Újabb fontos fejlemény került nyilvánosságra az azbesztszennyezéssel összefüggésbe hozott osztrák kőzúzalék ügyében. Egy közérdekű adatigénylés nyomán kiderült, hogy 2015 és 2026 között több mint 250 magyar településre érkezett szállítmány azokból az osztrák bányákból, amelyeket az ügy kapcsán érintettként említenek. A NAV által kiadott adatok alapján most már interaktív térképen is követhető, mely településekre, mely időszakban és mekkora mennyiségben érkezhettek szállítmányok az érintett bányákból – írja a Pénzcentrum.
Az ügy azért vált országos jelentőségűvé, mert az azbeszt egészségügyi szempontból rendkívül érzékeny téma. Az azbesztszálak belélegzése hosszú távon súlyos betegségek kockázatát hordozhatja, ezért minden olyan információ, amely útépítéshez, építőanyaghoz, kőzúzalékhoz vagy települési felhasználáshoz kapcsolódik, joggal vált ki aggodalmat a lakosságban. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni: a most közzétett adatok önmagukban nem bizonyítják, hogy egy adott településen ténylegesen azbeszttel szennyezett anyagot használtak fel. A lista elsősorban azt mutatja meg, hogy az érintett bányákból milyen árumozgások történtek Magyarország felé, illetve melyek voltak az első célállomások.
A közérdekű adatigénylést Németh Martin, Bük Város Önkormányzatának képviselője nyújtotta be. Facebook-oldalán számolt be arról, hogy megérkezett a NAV válasza arra a kérdésre, hová kerültek szállítmányok abból a négy osztrák bányából, amelyek az azbesztszennyezés ügyében érintettként szerepelnek. A képviselő ezután saját honlapján tette közzé a több mint 250 települést tartalmazó listát, valamint két interaktív térképet is, hogy a lakosság könnyebben átláthassa az adatokat.
Négy osztrák bánya adatait vizsgálták
A közzétett adatok négy osztrák bányához kapcsolódnak: Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf és Rumpersdorf szerepel a listában. Ezekből a bányákból 2015 és 2026 között érkeztek szállítmányok Magyarország különböző településeire. Az adatigénylés alapján nemcsak az derült ki, hogy mely települések szerepelnek az EKÁER-adatokban, hanem az is, hogy mely hónapokban történtek szállítások, illetve mekkora mennyiségek jelennek meg a nyilvántartásban.
A képviselő által közzétett interaktív térképek kétféle módon segítik az eligazodást. Az egyik térkép a havi szállítási adatokat mutatja, vagyis azt, hogy egy adott településre mely hónapokban érkeztek szállítmányok. A másik térkép a kumulált mennyiségeket jeleníti meg tonnában, tehát azt lehet látni, hogy az adatok szerint összesen mekkora mennyiség kapcsolódik az adott helyszínhez. Ez a lakosság számára azért lehet hasznos, mert egy térképes felületen sokkal könnyebb beazonosítani az érintettnek tűnő településeket, mint egy hosszú táblázatban.
Ugyanakkor a térképek értelmezése óvatosságot igényel. Az, hogy egy település szerepel a listában, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ott azbesztszennyezett anyagot építettek be utakba, udvarokba, ipari területekre vagy más helyszínekre. Az EKÁER-rendszer az árumozgásokat rögzíti, vagyis azt mutatja, hogy egy szállítmány hová érkezett elsőként. Innen azonban az anyag tovább is kerülhetett más településekre, vállalkozásokhoz, építkezésekre vagy kereskedelmi telephelyekre.
Nem bizonyíték, de fontos nyom lehet a lakosságnak
Németh Martin külön hangsúlyozta, hogy a NAV-tól kapott EKÁER-adatok önmagukban nem bizonyítják az azbesztszennyezett anyag tényleges lerakását vagy felhasználását. Ez nagyon fontos mondat, mert egy ilyen ügyben könnyen kialakulhat pánik, főleg akkor, ha valaki meglátja saját települését egy hosszú listában. A lista nem azt mondja ki, hogy az adott helyen veszélyes anyag van a földben vagy az útburkolatban, hanem azt, hogy az érintett bányákból érkező szállítmányok valamilyen formában kapcsolatba hozhatók az adott településsel mint első célállomással.
