Különös helyzet állhat elő a magyar benzinkutakon: könnyen lehet, hogy rövid időn belül az üzemanyag piaci ára alacsonyabb lesz, mint az a védett ár, amelyet még tavasszal vezettek be a lakosság terheinek mérséklésére. Ez első hallásra szinte ellentmondásnak tűnik, hiszen az árstop vagy védett ár lényege éppen az, hogy megvédje az autósokat a túl magas áraktól. Most viszont a nemzetközi olajpiac, a forint erősödése és a közel-keleti helyzet enyhülése olyan irányba mozdíthatja az árakat, hogy a piaci ár akár a rögzített határ alá is becsúszhat.
A helyzet azonban korántsem egyszerű. A Világgazdaság összefoglalója szerint Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy látja, a védett ár sorsa továbbra is több bizonytalan tényezőtől függ: az iráni háború lezárásától, a Hormuzi-szoros tényleges hajózhatóságától, az olajpiac megnyugvásától, a forint árfolyamától és attól is, hogy az inflációs kockázatok hogyan alakulnak a következő hetekben. A szakértő szerint önmagában az, hogy az olaj ára csökkenni kezdett, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a teljes piac végleg visszatért a megszokott működéshez.
A legfrissebb hírek alapján ugyanakkor a kormány már megkezdte a védett üzemanyagár kivezetésének előkészítését: a Reuters beszámolója szerint Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a márciusban bevezetett üzemanyagár-sapka fokozatos megszüntetéséről döntöttek, miután az amerikai–iráni megállapodási folyamat és az olajárak mérséklődése nyomán a piaci árak a védett szint alá csökkenhetnek. Ez azt mutatja, hogy a helyzet rendkívül gyorsan változik: ami egyik nap még szakértői kivárásnak tűnik, másnap már kormányzati döntésként jelenhet meg.
Jelenleg még a védett ár alatt tankolnak a jogosult autósok
A védett üzemanyagár március óta érvényes Magyarországon. A rendszer lényege, hogy a magyar rendszámú járművek számára a 95-ös benzin literenkénti ára 595 forintban, a gázolajé pedig 615 forintban lett rögzítve. A márciusi bevezetés hátterében az állt, hogy a közel-keleti feszültségek, az iráni háború és az ellátási kockázatok miatt hirtelen megugrott az olaj ára, ami gyorsan megjelent volna a hazai kutakon is. A Reuters márciusban arról írt, hogy a magyar kormány a benzin és a dízel árát is korlátozta, miközben állami üzemanyagkészletek felszabadításával is igyekezett biztosítani az ellátást.
A jelenlegi piaci átlagárak azonban még mindig magasabbak a védett árnál. A Világgazdaság által idézett adatok szerint a 95-ös benzin piaci ára 641 forint, a gázolajé pedig 671 forint körül alakult, miközben a védett ár továbbra is 595, illetve 615 forint. A Pénzcentrum összefoglalója ugyanezeket az értékeket közölte: a 95-ös benzin 641 forintos, a gázolaj 671 forintos piaci átlagárral szerepelt, szemben a rögzített 595 és 615 forintos védett árakkal.
Ez azt jelenti, hogy a tankoló autósok számára a védett ár még mindig érezhető különbséget jelenthet. Egy 50 literes tank esetében a benzin piaci és védett ára között literenként 46 forint különbség van, ami egyetlen tankolásnál körülbelül 2300 forint megtakarítást jelenthet. Dízel esetében a 671 és 615 forint közötti különbség literenként 56 forint, ami 50 liternél már 2800 forint körüli eltérés. Ez nem elhanyagolható összeg, különösen azoknak, akik naponta autóval járnak munkába, vállalkozóként közlekednek, vagy vidéki településeken élnek, ahol az autó sokszor nem kényelmi eszköz, hanem szükséglet.
Akkor hogyan lehet mégis olcsóbb a piaci ár?
A válasz az olajpiac gyors mozgásában rejlik. A magyar üzemanyagárak több tényezőtől függnek egyszerre: a nemzetközi kőolajáraktól, a finomítói és nagykereskedelmi költségektől, a forint dollárral szembeni árfolyamától, az adóktól, valamint a hazai piaci szereplők árréseitől. Ha az olaj világpiaci ára csökken, és közben a forint erősödik, akkor ez kettős enyhítő hatást jelenthet a hazai árakra.
