Jelentős változások előkészítése kezdődhetett meg a magyar közoktatásban. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban július 27-én a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete képviselőivel egyeztettek az érettségi követelményeinek átalakításáról, a magyar tantárgy és a történelemoktatás megújításáról, valamint a tantervi szabályozás átfogó újragondolásáról.
A találkozó jelentősége messze túlmutat két tantárgy tananyagának módosításán. A szakmai szervezetek szerint ugyanis a közoktatás problémái egymással összefüggnek: az érettségi követelményeket nem lehet tartósan megújítani anélkül, hogy közben ne vizsgálnák felül az iskolaszerkezetet, a tanárképzést, a szakképzés helyzetét, a szövegértés fejlesztését, a sajátos nevelési igényű tanulók támogatását és az állampolgári nevelés szerepét.
A megbeszélés egyelőre nem jelent azonnali érettségi változást. Nem jelentették be, hogy már a következő vizsgaidőszakban új feladatsorokat, új pontozást vagy más kötelező tételeket vezetnének be. Az egyeztetés azonban azt mutatja, hogy a minisztérium és a szakmai szervezetek napirendre vették a jelenlegi rendszer legsürgetőbb problémáit.
Az érettségi követelményeihez is hozzányúlhatnak
A középiskolai oktatást jelentős részben meghatározza az érettségi vizsga rendszere. Amit a vizsgán számon kérnek, az előbb-utóbb visszahat az órák tartalmára, a tankönyvekre és a pedagógusok módszereire is. Ha az érettségi elsősorban nagy mennyiségű tárgyi tudás felidézését várja el, az iskolákban is könnyen a bemagolható adatok kerülnek előtérbe. Ha viszont a vizsga forráselemzést, érvelést, szövegértést és önálló gondolkodást mér, akkor a tanítás módszere is fokozatosan ebbe az irányba mozdulhat.
A szakmai egyeztetés egyik központi témája ezért az volt, hogyan lehetne úgy módosítani a magyar- és történelemérettségi követelményeit, hogy azok jobban mérjék a valódi tudást és a használható kompetenciákat. Ez nem feltétlenül jelenti a tárgyi ismeretek háttérbe szorítását. A kérdés inkább az, hogy a diák képes-e a megtanult információkat értelmezni, összekapcsolni és egy új helyzetben alkalmazni.
A részletes javaslatokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra, ezért még nem lehet tudni, változna-e a kötelező olvasmányok köre, a történelemérettségi esszéfeladata, a szóbeli tételek rendszere vagy a közép- és emelt szint aránya.
A magyar tantárgy sürgető megújításáról tárgyaltak
A Magyartanárok Egyesülete hosszú ideje hangsúlyozza, hogy a magyar nyelv és irodalom oktatásának nem pusztán szerzők, művek, évszámok és irodalomtörténeti korszakok megtanítására kell épülnie. Egy korszerű magyaróra egyik legfontosabb feladata a szövegértés, a szóbeli és írásbeli kommunikáció, valamint az önálló véleményalkotás fejlesztése.
A mai diákok nemcsak könyvekkel és hagyományos újságcikkekkel találkoznak. Naponta olvasnak rövid közösségi médiás bejegyzéseket, reklámokat, videókhoz kapcsolódó feliratokat, véleménycikkeket, mesterséges intelligenciával előállított szövegeket és gyakran nehezen ellenőrizhető internetes állításokat. Emiatt egyre fontosabbá válik, hogy felismerjék a szöveg szándékát, elkülönítsék a tényt a véleménytől, észrevegyék a manipulációt, és több forrás alapján legyenek képesek következtetést levonni.
A magyar tantárgy megújítása így nem egyszerűen azt jelentheti, hogy néhány szerző vagy mű kikerül a tananyagból, mások pedig bekerülnek. A valódi változás a tantárgy céljának, felépítésének és számonkérési módjának újragondolását jelentheti.
Kevesebb bemagolás, több valódi szövegértés jöhet
A szövegértési képesség nem kizárólag a magyarórán fontos. Aki nehezen értelmez egy összetett szöveget, annak a történelem, a biológia, a matematika és a fizika tanulása is nehezebb lehet. A szöveges feladatok, tankönyvi magyarázatok és vizsgakérdések megértése minden tantárgyban alapvető követelmény.
