Szeptember 16-tól több tízezer magyar nyolcadikosnak kell részt vennie egy kötelező országos mérésen, amely azonban nem dolgozat, és nem is a középiskolai felvételi része.
A 2026/2027-es tanév egyik első fontos feladata már közvetlenül a továbbtanulás előtt álló családokat érinti. Szeptember 16. és október 9. között rendezik meg az országos pályaorientációs mérést, röviden az OPM-et.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint idén előreláthatólag mintegy 2400 intézmény több mint 3800 nyolcadik évfolyamos osztályából körülbelül 67 ezer diák vesz részt a vizsgálatban.
A dátumokat a 2026/2027-es tanév rendjét meghatározó rendelet is rögzíti: az általános iskoláknak szeptember 16. és október 9. között kell megszervezniük a nyolcadikosok pályaválasztást megalapozó kompetenciavizsgálatát.
Kötelező a mérés, de nem egy újabb felvételi vizsga
A „kötelező országos mérés” kifejezés első hallásra sok szülőt megijeszthet. Fontos azonban rögtön tisztázni: az OPM nem olyan vizsga, mint a központi írásbeli, és nem az a célja, hogy osztályozza vagy rangsorolja a gyerekeket.
Nem arról van szó, hogy a tanulónak matematikából, magyarból vagy történelemből kellene felkészülnie.
A vizsgálat sokkal inkább egy pályaorientációs eszköz.
Abban próbál segítséget adni, hogy a nyolcadikos jobban megértse, milyen tevékenységek érdeklik, mely képességeit érzi erősnek, és milyen továbbtanulási vagy szakmai területek állhatnak közel hozzá.
Ez különösen fontos ebben az életkorban. Egy 13–14 éves diáktól ugyanis sokszor már ősszel azt várjuk, hogy elkezdje eldönteni, gimnáziumban, technikumban vagy más középiskolában szeretne-e továbbtanulni.
Sok családban éppen ez az egyik legnehezebb kérdés.
Nem azt mondja meg, hogy „mi legyen a gyerekből”
Az Oktatási Hivatal közlése szerint az OPM tanácsadás jellegű vizsgálat.
Ez egy nagyon fontos meghatározás.
A mérés nem mondja ki, hogy egy gyerekből orvosnak, informatikusnak, fodrásznak, mérnöknek vagy pedagógusnak „kell” lennie.
Nem kész döntést ad a család kezébe.
Ehelyett olyan pályaorientációs ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek segíthetnek az érdeklődési irányok és a kompetenciák átgondolásában.
A korábbi OPM-eljárásrendek alapján a vizsgálat digitális kérdőívként működik, amelynek kitöltése után a tanuló személyre szabott visszajelzést kapott. A jelenlegi tanév rendelete szintén digitális mérő- és támogató eszköz alkalmazását írja elő.
Miért éppen nyolcadik osztályban van erre szükség?
Az időzítés egyáltalán nem véletlen.
A nyolcadikos családok számára szeptember és október már a középiskolai választás első komoly időszaka.
A tanulók elkezdik nézni az iskolákat, képzéseket és nyílt napokat. Előkerül a kérdés, hogy gimnázium vagy technikum lenne-e jobb, szükség lesz-e központi írásbelire, milyen tantárgyak számítanak a felvételin, és melyik iskola milyen szakirányt kínál.
Egy gyerek azonban gyakran még azt sem tudja pontosan megfogalmazni, mi érdekli igazán.
Lehet, hogy szeret számítógéppel dolgozni, de nem tudja, milyen szakmák kapcsolódnak ehhez. Szeret emberekkel foglalkozni, de nem gondolt még az egészségügyre, oktatásra vagy szociális területre.
Más gyerek szeret alkotni, javítani, szerelni vagy rendszerezni, de még nem tudja ezeket konkrét továbbtanulási irányokhoz kapcsolni.
Itt lehet hasznos egy jól értelmezett pályaorientációs visszajelzés.
A szülőknek is fontos lehet az eredmény
Bár a mérést a gyerek tölti ki, az eredmény a szülőknek is hasznos kiindulópont lehet.
Sok családban ugyanis természetesen megjelennek a szülői elképzelések.
„Jó lenne egy erős gimnázium.”
„Legyen olyan szakmája, amivel biztosan el tud helyezkedni.”
„Menjen oda, ahová a testvére.”
„A matematika jól megy neki, biztosan műszaki irány kell.”
Ezek érthető gondolatok, de nem feltétlenül ugyanazt mutatják, amit a gyerek saját érdeklődése.
Az OPM éppen ezért nemcsak a tanuló közvetlen tájékoztatását szolgálja. Az Oktatási Hivatal külön kiemelte, hogy a mérés célja a szülők és a pedagógusok figyelmének felhívása is a tudatos pályaorientáció fontosságára.
Egy ilyen eredményt tehát nem végső döntésként, hanem beszélgetésindítóként érdemes használni.
Nem kell külön tanulni rá
Mivel nem tantárgyi vizsgáról van szó, a klasszikus értelemben nincs mit „bemagolni” előtte.
