Újra megnyílhat a minimálbérről szóló alku Magyarországon. Szeptemberben ismét tárgyalóasztalhoz ülhetnek a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány képviselői, mert a 2024 végén megkötött hároméves bérmegállapodás alapjául szolgáló gazdasági előrejelzések jelentősen eltérnek attól, amit azóta a valós adatok mutatnak. A tét nagy: eldőlhet, mennyi lesz a minimálbér 2027. január 1-jétől, és hogy tartható-e még az eredeti 374 600 forintos cél.
A munkavállalói érdekképviseletek továbbra is azt szeretnék, hogy 2027-re a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. A jelenlegi bérdinamika alapján ehhez a Népszava számítása szerint körülbelül 380 ezer forintos minimálbérre lehetne szükség. Ez a mostani, havi 322 800 forintos összeghez viszonyítva csaknem 18 százalékos emelést jelentene egyetlen év alatt.
Fontos azonban már az elején tisztázni: a 380 ezer forint még nem eldöntött 2027-es minimálbér. Ez jelenleg egy szakszervezeti célból és a kereseti adatok várható alakulásából levezetett becslés. Az ősszel kezdődő egyeztetéseken ennél alacsonyabb összeg is kialakulhat, egyes szakértők pedig jelenleg már egy 8–9 százalék körüli emelést is reális forgatókönyvnek tartanak.
Most 322 800 forint a minimálbér
A 2026-ban érvényes minimálbér pontos összege havi bruttó 322 800 forint, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén. A garantált bérminimum – vagyis a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkaköröknél alkalmazandó kötelező minimum – havi 373 200 forint. Ezeket a 426/2025. kormányrendelet rögzíti.
Ez azért fontos, mert az eredeti, 2024 novemberében megkötött hároméves bérmegállapodás még más összeget tartalmazott 2026-ra. Akkor azzal számoltak, hogy a minimálbér 2025-ben 290 800 forint, 2026-ban 328 600 forint, majd 2027-ben 374 600 forint lesz.
A 2026-os összeg végül már eltért az eredeti pályától. Az eredetileg tervezett 328 600 forint helyett 322 800 forintban állapodtak meg, vagyis már tavaly szükségessé vált az eredeti hároméves terv módosítása.
Miért kellett már 2026-ra is hozzányúlni a megállapodáshoz?
A hároméves béralkut nem úgy kötötték meg, hogy a benne szereplő összegek minden gazdasági helyzetben automatikusan életbe lépnek. Az alku mögött konkrét makrogazdasági feltételezések álltak.
A 2024-ben használt előrejelzés szerint 2026-ban:
- a GDP 4,1 százalékkal nőtt volna,
- a bruttó átlagkereset 7,6 százalékkal emelkedett volna,
- az infláció pedig 3 százalék körül alakult volna.
A valós gazdasági teljesítmény azonban jóval gyengébb lett az eredetileg feltételezettnél.
A Központi Statisztikai Hivatal 2026. szeptember 1-jén közzétett második becslése szerint az idei első félévben a magyar GDP 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez jelentős eltérés a hároméves bérmegállapodás mögött álló 4,1 százalékos éves növekedési feltételezéstől.
Ez az egyik fő oka annak, hogy most már a 2027-re előre rögzített számot sem lehet egyszerűen adottnak tekinteni.
A bérek közben továbbra is tempósan nőnek
Érdekes módon a gazdasági növekedés és a keresetek teljesen eltérő képet mutatnak.
A KSH legfrissebb kereseti statisztikája szerint 2026 júniusában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 754 700 forint volt, ami 7,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres – vagyis prémium, jutalom és egyhavi különjuttatás nélkül számolt – bruttó átlagkereset 708 600 forintot tett ki, éves összevetésben pedig 7,9 százalékkal emelkedett.
A medián bruttó kereset júniusban 617 900 forint volt. Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozók fele ennél kevesebbet, fele ennél többet keresett.
A bérdinamika tehát továbbra is viszonylag erős, miközben a gazdaság növekedése jóval elmarad attól, amivel két évvel ezelőtt számoltak.
Pontosan ez teszi nehézzé a 2027-es döntést.
Miért beszélnek 380 ezer forintos minimálbérről?
A hároméves megállapodás egyik deklarált célja az volt, hogy 2027-re a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A jelenlegi, júniusi rendszeres bruttó átlagkereset 708 600 forint. Ennek pontosan a fele 354 300 forint lenne.
