Újabb súlyos kérdések merültek fel a Gondosóra-program jövőjével kapcsolatban. A Tudományos és Technológiai Minisztérium augusztusban feljelentést tett a program működtetése során feltárt szabálytalanságok miatt, a kormány pedig ezt követően már nemcsak a Gondosórát, hanem a 4iG Csoport teljes állami kapcsolatrendszerét is átvilágítás alá vonta. Közben egy másik, hosszabb távon legalább ennyire fontos probléma is előtérbe került: a jelenlegi Gondosóra-jelzőkészülékek 2G mobilhálózaton kommunikálnak, miközben Magyarországon is megkezdődött a felkészülés ennek a technológiának a kivezetésére – írja a Kontroll.
Ez utóbbi nem jelenti azt, hogy a Gondosórák egyik napról a másikra használhatatlanná válnak. Magyarországon jelenleg nincs kihirdetett pontos dátuma a teljes 2G-lekapcsolásnak, az NMHH szakmai tájékoztatása szerint erre leghamarabb az évtized végén kerülhet sor. A probléma azonban egy több mint egymillió példányban kiosztott készülékből álló rendszer esetében már évekkel korábban tervezést igényelhet. Ha ugyanis az eszközök valóban kizárólag 2G-kommunikációra képesek, a hálózat végleges megszűnése előtt az aktív készülékeket korszerűbbre kell cserélni vagy műszakilag át kell alakítani.
A történetben ezért most két ügy fut egymással párhuzamosan. Az egyik arról szól, hogyan használták fel az elmúlt években a közpénzt, milyen szerződéseket kötöttek, és megvalósult-e bűncselekmény. A másik pedig arról, hogyan lehet úgy továbbvinni egy társadalmilag valóban fontos és sok százezer idős ember által használt szolgáltatást, hogy néhány év múlva ne egy technológiai zsákutcával kelljen szembenézni.
Súlyos gyanúk miatt tett feljelentést a minisztérium
A Tudományos és Technológiai Minisztérium augusztus 12-én jelentette be hivatalosan, hogy a Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft.-nél elvégzett jogi, pénzügyi, beszerzési és működési átvilágítás során olyan szerződéseket és gazdasági eseményeket találtak, amelyek szerintük több bűncselekmény gyanúját is felvethetik. A feljelentés költségvetési csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, a számvitel rendjének megsértése, valamint más, közpénzek felhasználásával összefüggő bűncselekmények gyanújára is kiterjed.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy ezek jelenleg gyanúk és az átvilágítás megállapításai. A büntetőjogi felelősséget nem a minisztérium, hanem a nyomozó hatóságok, az ügyészség, végső soron pedig a bíróság állapíthatja meg. Ez különösen fontos egy olyan ügyben, amelyben súlyos közpénzügyi állítások hangzanak el: a feljelentés ténye nem azonos a bűnösség bizonyításával.
A feltárt problémák miatt a tárca azonnali hatállyal felmentette a program mögött álló KSZK Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, Juhász Rolandot, és Vitkovics Pétert nevezte ki a társaság élére. Az új vezetés feladata a működés stabilizálása, az átvilágítás folytatása és a hatóságokkal való együttműködés lett.
A 4iG szerződése év végén megszűnik
A minisztériumi közlemény egyik legfontosabb konkrétuma, hogy a KSZK a Gondosóra működtetésének jelentős részét vállalkozási szerződésben a 4iG-nek és annak alvállalkozóinak szervezte ki. Ez a szerződés 2026. december 31-ével megszűnik, a minisztérium pedig azt ígéri, hogy ezt követően más alapokra helyezik a szolgáltatás működtetését.
A program eredeti keretösszege a nyilvánosságra került adatok szerint meghaladta a 110 milliárd forintot, a KSZK szerződéses adatai alapján pedig a 4iG közel nettó 65 milliárd forintos szerződést kapott a Gondosóra digitális jóléti diszpécserszolgáltatásához kapcsolódó feladatokra. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter korábban azt állította, hogy bizonyos szolgáltatási elemek piaci alapon a korábbi költségek töredékéből is biztosíthatók lehettek volna. Ezek a minisztériumi állítások és a kapcsolódó szerződések most a vizsgálatok egyik lényeges tárgyát képezik.
