Még el sem kezdődött hivatalosan a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal új vezetésének megbízatása, máris komoly figyelem irányul arra, hogyan épül fel a szervezet, milyen ügyekkel kezdheti meg a munkát, és kik kerülhetnek a kulcspozíciókba. Unger Anna Róza, az NVVH megválasztott elnöke az RTL-nek adott interjúban több részletet is elárult a hivatal következő időszakáról, és arról is beszélt, számítana korábbi elnökjelölt-társa, Ligeti Miklós szakértelmére – írja a Portfolio.
Unger Annát augusztus 28-án titkos szavazáson választotta meg az Országgyűlés: 137 képviselő támogatta, heten ellene szavaztak, egy képviselő pedig tartózkodott. Vele együtt Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét választották meg nyomozati elnökhelyettesnek. Megbízatásuk 2026. szeptember 1-jén kezdődik és hat évre szól.
Az NVVH előtt ugyanakkor már az induláskor komoly szervezési feladat áll: a négy elnökhelyettesi pozícióból egyelőre csak egyet töltöttek be, miközben Unger szerint az első nyomozati ügyet lehetőség szerint már szeptember végén elindítanák.
Unger Anna nem mond le a kinevezését ért kritikák miatt
Az NVVH elnökének kiválasztása az elmúlt napok egyik legtöbbet vitatott közéleti témájává vált. Unger Anna politológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának docense, és már a parlamenti meghallgatása idején is felmerült kritikaként, hogy nem jogász, miközben a hivatal korrupciós és vagyonvisszaszerzési ügyekben kap jelentős jogosítványokat.
Többen Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját tartották volna megfelelőbb választásnak. Hadházy Ákos például nyilvánosan bírálta a kiválasztási folyamatot, miközben más közéleti szereplők Unger mellett álltak ki. A kinevezés tehát már a hivatal tényleges működésének megkezdése előtt erős vitákat váltott ki.
Unger az RTL-nek azonban egyértelművé tette, hogy nem készül távozni. Úgy fogalmazott: ha most lemondana, az az „alkalmatlanság bizonyítéka lenne”. Azt hangsúlyozta, hogy számára nem az a fő kérdés, népszerű-e, hanem az, hogy a korrupciós ügyeket végig tudják-e vinni.
Három elnökhelyettes még mindig hiányzik
Az NVVH vezetésének kialakítása messze nem fejeződött be. A törvény alapján az elnök munkáját négy elnökhelyettes segíti: közpénzügyi, nyomozati, vádemelésért felelős és fellebbviteli elnökhelyettes. Jelenleg ezek közül csak a nyomozati pozíciót töltötték be Tasnády Katalinnal.
A közpénzügyi elnökhelyettesi pályázatot eredménytelennek nyilvánították, míg a vádemelésért felelős és a fellebbviteli pozícióra olyan kevés megfelelő jelentkezés érkezett, hogy ezeknél is új pályázatra van szükség. A kormány hivatalos tájékoztatása szerint mindhárom betöltetlen tisztségre új eljárást írnak ki.
Unger Anna az RTL-nek azt mondta, egyik elsődleges feladatának tekinti, hogy minél gyorsabban megtalálják a három hiányzó elnökhelyettest. Ennek azért van különös jelentősége, mert az NVVH vezetési struktúrájában az egyes szakmai területek jelentős önállóságot és speciális feladatokat kapnak.
Ligeti Miklóst is szeretné bevonni – de nem elnökhelyettesként
Az interjú egyik legérdekesebb része Ligeti Miklós jövőbeni szerepére vonatkozott. Ligeti maga is pályázott az NVVH elnöki tisztségére, és a kiválasztási folyamat során az egyik legerősebb jelöltként emlegették. Végül azonban a parlamenti bizottság Unger Annát terjesztette az Országgyűlés elé.
Unger most azt mondta: korrupciókutatói pozícióban szívesen látná Ligetit az NVVH-ban. Az RTL megkereste Ligeti Miklóst is, ő azonban nem kívánt nyilatkozni arról, elfogadna-e egy ilyen felkérést.
Az viszont a jelenlegi törvényi feltételek alapján gyakorlatilag kizárt, hogy Ligeti a három megüresedett elnökhelyettesi tisztség valamelyikét töltse be.
Szigorú feltételek vonatkoznak az elnökhelyettesekre
A nyomozati, vádemelésért felelős és fellebbviteli elnökhelyettes kizárólag olyan személy lehet, aki ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész. A közpénzügyi elnökhelyettesnél más szabály érvényes: ott többféle felsőfokú végzettség elfogadható, de legalább 15 éves, állami adóhatósági vagy vámhatósági területen szerzett szakmai gyakorlat szükséges.