A pályaorientáció értelme éppen akkor marad meg, ha a gyerek a saját érdeklődésének, tapasztalatainak és önmagáról alkotott képének megfelelően válaszol.
Ha valaki azért jelöl meg válaszokat, mert azt gondolja, hogy a tanár vagy a szülő ezt szeretné látni, akkor a visszajelzés könnyen kevésbé lesz hasznos.
Nincs „jobb” vagy „rosszabb” pályaorientációs profil.
Más erősségekkel rendelkezhet egy olyan tanuló, aki szívesen dolgozik emberekkel, és másokkal az, aki gépekkel, adatokkal, természettel vagy kreatív feladatokkal foglalkozna.
Mi történik a mérés során?
A tanév hivatalos rendje szerint a vizsgálathoz az Oktatási Hivatal digitális mérő- és támogató eszközt biztosít az iskoláknak. Az intézményeknek a Hivatal eljárásrendje alapján kell megszervezniük a mérést.
A korábbi évek hivatalos eljárásrendjében a tanulók egy online rendszerben végezték el a vizsgálatot. A rendszer személyre szabott visszajelzést készített, amelyet a diáknak érdemes volt elmentenie, hogy később a szülővel vagy pedagógussal együtt is át lehessen beszélni.
A mostani mérés pontos technikai részleteiben mindig az adott tanévre kiadott aktuális OH-eljárásrend az irányadó.
A lényeg azonban nem változik: a cél nem az osztályzat, hanem az önismeret és a továbbtanulási döntés támogatása.
Nem ugyanaz, mint az országos kompetenciamérés
Ezt is könnyű összekeverni.
Az országos kompetenciamérés matematika, szövegértés és más meghatározott területek teljesítményét vizsgálhatja.
A pályaorientációs mérés más célt szolgál.
Nem azt akarja megállapítani, hány százalékos teljesítményt nyújtott a tanuló matematikából, hanem azt segít végiggondolni, milyen irányok felelhetnek meg jobban az érdeklődésének és saját maga által érzékelt erősségeinek.
A két mérés tehát sem céljában, sem az eredmény felhasználásában nem ugyanaz.
2026-ban már szeptember 16-án indul
A 2026/2027-es tanévben az országos pályaorientációs vizsgálat időszaka:
2026. szeptember 16. – október 9.
Az iskoláknak nem feltétlenül ugyanazon a napon kell megtartaniuk.
Az intézmény a rendelkezésére álló időszakon belül szervezi meg a vizsgálatot.
Ezért ha az egyik iskolában szeptember végén, egy másikban pedig október elején kerül rá sor, az teljesen szabályos lehet.
Az iskoláknak a vizsgálathoz kapcsolódó adatokat 2026. október 16-ig kell megküldeniük az Oktatási Hivatal számára.
Rögtön utána felgyorsul a középiskolai felvételi
A mérés időpontja azért is érdekes, mert szinte közvetlenül utána kezdődik a középiskolai felvételi egyik legfontosabb szakasza.
A 2026/2027-es tanév hivatalos menetrendje szerint szeptember 30-án az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozza a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározásához szükséges közleményt.
Október 20-ig a középiskolák rögzítik tanulmányi területeiket, és nyilvánosságra hozzák felvételi tájékoztatóikat.
Október 30-ig pedig az általános iskoláknak tájékoztatniuk kell a nyolcadikosokat a középfokú felvételi eljárás rendjéről.
Vagyis az OPM eredménye éppen akkor kerülhet a család kezébe, amikor a konkrét középiskolák és képzések kiválasztása felgyorsul.
Decemberben már az írásbelire is jelentkezni kell
A következő nagy határidő december 1.
A tanév hivatalos menetrendje szerint addig kell jelentkezni a központi írásbeli felvételi vizsgára azoknak, akik olyan képzésre készülnek, ahol erre szükség van.
A központi írásbeli vizsga 2027. január 23-án lesz, a pótló írásbelit pedig február 3-án tartják.
A jelentkezési lapokat február 22-ig továbbítják a középiskolákhoz. A szóbeli meghallgatások március 1. és 19. között tarthatók, az ideiglenes felvételi jegyzékeket pedig március 22-ig hozzák nyilvánosságra.
Ez jól mutatja, hogy a nyolcadikos családok számára az ősz korántsem nyugodt időszak.
A szeptemberi pályaorientáció valójában ennek a több hónapos döntési folyamatnak az első lépése.
Gimnázium, technikum vagy szakképző iskola?
Sok családban már maga ez a kérdés komoly vitát okozhat.
Nincs ugyanis minden gyermekre érvényes „legjobb” iskolatípus.
Egy jó gimnázium remek választás lehet annak, aki szélesebb általános képzés után felsőoktatásban szeretne továbbtanulni.
Más tanulót éppen egy technikum motiválhat jobban, mert már középiskolásként olyan szakmai területtel találkozhat, amely valóban érdekli.
A döntésnél ezért nem kizárólag az iskola hírnevét vagy a felvételi ponthatárt érdemes figyelni.
