Komoly változást hozhat 2027 azoknak, akik jövőre kérik először a nyugdíjuk megállapítását: Farkas András nyugdíjszakértő szerint a jelenlegi kereseti folyamatok alapján mintegy 9 százalékkal emelkedhetnek a valorizációs szorzók. Ez első hallásra száraz, technikai részletnek tűnhet, valójában azonban az egyik legfontosabb szám a kezdőnyugdíj meghatározásakor. A magyar nyugdíjrendszer ugyanis nem egyszerűen az utolsó fizetésből vagy az utolsó néhány munkában töltött év keresetéből számolja ki az öregségi nyugdíjat. A számítás alapját az 1988. január 1-jétől megszerzett, figyelembe vehető keresetek hosszú sora adja, amelyeket előbb összehasonlítható értékre kell hozni – írja az infostart.hu
Erre szolgál a valorizáció. Ha például valaki 1995-ben, 2000-ben vagy akár 2010-ben keresett egy akkoriban teljesen elfogadható összeget, azt nem lehet változatlan forintértéken hozzáadni a 2025-ös vagy 2026-os jövedelmeihez. Egy húsz-harminc évvel ezelőtti fizetés nominálisan sokkal alacsonyabb volt, mint egy mai kereset, ezért korrekció nélkül indokolatlanul lehúzná a teljes életpályára számított átlagot.
A valorizációs szorzók éppen ezt korrigálják. A korábbi évek nettósított kereseteit olyan szintre emelik, hogy azok közelítsenek a nyugdíj megállapítását megelőző év országos nettó átlagkereseti szintjéhez. A kormány minden év márciusában külön rendeletben határozza meg az adott évben induló nyugdíjakhoz alkalmazandó szorzótáblázatot. A 2026-os rendelet indokolása ezt kifejezetten rögzíti.
Ezért lehet különösen fontos a 2027-es év annak, aki éppen a következő hónapokban készül nyugdíjba. Ha a szorzók valóban körülbelül 9 százalékkal emelkednek, az a korábbi keresetek magasabb értékre történő felhozásán keresztül jelentősen növelheti a nyugdíj alapját képező életpálya-átlagkeresetet.
Nem azt jelenti, hogy lesz egy „9 százalékos szorzó”
Itt rögtön érdemes tisztázni az egyik leggyakoribb félreértést.
Nem arról van szó, hogy 2027-ben minden régi keresetet egyszerűen 1,09-cel megszoroznak. A valorizáció egy évenként eltérő szorzószámokból álló táblázat. Más szorzó tartozik például egy 1990-ben, egy 2000-ben és egy 2024-ben szerzett keresethez.
Ennek az oka egyszerű: egy 1990-es keresetet sokkal nagyobb mértékben kell felértékelni a mai bérszinthez, mint egy két-három évvel korábban szerzett jövedelmet.
Amikor tehát Farkas András körülbelül 9 százalékos növekedésről beszél, azt úgy kell érteni, hogy a 2027-es szorzótábla értékei várhatóan nagyjából 9 százalékkal lesznek magasabbak a 2026-ban alkalmazottaknál.
Ez a különbség fontos, mert máskülönben könnyen azt hihetnénk, hogy a nyugdíj teljes összegét egyszerűen 9 százalékkal megemelik. Erről nincs szó.
Miért éppen 9 százalék körüli érték látszik most?
A valorizáció alakulása az országos nettó átlagkereset nominális, vagyis forintban mért növekedéséhez kapcsolódik.
Farkas András az InfoRádiónak külön hangsúlyozta, hogy nem a reálkereset változása a meghatározó. Ez fontos különbség. A reálkereset azt mutatja meg, hogy az infláció után mennyivel nőtt a fizetések vásárlóereje, a valorizáció szempontjából viszont a nominális nettó kereseti változás számít.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, jelenleg nyilvánosan elérhető kereseti gyorsjelentése szerint 2026 júliusában a nettó átlagkereset 523 300 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó mediánkereset ugyanebben a hónapban 437 900 forintot tett ki, ami 9,7 százalékos éves növekedés.
Ez nagyon közel van ahhoz a 9 százalékhoz, amelyet a szakértő a 2027-es valorizáció várható nagyságrendjeként említ.
Van azonban egy lényeges szerkesztőségi pontosítás. Az InfoRádió-interjú szövege már január–augusztusi adatsorról beszél, miközben a KSH szeptember 25-én elérhető hivatalos gyorstájékoztatója még a júliusi adatot jelöli legfrissebbként, és az augusztusi kereseti jelentés közzétételét október 16-ra írja. Ezért a jelenlegi hivatalos adatok alapján a júliusi 9,1 százalékos éves nettó keresetnövekedés tekinthető biztosan ellenőrzöttnek.