Ligeti Miklós jogász, de nem ügyész, és nem ismert róla olyan 15 éves adó- vagy vámhatósági szakmai gyakorlat sem, amely megfelelne a közpénzügyi elnökhelyettesi pozíció követelményeinek. Emiatt a hatályos szabályok alapján egyik jelenleg betöltetlen elnökhelyettesi posztra sem választható meg.
Ez azonban nem akadálya annak, hogy más szakértői vagy kutatói munkakörben dolgozzon a hivatalnak – éppen erre utalt most Unger Anna.
Már azt is tudják, melyik lesz az első ügy
Miközben a szervezet vezetése még nem teljes, a nyomozati munka előkészítése már megkezdődött. Unger Anna az RTL Házon Kívül című műsorában elmondta, Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes már eldöntötte, melyik ügy lesz az első, amellyel az NVVH érdemben foglalkozik.
A konkrét ügyet azonban nem nevezik meg.
Unger szerint ennek nagyon egyszerű oka van: ha előre nyilvánosságra hoznák, mit kezdenek el vizsgálni, az veszélyeztethetné a munka sikerét. Egy vagyonvisszaszerzési vagy korrupciós ügyben ugyanis a bizonyítékok, vagyoni elemek, pénzmozgások és érintett személyek feltárása szempontjából kulcsfontosságú lehet, hogy a nyomozók ne árulják el előre a következő lépéseiket.
Az NVVH első hivatalos munkanapja szeptember 1-je után következik, Unger pedig azt mondta, reményei szerint szeptember végén már elindulhat az első nyomozati munka.
Körülbelül 150 fős szervezetet építenének fel
Az NVVH nem néhány emberből álló különleges vizsgálóbizottságként működne. Unger Anna tervei szerint körülbelül 150 fős szervezetet kell felépíteni, és a munkatársak nagyjából fele közvetlenül nyomozati ügyekkel foglalkozhat.
A parlamenti meghallgatásán Unger arról beszélt, hogy nyomozókra, ügyészekre, adatelemzőkre és más szakemberekre is szükség lesz. A vezető azt ígérte, hogy a szakmai álláshelyeket nyilvánosan pályáztatják meg, és nem politikai vagy személyes kapcsolatok alapján választják ki a munkatársakat.
A hivatal személyi állománya a törvény szerint többféle jogviszonyban dolgozó szakemberből állhat: köztisztviselők, rendvédelmi szervektől vezényelt munkatársak, adó- és vámhatósági szakemberek, valamint az NVVH-hoz beosztott ügyészek is dolgozhatnak a szervezetben.
Ez azért is fontos, mert az NVVH feladata jóval összetettebb lesz annál, mint hogy korrupciógyanús ügyeket egyszerűen összegyűjtsön.
Mit csinálhat valójában az NVVH?
A 2026. évi XXXIV. törvény alapján a hivatal feladata a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás feltárása, a közvagyon védelme, illetve a bűncselekményből származó vagy a közvagyonból jogellenesen kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása és visszaszerzése.
Az NVVH bizonyos esetekben saját eljárást indíthat, más hatóságok eljárását kezdeményezheti, keresetet nyújthat be, feljelentést tehet, illetve vagyonbiztosítási intézkedéseket is kezdeményezhet. A közpénzügyi területen pedig különleges felügyeleti jogosítványokat is kapott a szervezet.
Mindez azt jelenti, hogy a hivatal nem egyszerűen vizsgálóbizottság. Nyomozati, ügyészi, vagyonvédelmi és közpénzügyi funkciók találkoznak majd egyetlen szervezetben.
Unger szerint ő nem „Sherlock Holmes”
Az elmúlt napok egyik fontos vitája arról szólt, hogy pontosan mi lesz Unger Anna személyes feladata. Az NVVH elnökét sokan úgy képzelik el, mint aki maga vezeti a nagy korrupciós nyomozásokat, Unger azonban ennél összetettebb szerepet vázolt fel.
Az RTL-nek és korábban a Telexnek is arról beszélt, hogy az elnök legfontosabb feladata a szervezet felépítése, a szakmai stábok működési feltételeinek biztosítása és a hivatal függetlenségének védelme. A konkrét nyomozási munka jelentős része Tasnády Katalin és a nyomozati szervezet feladata lesz.
Unger szerint ezért Tasnády szerepe bizonyos értelemben valóban rendkívül fontos, hiszen rajta és a csapatán múlik majd, hogy mennyi ügyet tudnak hatékonyan felderíteni.
„Az én telefonom nem tud megcsörrenni”
Az RTL interjújában külön kérdésként merült fel az NVVH politikai függetlensége. Unger Anna határozottan azt állította, hogy politikai utasításokat nem kíván elfogadni.