A kormány már a 4iG összes állami szerződését átnézi
A Gondosóra-ügy ráadásul túl is nőtt magán a programon. Magyar Péter miniszterelnök augusztus 17-én közölte, hogy a kormány elrendelte a 4iG Csoport korábbi állami szerződéseinek átfogó felülvizsgálatát. A vizsgálat a 4iG és közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló cégek állammal fennálló tulajdonosi, pénzügyi, gazdasági és más szerződéses kapcsolataira is kiterjed, és négy minisztérium vesz részt benne.
Az átvilágítás azért lehet különösen nagy volumenű, mert a 4iG az elmúlt években messze túlnőtt hagyományos informatikai szerepén. A társaság jelentős pozíciót épített ki a telekommunikációban, majd az űr- és védelmi iparban is, miközben számos stratégiai állami projektben vett részt. A kormány közlése szerint ezért nem egyetlen szerződést, hanem az állam és a vállalatcsoport teljes kapcsolatrendszerét kívánják áttekinteni.
A 4iG visszautasítja, hogy előre ítélet szülessen
A vállalat a kormányzati vizsgálat bejelentése után közölte, hogy együttműködik az átvilágításban, és minden szükséges dokumentumot rendelkezésre bocsát. A 4iG álláspontja szerint működése során a magyar és uniós jogszabályoknak megfelelően járt el, szerződéseit pedig megfelelő vállalatirányítási, jogi és pénzügyi kontrollok mellett kötötte meg.
A társaság azt hangsúlyozza, hogy szerinte az állammal folytatott együttműködés „szabályos, tisztességes és a magyar emberek számára előnyös” keretek között zajlott, és a szerződések minősítését csak a vizsgálatok lezárása után tartja indokoltnak. Vagyis a kormány és a vállalat álláspontja jelenleg több ponton élesen eltér, a végleges következtetéseket pedig az átvilágítások és az esetleges hatósági eljárások eredménye alapján lehet levonni.
A Gondosórát nem akarják megszüntetni
A botrány egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy a kormány nem magát a szolgáltatást kérdőjelezi meg. A minisztérium közleményében kifejezetten azt írta, hogy a Gondosóra-programot meg kívánják őrizni és tovább akarják fejleszteni, mert valódi társadalmi igényt szolgál ki. Az átvilágítás alatt a szolgáltatás változatlanul működik tovább, a jelenlegi felhasználóknak nincs teendőjük.
Az időseknek tehát most sem kell levenniük az órát, kikapcsolniuk vagy visszaküldeniük. Nincs bejelentett általános készülékcsere sem. A jelenlegi rendszer tovább működik, és a 2G-technológia kivezetése sem holnap következik be.
Ez azért lényeges, mert a Gondosóra a hivatalos programoldal szerint 65 év feletti, magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok számára ingyenes és havidíjmentes szolgáltatás. Az eszköz segítségével egyetlen gombnyomással kapcsolat létesíthető a 24 órában működő diszpécserszolgálattal, és nem kizárólag életveszélyes helyzetben lehet segítséget kérni.
Több mint egymillió órát már kiszállítottak
A program mérete megmutatja, miért lenne rendkívül komoly logisztikai feladat bármilyen készülékcsere. A Tudományos és Technológiai Minisztérium augusztusi hivatalos közlése szerint a program indulása óta több mint egymillió jelzőkészüléket szállítottak ki, ezek közül több mint 650 ezer volt aktív használatban. A diszpécserszolgálathoz átlagosan naponta körülbelül kétezer jelzés érkezik, és több mint 120 ezer esetben volt szükség a 112-es segélyhívó bevonására.
A számok azt is megmutatják, hogy itt nem egy kommunikációs kampányhoz kiosztott egyszerű kütyüről van szó. A rendszer mögött napi 24 órás emberi szolgáltatás működik, a készülék pedig elesésérzékelővel, GPS-helymeghatározással és kétirányú hangkapcsolattal is rendelkezik. A program hivatalos tájékoztatója szerint egy feltöltéssel átlagosan három-négy napot működik.
A nagy technológiai probléma: a jelenlegi órák 2G-sek
A Kontroll megkeresésére a 4iG megerősítette, hogy a Gondosóra-programban jelenleg alkalmazott jelzőkészülékek valóban 2G-hálózaton kommunikálnak. A vállalat szerint a 2022-es indulás idején a választás műszakilag indokolható volt, mert a 2G országos lefedettsége széles, a technológia egyszerű, alacsony energiaigényű, és a vidéki, illetve épületen belüli lefedettség bizonyos helyzetekben előnyösebb lehetett.
