Az elmúlt hónapok adatai első pillantásra kifejezetten kedvező képet mutatnak. Több húsféle, tejtermék, zöldség és gyümölcs ára is alacsonyabb lett, miközben az általános infláció is jóval visszafogottabb, mint a korábbi években. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy tartósan magunk mögött hagytuk az élelmiszerek drágulását. Az MNB szeptemberben közzétett Inflációs jelentése szerint a jelenlegi kedvező folyamatok után 2027-ben ismét erősebb áremelkedés jöhet bizonyos termékkörökben.
Most még valóban csökkentek az élelmiszerárak
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, augusztusi adatai alapján az élelmiszerek ára átlagosan 1,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
Ha pedig a vendéglátási szolgáltatásokat kivesszük a számításból, még látványosabb, 4,8 százalékos éves árcsökkenés látható.
A háttérben azonban nagyon eltérő termékárak húzódnak meg.
A húskonzervek ára például 27 százalékkal, a friss hazai és déligyümölcsöké 15,6 százalékkal, a vajé és vajkrémé 15,5 százalékkal csökkent egy év alatt.
A sertéshús 12,9 százalékkal, a sajt 11,1 százalékkal, a száraztészta 8,6 százalékkal, a tej pedig 8,1 százalékkal lett olcsóbb.
Ez már olyan változás, amelyet egy rendszeresen bevásárló család is érzékelhet.
Nem minden terméknél volt azonban áresés.
A burgonya ára például 5,9 százalékkal, az étolajé 5,3 százalékkal, a cukorkáé és mézé pedig 4,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Vagyis már a jelenlegi adatok is jól mutatják: amikor „élelmiszer-inflációról” beszélünk, az egy átlag. Egy adott család egészen más változást tapasztalhat attól függően, mi kerül rendszeresen a kosarába.
Az MNB szerint 2027-ben fordulat jöhet
A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi előrejelzése alapján 2026 egészében az általános infláció átlagosan 1,8 százalék lehet.
2027-re azonban már 3,1 százalékos átlagos inflációval számol a jegybank.
Az élelmiszereken belül különösen érdekes a feldolgozatlan termékek várható áralakulása.
Az MNB becslése szerint ezek ára 2026 egészében átlagosan 4,1 százalékkal csökkenhet, 2027-ben viszont már 5,8 százalékos emelkedés következhet.
A jegybank 2028-ra további, 5,9 százalékos drágulással számol ebben a kategóriában.
Ez tehát valóban jelentős fordulat lenne.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az 5,8 százalék nem azt jelenti, hogy minden élelmiszer, vagy akár a teljes heti bevásárlás ára pontosan ennyivel nő.
Az MNB adata kifejezetten a feldolgozatlan élelmiszerek csoportjára vonatkozik.
Ide tartozhatnak például bizonyos friss zöldségek, gyümölcsök és más olyan alapvető termékek, amelyek ára különösen érzékenyen reagál a termésre és az időjárásra.
Mi okozhatja az újabb drágulást?
Az élelmiszerárak mögött rendkívül hosszú lánc áll.
Nemcsak az számít, mennyiért adja a termelő a búzát, a kukoricát vagy a gyümölcsöt.
Befolyásolja az árat az energia, a műtrágya, az üzemanyag, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás, a bérek és természetesen a forint árfolyama is.
A 2026-os évben az MNB szerint a korábbi forinterősödés segítette az infláció mérséklődését. Az erősebb forint olcsóbbá teheti a külföldről vásárolt termékeket és alapanyagokat, ennek hatása pedig idővel megjelenhet a bolti árakban.
Ez részben magyarázza, miért lehetett idén sok élelmiszer esetében jelentős árcsökkenést látni.
Az időjárás lehet az egyik legnagyobb kockázat
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az időjárás.
A 2026-os év rendkívül száraz volt Magyarországon.
Az MNB szeptemberi jelentése szerint a szélsőségesen száraz és meleg időjárás miatt egyes fontos szántóföldi növények termésmennyisége még a rendkívül aszályos 2022-es szintet is alulmúlhatja.