A különbség óriási. Ha például egy kereskedő telephelyére érkezett a kőzúzalék, onnan később továbbértékesíthették vagy tovább szállíthatták más településekre is. Az is előfordulhat, hogy egy szállítmányt nem ott használtak fel, ahol elsőként belépett a nyilvántartásba. Éppen ezért a térképek és listák inkább kiindulópontként szolgálhatnak a további vizsgálatokhoz, nem végleges bizonyítékként.
A képviselő szerint a lista mégis komoly segítséget jelenthet azoknak, akik szeretnék visszafejteni, hogy a környezetükben felhasznált kőzúzalék, építőanyag vagy útépítési alapanyag származhatott-e az érintett osztrák bányákból. Ha valaki tudja, hogy egy adott hónapban milyen munkálatok zajlottak a környékén, és ezt össze tudja vetni a településre érkezett szállítási adatokkal, akkor közelebb kerülhet ahhoz, hogy kiderüljön, szükség van-e további vizsgálatra.
Miért vált ennyire érzékennyé az azbesztügy?
Az azbeszt hosszú ideig használt ipari és építőipari anyag volt, mivel hőálló, tartós és sokoldalúan alkalmazható. Később azonban egyértelművé vált, hogy az azbesztszálak belélegzése súlyos egészségkárosodást okozhat. A probléma különösen akkor jelentkezik, ha az azbeszttartalmú anyag porlik, törik, kopik, vagy olyan formában kerül a környezetbe, hogy mikroszkopikus szálai a levegőbe juthatnak.
Éppen ezért minden olyan ügy, amely azbeszttel potenciálisan szennyezett kőzúzalékról, építőanyagról vagy útalapról szól, nagy társadalmi figyelmet kap. A lakosság jogosan szeretné tudni, hogy a környezetében használt anyag biztonságos-e, történt-e laborvizsgálat, van-e szükség mintavételre, és ha igen, ki végzi el azt, milyen határidővel és milyen nyilvánosság mellett.
Az ilyen ügyekben a legnagyobb veszély a bizonytalanság. Ha az emberek nem kapnak pontos információt, akkor a félelem gyorsan terjed. Ugyanakkor az is káros lenne, ha minden listán szereplő települést automatikusan veszélyesnek bélyegeznének. Ezért lenne különösen fontos, hogy a hatóságok, önkormányzatok és érintett szervek világosan, közérthetően és rendszeresen tájékoztassák a lakosságot arról, mit jelentenek az adatok, milyen vizsgálatok indulnak, és mi derül ki azokból.
Az első célállomás még nem feltétlenül a végső felhasználási hely
A NAV-adatok értelmezésének egyik legfontosabb korlátja az, hogy az EKÁER-rendszer az első célállomásokat mutatja. Ez azt jelenti, hogy ha egy szállítmány egy kereskedőhöz, építőanyag-telepre vagy logisztikai pontra érkezett, akkor a nyilvántartásban az a település jelenik meg. Innen viszont az anyag később kisebb tételekben továbbkerülhetett más helyekre, akár olyan településekre is, amelyek az eredeti listában nem szerepelnek.
Ez különösen fontos akkor, ha valaki a saját környezetében szeretné beazonosítani a lehetséges érintettséget. Nem elég csak azt nézni, hogy egy település rajta van-e a térképen. Azt is érdemes tudni, hogy az adott térségben működött-e olyan kereskedő, kivitelező, útépítő cég vagy telephely, amely továbbértékesíthette az anyagot. A szállítási lánc visszafejtése ezért összetett feladat, amely nem állhat meg az első adatközlésnél.
Németh Martin ezért kérte levélben az érintett szerveket, hogy kérjék ki és tegyék közzé a pontos lerakási helyeket is. Ez lenne az a következő lépés, amely a lakosság számára valóban kézzelfoghatóbbá tenné az ügyet. Egy településnév ugyanis még túl tág információ. A lakosságot az érdekli, hogy pontosan melyik útszakaszon, melyik telephelyen, melyik építkezésen, melyik udvarban, melyik közterületen vagy ipari területen használták fel az adott anyagot.