Egy segélyhívó készüléknél valóban nem a nagy adatátviteli sebesség a legfontosabb. Nem filmet kell streamelnie vagy nagy fájlokat továbbítania, hanem stabilan elérhetőnek kell lennie, hangkapcsolatot kell biztosítania, és a lehető legtovább kell működnie akkumulátorról. A 2G ezért világszerte hosszú időn keresztül kifejezetten elterjedt volt riasztókban, pénztárgépekben, mérőórákban és más úgynevezett M2M-eszközökben is. Az NMHH 2024-es adatai szerint Magyarországon mintegy 2,4 millió aktív M2M SIM működött, miközben számos ilyen berendezés továbbra is régebbi mobiltechnológiára támaszkodott.
A 2G végét viszont már évekkel ezelőtt előre lehetett látni
A másik oldal érve az, hogy a 2G hosszú távú kivezetésének iránya már a Gondosóra-program 2022-es indulásakor is ismert volt. Ez valóban nem új fejlemény. Az NMHH már évekkel ezelőtt foglalkozott a következő technológiaváltással, 2025 szeptemberében pedig külön szakmai konferenciát rendezett arról, hogyan kell Magyarországnak felkészülnie a 2G megszüntetésére.
Fontos ugyanakkor a pontosítás: nincs jelenleg olyan hivatalos döntés, amely szerint például 2028. január 1-jén vagy 2030. január 1-jén Magyarország teljes 2G-szolgáltatása megszűnik. Az NMHH úgy fogalmazott, hogy a hazai lekapcsolásra leghamarabb az évtized végén kerülhet sor, míg Európa legtöbb szolgáltatója 2028–2030 körüli időszakkal számol.
Vagyis a „néhány éven belül minden Gondosóra használhatatlanná válik” kijelentés túl erős lenne. Sokkal pontosabb azt mondani, hogy a jelenlegi 2G-s Gondosórák technológiai cseréjét már most el kell kezdeni megtervezni, mert a 2G-élettartam véges, és ekkora eszközállományt nem lehet néhány hét alatt lecserélni.
A Telekom már le is építi saját 2G rádióhálózatát – de ez még nem a 2G szolgáltatás végét jelenti
A folyamat Magyarországon már ténylegesen elindult. A Magyar Telekom és a Yettel megállapodása alapján 2026. január 20-tól a Telekom fokozatosan a Yettel országos rádiós hálózatára tereli át ügyfelei 2G hang- és adatforgalmát, az átállást április 1-jéig tervezték befejezni.
Ez azonban egy fontos technikai különbség: a Telekom saját 2G rádióhálózatának kiváltása nem azonos a 2G-szolgáltatás magyarországi megszüntetésével. A Telekom ügyfelei továbbra is használhatják a 2G-t, csak a háttérben már a Yettel rádiós infrastruktúrája szolgálja ki őket. A megoldás éppen azt mutatja, hogy az iparág átmeneti konstrukciókkal próbálja racionalizálni a régi technológia fenntartását, miközben egyre több frekvenciát és kapacitást ad át a 4G-nek és 5G-nek.
Az NMHH szerint a 2G kivezetése sokkal nehezebb lesz, mint a 3G-é
Magyarországon a 3G megszüntetését viszonylag gyorsan és nagyobb zavar nélkül sikerült végrehajtani. A 2G azonban jóval bonyolultabb eset. Az NMHH szerint azért, mert amikor a 3G leállt, a régebbi készülékek egy részének hangforgalma még vissza tudott esni 2G-re. A 2G megszűnése után viszont már nem marad ilyen régi „védőháló”.
A hatóság 2025-ben még mintegy 1,3 millió olyan lakossági mobiltelefonról beszélt, amely nem kompatibilis megfelelően a 4G-s szolgáltatással. Ehhez jönnek az ipari és intézményi M2M-eszközök: riasztók, pénztárgépek, banki rendszerek, mérőórák, flottakövetők és segélyhívók. Mindezeket az átállás előtt cserélni vagy modernizálni kell.
