Sok cégvezető úgy gondolja, hogy az adóellenőrzés „majd valamikor később” téma, amikor már beadta a bevallást, lezárta a hónapot, túlesett a határidőkön. A NAV 2026-os ellenőrzési terve alapján viszont ez a gondolkodás egyre veszélyesebb lehet. Az adóhatóság ugyanis kifejezetten arra készül, hogy még nagyobb arányban végezzen kockázatelemzésen alapuló, célzott ellenőrzéseket, és ebben már mesterséges intelligencia által támogatott kiválasztási modelleket is használ – írja a Dívány.
A NAV elnöke, Vágujhelyi Ferenc a hivatal tájékoztatásában azt hangsúlyozta, hogy az ellenőrzési terv összeállításánál három fő szempontot vettek figyelembe: az előző év ellenőrzési tapasztalatait, a kockázatelemzési és adattudományi elemzéseket, valamint a bűnügyi szakterület csalárd tevékenységekre és fertőzött ágazatokra vonatkozó információit. Ez azt jelenti, hogy a NAV nem „vaktában” válogat, hanem egyre pontosabban célozza azokat a szereplőket, ahol valódi kockázatot lát.
Mesterséges intelligencia segíti a kiválasztást
A hivatal szerint a NAV működése ma már alapvetően adatvezérelt. Az online számla adatok, az online pénztárgépek adatai, az eKÁER, az ágazati adatszolgáltatások, valamint a nemzetközi pénzügyi információcsere adatai együtt kerülnek elemzésre, mesterséges intelligencia támogatásával. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rendszer sokkal gyorsabban észreveheti azokat a mintázatokat, amelyek emberi szemmel nehezebben kiszúrhatók.
A NAV külön kiemelte, hogy akár már a számla kiállításakor is kiszűrhetők lehetnek a kockázatos mutatókkal rendelkező cégek – például azok, amelyeknél alig van munkavállaló, nincs érdemi géppark, vagy az üzlethelyiség/raktárhelyiség csak papíron létezik. Ez a mondat önmagában is fontos jelzés a vállalkozásoknak: a hatóság egyre inkább valós idejű, adatmintázat-alapú kontrollt épít ki, nem csak utólagos dokumentumvizsgálatot.
Már a bevallás előtt is jöhet a revizor
A 2026-os terv egyik legerősebb üzenete, hogy a NAV szerint az ilyen csalárd, magas kockázatú cégek már a bevallás benyújtását megelőzően is számíthatnak revizori vizsgálatra. Ez sok vállalkozásnál teljesen új kockázatkezelési szemléletet igényelhet, mert nem lehet arra építeni, hogy „majd a bevallás után rendezzük”.
Ez nem azt jelenti, hogy minden céghez automatikusan kiszállnak, de azt igen, hogy a NAV a korábbinál gyorsabban tud reagálni, ha a rendelkezésre álló adatok szerint valami nem stimmel. Egy adminisztratív hiba és egy tudatos visszaélés természetesen nem ugyanaz, de a rendezetlen működés, az egymásnak ellentmondó adatok vagy a papíron létező infrastruktúra most jóval hamarabb vörös zászló lehet.
Kik számíthatnak fokozott figyelemre 2026-ban?
A NAV tájékoztatása tételesen is megnevez több olyan vállalkozói kört, amely 2026-ban ellenőrzésre vagy adóügyi intézkedésre számíthat. Ilyenek többek között az évek óta tagi kölcsönből működő cégek, a levonható áfájukat évek óta görgetők, illetve azok a vállalkozások, amelyek nagy forgalmat bonyolítanak, de ehhez képest nincs alkalmazotti állományuk.
A hivatal külön megemlíti a rendezvényszervezőket, a futárcégeket, az e-kereskedelmi platformokat, valamint a bevételüket eltitkoló influenszereket is. Ez jól mutatja, hogy a NAV nemcsak a klasszikus „régi típusú” adókockázatokra koncentrál, hanem az online gazdaságra és az új bevételi modellekre is.
Fontos látni, hogy ezek a kategóriák nem önmagukban „bűnjelként” jelennek meg, hanem fokozott kockázati fókuszként. Vagyis attól, hogy valaki e-kereskedelemben dolgozik vagy influenszerként számláz, még nem lesz automatikusan problémás – de a NAV ezen területeken kiemelten figyel a bevételek, költségek és adatszolgáltatások összhangjára. (Ez a NAV közlésének gyakorlati értelmezése.)
Ezek az ágazatok lehetnek a célkeresztben
A NAV közlése szerint kiemelt figyelem irányul az építőiparra, az autó- és alkatrész-kereskedelemre, az informatikai termékek piacára, az online értékesítésre, valamint a jövedéki termékek forgalmára. Emellett a nagy adóteljesítményű vállalkozásoknál ágazatspecifikus vizsgálatok várhatók, külön hangsúllyal a transzferárazásra is.