Csakhogy 2027-re nem a 2026 júniusi, hanem a következő időszakban tovább emelkedő keresetekkel kell számolni. Ha a rendszeres átlagbér tovább nő a jelenlegihez hasonló ütemben, a Népszavának nyilatkozó szakértők és szakszervezeti vezetők számítása szerint nagyjából 380 ezer forintos minimálbérre lenne szükség az 50 százalékos arány teljesítéséhez.
A jelenlegi 322 800 forintról 380 ezer forintra való emelés 57 200 forintos havi bruttó növekedést jelentene.
Ez körülbelül 17,7 százalékos emelés, vagyis kerekítve valóban közel 18 százalék.
Mit jelentene nettóban a 380 ezer forintos minimálbér?
Kedvezmények nélkül a munkabért jelenleg 15 százalék személyi jövedelemadó és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék terheli.
A jelenlegi bruttó 322 800 forintos minimálbér így kedvezmények nélkül nagyjából 214 662 forintos nettó fizetést jelent.
Ha a minimálbér 380 ezer forintra nőne, ugyanilyen adózási feltételek mellett a nettó összeg hozzávetőleg 252 700 forint lenne.
Ez havi közel 38 ezer forintos nettó növekedés.
A tényleges kézhez kapott összeg természetesen magasabb lehet azoknak, akik például családi kedvezményt vagy valamilyen szja-mentességet érvényesítenek. Ráadásul a 2027-re tervezett adóváltozások miatt az sem biztos, hogy a mai adókulcsokkal lehet majd pontosan számolni.
Az eredeti 374 600 forintos tervhez is több mint 16 százalékos emelés kellene
Már az eredeti hároméves megállapodásban szereplő 374 600 forintos 2027-es minimálbér eléréséhez is nagyon jelentős emelésre lenne szükség.
A mostani 322 800 forintról 374 600 forintra történő növelés havi 51 800 forintos bruttó emelést jelentene, ami valamivel több mint 16 százalékos növekedés.
Kedvezmények nélkül ez hozzávetőleg 249 100 forintos nettó fizetést jelentene a jelenlegi adórendszer mellett.
Vagyis még az eredeti megállapodás végrehajtása is lényegesen nagyobb százalékos béremelést követelne 2027-re, mint amekkora az idén végrehajtott 11 százalékos minimálbér-emelés volt.
349–352 ezer forint is lehet az egyik kompromisszumos sáv
Van ugyanakkor jóval óvatosabb forgatókönyv is.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a hároméves bérmegállapodás felülvizsgálata indokolt lehet, és a 2027-re tervezett adóváltozások mellett az sem volna meglepő, ha a minimálbér csak alacsony, egy számjegyű százalékkal nőne.
Ha például 8 százalék lenne az emelés, a jelenlegi 322 800 forintos összeg körülbelül 349 ezer forintra nőne.
9 százalékos emelésnél nagyjából 352 ezer forintos minimálbér adódna.
Kedvezmények nélküli nettóban ez a jelenlegi szabályok mellett körülbelül:
- 349 ezer forint bruttónál 232 ezer forint;
- 352 ezer forint bruttónál 234 ezer forint körüli összeget jelentene.
Ez jóval kisebb emelés lenne annál, amit az 50 százalékos szakszervezeti cél megkövetel.
Nagyon eltérő érdekek találkoznak majd az asztalnál
A bértárgyalásoknál három oldalnak kell kompromisszumot találnia.
A munkavállalói érdekképviseletek érthetően minél nagyobb reálbér-emelést szeretnének, különösen a legalacsonyabb fizetésű dolgozóknak.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Népszavának azt mondta, hogy az egyeztetéseket már szeptemberben el kell kezdeni. A munkavállalói oldal továbbra sem akar lemondani arról a célról, hogy a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset felét.
A munkaadók oldalán viszont minden emelés közvetlen költségnövekedést jelent. Egy 15–18 százalék körüli minimálbér-emelés különösen azoknál a kisebb cégeknél lehet nehezen kigazdálkodható, amelyek sok minimálbéres munkavállalót foglalkoztatnak.
A kormánynak pedig úgy kellene megtalálnia az egyensúlyt, hogy közben a bérek vásárlóereje is nőjön, de az emelés ne okozzon tömeges létszámleépítést vagy jelentős áremelési nyomást.
Miért nem egyszerűen a kormány dönti el az összeget?
Magyarországon a minimálbérről hagyományosan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretében egyeztetnek.