Magyar Péter korábban a közösségi oldalán arról írt, hogy a kőolaj világpiaci árának csökkenése és a forint erősödése miatt már a héten olcsóbb lehet a kutakon a benzin és a gázolaj a védett árnál. A 24.hu beszámolója szerint a miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi folyamatok és az árfolyammozgás együtt olyan helyzetet teremthetnek, amelyben a védett ár gyakorlati jelentősége megszűnik.
Ez azonban nem úgy történik, hogy egyik napról a másikra minden benzinkúton hirtelen 590 forintos benzin jelenik meg. Az üzemanyagpiac lassabban reagálhat, és az egyes kutak között nagy eltérések lehetnek. A nagykereskedelmi árak csökkenése először a beszerzési oldalon jelenik meg, majd csak később, eltérő mértékben csoroghat át a fogyasztói árakba. A Holtankoljak friss közlései szerint az elmúlt napokban már volt csökkenés a nagykereskedelmi árakban, például a gázolaj esetében, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a sofőrök mindenhol azonnal ugyanekkora áresést tapasztalnak a kútoszlopon.
A nagy kérdés: tartós-e a béke, vagy csak átmeneti megnyugvás jött?
Az üzemanyagárak jövője szempontjából az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a közel-keleti helyzet valóban tartósan rendeződik-e. Az olajpiac rendkívül érzékeny a geopolitikai feszültségekre, különösen akkor, ha a Hormuzi-szoros is érintett. Ez a térség a világ egyik legfontosabb tengeri olajszállítási útvonala, így bármilyen fennakadás, lezárás, katonai kockázat vagy hajózási bizonytalanság azonnal megjelenhet a világpiaci árakban.
Regős Gábor szerint az olajpiac helyreállása több lépcsőben történhet. Az első lépés maga a béke híre, amely már önmagában is árzuhanást hozhat, mert a piacok előre árazzák a kockázatok csökkenését. A második lépés az, amikor a megállapodást ténylegesen aláírják, és a hajóforgalom újra megindul a szoroson. A harmadik, legfontosabb szakasz pedig az, amikor a piac valóban elhiszi, hogy a szállítás, a kitermelés és az ellátási láncok stabilan működni tudnak.
Ez a különbség kulcsfontosságú. A tőzsdei és nagykereskedelmi árak már egy jó hírre is gyorsan eshetnek, de a fizikai olajpiac helyreállítása sokkal lassabb folyamat. Ha hajók torlódtak fel, ha biztosítási díjak emelkedtek, ha infrastruktúra sérült, ha aknamentesítésre vagy biztonsági ellenőrzésekre van szükség, akkor a tényleges normalizálódás hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat. A piacon ezért egyszerre jelenhet meg az optimizmus és az óvatosság.
A Hormuzi-szorost nem elég megnyitni, működnie is kell
A Hormuzi-szoros ügye azért kap kiemelt figyelmet, mert a globális olajkereskedelem egyik legfontosabb szűk keresztmetszetéről van szó. Ha a szoroson átmenő forgalom akadályba ütközik, az nemcsak a térség országait érinti, hanem az egész világpiacot. Még akkor is, ha a katonai konfliktus enyhül, a hajózási útvonalak biztosítása, az esetleges aknamentesítés, a biztosítási feltételek normalizálódása és a rakományok újraindítása időigényes lehet.
A szakértői értelmezés szerint tehát nem elég azt mondani, hogy „megnyílt” a szoros. A piacnak azt is látnia kell, hogy a tankerek valóban biztonságosan közlekednek, a rakományok megérkeznek, a hajótulajdonosok és biztosítók elfogadhatónak tartják a kockázatot, és nincs újabb katonai fenyegetés. Ha ezek közül bármelyik bizonytalan marad, az olajár könnyen újra felfelé indulhat.
