Országos népszavazást kezdeményezett a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete annak érdekében, hogy december 24-e hivatalosan is munkaszüneti nappá váljon Magyarországon. Az aláírásgyűjtés július 13-án elindult, a szervezetnek pedig szeptember 11-éig kell megszereznie a szükséges támogatást. Ha összegyűlik legalább 200 ezer érvényes aláírás, kötelező lehet kiírni a népszavazást.
Jelentős változás jöhet a magyar munkarendben: december 24-e, vagyis szenteste napja a jövőben hivatalos munkaszüneti nappá válhat. A kezdeményezés mögött a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, a KASZ áll, amely elsősorban a bolti eladók, pénztárosok, raktári munkatársak és más kereskedelmi dolgozók érdekeit képviseli.
A szakszervezet célja, hogy a karácsony ne december 25-én, hanem már szenteste napján megkezdődhessen a munkavállalók többsége számára. Ehhez azonban először legalább 200 ezer érvényes választópolgári aláírást kell összegyűjteniük.
A Nemzeti Választási Bizottság korábban hitelesítette a népszavazásra javasolt kérdést, így a jogorvoslati időszak lezárását követően megkezdődhetett a hivatalos aláírásgyűjtés. A KASZ közlése szerint erre 2026. szeptember 11-éig van lehetőség.
Erről a kérdésről dönthetnének a magyarok
A népszavazási kezdeményezés kérdése rövid és egyértelmű:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?”
A Nemzeti Választási Bizottság azért hitelesítette a kérdést, mert álláspontja szerint az megfelelt az Alaptörvényben és a népszavazási eljárásról szóló jogszabályokban meghatározott követelményeknek.
A hitelesítés ugyanakkor még nem jelent automatikusan népszavazást, és december 24-e sem válik ettől azonnal munkaszüneti nappá. Ehhez előbb össze kell gyűjteni a szükséges számú érvényes aláírást, majd a Nemzeti Választási Irodának ellenőriznie kell azokat.
Amennyiben legalább 200 ezer érvényes támogatás gyűlik össze, az országos népszavazás elrendelése kötelezővé válhat. A referendum csak akkor lenne érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazna, és akkor lenne eredményes, ha az érvényes szavazatok több mint fele azonos választ tartalmazna.
Szeptember 11-éig kell összegyűjteni 200 ezer aláírást
A KASZ előtt komoly feladat áll. A szakszervezetnek szeptember 11-éig legalább 200 ezer érvényes aláírást kell eljuttatnia a Nemzeti Választási Irodához.
A gyakorlatban ennél jóval több aláírás összegyűjtésére lehet szükség, mivel az ellenőrzés során egyes támogatások érvénytelennek bizonyulhatnak. Ilyen lehet például, ha valaki hibásan vagy hiányosan adta meg az adatait, nem jogosult a kezdeményezés támogatására, vagy ugyanazt a kérdést többször írta alá.
A népszavazási törvény szerint a választópolgárnak az aláírás mellett olvashatóan fel kell tüntetnie a nevét, személyi azonosítóját és lakcímét. Egy választópolgár csak egyetlen érvényes aláírással támogathatja a kezdeményezést, a további aláírásai érvénytelenek.
Már elindultak az első kitelepülések
A KASZ július 13-án és 14-én több budapesti helyszínen is gyűjti az aláírásokat. A meghirdetett pontok között szerepel a Flórián tér, Újpest-központ, a Corvin-negyed, az Örs vezér tere és a KÖKI Terminál környéke.
Aláírni a KASZ budapesti központjában, a Városligeti fasorban található MASZSZ-székház földszintjén is lehet. A szakszervezet közölte, hogy a helyszínek és időpontok listáját folyamatosan frissíti, vagyis a következő hetekben újabb településeken és aláírásgyűjtő pontokon is megjelenhetnek.
A szervezet önkéntesek jelentkezését is várja. Nemcsak utcai kitelepülések szervezéséhez kérnek segítséget, hanem ahhoz is, hogy a támogatók saját családi, baráti vagy munkahelyi környezetükben gyűjtsenek aláírásokat a hivatalos íveken.
