelést jelentene.
A tényleges nettó növekedés természetesen függne a munkavállaló adókedvezményeitől, családi helyzetétől és más körülményektől.
De jelenleg nincs olyan megállapodás, amely ezt biztosan rögzítené.
A 374 600 forintos korábbi cél tehát már külön megállapodást igényelne
Az eredeti 2027-es 374 600 forintos minimálbér az eredetileg tervezett 328 600 forintos 2026-os összegből indult ki. Mivel 2026-ban végül 322 800 forint lett a minimálbér, a régi 374 600 forintos összeghez a jelenlegi alaphoz képest már körülbelül 16 százalékos növekedésre lenne szükség.
Ez fontos különbség.
Amikor tehát valaki azt olvassa, hogy „2027-ben 14 százalékkal 374 600 forintra nő a minimálbér”, ez ma már nem matematikailag következik a 2026-os tényleges minimálbérből.
Ehhez új politikai és szociális megállapodás kellene.
A tárgyalások egyik fő kérdése a munkáltatók teherbírása lesz
A minimálbér-emelés minden alkalommal két, egymással részben ellentétes cél között próbál egyensúlyt teremteni. A munkavállalók számára minél magasabb emelés lenne kedvező, különösen akkor, ha a megélhetési költségek gyorsan nőnek. A munkáltatók viszont azt szeretnék, hogy a kötelező bérnövekedés ne legyen gyorsabb annál, amit a cégek termelékenysége és bevételei elbírnak.
A kis- és középvállalkozásoknál különösen érzékeny ez a kérdés. Sok szolgáltató, kereskedelmi vagy vidéki kisvállalkozás nagy arányban foglalkoztat minimálbér vagy garantált bérminimum környékén kereső munkavállalókat. Egy kétszámjegyű kötelező béremelés náluk az egész bértáblát felfelé tolhatja, mert nemcsak a legalacsonyabb keresetűeknek kell többet fizetni, hanem a magasabb pozíciók bérét is gyakran hozzá kell igazítani.
A dolgozóknak ugyanakkor a reálbér számít igazán
A minimálbér nominális összege önmagában keveset mond arról, javul-e valójában a munkavállaló helyzete. A lényeg az, hogy a fizetés mennyivel nő az árakhoz képest.
Ha például a minimálbér 10 százalékkal emelkedik, miközben az érintett háztartás legfontosabb kiadásai ennél gyorsabban nőnek, a dolgozó hiába kap több forintot, abból nem feltétlenül tud többet vásárolni.
Ezért a szakszervezetek nemcsak a GDP-t és az általános inflációt akarják látni, hanem részletesebb bér- és vállalati adatokat is kérnek. Az a céljuk, hogy kiderüljön, mely ágazatokban és vállalatméreteknél mekkora bérnövekedés finanszírozható, illetve mely munkavállalói csoportok szorulnak nagyobb emelésre.
Új érdekegyeztetési fórum is létrejöhet
A VKF ülésén nemcsak a bérek kerültek szóba. A munkavállalói oldal egy olyan szélesebb háromoldalú érdekegyeztetési fórum létrehozását is kezdeményezte, amely nemcsak a versenyszférára koncentrálna.
A cél az lenne, hogy a kormány, a munkaadói érdekképviseletek és a munkavállalói szervezetek olyan kérdésekről is rendszeresen tárgyaljanak, amelyek egyszerre érintik a versenyszférában és a közszférában dolgozókat.
Ennek pontos szervezeti formájáról azonban még nincs döntés.
Mikor derülhet ki a 2027-es minimálbér?
A mostani VKF-ülés még csak a tárgyalási folyamat nyitánya volt. A következő hónapokban több körben egyeztethetnek a kormány, a munkáltatói érdekképviseletek és a szakszervezetek.
A végleges minimálbér összegét hagyományosan év végén rögzítik, hogy január 1-jétől alkalmazható legyen.
Addig még változhatnak a gazdasági adatok, pontosabb képet kaphatnak az inflációról, a növekedésről, a vállalkozások termelékenységéről és a bérek alakulásáról.
Éppen ezért ma még korai lenne konkrét 2027-es minimálbér-összeget kész tényként közölni.
Három dolog azonban már most biztosan látszik
Az első, hogy a 2024 végén megkötött hároméves bérmegállapodást felülvizsgálják.
A második, hogy a 14 százalékos 2027-es emelés és a korábban szereplő 374 600 forintos minimálbér már nem kezelhető automatikusan érvényes pályaként.
A harmadik pedig az, hogy a felek láthatóan olyan megoldást keresnek, amelyben a legkisebb keresetű munkavállalók támogatása és a vállalkozások teherbíró képessége egyszerre kap szerepet.
A 60 forintos „benzinpénzre” még nem szabad biztos pénzként számítani
A munkába járási térítés megduplázása sok munkavállalónak komoly segítség lenne, különösen azoknak, akik naponta több tíz kilométert autóznak. De jelenleg ez még nem több kezdeményezésnél.
A hatályos adómentes felső határ továbbra is kilométerenként 30 forint.
Ahhoz, hogy ez 60 forintra emelkedjen, jogszabály-módosításra vagy más kormányzati döntésre lenne szükség. Ennek időpontja és részletei jelenleg nem ismertek.
A dolgozóknak most elsősorban az év végi bértárgyalásokat érdemes figyelniük
A következő hónapokban ezért nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy az eredeti megállapodásban mi szerepelt, hanem az, milyen új kompromisszum születik. A gazdasági környezet megváltozott, a 2026-os emelés már egyszer eltért az eredeti pályától, és a VKF most hivatalosan is a teljes megállapodás felülvizsgálatát támogatja.
A 2027-es minimálbér tehát jelenleg nyitott kérdés.
A dolgozók szempontjából ugyanakkor az is döntő lehet, hogy a minimálbér mellett születnek-e célzott támogatások, változik-e a munkába járás költségtérítése, illetve milyen segítséget kapnak azok a vállalkozások, amelyek a legnagyobb arányban foglalkoztatnak alacsony keresetű munkavállalókat.
Egy biztos: a 2027-re korábban ígért egyszerű, 14 százalékos minimálbér-emelés helyett most már egy jóval összetettebb bérmegállapodás körvonalazódik.