Itt a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a kormány képviselői próbálnak közös álláspontra jutni.
A 2024-es hároméves megállapodást is ebben a rendszerben kötötték meg, és 2025 végén szintén a szociális partnerek tárgyalásai után alakult ki a 2026-os 322 800 forintos minimálbér és a 373 200 forintos garantált bérminimum.
A végső összeget ezt követően kormányrendelet rögzíti.
A garantált bérminimumról is tárgyalni kell
A 2027-es vita nem feltétlenül csak a minimálbérről szól majd.
A garantált bérminimum jelenleg 373 200 forint, vagyis már most majdnem ugyanannyi, mint a hároméves alku eredetileg 2027-re tervezett 374 600 forintos minimálbére.
Ez önmagában érdekes helyzetet teremt.
A hároméves megállapodás ugyanis a minimálbér 2025–2027 közötti pályáját rögzítette előre, a garantált bérminimum későbbi értékeit azonban évről évre kellett meghatározni.
Ha tehát a minimálbér jelentősen nő 2027-ben, szinte biztosan felmerül majd az a kérdés is, mi történjen a garantált bérminimummal.
Ha a két összeg túlságosan közel kerül egymáshoz, az csökkentheti a középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökhöz kapcsolódó bérkülönbséget.
Egy 18 százalékos emelés rengeteg más fizetést is megmozgathat
A minimálbér nem kizárólag azokat érinti, akik pontosan ennyit keresnek.
Egy nagy minimálbér-emelés úgynevezett bértorlódást okozhat. Ha egy belépő dolgozó bére jelentősen megemelkedik, akkor azok is magasabb fizetést kérhetnek, akik jelenleg csak valamivel keresnek többet nála, de több tapasztalattal vagy nagyobb felelősséggel rendelkeznek.
Például ha valaki most 350–370 ezer forintos bruttó fizetést kap, és a minimálbér hirtelen 380 ezer forint környékére emelkedik, az ő bérét is rendezni kellhet.
Ezért a minimálbér emelése az egész bérskálára hatást gyakorolhat, nemcsak a legalsó szintre.
A 2024-es kormányzati kommunikáció is abból indult ki, hogy a minimálbér emelése felfelé húzhatja a magasabb kereseteket.
A cégek költsége sem csak a bruttó bérből áll
Egy munkáltató számára egy 57 ezer forintos bruttó minimálbér-emelés nem egyszerűen havi 57 ezer forint többletkiadást jelent munkavállalónként.
A bérek után munkáltatói közterhek is vannak, és a minimálbér emelése számos más, bérhez kötődő költséget is felfelé mozdíthat.
Éppen ezért a korábbi hároméves megállapodás részeként a kormány a munkáltatók terheinek mérséklésére egyfajta „csúsztatott” szociális hozzájárulásiadó-számítást is vállalt.
A mostani tárgyalások egyik fontos témája éppen az lehet, milyen adó- vagy járulékváltoztatással lehet támogatni a nagyobb béremelést.
A 4,1 százalékos növekedési terv és az 1,7 százalékos valóság között nagy a rés
A tárgyalások egyik legerősebb érve a bérmegállapodás újranyitása mellett a gazdasági növekedés.
Az eredeti modell 2026-ra 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számolt.
Ehhez képest a KSH ma, szeptember 1-jén közzétett második becslése szerint 2026 első felében mindössze 1,7 százalékos volt a növekedés. A második negyedévben szintén 1,7 százalékkal haladta meg a gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbit, az első negyedévhez képest pedig 0,5 százalékos volt a növekedés.
Ez nem gazdasági visszaesést jelent – a GDP nő –, de az eredeti béralku mögötti várakozásokhoz képest lényegesen gyengébb teljesítményt.
Közben a munkanélküliséget is figyelni kell
A KSH júliusi munkaerőpiaci adatai szerint Magyarországon 4 millió 675 ezer foglalkoztatott volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékot tett ki.
A minimálbérről szóló tárgyalásoknál azért is fontos a munkaerőpiac állapota, mert egy túl gyors béremelés a gyengébben teljesítő vállalkozásoknál munkahelyi kockázatokat teremthet, míg egy túl alacsony emelés a munkavállalók reáljövedelmének és motivációjának növekedését foghatja vissza.
A döntés tehát nem egyszerű matematikai kérdés.
Három fő forgatókönyv rajzolódik ki 2027-re
Jelenleg nagyjából három olyan sáv látható, amely körül érdemes figyelni az őszi tárgyalásokat.