Úgy fogalmazott: „az én telefonom nem tud megcsörrenni. Engem hiába hívogatnak!”
Magyar Péter miniszterelnökkel kapcsolatban is azt mondta, hogy ha a kormányfő valamilyen ügyet szeretne a hivatal figyelmébe ajánlani, akkor ugyanazt kell tennie, mint bármely állampolgárnak: „tegyen állampolgári bejelentést”, amelyet aztán a többi bejelentéshez hasonlóan vizsgálnak meg.
A Telex Facebook-oldalán Magyar Péter később reagált Unger üzenetére, és azt írta: „Mondjuk nem is terveztem!”
A párbeszéd könnyed hangvételű volt, mögötte azonban az NVVH működésének egyik legfontosabb kérdése húzódik meg: valóban képes lesz-e a hivatal politikai befolyástól függetlenül kiválasztani és végigvinni az ügyeket.
A törvénybe külön függetlenségi garanciákat is beépítettek
A jogszabály több módon próbálja kizárni a közvetlen politikai függést. Az NVVH elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása hat évre szól, és ugyanabba a tisztségbe nem választhatók újra.
A vezetői tisztségből olyan személyeket is kizár a törvény, akik a megválasztásukat megelőző hat évben például országgyűlési képviselők, kormánytagok vagy polgármesterek voltak, illetve pártban tisztséget töltöttek be vagy párt alkalmazásában álltak.
A törvény indokolása szerint ezeknek a szabályoknak éppen az a céljuk, hogy csökkentsék a politikai befolyás kockázatát és erősítsék a vezetés intézményi függetlenségét.
A Fidesz nem vett részt a kiválasztási folyamatban
Az NVVH létrehozása és Unger Anna megválasztása politikailag erősen vitatott folyamat volt. A Fidesz–KDNP képviselőinek jelentős része a parlamenti szavazás előtt kivonult az ülésteremből, a Fidesz pedig korábban jelezte, hogy nem kíván részt venni a kiválasztási folyamatban, és az NVVH-ról szóló törvényt az Alkotmánybíróság előtt is megtámadná.
A kormánypárti oldal ezzel szemben azzal érvel, hogy a hivatalra azért van szükség, mert külön intézményi kapacitást kell teremteni a korábbi közpénzfelhasználások és vagyoni folyamatok vizsgálatára.
A következő hónapok ezért nemcsak az NVVH szakmai teljesítményéről szólnak majd, hanem arról is, sikerül-e a hivatalnak olyan működést kialakítania, amelynek eljárásai jogilag és szakmailag is megállják a helyüket a politikai viták közepette.
Nem várható, hogy néhány hét alatt milliárdok kerülnek vissza
Unger Anna már a parlamenti meghallgatásán óvott attól, hogy bárki azonnali eredményekre számítson. A korrupciós, vagyonvisszaszerzési és gazdasági büntetőügyek gyakran rendkívül hosszú eljárások, különösen akkor, ha több országon átívelő céghálózatokat, pénzügyi tranzakciókat vagy összetett tulajdonosi struktúrákat kell feltárni.
Magyar Péter ezzel kapcsolatban más hangsúlyt helyezett a kérdésre. A miniszterelnök szerint nem elfogadható, hogy az eljárások hat év alatt se jussanak el jogerős eredményig, ezért több erőforrást helyezett kilátásba az ügyészség és a NAV számára, valamint jogszabályi változtatásokról is beszélt az eljárások gyorsítása érdekében.
A két állítás nem feltétlenül mond ellent egymásnak: Unger a jelenlegi büntetőeljárások időigényére figyelmeztetett, míg a kormány éppen ezen az időtávon szeretne változtatni.
Már szeptemberben elindulhat az első komoly vizsgálat
Az NVVH története tehát szeptember 1-jén ténylegesen is új fejezethez érkezik. Unger Anna és Tasnády Katalin ekkor kezdi meg hatéves megbízatását, miközben három további elnökhelyettest még meg kell találni, és egy körülbelül 150 fős szervezetet is fel kell építeni.
A legnagyobb figyelem azonban alighanem az első konkrét ügyet övezi majd. A vezetés már tudja, mivel szeretné kezdeni a nyomozati munkát, de az ügy nevét a vizsgálat érdekeire hivatkozva egyelőre titokban tartja. Unger jelenlegi terve szerint szeptember végére már elindulhat az első nyomozás.
Az indulás után derülhet ki igazán, hogy az új hivatal milyen gyorsan tud működő szervezetté válni, mennyire sikerül szakmailag erős csapatot felépítenie, és képes lesz-e megfelelni annak a rendkívül magas társadalmi és politikai elvárásnak, amely már az első munkanap előtt körülveszi.