A közoktatás reformjáról szóló egyeztetésen ezért a szövegértési kompetenciák fejlesztése általános oktatáspolitikai kérdésként is megjelent. Ez arra utal, hogy a jövőben nemcsak a magyar szakos pedagógusoktól várnák el ennek fejlesztését. Az olvasott információ értelmezése, a lényegkiemelés és az érvelés valamennyi tantárgyban hangsúlyosabbá válhat.
Ehhez azonban nem elegendő új követelményeket írni az érettségi szabályzatába. Megfelelő tankönyvekre, pedagógusképzésre, kisebb tananyagterhelésre és több gyakorlási időre is szükség lehet.
A történelemóra feladata sem csak az évszámok megtanítása
A Történelemtanárok Egylete különösen fontosnak tartja a történelemtanítás szemléletének megújítását. A szervezet álláspontja szerint a tantárgynak az ismeretátadás mellett a forráskritika, a tudományos gondolkodás és a tudatos állampolgári részvétel fejlesztésében is fontos szerepet kell kapnia.
A mai információs környezetben a diákok folyamatosan találkozhatnak történelmi tévhitekkel, politikai manipulációval, áltudományos magyarázatokkal és kiragadott idézetekkel. Egy fénykép, videó vagy állítólagos történelmi dokumentum könnyen terjedhet úgy, hogy annak eredetét senki nem ellenőrizte.
A történelemóra ezért egyre kevésbé korlátozódhat arra, hogy a tanulók megtanulják a fontos események időpontját és szereplőit. A diákoknak azt is gyakorolniuk kell, hogyan vizsgáljanak meg egy forrást, milyen kérdéseket tegyenek fel a szerzőről, a keletkezés idejéről és a közlés céljáról, valamint hogyan hasonlítsanak össze egymással ellentétes állításokat.
Kiemelt cél lehet az álhírek felismerése
A szakmai szervezet szerint a történelemtanításban hangsúlyosabban kellene foglalkozni az álhírek és az áltudományos tartalmak veszélyeivel. Ez nem azt jelenti, hogy a történelemóra hírelemző foglalkozássá válna. A történelmi források feldolgozása azonban kiváló lehetőséget ad arra, hogy a tanulók megtanulják ellenőrizni az állításokat.
A diákok például összevethetnek korabeli újságcikkeket, propagandaplakátokat, leveleket, statisztikákat és visszaemlékezéseket. Megvizsgálhatják, hogy ugyanazt az eseményt miként mutatták be eltérő politikai vagy társadalmi helyzetű szereplők.
Ez a képesség később a közösségi médiában is használható. Aki megtanulja, hogy egy történelmi forrás sem feltétlenül semleges, nagyobb eséllyel lesz óvatos egy névtelenül közzétett politikai állítással vagy manipulált internetes tartalommal szemben.
Tudatos állampolgárokat nevelnének
A megbeszélés egyik fontos témája a tudatos állampolgári nevelés volt. A szakmai szervezetek szerint az iskolának abban is szerepet kell vállalnia, hogy a fiatalok megértsék a demokratikus intézmények, a média és a politikai rendszer működését.
Ez nem pártpolitikai nevelést jelent. Egy korszerű állampolgári oktatásnak éppen azt kellene biztosítania, hogy a diákok önálló véleményt alakíthassanak ki, felismerjék saját jogaikat és kötelezettségeiket, valamint megértsék, miként vehetnek részt a közösségi döntésekben.
Ide tartozhat az Országgyűlés, a kormány, az önkormányzatok, a bíróságok, az Európai Unió és a sajtó szerepének megismerése. Ugyanilyen fontos lehet a választások működése, a petíció, a közérdekű adatigénylés, a békés véleménynyilvánítás és az érdekképviselet lehetőségeinek bemutatása.
A történelemtanárok álláspontja szerint az állampolgári ismereteket nemcsak tankönyvből kellene megtanulni. A diákoknak valódi tapasztalatot is kell szerezniük arról, milyen egy közösségi döntésben részt venni.
Nagyobb szerepet kaphatnak a diákönkormányzatok
A demokratikus működés alapelveit a szakmai szervezet szerint a diákönkormányzatok tényleges részvételén keresztül lehetne a leghatékonyabban megtanítani.
Sok iskolában működik diákönkormányzat, de annak valódi lehetőségei intézményenként jelentősen eltérnek. Van, ahol a diákok érdemben részt vesznek a programok, házirendi kérdések vagy közösségi ügyek megvitatásában, máshol a szervezet inkább formálisan létezik.
