Ahogy közeledik az év vége, egyre több helyen bukkannak fel a pirotechnikai eszközök: bevásárlóközpontok parkolóiban felállított standokon, üzletekben, szezonális árusoknál. A látvány csábító, a hangulat ünnepi – de ilyenkor szaporodnak a balesetek, a félreértések és a „csak egyet dobok” típusú rossz döntések is. A szilveszter évről évre ugyanazt a kérdést hozza: mit lehet legálisan, mikor lehet használni, és mit tilos minden körülmények között? Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat, hogy ne a bírság, a sérülés vagy a szomszédokkal való vita legyen az év végi emlék – írj az Origo.
Tűzijáték vs. petárda: nem ugyanaz a kategória
Sokan egy kalap alá veszik a pirotechnikai eszközöket, pedig óriási különbségek vannak köztük. A forgalomban lévő termékeket alapvetően pirotechnikai osztályokba sorolják, és a szabályok ennek megfelelően eltérnek. Általánosságban igaz, hogy az alacsonyabb kockázatú termékek (például egyes látványos, de kisebb hatású eszközök) könnyebben elérhetők, míg a nagyobb erejű „klasszikus” szilveszteri tűzijátékokra szűkebb vásárlási és felhasználási időablak vonatkozik.
A legnagyobb félreértés viszont a petárdánál van. A petárda tipikusan nem a „csak egy kis fény és hang” kategória: gyors, kiszámíthatatlan, és nagyon gyakran okoz kéz- és arcsérüléseket – ezért a hozzá kapcsolódó szabályok kifejezetten szigorúak.
Mikor lehet tűzijátékot használni?
A köznyelvben „szilveszteri tűzijátéknak” nevezett, nagyobb hatású eszközöknél a fő szabály az, hogy csak meghatározott időszakban lehet őket megvásárolni és felhasználni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a klasszikus, erősebb tűzijátékok jellemzően december 28. és 31. között kerülhetnek legálisan a kosárba, a használatuk pedig szilveszter este 18:00 és január 1. reggel 6:00 közötti idősávra korlátozódik.
Fontos: ettől függetlenül helyi (önkormányzati) szabályok szigoríthatnak a kereteken. Vannak települések, városrészek, védett területek, ahol még szilveszterkor is lehetnek korlátozások – ezért mindig érdemes ránézni a helyi tájékoztatásra is.
És a petárda? Itt jön a lényeg
A petárda kapcsán nincs „kiskapu” és nincs „csak most az egyszer”: a petárda használata tiltott, és a birtoklása is jogi következményekkel járhat. A hatóságok évről évre külön felhívják a figyelmet arra, hogy a petárdázás nem „ártatlan szilveszteri szokás”, hanem kockázatos és jogsértő magatartás, amelyből pillanatok alatt lehet súlyos sérülés.
Nem véletlen, hogy időről időre felbukkannak hírek olyan balesetekről, amikor egy-egy fiatal vagy gyerek kezében robban fel petárda – ezeknél a sérüléseknél sokszor maradandó károsodásról beszélünk. A legjobb tanács ezért egyszerű: petárdát ne vegyél, ne tarts, ne próbálj ki, ne „fogadj el” ajándékba sem.
Honnan érdemes beszerezni pirotechnikai terméket?
Az egyik legfontosabb alapszabály: csak engedéllyel rendelkező, jogszerű árusítótól vásárolj. A gyanúsan olcsó, eredet nélküli vagy „ismerőstől van” típusú termékek a legveszélyesebbek: nem tudod, hogyan tárolták, nem tudod, mennyire sérült, és azt sem, hogy valóban az van-e benne, ami rá van írva. A pirotechnika nem az a kategória, ahol megéri kockáztatni.
A legális árusításnál ráadásul általában megvan:
-
a megfelelő tárolás,
-
az ellenőrizhető csomagolás és használati útmutató,
-
az a lehetőség is, hogy hibás terméknél tudd, hova kell visszamenni.
A fel nem használt vagy hibás tűzijáték: nem „jó lesz jövőre”
Sokan elteszik a megmaradt tűzijátékot a garázsba vagy a kamrába, aztán megfeledkeznek róla – ez viszont kifejezetten balesetveszélyes. A szilveszter után a fel nem használt vagy hibás pirotechnikai eszközöket vissza kell vinni a forgalmazónak, és nem a lakásban, pincében, autóban „átteleltetni”. Ennek több oka van: a nem megfelelő tárolás rontja a termék állapotát, nő a meghibásodás és a véletlen működés kockázata, és jogilag is problémás lehet az engedélyezett időszakon túli „otthoni raktározás”.
Biztonsági szabályok, amiket sokan elrontanak
A legtöbb baleset nem „pech” – hanem tipikus hibák sorozata. Ha tűzijátékot használsz, ezekre figyelj különösen:
1) Olvasd el a használati utasítást.
Igen, tudjuk, unalmas. De a gyújtási mód, a stabil rögzítés és a biztonsági távolság termékenként eltérhet.
2) Stabil talaj, stabil rögzítés.
A felboruló telep könnyen oldalra lőhet – és onnantól már nem látvány, hanem veszélyforrás.
3) Ne kézben, ne emberközelben.
A „kézben meggyújtom és feldobom” jellegű megoldások életveszélyesek. Tűzijátékot mindig a gyártói előírás szerint, biztonságos távolságból indíts.
4) Ha nem indul el, ne hajolj fölé.
Ez az egyik leggyakoribb sérülési ok. Ha csődöt mond, várj, tarts távolságot, és kezeld úgy, mintha bármikor elsülhetne.
5) Alkohol + pirotechnika = rossz ötlet.
A reakcióidő romlik, a kockázatérzékelés csökken – a baleseti statisztikákban ez nagyon látványosan megjelenik.
6) Figyelj a környezetre: szél, fák, épületek, erkélyek.
Erős szélben a rakéták iránya kiszámíthatatlanabb, télen pedig a csúszós talaj és a vastag ruházat is nehezítheti a mozgást.
A házi kedvencek és a szomszédok: előre gondolkodj
A szilveszter nem mindenkinek ünnep. Sok állat pánikba esik a hanghatásoktól, és ilyenkor gyakoriak a szökések, balesetek. Ha te tűzijátékozol:
-
jelezd előre a környezetednek, mikor tervezed,
-
gondolj a kutyásokra, kisgyerekesekre, idősekre,
-
és tarts mértéket: a szabályos használat nem csak jog, hanem felelősség is.
Mi történik, ha baj van?
Ha sérülés történik, a legfontosabb az azonnali segítségkérés és az, hogy ne próbáld „otthon megoldani” a komoly sebeket. Kéz-, szem- és arc körüli sérüléseknél percek is számíthatnak. A jogi következmények pedig külön történet: tiltott eszköz (például petárda) esetén a hatósági eljárás és az anyagi felelősség is súlyosabb lehet – különösen, ha más is megsérül vagy kár keletkezik.
A lényeg egy mondatban
Tűzijátéknál a szabályos idő és a biztonság a kulcs, petárdánál pedig nincs vita: ne legyen a kezedben, ne legyen a zsebedben, ne legyen a környezetedben. Szilveszterkor a látvány akkor ér valamit, ha másnap is csak emlékként marad meg – nem kórházi történetként.
