Jelentős változás előtt állhatnak a rendvédelmi szerveknél dolgozók. Elkészült ugyanis a Belügyminisztérium bérrendezési javaslatcsomagja, amely illetményemelést, a preferált települési pótlék alkalmazását, valamint a munkavállalók és a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak béremelését is tartalmazza. A tervek között az országon belüli mobilitást segítő intézkedés is szerepel – írja a Portfolio.
A bejelentés sokak számára régóta várt fordulat lehet, hiszen Pósfai Gábor belügyminiszter szerint a rendvédelmi dolgozók illetményalapja 2008 óta változatlan. Bár az elmúlt években több alkalommal kaptak egyes állománycsoportok egyszeri juttatásokat, a tárca most olyan megoldást készített elő, amely nem pusztán egyszeri pénzről, hanem a bérrendszer szélesebb átalakításáról szólhat.
A legfontosabb kérdésre azonban még nincs válasz: pontosan mennyivel emelkedhetnek a fizetések, és mikortól? A miniszter egyelőre sem százalékos emelést, sem konkrét forintösszeget, sem biztos kezdődátumot nem közölt. Ezekről csak akkor adnak részletes tájékoztatást, amikor a kormány meghozta a végleges döntést.
18 éve változatlan az illetményalap
A mostani javaslatcsomag egyik legfontosabb előzménye, hogy a belügyminiszter szerint a rendvédelmi illetményalap 2008 óta nem változott. Ez önmagában is mutatja, miért került ismét napirendre egy átfogóbb bérrendezés.
Az elmúlt években ugyanakkor történtek olyan intézkedések, amelyek pluszpénzt jelentettek bizonyos dolgozóknak. Pósfai Gábor példaként említette a hivatásos állomány számára 2022-ben, majd 2026-ban kifizetett fegyverpénzt. A RIASZ-állomány egy része 2026-ban szintén kapott egyszeri juttatást.
A miniszter értékelése szerint azonban az egyszeri kifizetések önmagukban nem oldották meg a rendszerszintű problémákat. Különösen a létszámhiányt és a dolgozók magas terhelését emelte ki.
Ez azért lényeges különbség, mert egy egyszeri juttatás és egy tartós béremelés teljesen más hatással van a dolgozók havi jövedelmére. Az egyszeri pénzt egy alkalommal kapja meg valaki, míg az alapilletmény vagy a rendszeres pótlék növelése hosszabb távon is megjelenhet a keresetben.
Több elemből áll a most elkészült csomag
A nyilvánosságra hozott információk alapján nem egyetlen, minden dolgozóra azonos módon alkalmazott intézkedésben gondolkodik a Belügyminisztérium.
A jelenlegi javaslatcsomag fő elemei:
- illetményemelés a rendvédelmi állomány számára;
- preferált települési pótlék alkalmazása;
- béremelés a munkavállalóknak;
- emelés a RIASZ-állománynak;
- az országon belüli mobilitást segítő intézkedés;
- rövid, közép- és hosszú távú további változtatások.
Mindez arra utal, hogy a tárca nem kizárólag egy egyszeri, egységes százalékos emeléssel számol, hanem több különböző eszköz együttes alkalmazását mérlegeli.
Hogy ezekből végül pontosan mit és milyen formában hagy jóvá a kormány, még nem ismert.
Mi az a preferált települési pótlék?
A csomag egyik legérdekesebb eleme az úgynevezett preferált települési pótlék.
Pósfai Gábor szerint ennek alkalmazására jogilag korábban is lehetőség lett volna, eddig azonban nem használták. A rendelkezés célja az lehet, hogy bizonyos, nehezebben feltölthető szolgálati helyeken pluszjuttatással tegyék vonzóbbá a munkavégzést.
Ez különösen olyan településeken lehet fontos, ahol tartósan nehéz megfelelő számú rendvédelmi dolgozót találni vagy megtartani.