A KASZ szerint december 24-e nem átlagos munkanap
A szakszervezet azzal indokolja a kezdeményezést, hogy december 24-e a legtöbb család számára már a karácsonyi ünnep része. Sokan ezen a napon készítik el az ünnepi vacsorát, díszítik fel a karácsonyfát, utaznak el rokonaikhoz, illetve az esti órákban tartják meg a családi ajándékozást.
Ennek ellenére jelenleg több százezer ember dolgozhat szenteste napján. Különösen érintettek lehetnek a kereskedelemben, vendéglátásban, közlekedésben, egészségügyben, szociális ellátásban, rendvédelemben és más folyamatos szolgáltatásokban foglalkoztatottak.
A KASZ szerint december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával a dolgozók többségének nem kellene munkába mennie, így több család kezdhetné meg együtt a karácsonyt. A szervezet kampányának egyik központi üzenete: „200 000 aláírás. Közös cél. Szabad december 24.”
Háromnapos lehetne a karácsony
Magyarországon jelenleg december 25-e és 26-a hivatalos munkaszüneti nap. December 24-e ezzel szemben nem szerepel a törvényben meghatározott munkaszüneti napok között.
Ha a kezdeményezés sikerrel járna, december 24-e is bekerülne a piros betűs ünnepnapok közé. Így a karácsony minden évben három hivatalos ünnepnapból állna: december 24-éből, 25-éből és 26-ából.
Ez nemcsak a kereskedelmi dolgozókat érintené. A változás az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók jelentős részére, a hivatalokra, egyes szolgáltatókra és vállalkozásokra is hatással lenne.
Bizonyos munkahelyeken ugyanakkor munkaszüneti napon sem állhat le a munka. A kórházakban, a mentőszolgálatnál, a rendőrségnél, a közösségi közlekedésben, a szálláshelyeken és más folyamatosan működő szolgáltatásoknál december 24-én is szükség lehet dolgozókra.
Dupla bér járhatna azoknak, akiknek mégis dolgozniuk kell
A KASZ egyik legfontosabb érve, hogy amennyiben december 24-e munkaszüneti nappá válna, a szenteste napján munkát végzők magasabb díjazásban részesülnének.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkaszüneti napon dolgozó munkavállalót százszázalékos bérpótlék illeti meg a rendes munkaidőre járó munkabérén felül. Ezt a köznyelvben gyakran dupla bérként emlegetik, bár a pontos elszámolás függhet a munkaszerződéstől, a munkaidő-beosztástól és attól is, hogy a pótlékot beépítették-e az alapbérbe vagy pótlékátalányba.
A munkaszüneti nappá nyilvánítás ezért kétféle előnyt jelentene. A dolgozók többsége otthon maradhatna, azok pedig, akiknek a munkája miatt mégis be kell menniük, százszázalékos munkaszüneti napi pótlékra lehetnének jogosultak.
Fontos különbség van a pihenőnap és a munkaszüneti nap között
A kezdeményezés kapcsán sokan joggal kérdezhetik: miért van szükség népszavazásra, ha 2026. december 24-e egyébként is szabadnap lesz?
A válasz az, hogy 2026-ban december 24-e valóban pihenőnap, de nem hivatalos munkaszüneti nap. A jelenlegi munkarend szerint ezt a napot előre le kell dolgozni: 2026. december 12-e, szombat munkanap lesz, cserébe december 24-e, csütörtök pihenőnap.
Ez tehát egyszeri munkanap-áthelyezés. Nem jár automatikusan minden évben, és a december 24-i pihenőt egy másik napon végzett munkával kell kompenzálni.
Ha december 24-e hivatalos munkaszüneti nappá válna, nem kellene helyette egy decemberi szombaton dolgozni. A nap ugyanúgy törvényben rögzített ünnep lenne, mint december 25-e vagy 26-a.
Idén tehát már biztosan négynapos lesz a karácsonyi hétvége
A 2026-os munkarend alapján december 24-e csütörtökre, december 25-e péntekre esik. Ezt követi december 26-a, szombat, valamint december 27-e, vasárnap.
