Alapjaiban változhat a 13. és 14. havi nyugdíj jelenlegi kifizetési logikája, miután Kármán András pénzügyminiszter felvetette: a jövőben a rászorultság nagyobb szerepet kaphat a pluszjuttatások elosztásánál. A kijelentés sok nyugdíjast érintő kérdést nyitott meg, de egy dolgot már az elején fontos világosan leszögezni: nincs olyan végleges kormánydöntés, amely szerint a magasabb nyugdíjat kapóktól elvennék vagy meghatározott összegben csökkentenék a 13. vagy 14. havi juttatást. A pénzügyminiszter maga hangsúlyozta, hogy a részletekről még nincs döntés, ezért jelenleg nem ismert sem jövedelmi határ, sem felső plafon, sem új számítási képlet – vg.hu
A vita lényege inkább az, hogy hosszabb távon indokolt-e ugyanazt az arányos rendszert fenntartani minden nyugdíjszinten. Jelenleg ugyanis akinek magasabb a havi ellátása, annak ugyanilyen arányban magasabb a 13. havi nyugdíja és a 14. havi juttatása is. Egy alacsony nyugdíjból élő ember ezért nominálisan jóval kisebb pluszösszeget kap, mint az, akinek több százezer forinttal magasabb a havi járandósága. Kármán András augusztusi nyilatkozatában éppen ezt érzékeltette a 120 ezer és az 500 ezer forintos havi nyugdíj példájával. A pénzügyminiszter nem jelentette be, hogy valamelyik csoport biztosan kevesebbet kap majd, hanem arra utalt, hogy a kormány programjában hangsúlyos rászorultsági szemlélet a jövőbeni nyugdíjpolitikai döntésekben is megjelenhet.
Így működik jelenleg a 13. havi nyugdíj
A 2026-ban hatályos rendszer viszonylag egyszerű. A jogosult 13. havi nyugdíjának összege megegyezik azzal az ellátási összeggel, amely február hónapra megilleti.
Ha tehát valakinek februárban 120 ezer forintos nyugdíja volt, akkor a 13. havi nyugdíja is 120 ezer forint. Ha a havi ellátás 300 ezer forint, a 13. havi összeg 300 ezer forint, 500 ezer forintos havi nyugdíjnál pedig 500 ezer forint.
Nincs olyan jelenlegi szabály, amely egy bizonyos nyugdíjszint felett csökkentené vagy plafonálná a 13. havi összeget. A juttatás ezért teljesen arányosan követi az alapul szolgáló havi ellátást, feltéve természetesen, hogy az érintett megfelel a jogosultsági feltételeknek.
Ez az arányosság áll most a szakpolitikai vita középpontjában. A kérdés az, hogy egy szociális jellegű pluszjuttatásnak továbbra is szigorúan az alapnyugdíj összegét kell-e követnie, vagy az alacsonyabb ellátásból élők számára nagyobb súlyt kellene adni.
A 14. havi nyugdíj 2026-ban még csak negyedhavi összeg volt
A 14. havi nyugdíj rendszere ettől annyiban különbözött, hogy 2026-ban még nem egy teljes havi összeget fizettek ki. A fokozatos bevezetés első évében az érintettek a februári havi ellátásuk 25 százalékát, vagyis nagyjából egyheti nyugdíjnak megfelelő összeget kaptak.
Ez konkrét számokkal azt jelentette, hogy 120 ezer forintos havi nyugdíjnál 30 ezer forintos 14. havi juttatás járt. 200 ezer forintos ellátásnál 50 ezer, 300 ezernél 75 ezer, 500 ezer forintos nyugdíjnál pedig 125 ezer forint.
A 13. és a 14. havi juttatást együtt nézve ezért 2026-ban egy 120 ezer forintos havi nyugdíjból élő jogosult 150 ezer forintos pluszösszeget kapott. Egy 500 ezer forintos nyugdíjas esetében ugyanez 625 ezer forint volt.
| Havi nyugdíj | 13. havi összeg | 2026-os 14. havi rész | Összes plusz |
|---|---|---|---|
| 120 000 Ft | 120 000 Ft | 30 000 Ft | 150 000 Ft |
| 200 000 Ft | 200 000 Ft | 50 000 Ft | 250 000 Ft |
| 300 000 Ft | 300 000 Ft | 75 000 Ft | 375 000 Ft |
| 500 000 Ft | 500 000 Ft | 125 000 Ft | 625 000 Ft |
Ez a táblázat a 2026-os jelenlegi szabályokat szemlélteti. Nem azt mutatja, hogyan alakul majd a rendszer 2027-ben, mert arról még nincs végleges új szabály.