A megoldás lényege tehát nem feltétlenül az lenne, hogy országosan mindenki pontosan ugyanakkora pótlékot kap, hanem hogy a munkaerőhiánnyal küzdő szolgálati helyekre célzottan lehessen több dolgozót vonzani.
A pontos települési kört, a jogosultsági szabályokat és a pótlék összegét azonban jelenleg még nem közölték.
A RIASZ-állományról sem feledkeztek meg
Különösen fontos eleme a bejelentésnek, hogy a javaslat nem csak a hivatásos állományról szól.
A RIASZ a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat jelenti. Ide olyan nem hivatásos munkatársak tartozhatnak, akik adminisztratív, ügyintézői vagy szakmai háttérfeladatokat látnak el a rendvédelmi szerveknél.
Munkájuk sok esetben kevésbé látható a nyilvánosság számára, mint például egy járőröző rendőré vagy egy intézkedést végrehajtó hivatásos dolgozóé, a rendvédelmi szervezetek napi működéséhez azonban nélkülözhetetlen.
A mostani csomag számukra is béremelést irányoz elő.
Ez azért jelentős, mert egy széles körű bérrendezés akkor tud valóban hatékony lenni, ha nem kizárólag egyetlen dolgozói csoport helyzetét rendezi, miközben mások bére változatlan marad.
A munkavállalók fizetése is emelkedhet
A miniszteri bejelentés alapján a hagyományos munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókra is gondoltak.
A javaslatcsomag a munkavállalók számára is béremelést tartalmaz, vagyis a tervezett változás a rendvédelmi szervek működésében részt vevő, különböző jogviszonyban dolgozó emberek szélesebb körét érintheti.
Ez fontos üzenet azok számára, akik ugyan ugyanazon szervezetnél dolgoznak, de jogállásuk miatt korábban nem feltétlenül részesültek minden olyan juttatásból, mint a hivatásos állomány.
Hogy azonban a különböző állománycsoportoknál azonos vagy eltérő mértékű emelést javasolt-e a tárca, egyelőre nem derült ki.
Mobilitási támogatás is megjelenik a tervekben
A béremelés és a pótlék mellett egy további, egyelőre kevésbé részletezett intézkedés is bekerült a csomagba.
A Belügyminisztérium olyan megoldást javasol, amely elősegítené a dolgozók országon belüli mobilitását.
Ennek részleteit egyelőre nem ismertették, ezért azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy lakhatási, utazási vagy más típusú támogatásról lesz-e szó.
Az alapvető cél azonban érthető: ha egy adott térségben vagy szolgálati helyen nagyobb a létszámhiány, akkor érdemes olyan feltételeket teremteni, amelyek mellett más országrészekből is könnyebben vállalhatnak ott munkát a rendvédelmi dolgozók.
A konkrét megoldásra a kormánydöntés után derülhet fény.
Mekkora béremelés jöhet?
Egyelőre ez az a kérdés, amelyre nincs hivatalos válasz.
Sem konkrét százalékot, sem konkrét forintösszeget nem jelentett be Pósfai Gábor.
Nem ismert az sem, hogy egységes emelést alkalmaznának-e, vagy az egyes állománycsoportok, szolgálati helyek, beosztások és szolgálati idők alapján eltérő mértékű változások jöhetnek.
A jelenlegi helyzetben ezért minden olyan állítás, amely például 10, 20 vagy 30 százalékos biztos béremelésről beszélne, megelőzné a hivatalos kormányzati döntést.
A miniszter kifejezetten azt közölte, hogy a konkrétumokról csak akkor lehet felelősen beszámolni, ha a kormány meghozta végleges döntését.
Mikortól emelkedhetnek a bérek?
Erre sincs még hivatalosan rögzített dátum.
A csomag elkészült, és azt a kormány elé viszik, de a nyilvánosságra került közlés alapján egyelőre nem jelentettek be olyan dátumot, amelytől biztosan magasabb illetményt kapnának az érintettek.
Ez azért lényeges, mert két külön folyamatot kell megkülönböztetni.