A teljes éves adat lesz az igazán fontos
A 2027-es szorzókról természetesen még nem lehet végleges számot mondani.
A kormányrendelethez a teljes 2026-os éves nettó átlagkereseti növekedést kell majd figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a következő hónapok adatai még módosíthatják a jelenlegi várakozást.
Ha a nettó keresetek növekedése az év hátralévő részében is 9 százalék körüli marad, egyre erősebb lesz az alapja annak a szakértői becslésnek, hogy a 2027-es valorizáció is ehhez közeli mértékben emelkedik.
Ha viszont az év utolsó hónapjaiban jelentősen lassulna vagy gyorsulna a keresetek növekedése, a végleges érték is eltérhet.
Ezért a 9 százalék ma még becslés, nem kihirdetett jogszabály.
A 2026-os példa megmutatja a menetrendet. A kormány a 75/2026. (III. 26.) rendeletben, március végén határozta meg a 2026-ban alkalmazandó szorzókat. A rendelet indokolása szerint ezt minden év márciusában a KSH által közzétett nettó átlagkereseti növekedési adatok alapján kell megtenni.
A január–júliusi 13 százalékos adatot nem szabad automatikusan 13 százalékos valorizációnak tekinteni
A KSH jelentésében szerepel egy elsőre meglepő szám is.
2026 januárja és júliusa között a nemzetgazdasági nettó átlagkereset kumulált növekedése 13 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a 2027-es valorizáció 13 százalék lesz.
A KSH külön lábjegyzetben hívja fel a figyelmet arra, hogy az év eleji kumulált átlagot jelentősen felfelé húzta a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány számára januárban kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő egyszeri szolgálati juttatás, közkeletű nevén a fegyverpénz.
A havi adat ezért sokkal jobban megmutatja a bérek jelenlegi alapfolyamatát: júliusban már 9,1 százalékos nettó keresetnövekedést mért a KSH.
Pontosan emiatt kell megvárni a teljes év lezárását, majd a hivatalos valorizációs rendeletet.
Mit csinál valójában a valorizáció egy régi fizetéssel?
Vegyünk egy leegyszerűsített példát.
Tegyük fel, hogy valakinek 2000-ben volt egy olyan, nettósított éves keresete, amely a mai bérekhez képest természetesen nagyon alacsonynak tűnik.
A nyugdíjszámítás nem hagyja ezt eredeti 2000-es forintértéken.
Az adott évhez tartozó valorizációs szorzóval megszorozza, és ezzel megközelítőleg a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére emeli.
2027-ben tehát a 2025-ben és a korábbi években szerzett, valorizálandó kereseteket a 2026-os országos nettó kereseti szinthez kell igazítani. A 2026-ban megszerzett keresetek más módon, már a friss időszak részeként kerülnek a számításba.
Ezért mondja Farkas András azt, hogy a valorizáció minden újonnan megállapított nyugdíjnál kulcstényező.
A nyugdíj azonban nem csak a valorizációtól függ
A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatója szerint az öregségi nyugdíj összegét két alapvető tényező határozza meg: az elismert szolgálati idő és a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset.
A valorizáció az átlagkereset meghatározásának fontos része.
Miután a régi kereseteket felértékelték és kiszámították a havi átlagkeresetet, ezt össze kell kapcsolni az elismert szolgálati időhöz tartozó százalékkal.
A Kincstár jelenlegi táblázata szerint például 40 év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 80 százaléka, 41 évnél 82 százaléka, 42 évnél 84 százaléka, 45 évnél pedig 90 százaléka adja a nyugdíj kiinduló összegét. Ötven vagy több év szolgálati időnél az arány 100 százalék.
Ezért ugyanaz a valorizált havi átlagkereset két különböző szolgálati idővel két különböző nyugdíjösszeget eredményez.
Mit jelenthet 9 százalék egy egyszerű példában?
Tegyük fel, kizárólag szemléltetésként, hogy valakinek minden szükséges korrekció után 2026-os számítási környezetben 300 ezer forintos havi életpálya-átlagkereset adódna.
Ha egy egyszerűsített példában ezt 9 százalékkal magasabb szinten, 327 ezer forinton vennénk figyelembe, akkor 40 év szolgálati idő mellett a 80 százalékos arány alapján a kiinduló összeg 240 ezer forint helyett 261 600 forint lenne.