Mi változhatna, ha valóban a rászorultság kerül előtérbe?
Erre egyelőre nincs hivatalos válasz, ezért minden konkrét szám csak találgatás lenne. Többféle technikai megoldás létezhet azonban úgy, hogy közben maga a 13. és 14. havi juttatás megmarad.
Az egyik lehetőség elméletileg egy felső összeghatár bevezetése lenne. Ebben a rendszerben egy bizonyos nyugdíjszintig továbbra is teljes összeg járna, afölött viszont a pluszjuttatás már nem nőne tovább az alapnyugdíjjal. Hasonló megoldást vetett fel az OECD is Magyarországnak, amikor a kiegészítő havi juttatások átlagnyugdíj körüli plafonját említette lehetséges reformként.
Egy másik megoldás lehetne valamilyen sávos vagy degresszív rendszer. Ebben az esetben az alacsonyabb nyugdíjak után magasabb arányú, a magasabb ellátások után pedig fokozatosan alacsonyabb arányú kiegészítés járhatna.
Elképzelhető lenne egy harmadik rendszer is, amelyben bizonyos alacsony nyugdíjszint alatt külön kiegészítés jelenne meg, miközben a többi jogosult jelenlegi juttatása változatlan maradna. A pénzügyminiszter azonban ezek egyikét sem jelentette be, ezért jelenleg nem lehet azt állítani, hogy a kormány bármelyik konkrét modellt választotta volna.
A 120 és az 500 ezer forintos példa ezért lett fontos
Kármán András nyilatkozatában nem véletlenül került egymás mellé ez a két összeg. A két nyugdíj közötti jelentős különbség jól megmutatja, hogyan működik a jelenlegi arányos rendszer.
120 ezer forintos havi nyugdíjnál minden forintnak sokkal nagyobb szerepe lehet a mindennapi megélhetésben. Élelmiszerre, gyógyszerre, lakhatásra és rezsire ugyanúgy költeni kell, ezért a jövedelem sokkal nagyobb része fordulhat alapvető szükségletekre.
500 ezer forintos havi nyugdíjnál a 13. havi összeg jelenleg ugyanilyen arányban, tehát ötszázezer forint. A jelenlegi rendszer logikája ebből a szempontból nem különböztet a jogosultak vagyoni vagy jövedelmi helyzete között: a pluszösszeg az alapellátás összegét követi.
A rászorultsági megközelítés éppen ezt változtathatná meg, ha a kormány végül ilyen irányú reform mellett dönt. A kulcsszó azonban továbbra is a „ha”, mert a részletszabályok jelenleg nem készültek el.
Nem jelentették be a 13. és 14. havi nyugdíj eltörlését
Ez különösen fontos, mert a nyugdíjasokat érintő hírek nagyon gyorsan leegyszerűsödhetnek a közösségi médiában. Kármán András augusztusi megszólalásából nem következik, hogy a kormány eltörölné a 13. vagy a 14. havi nyugdíjat.
A vita a kifizetés mértékéről és elosztási elvéről szólhat. Ez lényeges különbség.
Az sem dőlt el, hogy a változás mindkét pluszjuttatást ugyanúgy érintené-e. Elméletileg az is elképzelhető, hogy a 13. havi rendszer változatlan marad, és csak a fokozatosan bevezetett 14. havi juttatásnál jelenik meg új számítási módszer. De az ellenkezője vagy egy közös új rendszer is lehetséges.
Jelenleg nincs olyan kihirdetett szabály, amelyből ezek közül bármelyik következne.
A szeptemberi állapot szerint továbbra sincs végleges döntés
A kérdés azért aktuális, mert az augusztus 27-i nyilatkozat óta már eltelt egy hónap. A szeptember közepén megjelent újabb összefoglalók azonban továbbra is azt rögzítették, hogy konkrét kormánydöntés nincs a 13. és 14. havi nyugdíj számításának módosításáról.
Ez azért lényeges, mert így jelenleg nem lehet felelősen olyan címet adni egy cikknek, hogy „eldőlt, ki nem kap 13. havi nyugdíjat”, vagy hogy „500 ezer forint felett elveszik a pluszpénzt”. Egyik állítás sem következik a jelenlegi információkból.