Az egyik, hogy a Belügyminisztérium szakmai javaslatot készített. Ez megtörtént.
A másik, hogy a kormány elfogadja-e a javaslatot változatlan formában, módosítja-e azt, mekkora forrást biztosít hozzá, és mikor vezeti be.
Ez még hátravan.
A költségvetési helyzet is meghatározza a döntést
Pósfai Gábor arra is utalt, hogy a különböző ágazatok bérrendezését nem lehet teljesen egymástól függetlenül kezelni.
A miniszter szerint fontos, hogy az egyes területek ne egymásra licitáljanak, hanem a kormány a rendelkezésre álló költségvetési lehetőségeket figyelembe véve döntsön a bérekről.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mostani szakmai csomag nem feltétlenül azonos azzal, ami végül megvalósul.
A Belügyminisztérium javaslatot tesz, de a tényleges pénzügyi kereteket a végső kormányzati döntés határozza meg.
Ezért is lehet fontos, hogy a konkrét összegek közzétételével megvárják a teljes döntéshozatali folyamat végét.
Nem csak a fizetésekről van szó
A rendvédelmi dolgozók helyzetének javítása a bejelentés szerint nem ér véget a bérrendezéssel.
A tárca folytatja a rendvédelmi szakmai életútprogram kidolgozását, és a miniszteri közlés alapján a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos munka is folytatódik.
Ez már hosszabb távú változásokat vetít előre.
Egy szakmai életpálya ugyanis nem pusztán az aktuális havi fizetésről szól. Beletartozhat az előrelépés kiszámíthatósága, a szakmai fejlődés, az egyes szolgálati szintek közötti átjárhatóság, valamint az is, hogy valaki hosszabb távon mennyire lát biztos jövőt az adott pályán.
A részletes terveket azonban ezen a területen sem ismertették még teljes egészében.
A napi terhelést is csökkentenék
A rendvédelmi állomány megtartásánál a fizetés mellett a munkakörülmények is kulcsszerepet játszanak.
Pósfai szerint ezért olyan további intézkedéseket is készítenek elő, amelyek csökkenthetik a dolgozók napi terhelését, illetve javíthatják és könnyíthetik a munkavégzés feltételeit.
Ez különösen azért lehet fontos, mert a miniszter maga is a létszámhiányt és a magas leterheltséget nevezte a rendszer egyik problémájának.
Önmagában ugyanis a magasabb fizetés sem feltétlenül oldja meg a munkaerőhiányt, ha közben a terhelés tartósan túl magas marad.
A bérrendezés, a munkakörülmények és a létszám kérdése ezért egymással szorosan összefügg.
Miért fontos a létszámhiány?
A rendvédelemben a létszámhiány nem pusztán munkáltatói probléma.
Ha kevesebb embernek kell ugyanazt a feladatmennyiséget ellátnia, az a meglévő dolgozókra is nagyobb terhet helyezhet. Több túlóra, nehezebb szolgálatszervezés és magasabb pszichés terhelés következhet belőle.
Ez pedig hosszabb távon újabb távozásokhoz vezethet, vagyis könnyen kialakulhat egy önmagát erősítő folyamat.
Pósfai Gábor éppen ezért kapcsolta össze a bérek kérdését a létszám és a leterheltség problémájával. A miniszter szerint az eddigi egyszeri intézkedések nem tudták ezeket a gondokat teljes egészében kezelni.
A szakszervezetekkel is folytatódik az egyeztetés
A bérrendezés nem kizárólag a minisztérium és a kormány között zajló folyamat.
A Belügyminisztérium folytatja az egyeztetéseket az érdekvédelmi képviseletekkel is. A bejelentés szerint a héten ismét összeül a Belügyi Érdekegyeztető Tanács, amely május óta második alkalommal tanácskozik.