A kormány már lépett az ügyben
Az ügy súlyát mutatja, hogy kormányzati szinten is intézkedés történt: bejelentés szerint az azbeszttel szennyezett osztrák kőzúzalék Magyarországra szállítását azonnali hatállyal leállítják. Ez fontos lépés lehet a további kockázatok csökkentésére, de a már korábban beérkezett szállítmányok sorsát önmagában nem rendezi. A 2015 és 2026 közötti időszak ugyanis hosszú, és ha ennyi év alatt több mint 250 település szerepel az adatokban, akkor a visszamenőleges feltárás komoly munkát igényelhet.
A legfontosabb kérdés most az, hogy a hatóságok milyen ütemben és milyen módszerrel vizsgálják meg a potenciálisan érintett helyszíneket. A lakosság számára nem elég az általános megnyugtatás. Konkrét vizsgálatokra, mintavételekre, mérési eredményekre és azok nyilvánosságára van szükség. Csak így lehet eldönteni, hol van valódi kockázat, hol nincs ok aggodalomra, és hol szükséges beavatkozás.
Az ügyben az is kulcsfontosságú lesz, hogy a települési önkormányzatok milyen gyorsan kapnak használható adatokat. Sok helyen a helyi vezetők tudhatják a legjobban, milyen útépítések, földmunkák, közterületi beruházások vagy magánberuházások zajlottak az adott időszakban. Ha a helyi tudás összeér a szállítási adatokkal, sokkal gyorsabban beazonosíthatók lehetnek a vizsgálatra érdemes pontok.
Mit tehet most egy lakos, ha érintett településen él?
A legfontosabb, hogy senki ne kezdjen pánikszerűen ásni, bontani, porzó anyagokat mozgatni vagy saját maga mintát venni olyan helyen, ahol felmerülhet a szennyezés gyanúja. Az azbeszt esetében a legnagyobb kockázatot a levegőbe kerülő, belélegezhető szálak jelenthetik, ezért a gyanús anyag bolygatása szakértelem nélkül kifejezetten veszélyes lehet. Ha valaki aggódik, először a helyi önkormányzatnál, az illetékes hatóságoknál vagy hivatalos tájékoztató felületeken érdemes érdeklődnie.
A lakosok számára hasznos lehet, ha megpróbálják összegyűjteni, milyen munkálatok történtek a környezetükben az érintett években. Mikor újítottak fel utat? Mikor hoztak zúzalékot egy telephelyre? Volt-e nagyobb építkezés, parkolóépítés, udvarfeltöltés, útalapozás vagy ipari területi fejlesztés? Ezek az információk segíthetnek a hatóságoknak is, de csak akkor, ha nem találgatások, hanem lehetőleg dokumentumokkal, dátumokkal vagy helyszínekkel alátámasztható adatok.
A lista tehát nem arra való, hogy bárki saját maga ítéletet mondjon egy település vagy terület veszélyességéről, hanem arra, hogy elindítson egy pontosabb feltárási folyamatot. A valódi választ laborvizsgálatok, hivatalos mintavételek és szakértői értékelések adhatják meg.
A pontos lerakási helyek nyilvánossága lenne a következő nagy lépés
A jelenlegi adatok fontosak, de nem véglegesek. A következő nagy kérdés az, hogy sikerül-e nyilvánosságra hozni a pontos lerakási vagy felhasználási helyeket. Ez azért lenne döntő, mert a települési szintű adat még túl általános. Egy több ezer vagy több tízezer lakosú településen belül nagyon nem mindegy, hogy az anyag egy lezárt ipari telephelyre, egy útalapba, egy magánterületre, egy kereskedői depóba vagy egy lakóövezet közelébe került.
A pontos helyszínek ismerete nélkül a lakosság bizonytalanságban marad. Ha viszont nyilvánossá válnának a lerakási pontok, akkor célzottan lehetne vizsgálni, mérni és szükség esetén intézkedni. Ez nemcsak a lakosság megnyugtatása miatt fontos, hanem azért is, hogy a hatósági munka ne szétaprózottan, hanem kockázatalapon történjen.