A reform egyik lehetséges iránya az lehet, hogy a tanulói képviselet valódi döntési és véleményezési lehetőséget kapjon bizonyos, őket közvetlenül érintő kérdésekben. Egy ilyen rendszerben a diákok megtapasztalhatnák, hogyan kell javaslatot készíteni, érvelni, kompromisszumot keresni, szavazni és vállalni a közösen meghozott döntések következményeit.
Ez a gyakorlat sokkal kézzelfoghatóbb állampolgári tapasztalatot adhat, mint a demokratikus fogalmak puszta bemagolása.
A kötelező erkölcstan eltörlését is javasolták
A Történelemtanárok Egylete korábban azt javasolta az oktatási tárcának, hogy szüntessék meg a kötelező erkölcstan jelenlegi rendszerét, a hittan pedig fakultatív, valóban szabadon választható tantárgyként működjön.
A javaslat nem jelenti automatikusan azt, hogy a kormány már döntött a változtatásról. A július 27-i egyeztetésről szóló beszámoló alapján ez továbbra is szakmai felvetés, amelyről további tárgyalásokra lehet szükség.
A kérdés várhatóan komoly társadalmi és politikai vitát válthat ki. Támogatói szerint az erkölcsi, társadalmi és állampolgári kérdéseket korszerűbb, közös tananyagban kellene feldolgozni. Mások szerint a jelenlegi hit- és erkölcstanrendszer fontos lehetőséget biztosít a családok világnézeti választására.
A részletes döntéshez rendezni kellene azt is, mi kerülne a jelenlegi erkölcstan helyére, ki tanítaná az új tárgyat, és milyen életkorban milyen témákkal foglalkoznának.
Az egész tantervi szabályozást újragondolhatják
Az egyeztetés nemcsak az érettségiről, hanem a tantervi szabályozás megújításáról is szólt. Ez érintheti a Nemzeti alaptantervet, a kerettanterveket, a tantárgyi óraszámokat és a kötelező tananyagmennyiséget.
A magyar közoktatás egyik visszatérő problémája, hogy sok tantárgyban rendkívül nagy ismeretanyagot kell feldolgozni. A pedagógusoknak gyakran kevés idejük marad az elmélyítésre, vitára, gyakorlásra vagy projektmunkára, mert a következő témakörrel is haladniuk kell.
A tananyagcsökkentés önmagában azonban nem feltétlenül jelent könnyebb vagy alacsonyabb színvonalú oktatást. Kevesebb, de mélyebben feldolgozott témával a diákok tartósabb és jobban alkalmazható tudást szerezhetnek.
A tantervi reform egyik fő kérdése ezért az lehet, hogy mely ismeretek tekinthetők valóban nélkülözhetetlennek, és mely részleteket lehetne az érdeklődéshez, az iskola helyi programjához vagy az emelt szintű képzéshez igazítani.
Nem csak a magyar és a történelem változhat
Bár a mostani megbeszélésen két szakmai szervezet vett részt, a felvetett problémák az egész közoktatási rendszert érintik. A közös közlemény szerint az iskolaszerkezet, a szakképzés, az SNI-s tanulók támogatása, a tanárképzés és az állampolgári nevelés kérdésében is folyamatos szakmai egyeztetésre van szükség.
Ez azt jelzi, hogy a magyar- és történelemoktatás átalakítása csak egy nagyobb reform első része lehet. A változtatások később érinthetik a természettudományos tantárgyakat, az idegen nyelveket, a digitális oktatást és a készségtárgyakat is.
A kormány 2026 júniusában már társadalmi egyeztetésre bocsátotta a tankerületi iskolák autonómiájának növeléséről szóló jogszabálytervezeteket. Ez a folyamat az intézmények döntési lehetőségeinek bővítését célozza, és összefügghet a szakmai szabadság, illetve a helyi tantervi mozgástér növelésével.
Az iskolaszerkezetet is felülvizsgálhatják
Az egyeztetés résztvevői szerint az oktatás általános problémái között az iskolaszerkezet kérdésével is foglalkozni kell. Magyarországon egymás mellett működnek nyolc-, hat- és négyosztályos gimnáziumok, technikumok, szakképző iskolák, valamint különböző fenntartású intézmények.
A tanulók egy része már tíz- vagy tizenkét éves korban szelektív felvételi rendszerbe kerül. Ez a folyamat jelentős különbségeket alakíthat ki az iskolák tanulói összetétele, eredményessége és továbbtanulási lehetőségei között.
