Amikor egy tragédia ennyire hirtelen és ennyire kegyetlenül csap le, a gyász mellé óhatatlanul társul egy másik, makacs érzés is: az a fajta bizonytalanság, ami nem hagyja nyugodni az embert. Ilyenkor minden apró részletnek jelentősége lesz. Egy útvonalnak. Egy időpontnak. Egy kameraképnek.
Jákli Mónika halálos balesete után most pont ez történik: a nyomozás – és vele együtt a nyilvánosság – egyre erősebben a kamerafelvételekre és a pontos időrendre fókuszál. Nem azért, mert a válaszok már itt lennének. Hanem azért, mert a rendelkezésre álló információk alapján van egy időszak, ami egyszerűen nem illeszkedik szépen a megszokott forgatókönyvekbe.
Mi történt: a baleset helyszíne és a végkimenetel
A sajtóban megjelent információk szerint Jákli Mónika szerdai balesete Nagymegyer és Alistál között történt. A leírások alapján a luxusautó egy kanyarban lesodródott az útról, a jármű a felismerhetetlenségig roncsolódott, darabokra szakadt, őt pedig kórházba szállították, ám nem sokkal később meghalt.
A részletek – például az út menti tereptárgyak szerepe, a jármű mozgása, illetve az, hogy a baleset milyen előzmények után következett be – már most különösen fontosak, mert ezekből áll össze majd a hivatalos rekonstrukció.
A nyomozás egyik kulcsa: kamerafelvételek begyűjtése
A mostani fordulatot az adja, hogy a hatóságok kamerafelvételek begyűjtésével vizsgálják a baleset körülményeit. A nyilvánosságban is megjelent: olyan embereket keresnek, akik a feltételezett útvonal környékén laknak, és rendelkeznek térfigyelő kamerával.
Ez nem ritka módszer. Egy-egy kamera önmagában sokszor csak egy villanásnyi információt ad, de több pont felvétele együtt már útvonalat, idősort, sőt akár megállást vagy visszafordulást is képes valószínűsíteni.
A felvétel, ami mindent „megmozgatott”: 3:09 Nagymegyeren
A nyilvánosságra került információk szerint egy felvételen hajnali 3 óra 9 perckor Komárom felől megérkezik a Mercedes Nagymegyerre, bemegy a város közepén található körforgalomba, majd a 63-ason Alistál irányába elhagyja a várost.
Ez a részlet önmagában még „csak” egy pillanatkép. A valódi kérdéseket az váltja ki, ami ezután jön.
A riasztás ideje: 3:53 – és a két időpont közötti 45 perc
A balesethez a tűzoltókat és mentőket a sajtóban szereplő adatok szerint 3:53-kor riasztották. Ha ezt összevetjük a 3:09-es felvétellel, nagyjából 35–45 percnyi idősáv rajzolódik ki.
A gond ott kezdődik, hogy ez a 35–45 perc – pusztán közlekedési logikával számolva – szokatlanul hosszúnak tűnik ahhoz képest, mekkora távolságokat említ a cikk a környéken:
-
Alistál kb. 8–9 km (a sajtóban szereplő becslés szerint 8–10 perc),
-
vissza a baleseti ponthoz 5–6 km (becslés szerint 3–5 perc).
Vagyis, ha valaki csak elmegy Alistálig, megfordul, és nagy sebességgel visszaindul, akkor a puszta „oda-vissza” mozgás – még óvatosabban számolva is – jóval rövidebb lehet, mint a 35–45 perc.
A 10–15 perces elem: miért beszélnek 15–20 perc megállásról?
A sajtó által idézett, a beavatkozók munkáját ismerő forrás szerint a riasztás előtt legfeljebb 10–15 perccel történhetett maga a baleset. Ha ezt a logikát követjük, akkor a 3:53-as riasztásból visszaszámolva a baleset nagyjából 3:38–3:43 körül történhetett.
És itt jön a „lyuk”: a 3:09-es felvétel és a feltételezett 3:38–3:43 közötti időszakból maradhat 15–20 perc (vagy több), amit a nyilvános adatok nem magyaráznak meg egyértelműen. Innen származik az a következtetés, hogy megállhatott valahol.
Fontos megjegyezni: ez jelenleg következtetés, nem végleges tényállítás. A „megállás” pontos igazolásához további kamerák, tanúk vagy technikai adatok kellenek.
Miért fordulhatott meg hirtelen? A kérdés jogos, a válasz még nincs kész
A rendelkezésre álló információk alapján felmerül, hogy a jármű valahol a nagydűri letérő és Alistál között megfordulhatott. A „miért” kérdése viszont egyelőre nyitott, és itt kezdődik a találgatások terepe – amit érdemes nagyon szigorúan kezelni.
A helyszíni szóbeszédek között korábban is megjelent egy drámai állítás, amit szó szerint idézek, mert így korrekt: egy környékbeli szerint a Mercedes „úgy közlekedett, mintha a sofőr elkésett volna valahonnan — vagy menekült volna”. Ez azonban nem bizonyított, nem hivatalos információ, hanem helyi benyomás, amelyet a vizsgálatnak kell majd vagy kizárnia, vagy alátámasztania.