A Gondosóra tehát nem egyedülálló ebből a szempontból, de mérete és az érintettek életkora miatt különösen érzékeny rendszer. Egy pénztárgép vagy ipari modem cseréje is jelentős feladat, de itt több százezer idős embernek kell új eszközt küldeni, azt aktiválni, hozzákapcsolni a felhasználói adatokhoz, megmutatni a használatát, és biztosítani, hogy az átállás alatt egyetlen pillanatra se szakadjon meg a vészjelző szolgáltatás.
Egy magyar cég szerint már 2022-ben is lehetett volna 4G-s eszközt választani
A Kontroll a MOHAnet Mobilsystems Zrt. alapító-tulajdonosát, Havasi Zoltánt is megkérdezte a kérdésről. Havasi szerint a Gondosóra beszerzésének idején a használt kínai készüléktípusnak már létezett 4G-s változata is, ezért szakmai szempontból már akkor számolni lehetett volna egy hosszabb életciklusú technológiával.
A MOHAnet története valóban régebbre nyúlik vissza a Gondosóra-programnál. A cég saját tájékoztatása szerint 2006-ban alapították, 2007-ben már MedCare néven GSM-alapú segélyhívót forgalmazott, majd éveken keresztül fejlesztett távfelügyeleti eszközöket és szoftvereket. Ugyanakkor fontos pontosítás, hogy a MOHAnet korai készülékei maguk is 2G-alapúak voltak, az első 4G-alapú távfelügyeleti eszközét saját történeti összefoglalója szerint 2022-ben vezette be. Vagyis maga a jelzőrendszeres idősgondozási technológia közel húszéves Magyarországon, nem a 4G-s változat.
A modern rendszer jóval több lehet egy piros segélygombnál
A technológia fejlődése közben jelentősen kibővítette az ilyen rendszerek lehetőségeit. Havasi Zoltán szerint a korszerű távfelügyeleti platformok már nemcsak egyetlen SOS-jelzést továbbíthatnak, hanem különböző egészségügyi vagy környezeti érzékelők adatait is integrálhatják. Példaként pulzust, testhőmérsékletet, vércukormérőből érkező adatokat vagy akár szén-monoxid-érzékelő riasztását említette.
Itt fontos, hogy ezek technológiai lehetőségek és a MOHAnet szakmai javaslatai, nem a jelenlegi Gondosóra hivatalosan meglévő funkciói. A mostani Gondosóra fő feladata továbbra is a segítségkérés, az elesésérzékelés, a helymeghatározás és a diszpécserrel, illetve szükség esetén a 112-vel történő kommunikáció.
A MOHAnet saját fejlesztési iránya például két eszközös rendszert képzel el: egy kültéren hordható mobil eszközt és egy otthon használható segélyhívót, hogy a felhasználó akkor se maradjon védelem nélkül, amikor az egyik készülék töltőn van. A vállalat szerint saját negyedik generációs személyi segélyhívó termékcsaládja 2026 negyedik negyedévében kerül piacra.
A Gondosóra egyik problémája éppen a töltés lehet
A jelenlegi készülék hivatalos tájékoztatója szerint átlagos használat mellett három-négy napig működik egy feltöltéssel, ezért két-három naponta javasolt tölteni.
Ez egy idős embernél látszólag apró, de fontos használati kérdés. Ha az eszköz a töltőn van, miközben a felhasználó például a fürdőszobában elesik, éppen abban az időszakban nincs nála az a készülék, amelynek segítséget kellene hívnia. A MOHAnet ezért olyan kétkészülékes megoldásban lát lehetőséget, ahol az egyik eszköz töltése alatt a másik továbbra is a felhasználónál marad.
Ez nem bizonyítja, hogy ez lenne az egyetlen vagy legjobb jövőbeli megoldás a Gondosórára, de jól mutatja, hogy az újratervezésnél nemcsak a 2G helyett kell egy 4G- vagy 5G-képes modemet betenni, hanem az egész használati modellt újra lehet gondolni.
A jelenlegi készülék javíthatóságát is kritizálta a szakértő
Havasi Zoltán a Kontrollnak azt állította, hogy a jelenlegi Gondosóra készülékháza olyan módon van kialakítva, hogy az akkumulátor és bizonyos belső alkatrészek nem cserélhetők egyszerű javítással, ezért meghibásodás esetén a teljes készülék cseréjére lehet szükség. Ezt a készülék konstrukciójáról szóló állítást a 4iG vagy a program hivatalos műszaki dokumentációja a nyilvánosan elérhető forrásokban nem erősítette meg, ezért ezt a MOHAnet vezetőjének szakmai állításaként érdemes kezelni.