45 év szolgálati idő mellett ugyanez 270 ezer forint helyett 294 300 forintos összeget jelentene.
| Egyszerűsített példa | 2026-os alap | 9%-kal magasabb alap |
|---|---|---|
| Havi átlagkereset | 300 000 Ft | 327 000 Ft |
| 40 év szolgálati idő, 80% | 240 000 Ft | 261 600 Ft |
| 45 év szolgálati idő, 90% | 270 000 Ft | 294 300 Ft |
Ez nem személyre szabott nyugdíjszámítás, és nem azt jelenti, hogy minden 2027-ben nyugdíjba vonuló pontosan 9 százalékkal több nyugdíjat kap.
A valós számítás ennél összetettebb. Számít az egész kereseti életpálya, a szolgálati idő, az esetleges arányosítás, a magasabb átlagkereseteknél alkalmazott degresszió és az is, hogy pontosan mely naptól indul a nyugdíj.
Magasabb életpálya-átlagkeresetnél már nem egyszerű a szorzás
A magyar nyugdíjszámítás egyik kevésbé ismert eleme az úgynevezett degresszió.
A Magyar Államkincstár jelenlegi szabálya szerint ha a kiszámított havi átlagkereset meghaladja a 372 ezer forintot, a fölötte lévő rész már nem teljes egészében számít bele a nyugdíjalapba.
A 372 001 és 421 000 forint közötti rész 90 százalékát, a 421 000 forint feletti résznek pedig 80 százalékát veszik figyelembe.
Ez azért fontos, mert magasabb életpálya-átlagkeresetnél egy 9 százalékos növekedés hatása már nem egyszerűen ugyanakkora százalékkal jelenik meg a végleges nyugdíjban.
A valorizáció tehát valóban rendkívül fontos, de a rendszerben több további lépcső követi.
Kik számára lesz fontos a 2027-es szorzótábla?
Elsősorban azok számára, akiknek 2027-ben kezdődik a nyugdíjuk vagy más, az öregségi nyugdíj számítási szabályaira épülő ellátásuk.
A normál öregségi nyugdíjkorhatár az 1957-ben vagy később születetteknél 65 év. Ez azt jelenti, hogy az 1962-ben születettek 2027-ben töltik be a 65. életévüket, így közülük sokan jövőre kérhetik az öregségi nyugdíj megállapítását.
Szintén érinti a 2027-es valorizáció azokat a nőket, akik jövőre teljesítik a Nők 40 feltételeit és akkor kérik kedvezményes öregségi nyugdíjuk megállapítását.
A Magyar Államkincstár szerint a Nők 40 összegének számításánál ugyanúgy az 1988. január 1-jétől megszerzett, figyelembe vehető keresetekből kell meghatározni a havi átlagkeresetet.
A korhatár előtti ellátások egy részének összegét szintén az öregségi nyugdíj számítására vonatkozó szabályok szerint állapítják meg.
Nem a már megállapított nyugdíjak 9 százalékos emeléséről van szó
Ezt különösen fontos világosan kimondani.
A valorizációs szorzók emelkedése nem a már nyugdíjban lévők éves nyugdíjemelése.
Aki például már 2024-ben, 2025-ben vagy 2026-ban nyugdíjba ment, annak a nyugdíját később az éves nyugdíjemelési szabályok szerint változtatják. Az ő korábban megállapított nyugdíját nem számítják újra minden évben az új valorizációs szorzókkal.
A 2027-es szorzók alapvetően azokra vonatkoznak, akiknek a nyugellátását 2027-es kezdő időponttal állapítják meg.
Farkas András is ezt hangsúlyozta korábbi interjújában: minden év valorizációja kizárólag az abban az évben induló új nyugdíjak számításánál játszik közvetlen szerepet.
Ezért a „9 százalékkal nőhet a nyugdíj” megfogalmazás önmagában félrevezető lenne.
Pontosabban azt lehet mondani: mintegy 9 százalékkal emelkedhetnek azok a szorzók, amelyek a 2027-ben induló nyugdíjak alapjául szolgáló korábbi keresetek felértékeléséhez szükségesek.
Miért alakulhat ki nagy különbség két hasonló életpálya között?
Farkas András az InfoRádió-interjúban a valorizáció egyik problémájára is felhívta a figyelmet.
A rendszerből az következhet, hogy két nagyon hasonló életpályával rendelkező ember közül az kap magasabb kezdőnyugdíjat, akinek későbbi évben állapítják meg az ellátását, ha közben erőteljesen emelkednek az országos nettó keresetek.
