Megjelent egy döntés a Magyar Közlöny oldalain, ami alapjaiban változtatja meg, mihez nyúlhat hozzá egy végrehajtó – és mihez nem – ha egy sportklub adósságba kerül. A rendeletet Orbán Viktor írta alá, és keddtől hatályos – írja a 24.hu.
A lényeg röviden: a sportszervezetek működésére adott állami támogatás teljes összege mentesül a végrehajtás alól. Vagyis ha egy egyesület ellen jogszerűen végrehajtási eljárás indul, az államtól érkező működési pénzt a végrehajtók nem tilthatják le.
Ez nem apró technikai pontosítás. Ez egy nagyon is érezhető hatású döntés, ami a sportfinanszírozás és a hitelezői jogérvényesítés metszéspontjában robbant.
Mit mond a rendelet – és mit jelent ez magyarul?
A döntés szerint a cél az, hogy a sportlétesítmények fenntartására, az ott dolgozók bérére, illetve kifejezetten a sporttevékenység működtetésére adott közpénz ne „ragadjon be” jogi eljárásokban. A kormány érvelése az, hogy ezek a források közfeladat jellegű tevékenységet szolgálnak, így külön védelem illeti meg őket.
A rendeletet ráadásul nemcsak a jövőbeni, hanem a már folyamatban lévő végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell – feltéve, hogy az állami támogatást a hatálybalépés után fizetik ki. A jogi háttér most is a veszélyhelyzet: a kormány az ukrajnai háború miatti rendkívüli jogrendre hivatkozva hozta meg a döntést.
A gyakorlati következmény világos:
hiába van jogerős követelés egy sportklubbal szemben, a működésre kapott állami támogatás nem lesz lehívható.
Ki jár jól – és ki nézhet nagyot?
A rendelet nyilvánvalóan a sportszervezetek működésének stabilitását védi. Ha egy klub pénzügyi gondba kerül, a pályák, csarnokok, utánpótlásprogramok, edzők bére nem állhat le egyik napról a másikra. A kormány logikája szerint a sport „közérdekű infrastruktúra”, amit nem lehet egy végrehajtási ügy mellékhatásaként lebénítani.
Csakhogy a másik oldalon ott vannak a hitelezők. Vállalkozók, beszállítók, szolgáltatók, akik munkát végeztek, felszerelést szállítottak, szolgáltatást adtak – és nem kapták meg a pénzüket. Eddig, ha jogerős követelésük volt, a végrehajtás jelentette az egyik utolsó esélyt a behajtásra. Mostantól viszont a legnagyobb és legbiztosabb forrás, az állami működési támogatás, kiesik a körből.
Ez a döntés tehát nemcsak a sport működéséről szól, hanem arról is, hogyan alakul át a hitelezői kockázat egy államilag erősen finanszírozott szektorban.
„Lex Haladás?” – miért épp most lett ez téma?
A rendelet időzítése sokaknak nem véletlen. Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott a szombathelyi Haladás VSE helyzete. A klub alá 14 szakosztály tartozik, és az egyesület kisebbségi tulajdonos a férfi labdarúgásért felelős Haladás 1919 Labdarúgó Kft. társaságban is.
A korábbi működtető, a Szombathelyi Haladás Kft. tavaly nyáron szűnt meg, miután elfogyott a pénze. A klub körüli pénzügyi problémák hónapok óta közbeszéd tárgyát képezik. A kormányfő tavaly több mint 470 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el az egyesület működtetésére, és az is eldőlt, hogy 2026-ban a Haladás VSE 250 millió forintos állami támogatásra jogosult.
A kritikusok szerint ennek a pénznek egy része – a régi szabályok mellett – végrehajtás alá kerülhetett volna, ha jogszerű követelések állnak fenn. Most viszont a működési támogatás érinthetetlen.
A közbeszédben ezért jelent meg a „Lex Haladás” kifejezés, még ha a rendelet természetesen nem egyetlen klubra vonatkozik, hanem minden sportszervezetre.
Sportpolitika és felelősség
Szombathelyen a miniszterelnököt arról is kérdezték, mikor lesz újra NB I-es a csapat. Orbán Viktor az NB III-at méltatlannak nevezte, ugyanakkor jelezte: már rengeteg támogatást adtak a városnak, és neki felelősséget kell vállalnia az adófizetők pénzéért.
Ez a mondat most új megvilágítást kap: miközben a közpénz felhasználásának felelőssége hangsúlyos üzenet, a rendelet épp azt biztosítja, hogy bizonyos közpénzekhez jogi úton se lehessen hozzáférni, még tartozások esetén sem.
Mit üzen ez a jövőre nézve?
A döntés hosszabb távon azt eredményezheti, hogy a sportklubokkal üzletelő cégek, szolgáltatók óvatosabbak lesznek, hiszen egy fontos fedezeti forrás kikerült a végrehajtható vagyon köréből. Ugyanakkor a kormányzat számára ez egyértelmű jelzés: a sport működése prioritás, még pénzügyi viták esetén is.
A kérdés az, hogy a rendszer képes lesz-e egyensúlyt tartani a sport finanszírozásának védelme és a jogbiztonság, hitelezői bizalom között. Mert ha a végrehajtás hatékonysága túl sok területen szűkül, az már nemcsak a sport, hanem a gazdasági környezet egészének működésére is hatással lehet.