Ha azonban a készülékek valóban nem alakíthatók át 4G-re és nem lehet bennük kommunikációs modult cserélni, akkor a 2G kivezetésekor nem szoftverfrissítésre, hanem fizikai eszközcserére lesz szükség. Több százezer aktív készüléknél ez önmagában is többéves program lehet.
Mennyi idő lenne lecserélni egymillió Gondosórát?
Havasi egy egyszerű példával érzékeltette a probléma nagyságát. Ha havonta körülbelül 25 ezer készüléket sikerülne lecserélni, akkor az egymilliós állomány migrációja több mint három évig tartana, a teljes logisztikai folyamatot – kapcsolatfelvételt, regisztrációt, postázást és aktiválást – figyelembe véve szerinte nagyjából négyéves projektről lehet szó.
Persze nem biztos, hogy valóban minden valaha kiszállított készüléket cserélni kell. A minisztérium adatai szerint több mint egymillió órát szállítottak ki, miközben 650 ezernél több van aktív használatban. Mire a 2G tényleges lekapcsolása elérkezik, a felhasználói állomány is változhat, egyes készülékeket természetes módon már korábban lecserélhetnek, az újonnan belépők pedig akár eleve új technológiát kaphatnak.
Éppen ezért a legésszerűbb út nem feltétlenül az lenne, hogy egy adott napon egyszerre visszahívják az összes Gondosórát. A technológiai átállást fokozatosan, évekkel a 2G végleges megszűnése előtt lehetne elkezdeni: az új regisztrálók már korszerű eszközt kapnának, a meghibásodott régi készülékeket pedig fokozatosan 4G-képesre cserélnék.
Nem biztos, hogy az 5G a jó megoldás
A 2G-kivezetés kapcsán könnyen adódhat a gondolat, hogy a Gondosórát egyszerűen 5G-sre kell cserélni. Egy ilyen eszköz számára azonban nem feltétlenül az 5G jelenti a legésszerűbb technológiát.
A segélyhívó nagyon kis mennyiségű adatot továbbít, viszont fontos számára az országos lefedettség, a kedvező energiafogyasztás, a hanghívás és a hosszú akkumulátor-üzemidő. Emiatt sok ipari IoT- és M2M-rendszer számára 4G-alapú technológiák – például LTE-M vagy más, alacsony fogyasztású LTE-megoldások – logikusabbak lehetnek. A konkrét következő generációs Gondosóra technológiájáról azonban még nem jelentett be döntést a kormány.
A valódi kérdés tehát nem az, hogy „2G vagy 5G”, hanem az, hogyan lehet egy olyan új eszközt kiválasztani, amely tíz év múlva is működőképes, megfelelő lefedettséget ad, egyszerű az időseknek, javítható, biztonságos és nem terheli indokolatlanul a költségvetést.
A Gondosóra alapötlete ettől még működik
Az ügy egyik legfontosabb tanulsága, hogy a program társadalmi hasznossága és a működtetés körül felmerült pénzügyi, szerződéses problémák két külön kérdést jelentenek. A minisztérium maga is ezt hangsúlyozza.
A Gondosóra jelenleg több százezer ember mindennapi biztonságának része. Naponta körülbelül kétezer jelzés érkezik a diszpécserszolgálathoz, több mint 120 ezer esetben már a 112 segítségére is szükség volt. Ezek a számok azt mutatják, hogy a szolgáltatásnak valós felhasználói funkciója van, és nem lenne ésszerű egyszerűen megszüntetni az átvilágítás miatt.
A cél ezért a kormány közlése alapján a program megtartása, olcsóbb és átláthatóbb működtetése, valamint technológiai továbbfejlesztése. A 4iG jelenlegi üzemeltetési szerződése december 31-én lejár, így 2027 eleje ebből a szempontból természetes választóvonal lehet.
2027-től teljesen új működési modell jöhet
A jelenlegi konstrukció megszűnése lehetőséget teremt arra, hogy a kormány ne csak szolgáltatót váltson, hanem újratervezze a Gondosóra teljes technikai és szervezeti hátterét. Ez jelentheti a diszpécserszolgálat újraszervezését, más beszállítói struktúrát, átláthatóbb beszerzéseket, új készülékeket és akár a helyi szociális ellátórendszer szorosabb bevonását is.