Ami tényszerűen kijelenthető: a pénzügyminiszter nyitva hagyta a jelenlegi rendszer módosításának lehetőségét, és a rászorultsági elvet emelte ki mint általános kormányzati megközelítést.
A következő döntő lépés a konkrét jogszabály vagy hivatalos kormányzati bejelentés lenne.
Az OECD is felvetette a plusznyugdíjak korlátozását
A kérdés nem kizárólag a magyar kormányon belül jelent meg. Az OECD 2026-os Magyarországról szóló gazdasági felmérése is foglalkozott a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságával.
A nemzetközi szervezet egyik javaslata az volt, hogy a 13. és 14. havi juttatásokra felső korlátot lehetne bevezetni. Példaként az átlagnyugdíj szintjén meghúzott plafont említették, amely szerintük úgy mérsékelhetné a költségvetési kiadásokat, hogy közben az alacsonyabb nyugdíjúak jogosultsága nem csökkenne.
Ez azonban OECD-ajánlás, nem magyar kormánydöntés.
A szervezet más nyugdíjpolitikai változtatásokat is felvetett, például a nyugdíjkorhatár hosszabb távú összekapcsolását a várható élettartammal. Ezek szintén szakpolitikai javaslatok, és nem azonosak a jelenlegi magyar szabályozással.
Miért került most elő a nyugdíjrendszer átalakítása?
A háttérben részben költségvetési, részben szociálpolitikai szempontok állnak. Magyarországon több millió ember részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, ezért már egy kisebb változtatás is több százmilliárd forintos hosszabb távú költségvetési hatással járhat.
A 13. havi nyugdíj teljes egyhavi ellátást jelent, a 14. havi rendszer pedig 2026-ban további negyedhavi összeget adott a jogosultaknak. Minél magasabbak az alapnyugdíjak, illetve minél nagyobb a jogosulti kör, annál magasabb az éves költségvetési kiadás is.
A rászorultsági megközelítés mögött egy másik logika is megjelenik. Ha ugyanakkora költségvetési keretből nagyobb összeget irányítanak a legalacsonyabb nyugdíjból élőkhöz, akkor az ő havi jövedelmükhöz képest nagyobb lehet az intézkedés hatása.
Másfelől egy ilyen változtatás azt jelentené, hogy a magasabb nyugdíjjal rendelkezők egy része kevesebb pluszjuttatást kaphatna, mint a jelenlegi arányos rendszerben. Pontosan ezért lesz meghatározó, hogyan alakítják ki az esetleges jövedelmi sávokat és átmeneti szabályokat.
A magasabb nyugdíj sem feltétlenül jelent nagy vagyont
A rászorultsági rendszer kialakításának egyik nehéz kérdése az lehet, hogy mit tekintenek valódi rászorultságnak. A havi nyugdíj összege fontos mutató, de önmagában nem ad teljes képet egy ember anyagi helyzetéről.
Egy magasabb nyugdíjból élő embernek lehet jelentős gyógyszerköltsége, tartós betegsége, magas lakhatási kiadása vagy eltartott hozzátartozója. Másnak alacsonyabb nyugdíja mellett lehet számottevő megtakarítása vagy egyéb jövedelme.
Ha a kormány valóban rászorultsági alapon módosítaná a rendszert, dönteni kellene arról, hogy kizárólag a havi nyugdíj összege számít-e, vagy más jövedelmi és vagyoni körülményeket is figyelembe vesznek.
Minél összetettebb a vizsgálat, annál pontosabban célozható a támogatás, ugyanakkor annál bonyolultabbá válhat az adminisztráció. A jelenlegi 13. havi rendszer egyik előnye éppen az egyszerűség: a jogosultnak nem kell külön jövedelmi vagy vagyoni helyzetet igazolnia.
Az automatikus kifizetés is kérdés lehet
2026-ban a jogosultaknak sem a 13., sem a 14. havi juttatásért nem kellett külön kérelmet benyújtaniuk. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból intézkedett a kifizetésről.
Ha a jövőben pusztán az alapnyugdíj összege alapján vezetnének be sávokat vagy plafont, az automatikus rendszer viszonylag könnyen fenntartható lenne. A nyugdíjfolyósító ugyanis már rendelkezik azzal az adattal, hogy az adott személy mekkora havi ellátást kap.