Az sem mindegy, milyen tanulási környezetben érzi jól magát a gyerek, mennyire önálló, mely tantárgyak érdeklik, mennyi utazással jár az iskola, és milyen lehetőségeket szeretne nyitva hagyni későbbre.
Az OPM ebben nem dönt helyettünk, de új szempontot adhat.
Mi van, ha teljesen mást mutat az eredmény, mint amit eddig gondoltatok?
Ez sem feltétlenül baj.
Sőt, éppen ez lehet a mérés egyik legérdekesebb része.
Előfordulhat, hogy a család hónapok óta egy bizonyos középiskolában gondolkodik, miközben a gyermek válaszai egészen más érdeklődési irányt jeleznek.
Ilyenkor nem kell egyik napról a másikra feladni az eredeti tervet.
Érdemes inkább beszélgetni róla.
Miért jött ki ez az irány? Tényleg érdekli? Találkozott már ilyen tevékenységgel? Van-e olyan középiskolai képzés a közelben, ahol jobban megismerhetné?
A pályaorientáció nem egyszeri döntés, hanem folyamat.
Egy 14 éves gyerek érdeklődése még sokat változhat.
A rossz döntéstől sem érdemes rettegni
A középiskolai választást sok családban úgy élik meg, mintha a gyermek egész életéről kellene 14 évesen visszavonhatatlan döntést hozni.
Ez óriási nyomást tehet a gyerekre.
A középiskola természetesen fontos, de egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ott választott irány egész életre meghatározza a későbbi munkát.
Ma már sokan váltanak szakmát, tanulnak tovább más területen, szereznek új képesítést vagy választanak egészen más pályát felnőttként.
A jó pályaorientáció ezért nem azt keresi, hogyan lehet egyetlen „tökéletes szakmát” kiválasztani.
Sokkal inkább azt, hogy a következő lépés minél jobban illeszkedjen a gyermek jelenlegi képességeihez, érdeklődéséhez és terveihez.
A szülő egyik legfontosabb feladata most a kérdezés lehet
Ahelyett, hogy azonnal megmondanánk a gyereknek, melyik iskola lenne számára a legjobb, érdemes kérdezni.
Mi az az óra, amelyre szívesen készül?
Szeret emberekkel dolgozni, vagy inkább egyedül koncentrál?
Jobban szereti a gyakorlati feladatokat, mint az elméleti tanulást?
Van olyan tevékenység, amit akkor is szívesen csinál, ha senki nem kötelezi rá?
Milyen munkát tud elképzelni magának, és milyet biztosan nem?
Az ilyen beszélgetések gyakran többet árulnak el, mint egyetlen iskolai jegy.
Az OPM pedig újabb kapaszkodót adhat hozzájuk.
67 ezer diáknak indulhat el egyszerre ugyanaz a gondolkodás
Az idei mérés mérete önmagában is jelentős.
Az Oktatási Hivatal közlése szerint körülbelül 2400 intézmény több mint 3800 nyolcadikos osztályából mintegy 67 ezer gyermek lehet érintett.
Ennyi családban kerülhet elő ugyanaz a kérdés az elkövetkező hetekben:
merre tovább az általános iskola után?
A mérés önmagában természetesen nem oldja meg ezt a dilemmát.
Segíthet azonban abban, hogy a döntés ne kizárólag megszokásból, barátok után, szülői elvárás vagy az iskola hírneve alapján szülessen meg.
Ha a gyerek egy kicsit jobban megismeri saját érdeklődését és erősségeit, már azzal közelebb kerülhet egy számára megfelelőbb választáshoz.
A legfontosabb tudnivaló a szülőknek
Ha nyolcadikos gyermeked van, érdemes figyelni az iskola tájékoztatását, mert a mérés pontos időpontját az intézmény szervezi meg a szeptember 16. és október 9. közötti időszakon belül.
Nem szükséges úgy készülni rá, mint egy dolgozatra.
Sokkal fontosabb, hogy a gyerek őszintén válaszoljon, majd az eredményről otthon is beszéljetek.
A visszajelzés nem felvételi döntés, nem osztályzat, és nem pecsételi meg a gyermek jövőjét.
Egy iránytű.
A valódi döntést továbbra is a diáknak és családjának kell meghoznia – lehetőleg úgy, hogy az iskolai eredmények mellett a gyermek érdeklődését, személyiségét és hosszabb távú terveit is figyelembe veszik.
Nálatok már szóba került, melyik középiskolát választja a gyermek? Könnyen megszületett a döntés, vagy még több lehetőség között gondolkodtok? Írd meg kommentben!
Források
A 2026/2027-es tanév rendjéről szóló 1/2026. (VII. 31.) OGYM rendelet hivatalosan rögzíti, hogy a nyolcadikos pályaválasztást megalapozó kompetenciavizsgálatot 2026. szeptember 16. és október 9. között kell megtartani.
A Magyar Közlönyben megjelent szabályozás szerint az iskoláknak a kapcsolódó adatokat október 16-ig kell továbbítaniuk az Oktatási Hivatalnak.
Az Oktatási Hivatal korábbi eljárásrendje alapján az OPM digitális mérőeszköz, amely személyre szabott pályaorientációs visszajelzést biztosít a tanulónak.