Az iskolaszerkezet átalakítása ugyanakkor rendkívül érzékeny kérdés. Egyetlen gyors döntéssel nem lehet úgy módosítani a rendszert, hogy közben ne érintenék családok, pedagógusok és intézmények tízezreit. Ezért ezen a területen különösen fontos lehet a hosszabb előkészítés és a széles körű szakmai vita.
A szakképzés helyzete is napirendre került
A közoktatás és a szakképzés nem kezelhető teljesen külön rendszerként. A diákok általános iskolai tudása, szövegértése és pályaorientációja közvetlenül befolyásolja, hogy később miként boldogulnak a technikumban vagy a szakképző iskolában.
A kormány júliusban külön jogszabálytervezetet is közzétett a szakképző intézetek vezetési rendszerének átalakításáról. A tervek szerint 2027-től összevonnák a kancellári és főigazgatói feladatköröket, az új vezetői tisztségekre pedig pályázatokat írnának ki.
Ez a változás elsősorban az intézmények irányítását érinti, de jól mutatja, hogy az oktatási rendszer több területén egyszerre indult el az átalakítás előkészítése.
A szakmai szervezetek szerint a szakképzésben is szükség van erős általános műveltségre, megfelelő szövegértésre és állampolgári ismeretekre. Egy szakmát tanuló fiatalnak ugyanúgy képesnek kell lennie munkaszerződést értelmezni, hivatalos ügyet intézni, hiteles információt keresni és tudatos döntést hozni.
Az SNI-s tanulók támogatása nélkül nincs valódi reform
A sajátos nevelési igényű tanulók támogatása ugyancsak megjelent az egyeztetésen. Ide tartozhatnak többek között az autizmusban, diszlexiában, diszgráfiában, figyelemzavarban vagy más, szakértői véleménnyel igazolt állapotban érintett gyermekek.
Az oktatás megújítása során nem elegendő az általános követelményeket átírni. Azt is biztosítani kell, hogy a különböző szükségletű tanulók megfelelő fejlesztést, segédeszközt, többletidőt és szakemberi támogatást kapjanak.
Az érettségi rendszer változtatásakor különösen körültekintően kell szabályozni a mentességeket és kedvezményeket. Az új feladatok nem hozhatják hátrányosabb helyzetbe azokat, akiknek a tudását más módszerrel lehet hitelesen felmérni.
A megfelelő támogatáshoz több gyógypedagógusra, fejlesztőpedagógusra és iskolapszichológusra is szükség lehet. Egy jogszabályi kedvezmény önmagában keveset ér, ha az iskolában nincs szakember, aki segíteni tud a gyermeknek.
A tanárképzésnek is követnie kell a változásokat
Az új érettségi, a korszerűbb tanterv és a kompetenciaalapú oktatás csak akkor működhet, ha a pedagógusokat is felkészítik rá.
A tanárképzésben ezért nagyobb hangsúlyt kaphat a forráskritika, a digitális információk értékelése, a vitakultúra fejlesztése, a differenciált oktatás és az SNI-s tanulók támogatása.
A már pályán lévő pedagógusok számára továbbképzésekre, módszertani segédanyagokra és elegendő felkészülési időre lenne szükség. Egy új vizsgarendszert nem lehet néhány hónappal a bevezetés előtt úgy átadni az iskoláknak, hogy közben a tanárok és a diákok még nem ismerik pontosan az elvárásokat.
A reform hitelességének egyik legfontosabb feltétele ezért a kiszámítható átmenet. A változásoknak felmenő rendszerben, előre ismert szabályok alapján kellene életbe lépniük.
Mikor változhat meg az érettségi?
A jelenlegi információk alapján még nincs kihirdetett bevezetési időpont. Az egyeztetés szakmai előkészítő szakasznak tekinthető, amelyet további tárgyalások, tervezetek, társadalmi egyeztetés és jogszabály-módosítás követhet.
Az érettségi követelményeinek jelentős módosítását megfelelő időben közölni kell az érintett évfolyamokkal. Nem lenne méltányos, ha egy diák több éven keresztül egy adott rendszer szerint készülne, majd közvetlenül a vizsga előtt teljesen új elvárásokkal találkozna.
Ezért egy nagyobb átalakítás várhatóan csak felmenő rendszerben valósulhatna meg. A pontos időzítés azonban kizárólag a később megjelenő hivatalos tervezetekből derülhet ki.
A 2026/2027-es tanév időbeli kereteiről a minisztérium már júniusban társadalmi egyeztetést tartott, de ez a dokumentum a tanév rendjét, nem pedig a magyar- és történelemérettségi teljes reformját szabályozta.
