Bár az előttünk álló hetekben még biztosan nem szabad fellélegezni, az időjárás hosszabb távon drámai fordulatot vehet. A jelenlegi extrém hidegek és kemény fagyok ellenére a nemzetközi és regionális meteorológiai előrejelzések egyre határozottabban abba az irányba mutatnak, hogy csak átmeneti állapotról van szó, és hamarosan az ellenkező végletbe csap át az időjárás.
A szakemberek szerint a 2026-os év nemcsak Magyarországon, hanem globális szinten is az emberiség történetének egyik – ha nem a – legmelegebb esztendeje lehet. Ez pedig nem csupán egy szokatlanul enyhe nyarat jelenthet, hanem egy extrém, rekordokkal és szélsőségekkel teli időszakot.
Miért ilyen hideg most a tél?
A Kárpát-medencébe jelenleg sarkvidéki eredetű légtömegek áramlanak be, amelyeket a Szibéria felől érkező fagyos levegő tovább erősít. Ez a kombináció az oka annak, hogy az ország nagy részén tartós, kemény fagyok alakultak ki.
Az iMeteo beszámolója szerint az éjszakai minimum-hőmérsékletek több térségben –18, –20 Celsius-fok közelébe is süllyedhetnek, különösen szélcsendes, derült éjszakákon. A talaj menti fagyok még ennél is hidegebbek lehetnek, ami komoly kihívást jelent a mezőgazdaság, az infrastruktúra és a lakosság számára is.
A jelenlegi előrejelzések alapján a dermesztő hideg február közepéig is fennmaradhat, és nagy eséllyel az idei január az elmúlt 15 év leghidegebb hónapjaként vonulhat be a statisztikákba.
Nem marad így sokáig: brutális felmelegedés jöhet
Miközben most még a fagy elleni védekezés a legfontosabb, a meteorológusok már a következő nagy fordulatra figyelmeztetnek. A hosszú távú modellek szerint a hideg légtömegek fokozatosan visszaszorulnak, és szokatlanul gyors felmelegedés veheti kezdetét.
A ČT24 tájékoztatása szerint 2026 az eddigi adatok alapján kiemelkedően meleg év lehet. A tavasz már az átlagosnál jóval magasabb hőmérsékletekkel indulhat, a nyár pedig minden eddiginél forróbbnak ígérkezik.
Ez nemcsak hőségriadókat jelenthet, hanem:
-
gyakoribb hőhullámokat,
-
intenzív zivatarokat és viharokat,
-
rekordközeli vagy rekordot döntő napi csúcshőmérsékleteket.
Az El Niño állhat a háttérben
A szakértők szerint a várható szélsőségek egyik fő oka az El Niño jelenség újbóli felerősödése lehet. Ez az éghajlati folyamat a Csendes-óceán térségéből indul, ám hatása világszerte érezhető, így Európában és a Kárpát-medencében is.
Az El Niño idején:
-
megnő a globális átlaghőmérséklet,
-
gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségek,
-
felborulhatnak a megszokott évszakos mintázatok.
Ez magyarázatot adhat arra, miért követhet extrém hideg időszakot extrém meleg, akár néhány hónapon belül.
Mit jelent ez a mindennapokban?
A mostani fagyos időszak után sokan gyors enyhülésre számítanak, ám a szakemberek óvatosságra intenek. A hirtelen felmelegedés:
-
megterhelheti a szervezetet,
-
fokozhatja a viharok és villámárvizek kockázatát,
-
komoly kihívást jelenthet a mezőgazdaságnak és az energiahálózatnak is.
A hosszú távú előrejelzések tehát egyértelműen azt mutatják: nem egy nyugodt, kiegyensúlyozott év áll előttünk, hanem egy olyan időszak, amelyben a szélsőségek játsszák a főszerepet.
Egy dolog biztos: az időjárás nem marad a régi
Bár most még a mínuszok uralják a reggeleket és az éjszakákat, a jelek szerint ez csak a vihar előtti csend – vagy épp a fordítottja. A tél utolsó hetei után szinte robbanásszerű melegedés jöhet, és 2026 könnyen bekerülhet a történelemkönyvekbe mint az egyik legforróbb év, amelyet valaha mértek.
Addig azonban még érdemes felkészülni a fagyos napokra – mert a tél most még nem enged, de már látszik: nem ez lesz az év legnagyobb időjárási meglepetése.