A jegybank becslése szerint a búza termésmennyisége közel 22 százalékkal, a kukoricáé 51 százalékkal, a repcéé pedig 26 százalékkal lehet alacsonyabb az előző öt év átlagánál.
Ez önmagában még nem jelenti automatikusan azt, hogy ugyanilyen arányú drágulás következik.
Magyarország ugyanis egy nagyobb európai és világpiac része.
Ha más országokban jó a termés, az import és a nemzetközi kínálat mérsékelheti a magyarországi hiány hatását.
Az MNB is arra hívja fel a figyelmet, hogy az európai aszály összességében kevésbé kiterjedt, mint 2022-ben volt.
A búza és a kukorica ára különösen fontos lehet
A gabonaárakat azért érdemes figyelni, mert nem kizárólag a kenyér árára hatnak.
A kukorica és más takarmánynövények ára az állattartás költségeiben is megjelenik.
Ha drágább a takarmány, idővel nőhet a hús, a tej vagy akár a tojás előállítási költsége is.
Az MNB szerint a jelenlegi határidős árak alapján a 2027-es búzaárra vonatkozó várakozások 17 százalékkal, a kukoricánál pedig 15,9 százalékkal magasabbak az idei szintnél.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kenyér vagy a csirkehús ára ugyanekkora mértékben emelkedik.
A bolti ár ugyanis számos más költségelemből áll.
A világpiacon már megjelent némi drágulás
Nem csak a magyar mezőgazdaság helyzete számít.
Az MNB adatai szerint 2026 augusztusában a világpiaci élelmiszerárak 2,5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, és egyetlen hónap alatt 1,9 százalékkal emelkedtek.
A jegybank szerint ennek hátterében főként a gabona és a cukor drágulása állt.
A gabona világpiaci ára augusztusban 2,2 százalékkal nőtt, míg a cukornál jóval erőteljesebb, 11,9 százalékos havi áremelkedést mértek.
A cukor árának emelkedésében a kedvezőtlen európai időjárás és az ázsiai terméskilátások romlása is szerepet játszott.
Az El Niño is beleszólhat az árakba
A jegybank egy másik kockázatra is felhívja a figyelmet: az El Niño időjárási jelenségre.
Az MNB által idézett történelmi tapasztalatok szerint az erős El Niño időszakok a világpiaci élelmiszerárakat 9–15 hónapos késéssel átlagosan 1–2 százalékkal emelték.
Ez azért fontos, mert egy mostani kedvezőtlen időjárási esemény hatása nem feltétlenül azonnal jelenik meg a magyar üzletekben.
Először a terméshozamok változhatnak, majd a mezőgazdasági alapanyagok ára, ezt követően a feldolgozók költsége, végül pedig a bolti fogyasztói ár.
Ez akár hónapokig tartó folyamat is lehet.
Az energia ára is bekerül az élelmiszerek árába
Amikor élelmiszerárakról beszélünk, az energiárakat sem lehet figyelmen kívül hagyni.
A földgáz például fontos költsége a műtrágyagyártásnak.
Az üzemanyag pedig a mezőgazdasági gépektől kezdve a teherautókon keresztül egészen az üzletek ellátásáig szinte minden szakaszban megjelenik.
Az MNB szeptemberi jelentése szerint a globális energiaárak körüli bizonytalanság továbbra is jelentős.
Az európai földgáz ára a június végi 40 euró/MWh körüli szintről szeptemberre 80 euró/MWh környékére emelkedett.
Ha a magas energiaárak tartóssá válnának, azok később a mezőgazdasági és élelmiszeripari költségekben is megjelenhetnek.
Miért nem kell mégis 5,8 százalékkal megemelni a családi élelmiszerbüdzsét?
Az egyik legfontosabb félreértés éppen itt adódhat.
Az 5,8 százalékos MNB-előrejelzésből nem következik, hogy egy ma havi 150 ezer forintot élelmiszerre költő családnak jövőre automatikusan 158 700 forintot kell ugyanarra a bevásárlásra elköltenie.