Sokkal bonyolultabbá válna a rendszer, ha például háztartási jövedelmet, megtakarítást vagy vagyoni helyzetet is vizsgálnának. Ehhez már további adatkezelésre, esetleg kérelmezésre és igazolásokra lehetne szükség.
Egyelőre azonban semmi nem utal arra, hogy ilyen részletes vagyonvizsgálatról megszületett volna a döntés. A pénzügyminiszter nyilatkozata a rászorultság elvéről szólt, nem egy kész adminisztrációs modellről.
Kik kapták meg 2026-ban a pluszjuttatásokat?
A 13. és 14. havi nyugdíj jogosultsága nem egyszerűen a 65. életév betöltéséhez kötődik. Az öregségi nyugdíjasokon kívül több más ellátási csoport is bekerülhet a jogosultak körébe, amennyiben teljesülnek a vonatkozó időbeli feltételek.
2026-ban alapvető feltétel volt, hogy az érintett 2025 legalább egy napjára, valamint 2026 februárjában is jogosító ellátásban részesüljön. Ezért például az, akinek csak 2026 januárjában kezdődött az első nyugdíja, fő szabály szerint nem került ugyanabba a helyzetbe, mint aki már 2025-ben is nyugdíjas volt.
A rendszer az öregségi nyugdíj mellett többek között özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra, szülői nyugdíjra és számos nyugdíjszerű ellátásra is kiterjedt.
Ez azért fontos, mert egy esetleges reform nem feltétlenül csak az öregségi nyugdíjban részesülőket érintené. A részletes új jogszabályból kell majd kiderülnie, hogy az egyes ellátástípusoknál milyen szabályokat alkalmaznak.
Mi történne egy felső plafon esetén?
Mivel hivatalos plafon nincs, konkrét összeget nem lehet felelősen megadni. A módszer működését azonban egy kizárólag szemléltető példával meg lehet érteni.
Tegyük fel, hogy egy jövőbeni szabály egy bizonyos összegnél húzná meg a 13. havi juttatás felső határát. Aki ennél kisebb havi nyugdíjat kap, változatlanul a teljes havi ellátásával megegyező összeget kapna. Akinél viszont a nyugdíj magasabb a plafonnál, annak a pluszjuttatás már nem nőne tovább.
Ebben a modellben az alacsony és közepes nyugdíjaknál semmi nem változna, a költségvetési megtakarítás pedig a magasabb ellátásoknál jelentkezne.
Az OECD által említett átlagnyugdíj-szintű plafon hasonló logikát követ, de ismét fontos: Magyarországon ilyen konkrét szabályt jelenleg nem vezettek be.
Egy sávos rendszer egészen másképpen működne
Más eredményt adna, ha nem egy fix felső határt, hanem több jövedelmi sávot hoznának létre. Ebben az esetben például az alacsonyabb nyugdíjaknál magasabb százalékú kiegészítés, a középső sávban a jelenlegihez hasonló arány, a legmagasabb sávban pedig csökkentett százalék jelenhetne meg.
Ennek előnye az lehetne, hogy nincs hirtelen törés egyetlen forintnál. Egy plafonnál ugyanis előállhat olyan helyzet, hogy két szinte azonos alapnyugdíj mellett az egyik érintett teljesen más szabály alá kerül.
A sávos rendszer viszont bonyolultabb, és minden egyes határnál döntést kellene hozni arról, milyen arányokat alkalmazzanak.
A kormány jelenleg ilyen sávokat sem közölt, ezért az interneten terjedő konkrét határösszegeket érdemes fenntartással kezelni, amíg hivatalos szabály nem jelenik meg.
Az őszi költségvetés adhat újabb támpontot
Kármán András augusztusi interjújában arról is beszélt, hogy ősszel terjesztik be a következő évi költségvetést. Ez azért lehet fontos, mert a 13. és 14. havi nyugdíj finanszírozásának jelentős költségvetési hatása van.
Önmagában azonban egy költségvetési előirányzat sem feltétlenül válaszolja meg a számítási képlettel kapcsolatos összes kérdést. Ha a jogosultság vagy a juttatás meghatározásának módja változik, ahhoz a vonatkozó jogszabályok módosítására is szükség lehet.
A nyugdíjasok számára ezért elsősorban a végleges jogszabály és a Magyar Államkincstár későbbi hivatalos tájékoztatása lesz mérvadó. Addig bármilyen pontos összeg, jövedelmi küszöb vagy százalék csak előzetes elképzelés vagy találgatás lehet.