Németh Martin újabb adatigénylést is benyújtott, ezúttal a rohonci bányából érkező szállítmányokra vonatkozóan. Ez arra utal, hogy az ügy feltárása még nem zárult le, és a most ismert lista később további adatokkal bővülhet. Ez különösen fontos, mert az eddigi négy bánya adatai is több mint 250 magyar települést érintenek, így egy újabb forrás bevonása tovább árnyalhatja a képet.
Nem pánikra, hanem átlátható vizsgálatra van szükség
Az azbesztügy mostani fejleménye egyszerre indokol óvatosságot és higgadtságot. Óvatosságot, mert az azbeszt egészségügyi kockázata valós, és minden potenciálisan érintett anyagot komolyan kell venni. Higgadtságot, mert a szállítási adatok önmagukban még nem bizonyítják a tényleges szennyezést vagy felhasználást egy adott helyszínen. A két szempontot egyszerre kell érvényesíteni: nem szabad elbagatellizálni az ügyet, de nem szabad indokolatlan pánikot sem kelteni.
A lakosság bizalmát most az erősítené leginkább, ha minden érintett szerv egyértelműen, gyorsan és közérthetően kommunikálna. Mely települések szerepelnek a listában? Mit jelent pontosan az EKÁER-adat? Hol volt tényleges felhasználás? Hol indul vizsgálat? Ki végzi a mintavételt? Mikor lesz eredmény? Mit kell tenni, ha egy helyszín gyanús? Ezekre a kérdésekre nem általános nyilatkozatok, hanem konkrét válaszok kellenek.
A most közzétett interaktív térképek fontos lépést jelentenek az átláthatóság felé, de az ügy valódi lezárásához ennél több kell. A következő időszakban a hatósági vizsgálatok, a pontos helyszíni adatok és a nyilvános eredmények dönthetik el, mekkora volt a tényleges kockázat, és hol van szükség beavatkozásra.
Több mint 250 település neve önmagában is figyelmeztetés
Az, hogy több mint 250 magyar település szerepel az érintett osztrák bányákból érkező szállítmányok adatai között, önmagában is komoly figyelmeztetés. Nem azért, mert ez automatikusan veszélyt jelent minden felsorolt helyen, hanem azért, mert megmutatja, milyen kiterjedt lehetett az árumozgás az elmúlt több mint tíz évben. Egy ilyen hálózat visszafejtése csak alapos, adatvezérelt és nyilvános vizsgálattal lehetséges.
A lakosság számára most az a legfontosabb üzenet, hogy az adatok megismerése nem a történet vége, hanem a feltárás kezdete. A lista és a térkép segíthet azonosítani a lehetséges érintettséget, de a végső választ a pontos helyszíni adatok és a laborvizsgálatok adhatják meg. Addig is indokolt az óvatosság, a tájékozódás és az, hogy senki ne bolygasson gyanús anyagokat szakértői segítség nélkül.
Az ügy most már nem maradhat félhomályban. Ha valóban éveken át érkeztek szállítmányok Magyarországra az érintett bányákból, akkor a közérdek azt kívánja, hogy minden érintett adat, minden vizsgálati eredmény és minden szükséges intézkedés nyilvános, követhető és ellenőrizhető legyen. Az embereknek joguk van tudni, mi került a környezetükbe, és joguk van ahhoz is, hogy ne találgatásokból, hanem hiteles adatokból tájékozódjanak.