Azért nem, mert az MNB 5,8 százalékos mutatója nem a teljes élelmiszerkosárra, hanem a feldolgozatlan élelmiszerek átlagos árváltozására vonatkozik.
A családok saját inflációja ráadásul attól függ, mit vásárolnak.
Másképpen érzékeli az árváltozást az, aki sok friss zöldséget, gyümölcsöt és húst vesz, és másképpen az, akinek a kosarában nagyobb arányban vannak tartós vagy feldolgozott termékek.
A jelenlegi árcsökkenés sem minden vásárlónál ugyanúgy érződik
Ez már most is jól látható.
Hiába csökkent például a sertéshús vagy a sajt ára két számjegyű mértékben, ha valaki ritkán vásárol ezekből.
Ugyanakkor az a háztartás, amely rendszeresen vesz gyümölcsöt, vajat, tejet vagy sertéshúst, lényegesen nagyobb könnyebbséget tapasztalhatott az elmúlt hónapokban.
Éppen ezért a hivatalos élelmiszer-infláció és az egyes családok által érzékelt drágulás soha nem teljesen ugyanaz.
Az általános infláció ennél mérsékeltebb lehet
Érdekes kettősség, hogy miközben bizonyos élelmiszereknél komolyabb drágulási kockázat látszik, az MNB teljes inflációs előrejelzése lényegesen mérsékeltebb.
A jegybank 2027-re 3,1 százalékos, 2028-ra pedig 2,6 százalékos átlagos inflációt vár.
Vagyis az élelmiszerek egyes csoportjai gyorsabban drágulhatnak, mint az átlagos fogyasztói kosár.
Ez azért különösen fontos a családoknak, mert az élelmiszer olyan kiadás, amelyet csak korlátozottan lehet elhalasztani.
Egy új televízió vagy bútor megvásárlása várhat néhány hónapot. A heti bevásárlást azonban nem lehet ugyanígy későbbre tolni.
Mire érdemes figyelni a következő hónapokban?
A következő fél évben több adat is megmutathatja, valóban elindul-e a fordulat.
Az egyik legfontosabb a KSH havi élelmiszerár-statisztikája.
Emellett érdemes követni a búza, kukorica, cukor és más mezőgazdasági alapanyagok világpiaci árát, valamint az energiaárak alakulását.
A forint árfolyama szintén fontos.
Ha a magyar deviza erős marad, az továbbra is tompíthatja az importált élelmiszerek és alapanyagok drágulását.
Ha viszont gyengülés következik be, ugyanazért az euróban vagy dollárban vásárolt termékért több forintot kell fizetni.
Még csak előrejelzésről van szó
Az MNB számai nem garantált jövőbeni árak.
A jegybanki előrejelzés mindig az adott pillanatban ismert gazdasági adatokra, nemzetközi folyamatokra és feltételezésekre épül.
A következő hónapok időjárása, a világpiaci energiaárak, a geopolitikai események vagy akár egy jelentősebb forintárfolyam-változás is módosíthatja a kilátásokat.
Az MNB maga is több olyan kockázatot azonosít, amely felfelé vagy lefelé térítheti el az inflációt a jelenlegi alappályától.
A lényeg a családok számára
A jelenlegi helyzet tehát első látásra ellentmondásos.
2026 nyarán a magyar vásárlók számos alapvető terméknél valódi árcsökkenést tapasztalhattak. Az élelmiszerek átlagos éves árszintje augusztusban is alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.
A jegybank előrejelzése azonban arra figyelmeztet, hogy ez a kedvező időszak nem feltétlenül marad velünk tartósan.
Az időjárás, a gyengébb hazai termés, a világpiaci élelmiszerárak és az energia költségei egyaránt felfelé mutató kockázatot jelentenek.
Ha az MNB jelenlegi prognózisa beigazolódik, 2027-ben különösen a feldolgozatlan élelmiszereknél térhet vissza erőteljesebb drágulás.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden termék ugyanannyival kerül majd többe, és azt sem, hogy a teljes családi bevásárlás automatikusan 5,8 százalékkal drágul.
A valódi változás termékenként, üzletenként és háztartásonként jelentősen eltérhet.