Ezért lehetett logikus a szakértői kivárás gondolata. Ha a piaci ár néhány napra a védett ár alá esik, az önmagában még nem garancia arra, hogy ott is marad. Az állam számára az lenne a legkellemetlenebb forgatókönyv, ha túl gyorsan kivezetné a védett árat, majd néhány héttel később újabb olajpiaci sokk miatt ismét 650–700 forintos üzemanyagárakkal szembesülne az ország. A mostani bejelentések alapján a kormány ugyan a kivezetés felé mozdult, de a fokozatosság és az időzítés kulcskérdés marad.
A forint erősödése most sokat segíthet
A magyar üzemanyagáraknál a forint árfolyama legalább olyan fontos, mint az olaj dollárban jegyzett ára. Az olajat nem forintban árazzák a világpiacon, így ha a forint gyenge, akkor a magyar beszerzési ár akkor is magasabb lehet, ha a nemzetközi olajár nem változik jelentősen. Ha viszont a forint erősödik, az mérsékelheti a hazai árakat, mert ugyanazért a dollárban számolt olajért kevesebb forintot kell fizetni.
A Reuters beszámolója szerint a kormányzati kommunikációban is megjelent, hogy a forint erősödése és a világpiaci olajár csökkenése együtt tette lehetővé a védett ár alatti piaci árak lehetőségét. Ez különösen fontos, mert Magyarország kicsi, nyitott gazdaságként erősen kitett az árfolyammozgásoknak. Egy néhány forintos dollárárfolyam-változás önmagában is érezhető lehet az üzemanyagárakban, főleg akkor, ha közben az olajár is mozgásban van.
A forint erősödése ráadásul nemcsak az üzemanyagárakra, hanem az inflációra is hat. Ha az energiaimport olcsóbbá válik forintban, az mérsékelheti a szállítási, termelési és kereskedelmi költségeket is. Az üzemanyagár ugyanis nemcsak az autósok pénztárcáját érinti, hanem szinte minden termék árát: amit kamionnal szállítanak, amit hűteni kell, amit nagy távolságból hoznak, annak költségében az üzemanyag mindig benne van.
Stratégiai készletek, pótlási kereslet és újabb nyomás
A piaci megnyugvást az is lassíthatja, hogy több ország a válság idején stratégiai olajkészletekhez nyúlt, illetve energiaellátási tartalékokat használt fel. Ezeket a készleteket előbb-utóbb pótolni kell, ami új keresletet jelenthet a piacon. Ha egyszerre sok ország akarja visszatölteni a készleteit, az önmagában is támaszt adhat az olajáraknak.
Ez az oka annak, hogy a béke híre nem feltétlenül jelenti az olcsó üzemanyag korszakának tartós visszatérését. Az olajpiacot nemcsak az aktuális fogyasztás, hanem a készletezés, a biztosítás, a szállítási kapacitás, a geopolitikai kockázat és a befektetői várakozás is mozgatja. Ha a piac attól tart, hogy a térségben újra fellángolhat a konfliktus, akkor az árakban maradhat kockázati prémium.
A magyar autósok ebből annyit érzékelnek, hogy egyik héten csökkenésről, másik héten újabb drágulási kockázatról hallanak. Ez nem kommunikációs zavar, hanem az energiaárak természetéből fakad. Az üzemanyag ára ma már nem kizárólag attól függ, mennyi olajat termelnek ki, hanem attól is, hogy a piac mennyire hisz a stabil szállításban, mennyire erős a dollár, mennyire stabil a forint, és milyen politikai kockázatokat áraznak be a kereskedők.
A fogyasztók ebből egyelőre keveset éreznek
Bár a nagykereskedelmi árak már lefelé mozdultak, a legtöbb autós számára a mindennapi tapasztalat még mindig az, hogy a védett ár alatt tankolni csak a jogosult körben lehet, miközben a piaci ár ennél magasabb. Az árstop rendszere ráadásul sok helyen zavart is okozhat: a kútoszlopon, a totemoszlopon és a számlán eltérő árak jelenhetnek meg attól függően, hogy valaki jogosult-e a védett árra.
A Hungary Today összefoglalója szerint a piaci és védett árak közötti különbség a benzin esetében körülbelül 45 forint, a dízelnél pedig 48 forint körül alakult, és a rendszer a kutakon sokszor zavaró lehet, mert a kijelzett árak és a ténylegesen fizetendő összeg eltérhetnek. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy az autósnak figyelnie kell arra, milyen járművel tankol, milyen ár vonatkozik rá, és mit mutat a számla.