Az érintett települések listája tételesen felsorolva:
Acsád
Ágfalva
Alsószenterzsébet
Alsószölnök
Alsóújlak
Apátistvánfalva
Babót
Bagod
Bajánsenye
Bak
Balogunyom
Bánokszentgyörgy
Bárdudvarnok
Bejcgyertyános
Beled
Bezi
Biatorbágy
Boba
Bozsok
Bozzai
Bödeháza
Bősárkány
Bucsu
Bucsuszentlászló
Budapest
Bük
Bükfürdő
Cák
Celldömölk
Csepreg
Csempeszkopács
Csesztreg
Csánig
Csápod
Csipkerek
Csörnyeföld
Csörötnek
Csákánydoroszló
Chernelházadamonya
Daraboshegy
Dobri
Dozmat
Döröske
Egervár
Egyházashollós
Egyházasrádóc
Écs
Felsőcsatár
Felsőjánosfa
Felsőmarác
Felsőszölnök
Fertőrákos
Fertőszéplak
Fertőszentmiklós
Fertőd
Fonyód
Gasztony
Gellénháza
Gencsapáti
Gersekarát
Gérce
Gősfa
Gyalóka
Gyanógeregye
Gyöngyösfalu
Győr
Gyűrűs
Hagyárosbörönd
Harka
Harasztifalu
Hegyeshalom
Hegyfalu
Hegyhátsál
Hegyhátszentjakab
Hegyhátszentmárton
Hegyhátszentpéter
Horvátlövő
Horvátzsidány
Hosszúpereszteg
Ikervár
Ispánk
Iván
Ivánc
Ják
Jánosháza
Kalocsa
Káld
Kám
Kapuvár
Katafa
Kemestaródfa
Kenéz
Kenyeri
Kerkabarabás
Kerkafalva
Kerkáskápolna
Kerkaszentkirály
Keszthely
Kétvölgy
Kisbucsa
Kisfalud
Kispáli
Kisrákos
Kisunyom
Kondorfa
Kóny
Kópháza
Körmend
Horvátnádalja
Kőszeg
Kőszegdoroszló
Kőszegpaty
Kőszegszerdahely
Lakhegy
Lendvajakabfa
Lenti
Letenye
Levél
Lovászi
Lócs
Lövő
Lukácsháza
Magyarlak
Magyarnádalja
Magyarszecsőd
Magyarszombatfa
Meggyeskovácsi
Megyehíd
Mersevát
Meszlen
Mesterháza
Mihályháza
Misefa
Mosonmagyaróvár
Muraszemenye
Nagycenk
Nagykanizsa
Nagykapornak
Nagykölked
Nagykutas
Nagylengyel
Nagylengyel
Nagyrákos
Nádasd
Nárai
Narda
Nemesbőd
Nemescsó
Nemeshetés
Nemeskolta
Nemesmedves
Nick
Nyőgér
Olaszfa
Olmód
Orfalu
Ostffyasszonyfa
Oszkó
Őrimagyarósd
Őriszentpéter
Páka
Padár
Pankasz
Pecöl
Perenye
Peresznye
Peresznye
Petőháza
Petőmihályfa
Pókaszepetk
Pórszombat
Pornóapáti
Pusztacsó
Pusztaszentlászló
Püspökmolnári
Rábagyarmat
Rábahidvég
Rábahídvég
Rábapaty
Rábatótfalu
Rábatöttös
Rátót
Rédics
Répcevis
Répcelak
Répceszentgyörgy
Resznek
Rönök
Rum
Sajtoskál
Salköveskút
Ságod
Sárfimizdó
Sarród
Sárvár
Simaság
Sitke
Sopron
Sopronhorpács
Sopronkövesd
Sorkifalud
Sorkikápolna
Sorokpolány
Sótony
Szakonyfalu
Szalafő
Szatta
Szemenye
Szentgotthárd
Szentgotthárd-Zsida
Szentgyörgyvölgy
Szentkozmadombja
Szentpéterfa
Erdőháza
Szilvágy
Szombathely
Szombathely-Újperint
Szőce
Söpte
Táplánszentkereszt
Tanakajd
Tát
Teskánd
Tormaföld
Tormafölde
Torony
Tornyiszentmiklós
Tömörd
Újkér
Újlengyel
Vasalja
Vasasszonyfa
Vasboldogasszony
Vaskeresztes
Vaspör
Vasszentmihály
Vasszécseny
Vasvár
Vát
Velem
Velemér
Vép
Veszprém
Viszák
Völcsej
Zalacséb
Zalaegerszeg
Zalaháshágy
Zalaistvánd
Zalalövő
Zalaszentgrót
Zalaszentiván
Zalaszentmihályfa
Zsira
