Ami most Észak-Amerikában zajlik, arra sok meteorológus csak csendben annyit mond: tankönyvi extrém tél. Az elmúlt évtizedek egyik legkeményebb hidegbetörése és havazási hulláma sújtja az Egyesült Államok és Kanada jelentős részét. Olyan térségekben is térdig, sőt helyenként derékig érő hó hullott, ahol az utóbbi években inkább enyhébb telekhez szoktak. A jeges széllel és sarkvidéki légtömeggel érkező rendszer több millió embert érintett, és becslések szerint kétmilliónál is többen maradhattak ideiglenesen energiaellátás nélkül a viharok idején – írja a Promotions.
A magyar tél ehhez képest valóban csak „demóverziónak” tűnhet. Míg nálunk néhány napos mínuszok és időszakos havazás számít komolyabb eseménynek, Észak-Amerikában most -30, sőt helyenként -40 Celsius-fok közeli értékek társulnak a hóviharokhoz. A kérdés viszont már nem csak az, mi történik odaát – hanem az is, juthat-e ebből valami Európának, benne Magyarországnak is.
A kulcsszó: poláris örvény – amikor „megbillen” a rendszer
A háttérben egy olyan légköri folyamat áll, amelyről az utóbbi években egyre többet hallani: a poláris örvény (polar vortex). Ez lényegében egy hatalmas, örvénylő légköri rendszer a sarkvidék fölött, amely normál esetben „bezárva” tartja a hideg levegőt az északi térségekben. Olyan, mint egy fal vagy gyűrű, ami megakadályozza, hogy a sarkvidéki hideg szabadon leömljön délebbre.
Amikor azonban ez a rendszer meggyengül vagy torzul, a hideg levegő „kiszökhet” a megszokott területéről. A szakértők most arról beszélnek, hogy a poláris örvény újra instabillá válhat, részben egy sztratoszférában zajló folyamat, az úgynevezett hirtelen sztratoszférikus felmelegedés miatt. Ez első hallásra paradoxnak tűnik, hiszen „felmelegedésről” van szó, de a következmény éppen az, hogy a magasabb légrétegek átrendeződése megbontja az alsóbb szinteken a hideget „őrző” szerkezetet.
Ennek eredményeként a sarkvidéki légtömegek déli irányba törhetnek ki – először Észak-Amerika, majd akár az Atlanti-óceánon átnyúlva Európa felé.
Ami Amerikában történik, az nem helyi ügy
A mostani észak-amerikai helyzet már megmutatta, mire képes egy ilyen légköri zavar. Az a frontvonal, amely egészen a mexikói határig lenyúlt, méteres havazást és dermesztő hideget szállított. Hatalmas területeken bénult meg a közlekedés, repülőjáratok ezrei késtek vagy maradtak el, az utak jéggel és hóval fedve járhatatlanná váltak.
Az ilyen rendszerek azonban nem „szigetként” léteznek. A légkör globális, a nagy léptékű áramlások összekötik a kontinenseket. Amikor az amerikai kontinens felett ennyire erősen megbillen az északi félteke légköri egyensúlya, az gyakran láncreakciót indít el az Atlanti-óceán felett is. Itt jön képbe az a bizonyos, Európa felé „nyúló” vortex-kar, amely elméletileg a kontinens középső részét is elérheti.
Mit jelent ez Európára nézve?
A modellek egyelőre nem teljesen egységesek, de egyre több jel utal arra, hogy a hideg légtömegek egy része Európa irányába sodródhat. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk is -40 fok lesz – a földrajzi és óceáni hatások jelentősen tompítják a szélsőségeket –, de az igen, hogy a mostani, enyhébb periódus után markáns lehűlés jöhet.
Az első hidegebb hullámok a forgatókönyvek szerint vasárnap érhetik el a Kárpát-medencét. Éjszakánként újra -10 Celsius-fok körüli fagyok térhetnek vissza, és több napon is előfordulhat, hogy napközben sem emelkedik tartósan fagypont fölé a hőmérséklet. Ez már nem az a télies „hangulat”, amit egy kis hóesés jelent, hanem valódi, tartós hideg periódus lehet.
Jön a fordulat a tavaszias napok után
A jelenlegi helyzet szerint a hét közepéig még inkább kora tavaszt idéző időszak várható, csütörtökön akár 15 Celsius-fok körüli csúcsértékekkel. Ez azonban könnyen megtévesztő lehet. A légköri mintázat gyors átrendeződése miatt a hőmérséklet meredek lejtmenetbe kapcsolhat.
Hétvégére biztosan visszatérnek a hajnali fagyok, és bár az első napokban inkább ködszitálás, szórványos eső lehet jellemző, a hidegebb levegő beáramlásával a csapadék halmazállapota is egyre inkább a hó felé tolódhat. Nem valószínű, hogy méteres hófalak alakulnak ki, de egy-egy erősebb hófúvás, viharos széllel kísért havazás komoly közlekedési zavarokat okozhat.
Hosszabb távon: beragadhat a hideg?
A poláris örvény zavarai nem mindig múlnak el néhány nap alatt. Ha a rendszer tartósan torzult marad, az hetekig elhúzódó hideg anomáliát okozhat Európa-szerte. Ilyenkor nem feltétlenül extrém rekordfagyok jönnek, hanem inkább az a helyzet, amikor a hőmérséklet tartósan az átlag alatt marad, gyakori fagyokkal, vissza-visszatérő havazással.
Ez azt jelentheti, hogy februárban a tél „visszaveszi az irányítást”. A tavasz érzete távolibbnak tűnhet, és a megszokottnál később indulhat meg a tartós felmelegedés. Ugyanakkor a modellek még mindig bizonytalanságot mutatnak, így a pontos forgatókönyv napról napra finomodhat.
Nem kell észak-amerikai léptékű hóviharokra számítani, de a mostani folyamatok alapján komoly lehűlés esélye van. Visszatérhetnek az éjszakai erős fagyok, nappal is hűvös maradhat az idő, és a következő hetekben több hullámban érkezhet télies csapadék.
Az amerikai extrém tél figyelmeztetés is: a légkörben zajló nagyléptékű folyamatok gyorsan képesek átrajzolni az időjárási mintázatot. Ami ma még tavaszias enyhülésnek tűnik, az néhány nap alatt átcsaphat kemény, igazi télbe. Magyarország számára most ez a legfontosabb üzenet: a télnek még koránt sincs vége.
