Történelmi hangulatban indult a reggel a Parlament falai között, ahol május 9-én megkezdődött az új Országgyűlés alakuló ülése. A nap kiemelt jelentőségű a magyar politikai életben, hiszen az új ciklus hivatalos elindításával nemcsak az új képviselők foglalják el helyüket, hanem megkezdődik az új parlamenti erőviszonyok szerinti munka is. Az ülés ünnepélyes keretek között, reggel 10 órakor kezdődött, amikor Sulyok Tamás köztársasági elnök megnyitotta az eseményt, majd a protokollnak megfelelően átadta a szót a korelnöknek – írja a Promotions.
A Parlamentben ilyenkor minden mozdulatnak különös súlya van. Az alakuló ülés nem egy átlagos parlamenti nap: egyszerre ünnepélyes, jogi szempontból kötött és politikailag rendkívül érzékeny esemény. A képviselők esküt tesznek, megtörténik a mandátumok igazolása, megválasztják az Országgyűlés vezető tisztségviselőit, és a nap menetrendje szerint sor kerül a miniszterelnök megválasztására is. Ebben a feszített, nagy figyelemmel kísért helyzetben történt az a kisebb baki, amely pillanatok alatt beszédtémává vált.
Rossz dokumentummal indult a korelnök felolvasása
A megnyitó után Vitányi István, a Fidesz–KDNP 73 éves képviselője vette át az ülés vezetését. Korelnökként az ő feladata volt, hogy az Országgyűlés elnökének megválasztásáig technikailag vezesse az alakuló ülést. Ez a szerep alapvetően protokolláris, mégis rendkívül fontos, hiszen az ülés első, jogilag kötött szakaszának zökkenőmentes lebonyolítása múlik rajta.
A kezdés azonban nem sikerült teljesen simára. Vitányi István ugyanis rossz papírból kezdte felolvasni a hivatalos szöveget. A hiba hamar feltűnt a környezetében lévőknek, a személyzet pedig azonnal jelezte neki, hogy nem a megfelelő dokumentumot tartja a kezében. A jelenet néhány másodpercig tartott, mégis jól érzékelhető zavart okozott az egyébként szigorúan koreografált ülésmenetben.
„Az 5-ös oldalt kellene keresni”
A jelenlévők szerint a hibát gyorsan korrigálták. A korelnöknek jelezték, hogy az „5-ös oldalt” kellene keresnie, mire Vitányi István láthatóan zavarba jött, majd elkezdett az előtte lévő iratok között keresni. A mikrofon bekapcsolva maradt, így a keresgélés közben elhangzó megjegyzései is hallhatóvá váltak.
A képviselő bocsánatot kért, majd igyekezett megtalálni a megfelelő szöveget. A pillanat azért vált különösen emlékezetessé, mert egy ilyen ünnepélyes ülésen általában minden megszólalás és minden mozdulat pontosan előre megtervezett. Egy összekeveredett dokumentum ilyen helyzetben apró technikai hibának számít, mégis látványosan megtöri a protokoll ünnepélyességét.
„Ezt el kellett volna innen tenni”
A korelnök keresgélés közben azt is megjegyezte: „Ezt el kellett volna innen tenni… na mindegy.” A mondat arra utalhatott, hogy az asztalon maradt felesleges iratok zavarták meg, és ezek miatt kezdett rossz dokumentumból olvasni.
A helyzetet végül sikerült gyorsan rendezni, Vitányi István megtalálta a megfelelő oldalt, majd folytatta az alakuló ülés hivatalos menetének ismertetését. A kezdeti megtorpanás után némileg gyorsabb tempóban olvasta tovább a szöveget, mintha igyekezett volna behozni az elveszett másodperceket.
Nem akadt meg érdemben az ülés menete
Bár a jelenet rövid időre derültséget és zavart okozott, az ülés érdemi menetét nem akasztotta meg. Az alakuló ülés folytatódott, a képviselők a napirendi pontok szerint haladtak tovább, és a technikai hiba nem befolyásolta a hivatalos folyamatokat.
Az ilyen helyzetek ugyanakkor jól mutatják, milyen nagy nyomás nehezedik azokra, akik az Országgyűlés alakuló ülésének első perceiben szerepet kapnak. A korelnök feladata nem politikai vita vezetése, hanem egy rendkívül pontosan szabályozott jogi-protokolláris folyamat levezénylése. Ilyenkor a legapróbb hiba is feltűnővé válhat, különösen akkor, ha az egész ország figyelme a Parlamentre szegeződik.
Ki a korelnök, és miért ő vezeti az ülés elejét?
Az Országgyűlés alakuló ülésének egyik sajátossága, hogy az új házelnök megválasztásáig nem a korábbi parlamenti vezetés, hanem a legidősebb képviselő, vagyis a korelnök vezeti az ülést. Ez régi parlamenti hagyomány, amelynek célja, hogy az új ciklus első szakaszát egy formailag semleges, életkor alapján kijelölt képviselő irányítsa.
A korelnök feladatai közé tartozik az ülés technikai vezetése, a szükséges bejelentések megtétele, valamint a házelnök megválasztásáig tartó átmeneti szakasz levezénylése. Amint az Országgyűlés megválasztja új elnökét, a korelnök átadja az ülés vezetését.
Vitányi István 73 évesen töltötte be ezt a szerepet. A politikus hosszú ideje tagja a magyar Országgyűlésnek, 1998 óta képviselő, így parlamenti tapasztalata jelentős. Éppen ezért keltett nagyobb visszhangot a kezdeti baki, hiszen egy rutinos politikusnál is előfordulhat, hogy a különösen feszült és figyelemmel kísért pillanatban összekeverednek az előkészített iratok.
Ünnepélyes, mégis feszült nap a Parlamentben
Az alakuló ülés napja önmagában is különleges. A Parlamentben ilyenkor egyszerre van jelen az ünnepélyesség, a politikai feszültség és az átmenet hangulata. Az új képviselők elfoglalják helyüket, a régi politikai szerepek átrendeződnek, az új többség megkezdi munkáját, az ellenzék pedig új helyzetben készül a parlamenti szerepvállalásra.
A reggeli baki ezért nem csupán egy technikai malőrként maradt meg sokak emlékezetében, hanem szimbolikus pillanatként is: azt mutatta, hogy a legnagyobb protokolláris eseményeken is történhetnek emberi hibák. A politikai rendszer ünnepélyes díszletei mögött ilyenkor is emberek ülnek, akik hibázhatnak, zavarba jöhetnek, majd néhány pillanat múlva folytatják a munkát.
A figyelem azonban a nap nagy döntéseire irányul
A kisebb nyitóhiba ellenére a nap valódi jelentőségét természetesen nem ez adja. Az új Országgyűlés megalakulása, a képviselők eskütétele, a házelnök megválasztása és a miniszterelnök megválasztása együttesen olyan eseménysorozatot jelent, amely hosszú évekre meghatározhatja Magyarország politikai irányát.
Az alakuló ülés tehát egyszerre protokoll és politikai fordulópont. A reggeli jelenet ugyan gyorsan bejárta a nyilvánosságot, de a Parlament falai között a munka haladt tovább, és a nap végére már jóval nagyobb súlyú döntések kerülhetnek a figyelem középpontjába.