Különösen fontos ez 2027 közeledtével, amikor a nyugdíjrendszer több más eleménél is változások kerülhetnek napirendre.
A nyugdíj összege ettől még nem változna automatikusan
A 13. és 14. havi juttatás esetleges módosítása nem ugyanaz, mint a rendes havi nyugdíj csökkentése vagy újraszámítása.
Ha például egy jövőbeni szabály felső határt vezetne be a 13. havi pluszpénzre, attól az érintett januári, márciusi vagy októberi rendes havi nyugdíja nem feltétlenül változna meg. A módosítás kizárólag az extra kifizetésre vonatkozhatna.
Ugyanígy külön kell kezelni a januári nyugdíjemelést, a valorizációt és a 13–14. havi juttatásokat. Ezek egymással összefüggő, de jogilag és számítási szempontból eltérő elemei a nyugdíjrendszernek.
Ez azért fontos, mert egyetlen nyugdíjpolitikai hír alapján könnyű arra következtetni, hogy minden havi ellátás megváltozik, holott a nyilatkozat jelenleg csak a plusz havi kifizetések lehetséges jövőjére vonatkozik.
Mit érdemes most tennie egy nyugdíjasnak?
Jelenleg semmilyen külön kérelmet vagy nyilatkozatot nem kell benyújtani azért, hogy valaki a jövőben megkapja a 13. vagy a 14. havi nyugdíját. Nincs közzétett új rászorultsági adatlap, nincs új jövedelemigazolási kötelezettség, és nincs olyan határidő sem, amelyről az érintetteknek most le kellene maradniuk.
Éppen ezért nem érdemes ismeretlen internetes oldalon személyes vagy banki adatokat megadni arra hivatkozva, hogy az új 13. vagy 14. havi nyugdíjhoz „regisztráció” szükséges.
Amikor valódi jogszabályváltozás történik, annak feltételeiről a hivatalos szervek részletes tájékoztatást adnak majd.
A legfontosabb most az, hogy a nyugdíjasok különbséget tegyenek a felmerült politikai-szakpolitikai lehetőség és a hatályos szabály között.
Mi biztos jelenleg, és mi nem?
Biztos, hogy 2026-ban a 13. havi nyugdíj teljes egyhavi ellátás volt, a 14. havi juttatás pedig a februári ellátás 25 százaléka. Ezeket februárban már kifizették a jogosultaknak.
Az is biztos, hogy Kármán András pénzügyminiszter nyilvánosan felvetette a rászorultsági szemlélet jelentőségét, amikor a 13. és 14. havi nyugdíjról kérdezték.
Nem biztos viszont, hogy lesz felső plafon. Nem ismert, milyen nyugdíjösszegnél húznák meg az esetleges határt. Nem tudjuk, hogy csak a 14. havi vagy mindkét pluszjuttatás változna-e. És jelenleg azt sem lehet kijelenteni, hogy a magasabb nyugdíjban részesülők biztosan kevesebb pénzt kapnak majd.
Ez lehet a következő nagy kérdés 2027 előtt
A 13. és 14. havi nyugdíj ügye azért válhat az ősz egyik legfontosabb nyugdíjpolitikai kérdésévé, mert közvetlenül érinti a pluszkifizetések elosztását. Az alacsonyabb nyugdíjból élők számára egy célzottabb rendszer nagyobb támogatást jelenthetne, miközben a magasabb ellátásoknál egy plafon vagy degresszió mérsékelhetné a jelenlegi pluszösszeget.
Ennek költségvetési, szociális és igazságossági szempontjai egyaránt vannak, és ezek megítélése politikai, szakmai és társadalmi viták tárgya lehet. Az OECD a fenntarthatóság oldaláról vetett fel korlátozást, a pénzügyminiszter pedig a rászorultsági elvet emelte ki.
A végső válasz azonban nem egy szakértői jelentésben vagy egy rádióinterjúban, hanem a tényleges kormánydöntésben és a kihirdetett szabályokban lesz.
A nyugdíjasok számára ezért most az a legfontosabb tudnivaló, hogy a 13. és 14. havi nyugdíj új számításáról szeptember végéig nem jelentettek be végleges szabályt. A változás lehetősége valós, a rászorultsági elv felmerült, de nincs hivatalos jövedelmi határ, nincs kihirdetett plafon, és nincs olyan döntés, amely alapján ma meg lehetne mondani, ki mennyi pluszpénzt kap majd 2027-ben.