Ennek oka, hogy a később nyugdíjba vonuló esetében a régi kereseteket egy későbbi és magasabb országos nettó átlagkereseti szinthez igazítják.
Ha például az egyik ember nyugdíját évekkel korábban állapították meg, az ő későbbi nyugdíjemelései más logikát követnek. A jelenlegi rendszerben a már megállapított nyugdíjak emelése nem követi ugyanúgy a nettó bérek növekedését, mint a friss nyugdíjak valorizációja.
Farkas ezt méltányossági problémaként írta le, és azt mondta, szerinte ezt inkább a későbbi nyugdíjemelések rendszerének módosításával lehetne kezelni, nem magának a nyugdíjmegállapításnak a teljes átírásával. Ez szakértői javaslat, nem jelenleg hatályos új szabály.
Nem feltétlenül érdemes csak a magasabb valorizáció miatt várni
Aki 2026 végén már jogosult nyugdíjra, annak könnyen eszébe juthat: ha 2027-ben jobbak lesznek a szorzók, érdemes-e inkább januárig várni?
Erre nincs mindenkire érvényes válasz.
A későbbi nyugdíjkezdés valóban magasabb valorizációt eredményezhet, és közben további szolgálati idő, illetve kereset is bekerülhet a számításba. Másrészt viszont az érintett közben több havi nyugdíjkifizetésről mondhat le, ha későbbre halasztja az igénylést.
A Magyar Államkincstár szerint annak, aki a 65. életév betöltése után legalább húsz év szolgálati idővel tovább dolgozik, és még nem kéri a nyugdíját, minden további harminc nap szolgálati idő után 0,5 százalékos nyugdíjnövelés járhat.
A konkrét döntésnél tehát együtt kellene látni a valorizációt, a szolgálati időt, a további keresetet, az elmaradó nyugdíjhónapokat és az esetleges korhatár utáni növelést.
Részmunkaidő és alacsony járulékalap mellett külön szabályra kell figyelni
A szolgálati idő sem minden esetben egyenlő egyszerűen a naptárban eltöltött munkás évekkel.
A Magyar Államkincstár külön szabályozza az úgynevezett arányos szolgálati időt. Ha valaki a minimálbérnél alacsonyabb járulékalap után fizetett járulékot, bizonyos esetekben a nyugdíj összegének számításakor csak arányosan vehető figyelembe az adott időszak.
Ez előfordulhat például részmunkaidős foglalkoztatás, egyes kisadózói jogviszonyok vagy őstermelői időszak esetén.
Ez azért fontos, mert valaki hiába dolgozott naptári értelemben negyven évet, a nyugdíj összegének kiszámításához figyelembe vehető szolgálati idő bizonyos esetekben eltérhet ettől.
A valorizáció tehát csak egy – igaz, nagyon fontos – eleme a teljes nyugdíjképletnek.
Mit tehet most az, aki 2027-ben készül nyugdíjba?
A végleges szorzókra még várni kell, de a saját adatok ellenőrzését már most érdemes elkezdeni.
Egy több évtizedes életpályán könnyen előfordulhat, hogy valamelyik régi munkaviszony, szolgálati idő vagy kereseti adat hiányosan szerepel a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban.
Egy hiányzó többéves kereseti vagy szolgálati időszak személyes szinten sokkal nagyobb különbséget is okozhat, mint a végleges valorizáció néhány tized százalékos eltérése.
A 2027-es nyugdíj előtt állóknak ezért elsősorban azt érdemes tisztázniuk, hogy pontosan mennyi elismert szolgálati idővel rendelkeznek, és a kereseti életpályájuk adatai teljesek-e.
A Nők 40 esetében pedig különösen fontos megkülönböztetni a kedvezményes nyugdíjra jogosító időt és a nyugdíj összegének kiszámításához figyelembe vehető teljes szolgálati időt. A két fogalom nem minden esetben ugyanaz.
Mikor derülhet ki a végleges 2027-es szám?
A jelenlegi szabályok és az előző évek gyakorlata alapján 2027 márciusa lesz a kulcsidőszak.
Addigra már rendelkezésre állhat a KSH teljes 2026-os éves nettó átlagkereseti adata, amelyből meghatározható az új szorzótábla.
A 2026-os szorzókat március 26-án kihirdetett kormányrendelet állapította meg. A jogszabály indokolása szerint a Kormány minden év márciusában állapítja meg az új valorizációs szorzókat a KSH nettó átlagkereset-növekedési adatai alapján.