Ha a piaci ár valóban a védett ár alá csökken, ez a zavar részben megszűnhet. Onnantól ugyanis már nem lenne gyakorlati jelentősége annak, hogy van-e rögzített felső ár, hiszen a piac eleve alacsonyabb árat adna. A kormány számára ez ideális pillanat lehet a kivezetésre, mert a lakosság kevésbé érezné veszteségként. A kockázat viszont az, hogy az alacsony piaci ár csak átmeneti állapot, és később újra emelkedés indulhat.
Politikai kérdés is lett az üzemanyagárból
Az üzemanyagár Magyarországon mindig érzékeny politikai téma. A tankolás ára mindenki számára látható, közvetlen és könnyen összehasonlítható. Ha drágul a benzin vagy a dízel, azt az autós azonnal érzi. Ha csökken, az is azonnal beszédtéma lesz. Nem véletlen, hogy a védett ár bevezetése is politikai üzenet volt, és a kivezetése is az.
A Reuters márciusban arról írt, hogy az Orbán-kormány a választások előtti hetekben vezette be újra az üzemanyagár-korlátozást a közel-keleti feszültségek és az energiaár-sokk miatt. A választás után Magyar Péter kormánya kezdetben fenntartotta a rendszert: a Reuters áprilisi tudósítása szerint Magyar Péter és Hernádi Zsolt, a Mol vezetője megállapodott a védett ár fenntartásáról és az ellátásbiztonság biztosításáról.
Most viszont a csökkenő olajár és az erősebb forint miatt új helyzet állt elő. A kormány számára a védett ár fenntartása akkor igazolható könnyen, ha a piaci ár magasabb. Ha viszont a piaci ár alacsonyabb lesz, akkor a rögzített ár inkább felesleges szabályként jelenhet meg. Ugyanakkor a túl gyors kivezetés politikailag kockázatos, mert ha később ismét drágulás jön, a választók azt érezhetik, hogy túl korán engedték el a védőhálót.
Mit jelenthet ez a magyar autósoknak?
A következő napokban és hetekben a magyar autósoknak elsősorban azt érdemes figyelniük, hogy a nagykereskedelmi árcsökkenés mikor jelenik meg a kiskereskedelmi árakban. Az ország különböző pontjain jelentős különbségek lehetnek a kutak között, ezért egyáltalán nem biztos, hogy mindenhol ugyanakkora áresés látszik majd. A nagy forgalmú, versenyképes térségekben gyorsabban megjelenhet az olcsóbb ár, míg kisebb településeken vagy autópályák mellett lassabb és drágább lehet az átárazás.
Az is fontos, hogy a benzin és a dízel ára nem mindig ugyanabba az irányba és nem ugyanolyan mértékben mozog. A dízel ára különösen érzékeny lehet a fuvarozási keresletre, a finomítói kapacitásokra, a tartalékképzésre és az ipari felhasználásra. Ezért előfordulhat, hogy a benzin hamarabb közelíti meg a védett árat, míg a gázolaj lassabban csökken, vagy fordítva.
A háztartások szintjén a változás akkor lesz igazán érezhető, ha a piaci ár tartósan 595, illetve 615 forint alá kerül. Egy-két napos vagy néhány forintos eltérés még nem hoz nagy fordulatot. Ha viszont hetekig alacsonyabb marad az ár, akkor az autósok valóban megkönnyebbülhetnek, és a védett ár kivezetése sem okozna azonnali sokkot.
A gazdaság egészére is hatással lehet
Az üzemanyagárak csökkenése nemcsak az autósoknak jó hír. A fuvarozók, taxisok, kiszállítók, mezőgazdasági vállalkozók, építőipari cégek és kereskedők költségeiben is jelentős tétel az üzemanyag. Ha a benzin és a dízel tartósan olcsóbb lesz, az mérsékelheti a szállítási költségeket, ami közvetve az árakra és az inflációra is hatással lehet.