Az óvatosabb forgatókönyv 8–9 százalékos béremelés lenne. Ez körülbelül 349–352 ezer forintos minimálbért eredményezne. Ezt Virovácz Péter jelenlegi gazdasági környezetben elképzelhetőnek nevezte.
A második forgatókönyv az eredeti hároméves megállapodásban szereplő 374 600 forintos összeg megtartása. Ehhez a jelenlegi minimálbérhez képest valamivel több mint 16 százalékos emelésre volna szükség.
A harmadik forgatókönyv a szakszervezeti 50 százalékos cél elérése. Ehhez a jelenlegi várakozások alapján körülbelül 380 ezer forintos minimálbér kellhet, ami megközelítőleg 18 százalékos emelést jelentene.
Hogy ezek közül melyikhez kerül majd közelebb a végső megállapodás, azt most még nem lehet megmondani.
Mikor tudhatjuk meg a 2027-es minimálbér pontos összegét?
A szakszervezeti oldal szeptemberben szeretné megkezdeni az érdemi egyeztetéseket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szeptember első napjaiban már végleges szám születik.
A korábbi évek tapasztalata alapján a bértárgyalások akár több héten vagy hónapon keresztül is tarthatnak. Az álláspontok különösen akkor lehetnek távol egymástól, ha a munkavállalói oldal kétszámjegyű, akár 18 százalék körüli emelést szeretne, miközben a munkáltatók a gazdaság teherbíró képességére hivatkozva jóval kisebb növelést tartanak megvalósíthatónak.
2026. szeptember 1-jén tehát még nincs hivatalosan kihirdetett 2027-es minimálbér.
A jelenleg biztos összeg továbbra is a 2026-ban érvényes 322 800 forintos minimálbér és 373 200 forintos garantált bérminimum.
A 380 ezres szám tehát még nem ígéret
Ezt érdemes külön is hangsúlyozni, mert a következő hetekben könnyen megjelenhetnek olyan címek, amelyekből úgy tűnhet, mintha már eldőlt volna az összeg.
Nem dőlt el.
A 380 ezer forintos minimálbér jelenleg egy olyan számított cél, amely ahhoz lenne szükséges, hogy a minimálbér 2027-ben elérje a várható rendszeres bruttó átlagkereset nagyjából felét. A szakszervezetek ragaszkodnak ehhez az elvhez, de a munkáltatók álláspontja és a kormány végső javaslata még kialakulóban van.
Az is elképzelhető, hogy a végső kompromisszum valahol a 350 és 380 ezer forint közötti sávban alakul ki.
Milliók számára lehet fontos a döntés
A minimálbér emelését még azoknak is érdemes figyelniük, akik nem minimálbérből élnek.
A kötelező legkisebb munkabér számos társadalombiztosítási, foglalkoztatási és vállalkozói összeg számítására is hatással lehet, miközben a munkaerőpiacon közvetve a minimálbér feletti keresetekre is nyomást gyakorol.
Egy jelentős emelés tehát nem pusztán néhány százezer legkisebb keresetű dolgozó fizetését mozdíthatja meg, hanem jóval szélesebb körben befolyásolhatja a 2027-es béralkukat.
Az ősz egyik legfontosabb gazdasági döntése jön
Az biztosnak látszik, hogy a 2024-ben megkötött hároméves bérpályát nem lehet változatlan gazdasági környezetként kezelni. Már a 2026-os minimálbért is lefelé kellett korrigálni az eredeti 328 600 forintról 322 800 forintra, most pedig a 2027-es összeg kerülhet ismét tárgyalóasztalra.
A gazdasági növekedés gyengébb a korábbi várakozásnál, miközben a rendszeres keresetek továbbra is közel 8 százalékos éves ütemben emelkednek. Ez két, egymással nehezen összeegyeztethető szempontot helyez a tárgyalók elé.
A munkavállalók oldaláról a 380 ezer forint körüli minimálbér lehet a fontos célpont. A munkáltatók teherbíró képessége azonban ennél óvatosabb emelést indokolhat, ezért az elemzői várakozások között már 349–352 ezer forintos forgatókönyv is szerepel.
A következő hetek egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz: marad-e a korábban ígért 374 600 forint, megközelíti-e a minimálbér a 380 ezret, vagy az új gazdasági helyzet miatt jóval kisebb emelésben állapodnak meg?
A választ az őszi bértárgyalások adják majd meg.