Vagyis az, aki 2027 elején megy nyugdíjba, januárban vagy februárban még nem feltétlenül látja a végleges szorzótáblázatot.
A pontos éves érték majd tavasszal válik hivatalossá.
Miért különösen fontos figyelni a következő KSH-adatokat?
A következő hónapok minden egyes kereseti gyorsjelentése újabb támpontot ad.
A mostani, júliusi 9,1 százalékos éves nettó átlagkereset-növekedés nagyon közel van Farkas András 9 százalékos előrejelzéséhez.
A következő hivatalos, augusztusi kereseti gyorsjelentés közzétételét a KSH 2026. október 16-ra jelzi. Ha abban is hasonló, 9 százalék körüli éves növekedés jelenik meg, az tovább erősítheti a jelenlegi szakértői becslést.
Utána azonban még több havi adat hiányzik.
A végleges éves növekedés csak akkor áll össze, amikor az egész 2026-os időszak kereseti statisztikája ismert.
Ezért ma még nem lehet felelősen úgy írni, hogy „eldőlt a 9 százalék”.
A pontos megfogalmazás továbbra is az, hogy jelenleg körülbelül 9 százalékos emelkedés látszik valószínűnek.
A 2026-os év már megmutatta, milyen sokat számít a valorizáció
A 2026-os nyugdíjaknál is jelentős volt a változás.
Farkas András már márciusban arról beszélt az InfoRádióban, hogy a 2025-ös országos nettó átlagkereset körülbelül 9 százalékos növekedése alapján a 2026-os valorizációs szorzók is nagyjából 9 százalékkal emelkednek.
Ezt követően március végén meg is jelent a hivatalos 75/2026. kormányrendelet a 2026-ban induló nyugdíjakhoz alkalmazandó szorzószámokkal.
A mostani helyzet tehát nagyon hasonló.
Ősszel már kezd kirajzolódni a következő év várható valorizációja, de a biztos számot csak a teljes éves statisztika és a tavaszi rendelet teszi véglegessé.
A 9 százalék valóban sokat számíthat, de személyenként más lesz a hatás
Két ember nyugdíja akkor sem feltétlenül lesz azonos, ha ugyanabban az évben vonulnak nyugdíjba és nagyjából ugyanannyi ideig dolgoztak.
Az egyiknek lehetett folyamatos, magasabb járulékalapú keresete, a másiknak hosszabb kieső időszakai. Valaki évtizedeken át teljes munkaidőben dolgozott, más több évig részmunkaidős volt. Lehet eltérés a szolgálati időben, a régi keresetek összegében és a degresszió hatásában is.
Ezért a valorizáció nem egy egyszerű „pluszpénz”, amely mindenkinél azonos forintösszeget jelent.
A 9 százalékos változás annál nagyobb jelentőségű lehet, minél nagyobb súllyal szerepelnek az érintett életpályájában a valorizálandó korábbi keresetek.
A pontos kezdőnyugdíjat csak a teljes egyéni nyilvántartás alapján lehet kiszámítani.
Egy dolgot már most biztosan lehet mondani
A 2027-es nyugdíjak egyik legfontosabb tényezője valóban kedvező irányba mozdulhat.
Farkas András szeptember 25-én az InfoRádióban azt mondta, hogy a jelenlegi kereseti folyamatok alapján a 2027-es valorizációs szorzók előreláthatólag körülbelül 9 százalékkal emelkednek. A szakértő ezt kifejezetten kedvező hírnek nevezte azok számára, akik jövőre mennek nyugdíjba.
A hivatalosan most elérhető KSH-adatok valóban alátámasztják, hogy a nettó keresetek éves növekedése 9 százalék körül mozog: júliusban 9,1 százalékot mértek.
A végleges szám azonban még nincs meg.
Ehhez szükség lesz a teljes 2026-os kereseti adatsorra, majd a 2027 márciusában várható valorizációs kormányrendeletre.
A legfontosabb tehát az, hogy a 9 százalékot ne automatikus 9 százalékos nyugdíjemelésként értelmezzük. A jelenlegi várakozás szerint a 2027-es valorizációs szorzók nőhetnek körülbelül ennyivel, ami a régebbi keresetek magasabb értékre történő felhozásán keresztül növelheti a frissen megállapított nyugdíjak alapját. Hogy ez egy konkrét embernél végül tízezer, húszezer vagy ennél is nagyobb havi különbséget jelent-e, azt csak az egyéni kereseti életpálya, a szolgálati idő és a végleges 2027-es szorzótábla ismeretében lehet megmondani.