Persze ez nem automatikus. Attól, hogy olcsóbb lesz a gázolaj, nem biztos, hogy másnap olcsóbb lesz a kenyér, a tej vagy a zöldség. A vállalkozások sokszor először a saját veszteségeiket, korábbi költségnövekedéseiket próbálják ellensúlyozni. De hosszabb távon az üzemanyagárak mérséklődése mindenképpen enyhítheti az inflációs nyomást.
A Magyar Nemzeti Bank és a gazdasági elemzők számára ezért az üzemanyagárak alakulása kiemelt figyelmet kap. Ha az energiaárak csökkennek, az segíthet az infláció fékezésében. Ha viszont újabb geopolitikai sokk miatt ismét emelkedni kezdenek, az gyorsan megjelenhet a fogyasztói árakban, és ronthatja a háztartások vásárlóerejét.
Nem mindegy, mikor lép a kormány
A védett ár sorsa tehát időzítési kérdés is. Ha a kormány akkor vezeti ki, amikor a piaci ár már tartósan alacsonyabb, akkor az átmenet viszonylag fájdalommentes lehet. Ha viszont túl korán történik a kivezetés, és a piaci ár újra emelkedik, az komoly politikai és társadalmi elégedetlenséget okozhat. A Reuters szerint a kormány a fokozatos megszüntetés mellett döntött, de a pontos ütemezés a bejelentéskor még nem volt részletesen ismert.
Ezért most mindenki a következő lépéseket figyeli. A piac azt nézi, hogy az olajár tovább csökken-e. Az autósok azt, hogy a kutakon valóban olcsóbb lesz-e a tankolás. A kormány azt, hogy a védett ár fenntartása vagy kivezetése okoz-e nagyobb kockázatot. A fuvarozók és vállalkozások pedig azt, hogy a költségeik végre enyhülnek-e.
A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a kivezetés nem egyszerű adminisztratív aktus lesz, hanem piaci figyeléssel kísért folyamat. A kormány valószínűleg nem akar olyan helyzetet, amelyben a védett ár megszüntetése után néhány nappal újra jelentős drágulás jön. Ugyanakkor az államnak sem érdeke fenntartani egy olyan rendszert, amelynek már nincs gyakorlati haszna, és amely torzíthatja a piaci működést.
Most minden az olajpiacon és a forinton múlik
A következő hetekben három dologra érdemes figyelni. Az első a nemzetközi olajár: ha a békefolyamat stabilnak tűnik, és a Hormuzi-szoroson újra kiszámíthatóan halad a forgalom, az további árcsökkenést hozhat. A második a forint árfolyama: ha a magyar deviza erős marad, az mérsékelheti a hazai üzemanyagárakat. A harmadik a hazai kormányzati döntés: mikor, milyen ütemben és milyen feltételekkel vezetik ki a védett ár rendszerét.
A helyzet tehát egyszerre biztató és bizonytalan. Biztató, mert hosszú idő után először valóban reális esély nyílt arra, hogy a piaci üzemanyagár a védett ár alá kerüljön. Bizonytalan, mert az olajpiacot továbbra is geopolitikai kockázatok, szállítási fennakadások, tartalékpótlási kereslet és árfolyammozgások befolyásolják. Egy kedvező hét még nem jelent tartós fordulatot, de mindenképpen fontos jelzés.
A magyar autósok számára a lényeg egyszerű: most van esély arra, hogy végre olcsóbb legyen a tankolás, de még nem dőlhetnek hátra. A kutakon megjelenő árak, a kormány következő döntései és a közel-keleti hírek együtt határozzák meg, hogy a mostani enyhülés valódi fordulat lesz-e, vagy csak rövid lélegzetvétel egy újabb árhullám előtt.
A védett ár eddig biztosíték volt, most viszont könnyen előfordulhat, hogy maga a piac ad olcsóbb árat. Ha ez tartósan így marad, a védett ár kivezetése logikus lépés lehet. Ha azonban az olajpiac újra megremeg, a döntés időzítése mindennél fontosabbá válik. A következő hetekben tehát nemcsak a benzinkutak árkijelzőit, hanem a nemzetközi híreket is érdemes figyelni, mert a magyar tankolási ár most szó szerint a világpolitika egyik legérzékenyebb pontján múlhat.