Jákli Mónika halálos balesete után most pont ez történik: a nyomozás – és vele együtt a nyilvánosság – egyre erősebben a kamerafelvételekre és a pontos időrendre fókuszál. Nem azért, mert a válaszok már itt lennének. Hanem azért, mert a rendelkezésre álló információk alapján van egy időszak, ami egyszerűen nem illeszkedik szépen a megszokott forgatókönyvekbe.
Mi történt: a baleset helyszíne és a végkimenetel
A sajtóban megjelent információk szerint Jákli Mónika szerdai balesete Nagymegyer és Alistál között történt. A leírások alapján a luxusautó egy kanyarban lesodródott az útról, a jármű a felismerhetetlenségig roncsolódott, darabokra szakadt, őt pedig kórházba szállították, ám nem sokkal később meghalt.
A részletek – például az út menti tereptárgyak szerepe, a jármű mozgása, illetve az, hogy a baleset milyen előzmények után következett be – már most különösen fontosak, mert ezekből áll össze majd a hivatalos rekonstrukció.
A nyomozás egyik kulcsa: kamerafelvételek begyűjtése
A mostani fordulatot az adja, hogy a hatóságok kamerafelvételek begyűjtésével vizsgálják a baleset körülményeit. A nyilvánosságban is megjelent: olyan embereket keresnek, akik a feltételezett útvonal környékén laknak, és rendelkeznek térfigyelő kamerával.
Ez nem ritka módszer. Egy-egy kamera önmagában sokszor csak egy villanásnyi információt ad, de több pont felvétele együtt már útvonalat, idősort, sőt akár megállást vagy visszafordulást is képes valószínűsíteni.
A felvétel, ami mindent „megmozgatott”: 3:09 Nagymegyeren
A nyilvánosságra került információk szerint egy felvételen hajnali 3 óra 9 perckor Komárom felől megérkezik a Mercedes Nagymegyerre, bemegy a város közepén található körforgalomba, majd a 63-ason Alistál irányába elhagyja a várost.
Ez a részlet önmagában még „csak” egy pillanatkép. A valódi kérdéseket az váltja ki, ami ezután jön.
A riasztás ideje: 3:53 – és a két időpont közötti 45 perc
A balesethez a tűzoltókat és mentőket a sajtóban szereplő adatok szerint 3:53-kor riasztották. Ha ezt összevetjük a 3:09-es felvétellel, nagyjából 35–45 percnyi idősáv rajzolódik ki.
A gond ott kezdődik, hogy ez a 35–45 perc – pusztán közlekedési logikával számolva – szokatlanul hosszúnak tűnik ahhoz képest, mekkora távolságokat említ a cikk a környéken:
-
Alistál kb. 8–9 km (a sajtóban szereplő becslés szerint 8–10 perc),
-
vissza a baleseti ponthoz 5–6 km (becslés szerint 3–5 perc).
Vagyis, ha valaki csak elmegy Alistálig, megfordul, és nagy sebességgel visszaindul, akkor a puszta „oda-vissza” mozgás – még óvatosabban számolva is – jóval rövidebb lehet, mint a 35–45 perc.
A 10–15 perces elem: miért beszélnek 15–20 perc megállásról?
A sajtó által idézett, a beavatkozók munkáját ismerő forrás szerint a riasztás előtt legfeljebb 10–15 perccel történhetett maga a baleset. Ha ezt a logikát követjük, akkor a 3:53-as riasztásból visszaszámolva a baleset nagyjából 3:38–3:43 körül történhetett.
És itt jön a „lyuk”: a 3:09-es felvétel és a feltételezett 3:38–3:43 közötti időszakból maradhat 15–20 perc (vagy több), amit a nyilvános adatok nem magyaráznak meg egyértelműen. Innen származik az a következtetés, hogy megállhatott valahol.
Fontos megjegyezni: ez jelenleg következtetés, nem végleges tényállítás. A „megállás” pontos igazolásához további kamerák, tanúk vagy technikai adatok kellenek.
Miért fordulhatott meg hirtelen? A kérdés jogos, a válasz még nincs kész
A rendelkezésre álló információk alapján felmerül, hogy a jármű valahol a nagydűri letérő és Alistál között megfordulhatott. A „miért” kérdése viszont egyelőre nyitott, és itt kezdődik a találgatások terepe – amit érdemes nagyon szigorúan kezelni.
A helyszíni szóbeszédek között korábban is megjelent egy drámai állítás, amit szó szerint idézek, mert így korrekt: egy környékbeli szerint a Mercedes „úgy közlekedett, mintha a sofőr elkésett volna valahonnan — vagy menekült volna”. Ez azonban nem bizonyított, nem hivatalos információ, hanem helyi benyomás, amelyet a vizsgálatnak kell majd vagy kizárnia, vagy alátámasztania.