Mit jelenthet mindez a most érettségire készülőknek?
A jelenleg középiskolába járó tanulóknak egyelőre a hatályos követelmények alapján kell készülniük. Amíg új jogszabály vagy hivatalos vizsgakövetelmény nem jelenik meg, a mostani érettségi rendszer marad érvényben.
A szakmai egyeztetés híre tehát nem jelenti azt, hogy a diákoknak azonnal új tételeket vagy más feladattípusokat kellene tanulniuk.
Ugyanakkor érdemes figyelni a minisztérium, az Oktatási Hivatal és az érintett szakmai szervezetek közleményeit. Amennyiben konkrét tervezet készül, abból ki kell derülnie, melyik évfolyamot érinti először, milyen átmeneti szabályok lesznek, és hogyan változik a vizsga felépítése.
Nem elég átírni a vizsgafeladatokat
Az érettségi átalakítása önmagában nem oldja meg a közoktatás valamennyi problémáját. Ha a tananyag továbbra is túlzsúfolt, nincs elegendő szaktanár, nagyok az osztálylétszámok, vagy nem jut idő a gyakorlásra, akkor egy új vizsgarendszer akár további terheket is okozhat.
A reformnak ezért összehangoltan kellene érintenie a tantervet, a tankönyveket, a pedagógusképzést, a vizsgakövetelményeket és az iskolák finanszírozását.
Ugyanez igaz a kritikai gondolkodás fejlesztésére. Nem lehet elvárni a diáktól az önálló érvelést, ha az órákon nincs idő vitára, forráselemzésre és hosszabb szövegek feldolgozására.
A változások valódi eredményét nem az mutatja majd meg, hány új rendelet születik. Az lesz a döntő, hogy a tanulók jobban értik-e az olvasott szöveget, képesek-e megalapozott véleményt alkotni, és felismerik-e, amikor valaki hamis vagy manipulált információval próbálja befolyásolni őket.
Folyamatos szakmai egyeztetést ígérnek
A találkozóról szóló beszámoló egyik legfontosabb eleme, hogy a résztvevők szükségesnek tartják a szakmai szervezetekkel folytatott folyamatos egyeztetést.
Ez azért lényeges, mert az oktatási reformok gyakran akkor ütköznek a legnagyobb ellenállásba, amikor az érintett pedagógusok csak a kész döntésekkel találkoznak. Egy valódi szakmai párbeszédben a tanárok már az előkészítés során jelezhetik, mely javaslat működőképes, hol vannak gyakorlati akadályok, és milyen átmeneti időre lenne szükség.
A kormányzati egyeztetési felületeken 2026-ban több oktatási javaslatot is közzétettek véleményezésre, köztük az iskolai autonómia növeléséről és a tanév rendjéről szóló tervezeteket. Ez azt mutatja, hogy az oktatás átalakításának több eleme párhuzamosan készül.
A párbeszéd azonban csak akkor lesz hiteles, ha az észrevételek ténylegesen megjelennek a végleges szabályokban, és a minisztérium nyilvánosan is bemutatja, mely szakmai javaslatokat fogadta el.
Az oktatás egészének megújítása kerülhet napirendre
A július 27-i találkozó alapján a magyar- és történelemoktatás reformja egy jóval nagyobb átalakítás része lehet. Az érettségi követelményeinek módosítása, a kritikai gondolkodás fejlesztése és a tananyag újragondolása csak akkor hozhat tartós eredményt, ha közben az iskolák mindennapi feltételei is javulnak.
Szükség van megfelelő számú pedagógusra, gyógypedagógusra és segítő szakemberre. Időt kell biztosítani az elmélyült tanulásra, rendezni kell az SNI-s gyermekek támogatását, és olyan vizsgarendszert kell kialakítani, amely nem kizárólag a rövid távú memóriát méri.
A szakmai szervezetek által felvetett célok szerint a jövő iskolájának nemcsak adatokat kell átadnia. Arra is fel kell készítenie a fiatalokat, hogy eligazodjanak a nyilvánosságban, felismerjék a hiteles információt, megértsék a demokratikus intézményeket és felelősen vegyenek részt a közösség életében.
A nagy kérdés most az, hogy az egyeztetésből mikor születnek konkrét jogszabályok, milyen ütemezéssel vezetnék be az új követelményeket, és mennyi időt kapnak az iskolák a felkészülésre.