Ez utóbbi különösen fontos a nagyobb cégeknek és cégcsoportoknak: a transzferáras kérdések adminisztrációja, dokumentációja, belső árképzése és kapcsolt ügyleteinek alátámasztása idén is kulcsterület marad. A NAV üzenete itt egyértelmű: a magas adóteljesítmény nem jelent automatikus „biztonságot”, sőt, bizonyos esetekben még részletesebb, szektor-specifikus vizsgálat jöhet.
Nem csak adó, hanem vám és szállítmány-ellenőrzés is jön
A 2026-os fókusz nem áll meg az adóellenőrzéseknél. A NAV szerint a vámterületen az EU-n kívüli kereskedelem szabályossága, a szankciók betartása és a termékbiztonsági előírások lesznek a középpontban. A közúti ellenőrzéseknél pedig az illegális dohány felderítése mellett az eKÁER-, útdíjfizetési, súlymérési és kameraészlelési adatok alapján a kockázatosnak ítélt szállítmányokat is vizsgálhatják a pénzügyőrök.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a logisztikai láncban részt vevő cégeknek (szállítmányozás, kereskedelem, importőrök, fuvarozók) nemcsak a számlázási és bevallási oldalra kell figyelniük, hanem a mozgásadatok és a valós árumozgás összhangjára is.
Nem minden ellenőrzés büntetéssel végződik
A NAV tájékoztatása egy másik fontos üzenetet is tartalmaz: a hatóság fellépése továbbra is az adózói magatartáshoz igazodik. Az együttműködő adózók támogató eljárásokra és adategyeztetésre számíthatnak, míg a szándékos jogsértéseknél gyors és célzott adó- és vámellenőrzések jöhetnek.
A hivatal közlése szerint tavaly több mint 132 ezer ellenőrzést végeztek, és az esetek több mint 20 százalékában nem szankcionáltak, hanem segítettek. Emellett 9 ezer támogató eljárás és 21 ezer támogató jellegű ellenőrzés zajlott, amelyek hatására az adózók önellenőrzéssel mintegy 60 milliárd forintnyi adót vallottak be.
Ez azért lényeges, mert sok vállalkozó még mindig úgy tekint az ellenőrzésre, mint kizárólag büntetési folyamatra. A NAV kommunikációja alapján ugyanakkor 2026-ban még inkább elkülönülhet a jóhiszemű, együttműködő hiba és a szándékos, strukturált csalás kezelése.
Mit érdemes most azonnal átnézni egy vállalkozásnál?
Ha valaki szeretné csökkenteni annak esélyét, hogy kellemetlen meglepetés érje, most érdemes végignézni néhány nagyon is földhözragadt kérdést. A bevallások beadása előtti ellenőrzési lehetőség miatt felértékelődik az adatok folyamatos egyezősége: az online számla-adatszolgáltatás, a könyvelés, a pénztárgépes adatok, az eKÁER és a tényleges működés között ne legyen tartós ellentmondás. (Ez gyakorlati következtetés a NAV adatvezérelt kiválasztási logikájából.)
Ugyanilyen fontos a „valós működés” bizonyíthatósága is. Ha egy cég jelentős forgalmat mutat, de alig van emberi vagy tárgyi erőforrása, az ma már könnyebben kockázati jel lehet. Érdemes ezért rendben tartani a telephelyhasználattal, raktárral, eszközökkel, alvállalkozókkal, munkavégzéssel kapcsolatos dokumentumokat is, hogy egy esetleges megkeresésnél ne utólag kelljen kapkodni.
Az e-kereskedelmi és online bevételeknél pedig különösen fontos, hogy minden csatorna „összeérjen”: platformos eladás, futárszolgálati elszámolás, bankszámla-bevétel, számlázás, készletmozgás, adóbevallás. A NAV által kiemelt szektorok alapján itt most biztosan nagyobb figyelem várható.
A NAV célja: gyorsabb szűrés, célzottabb fellépés
A NAV elnökének összegzése szerint a cél változatlan: a költségvetési bevételek védelme, a tisztességes gazdasági szereplők versenyhelyzetének erősítése, valamint egy magas szintű, adatvezérelt hatósági működés, amely a technológiai lehetőségeket – valós idejű adatokkal és fejlett elemzési modellekkel – a lehető legjobban kihasználja.
Vállalkozói szemmel lefordítva ez azt jelenti, hogy 2026-ban még kevésbé éri meg „szürkében” működni, és még fontosabb lesz az adatok tisztasága, a valós gazdasági tartalom, valamint a gyors reagálás egy NAV-megkeresésre. Aki együttműködő és rendezett, annál jó eséllyel támogató jellegű eljárás jöhet. Aki viszont tudatosan épít kockázatos konstrukciókra, annál a NAV egyre hamarabb és egyre célzottabban léphet.