A rendvédelmi szakszervezetek számára különösen fontos lehet, hogy a végleges rendszer milyen különbséget tesz az egyes állománycsoportok között, hogyan alakulnak a pótlékok, és mekkora tényleges emelés jelenik meg a dolgozók nettó keresetében.
A Független Rendőr Szakszervezet szeptember 1-jén szintén beszámolt arról, hogy elkészült a csomag, de hangsúlyozta: a részletes konkrétumokra még várni kell.
A fegyverpénz és a béremelés nem ugyanaz
A mostani bejelentés kapcsán érdemes különbséget tenni a korábbi fegyverpénz és egy tartós illetményemelés között.
A fegyverpénz egyszeri juttatás volt. Ez jelentős pluszösszeget jelenthetett a jogosultaknak abban az évben, amikor megkapták, de nem azonos azzal, amikor valakinek tartósan megemelik a havi illetményét.
A mostani csomagban viszont kifejezetten illetményemelés szerepel.
Ez az egyik oka annak, hogy a rendvédelmi állomány számára különösen fontos lesz majd a végleges kormánydöntés.
Ha ugyanis az elfogadott intézkedés tartósan beépül a havi keresetbe, annak hosszabb távon egészen más jelentősége lehet, mint egy egyszeri kifizetésnek.
Kiknek érdemes most különösen figyelniük?
A mostani bejelentés alapján a változások nem csupán a rendőröket érinthetik.
A rendvédelmi ágazatban különböző jogviszonyokban dolgozó emberek széles köre lehet érdekelt abban, milyen végső döntést hoz a kormány. A csomag külön foglalkozik a hivatásos állománnyal, a munkavállalókkal és a RIASZ-ban foglalkoztatottakkal is.
Éppen ezért a végleges bejelentésnél nemcsak a headline-ban szereplő emelési százalékot kell majd figyelni.
Fontos lesz megnézni azt is, hogy mely állománycsoportokra vonatkozik az adott intézkedés, miből számítják az emelést, milyen pótlékok változnak, mikor lép életbe a rendszer, illetve van-e külön szabály a nehezen betölthető szolgálati helyeken.
Nem biztos még sem az összeg, sem a kezdődátum
A mostani hírek alapján tehát már jóval többről van szó egy általános ígéretnél: a Belügyminisztérium elkészítette a konkrét javaslatcsomagot, és azt a kormány elé terjeszti.
Ugyanakkor még nem lehet kész tényként írni arról, hogy minden rendvédelmi dolgozó egy bizonyos százalékos emelést kap egy adott dátumtól.
A kormánynak előbb döntenie kell.
Ezért jelenleg a legfontosabb biztos információ az, hogy illetményemelés szerepel a tervek között, valamint új vagy eddig nem alkalmazott pótlékot is bevetnének, és a RIASZ-állomány, illetve a munkavállalók bére is emelkedhet.
A következő kormánydöntés hozhatja meg az igazi bejelentést
A rendvédelmi dolgozók számára most tehát elkezdődött a várakozás következő szakasza.
A szakmai javaslat készen van. A problémákat a tárca azonosította. A lehetséges beavatkozási pontokat kijelölték. Most a kormányon a sor, hogy döntsön arról, mennyit lehet ténylegesen fordítani a bérrendezésre, mely intézkedéseket vezetik be, és mikor jelenik meg mindez a fizetésekben.
Amennyiben a kormány támogatja a csomag fő elemeit, a változás több oldalról is érintheti a rendvédelmi dolgozók jövedelmét: alapilletmény-emelés, célzott települési pótlék és egyes dolgozói csoportok külön bérrendezése is megvalósulhat.
A valódi fordulópontot azonban a következő hivatalos bejelentés jelenti majd, amikor már a konkrét összegekről, százalékokról és hatálybalépési időpontokról is döntés születik.
Addig minden rendvédelmi dolgozónak érdemes óvatosan kezelnie a közösségi médiában terjedő konkrét összegeket: 2026. szeptember 1-jén hivatalosan még nem jelentették be, pontosan mennyivel nőnek a bérek.