Havasi Zoltán egyik javaslata éppen az, hogy ne minden jelzés fusson ugyanazon az útvonalon. Sok eset nem igényel mentőt vagy 112-es intézkedést: előfordulhat, hogy egy hozzátartozó, helyi gondozó vagy más szociális szolgáltatás gyorsabban és olcsóbban meg tudja oldani a problémát. A jelenlegi Gondosóra is bevonhat kontaktszemélyt, így az új rendszer kialakításánál inkább annak lehet kérdése, mennyire mélyen integrálják a helyi idősgondozási hálózatot.
A következő hónapokban három döntést lesz érdemes figyelni
Az első az, mit állapítanak meg a Gondosóra és a 4iG szerződéseit vizsgáló átvilágítások. A kormány azt ígéri, hogy az eredményeket nyilvánosságra hozza, és ahol szabálytalanság vagy bűncselekmény gyanúja merül fel, ott további hatósági lépések következnek. A 4iG közben azt állítja, hogy szabályosan járt el, és együttműködik a vizsgálatokkal.
A második a 2027-től érvényes üzemeltetési modell. Mivel a jelenlegi 4iG-szerződés december 31-én véget ér, legkésőbb év végéig tisztázni kell, ki és milyen szerződéses rendszerben működteti tovább a diszpécserszolgálatot és az informatikai infrastruktúrát.
A harmadik pedig a készülékek jövője. Az NMHH szerint a 2G kivezetésére fel kell készülni, még ha a magyarországi teljes lekapcsolás pontos dátuma ma nem is ismert. Egy ekkora, idős emberek biztonságát szolgáló rendszer esetében azonban a technológiai váltást nem lehet az utolsó évre hagyni.
Most még senkinek nem kell lecserélnie a Gondosóráját
Ezt különösen fontos hangsúlyozni a mostani hírek után. 2026 augusztusában nincs olyan hivatalos rendelkezés, amely szerint a jelenlegi Gondosórákat vissza kellene küldeni vagy le kellene cserélni. A 2G-hálózat működik, a program működik, és a minisztérium kifejezetten azt közölte, hogy az átvilágítás ideje alatt a felhasználóknak nincs teendőjük.
A „minden Gondosóra mehet a kukába” típusú megfogalmazás ezért jelenleg túlzó. Hosszabb távon valóban szükség lehet készülékcserére, amennyiben a jelenlegi eszközök kizárólag 2G-képesek és nem korszerűsíthetők, de a teljes 2G-lekapcsolás nem most történik, és pontos magyar dátum sincs.
A probléma ettől még valós. Sőt, éppen azért fontos most beszélni róla, mert a jó technológiai átállást nem akkor kezdik el, amikor már másnap megszűnik a hálózat.
Egy jó program most komoly újratervezés előtt áll
A Gondosóra-ügy ezért jóval összetettebb annál, mint hogy túlárazott volt-e egy készülék vagy melyik cég nyert egy állami szerződésen. Az elmúlt években több mint egymillió készülékből álló országos infrastruktúra épült ki, amely mögött diszpécserszolgálat, telekommunikációs hálózat, informatikai háttér és több százezer idős ember mindennapi biztonsága áll.
Most egyszerre kell tisztázni a múltat és megtervezni a jövőt. A büntetőjogi kérdéseket a hatóságoknak kell rendezniük, a kormánynak pedig azt kell eldöntenie, milyen szerződéses és technológiai rendszer működjön 2027-től. A 2G kivezetése közben egy olyan határidőt is jelent, amely ugyan még nincs pontos dátumhoz kötve, de évről évre közelebb kerül.
Ha az átállást időben elkezdik, az újonnan regisztráló idősek már korszerűbb készüléket kaphatnak, a régi eszközök pedig fokozatosan kivezethetők. Így elkerülhető lenne, hogy egyszerre több százezer ember óráját kelljen sürgősen lecserélni.
A Gondosóra következő néhány éve tehát már nem egyszerűen arról szól, folytatódik-e a program. A kormány szerint folytatódik. A sokkal fontosabb kérdés az, milyen áron, milyen technológiával, milyen átláthatósággal – és úgy építik-e újjá, hogy a következő hálózatváltásnál ne ismét ugyanazokkal a problémákkal kelljen szembenézni.