Az általános munkarendben dolgozók számára így 2026-ban négynapos egybefüggő karácsonyi pihenő alakul ki december 24. és 27. között. Ennek ára azonban a december 12-i szombati munkanap.
A népszavazási kezdeményezés ennél jóval hosszabb távú változást céloz. A KASZ azt szeretné, hogy december 24-e ne évente változó munkanap-áthelyezéstől vagy munkáltatói döntéstől függjön, hanem minden évben hivatalos munkaszüneti nap legyen.
Nem biztos, hogy a változás már 2026-ban életbe léphet
Még sikeres aláírásgyűjtés esetén sem biztos, hogy december 24-e már 2026-ban hivatalos munkaszüneti nappá válhat.
Az aláírásokat először ellenőriznie kell a Nemzeti Választási Irodának. A népszavazási törvény szerint az ellenőrzésre az ívek benyújtásától számítva legfeljebb 60 nap áll rendelkezésre. Ezt követően még az Országgyűlés döntésére, a népszavazás kitűzésére, a kampányra és magára a szavazásra is időt kell biztosítani.
Ha a népszavazás érvényes és eredményes lenne, az Országgyűlésnek a választópolgárok döntésének megfelelő jogszabályt kellene megalkotnia. Emiatt a kezdeményezés tényleges hatálybalépésének időpontja egyelőre nem ismert.
Korábban is próbálkoztak már hasonló kezdeményezéssel
Nem ez az első alkalom, hogy felmerül december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása. Korábban politikai pártok és érdekképviseleti szervezetek is próbálták népszavazás vagy jogszabály-módosítás útján elérni a változást.
A korábbi kezdeményezések azonban különböző jogi, eljárási vagy aláírásgyűjtési problémák miatt nem vezettek eredményre. A mostani kérdést a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete nyújtotta be, és a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette azt.
A szervezet szerint az elmúlt években már történt előrelépés, hiszen egyre több kereskedelmi lánc dönt úgy, hogy december 24-én korábban bezár, vagy egyáltalán nem nyit ki. A KASZ azonban egységes, minden érintettre vonatkozó szabályozást szeretne.
A munkáltatóknak is alkalmazkodniuk kellene
Egy új munkaszüneti nap bevezetése a munkáltatók számára is változásokat hozna. Az üzleteknek, gyáraknak, logisztikai cégeknek, szolgáltatóknak és más vállalkozásoknak át kellene alakítaniuk a decemberi munkaidő-beosztást.
A kereskedelemben különösen jelentős lenne a változás, mivel december 24-e hagyományosan erős vásárlási nap. Sokan az utolsó pillanatban szerzik be az ajándékokat, az élelmiszereket vagy az ünnepi vacsorához szükséges termékeket.
A kezdeményezés támogatói szerint azonban a vásárlók megfelelő tájékoztatással előrébb hoznák a bevásárlást, így a forgalom jelentős része december 23-ára vagy az azt megelőző napokra helyeződne át. A szakszervezet számára elsődleges szempont, hogy az üzletek dolgozói is nyugodtan készülhessenek a karácsonyra.
Hosszú út vezet még a tényleges népszavazásig
A július 13-án kezdődött kampány első és legfontosabb szakasza az aláírásgyűjtés. A következő hetekben dől el, hogy a szakszervezet képes-e országos mozgalommá szervezni a kezdeményezést.
Ha szeptember 11-éig nem gyűlik össze a szükséges mennyiségű érvényes aláírás, a népszavazás nem válik kötelezővé. Ha azonban sikerül átlépni a 200 ezres határt, az ügy az Országgyűlés és később a választópolgárok elé kerülhet.
A kezdeményezés sikere tehát nemcsak azon múlik, hány ember szeretné szabadon tölteni december 24-ét, hanem azon is, hogy közülük hányan keresik fel a hivatalos aláírásgyűjtő pontokat, és adják meg szabályosan a szükséges adatokat.
A következő két hónapban kiderülhet, összegyűlik-e a történelmi változáshoz szükséges 200 ezer aláírás, és valóban új, állandó munkaszüneti nappal bővülhet-e a magyar naptár.
