Van az a mondat, amitől egyszerre szalad fel a vérnyomás és indul be a kommentháború. Na ez pont ilyen. Valaki kimondta, és hirtelen mindenki érintett lett – akkor is, ha sosem gondolta volna…

Vizsgához kötnék az idősek internetezését? Mi történt valójában?

Élénk vita robbant ki a közösségi médiában, miután egy Reddit-fórumon egy informatikai szakember provokatív javaslattal állt elő: szerinte a 65 év felettiek internethasználatát egy kötelező „felhasználói vizsgához” kellene kötni. A felvetés gyorsan túlnőtt az eredeti poszton, és komoly társadalmi kérdést dobott be a köztudatba: hol húzódik a határ a védelem és a korlátozás között?

Fontos: jelenleg nem tudunk hivatalos döntésről vagy törvényjavaslatról – a történet egy online ötletből lett országos vita.

„Vizsgához kötött internet” – mire hivatkozott a szakember?

Az informatikai szakember érvelése egyszerű volt: szerinte a 65 év felettiek különösen veszélyeztetettek az online átverésekkel szemben, mert sokan nehezebben ismerik fel az olyan tipikus csapdákat, mint:

• adathalász e-mailek és SMS-ek,

• hamis banki/ügyintézős telefonhívások,

• kamu weboldalak,

• manipulált hirdetések („csak most”, „ingyen”, „azonnal kattints”).

A javasolt „megoldás”: legyen egy kötelező internetes felhasználói vizsga, és csak az használhassa „szabadon” a netet, aki sikeresen teljesíti.

A cél – állítása szerint – nem büntetés, hanem védelem. Csakhogy már itt jött a nagy ütközés.

„Az internet nem jogosítvány” – miért akadtak ki ennyien?

A vita szinte azonnal két táborra szakadt.

1) Az egyik oldal szerint „valamit muszáj lépni”

Ők azt mondják: a csalók célzottan vadásznak a kiszolgáltatottabb emberekre, és ha a tudás hiányzik, akkor a kár nagyon gyorsan megtörténik. Szerintük egy teszt legalább rákényszerítene az alapok elsajátítására.

2) A másik oldal szerint ez megalázó és diszkriminatív

Ők pedig azt hangsúlyozzák, hogy:

• az online átverések nem korosztályfüggők (fiatalok is bedőlnek),

• az életkor nem egyenlő digitális tudatlansággal,

• a „megbuktál a Facebook-KRESZ-en” logika méltatlan, és könnyen kirekesztő,

• a probléma nem a kor, hanem a csalók módszereinek brutalitása.

És jött az ironikus (de találó) ellenérv is: „Ha már vizsga, akkor kezdjük mindenkivel – azzal is, aki minden ‘ingyen iPhone’-ra rákattint.”

A legnagyobb bökkenő: ezt a gyakorlatban hogyan képzelik?

A „vizsga” ötlete papíron lehet, hogy „rendszerezettnek” hangzik, de amint közelebbről nézzük, szétesik:

• Ki vizsgáztatna, milyen rendszerben?

• Milyen gyakran kellene megújítani?

• Mi számít internetezésnek?
  Videóhívás az unokával? Ügyfélkapu? Netbank? YouTube? Facebook?

• Mi lenne azzal, aki nem tud elmenni vizsgára, vagy rosszul lát, rosszul hall, beteg?

A kritikusok szerint ez nem védene, hanem inkább félelmet és szégyent teremtene – és pont azokat szorítaná ki, akiknek az internet sokszor az egyetlen kapcsolata a világgal.

Mi a valódi ok, amiért ennyire betalált ez a téma?

Mert az online csalások tényleg mindennaposak, és egyre profibbak. A leggyakoribb forgatókönyvek:

• sürgetés („most azonnal”, „ha nem teszed meg, baj lesz”),

• tekintélyre építés („bank”, „hatóság”, „futárszolgálat”),

• félelemkeltés („feltörték a fiókod”, „zároljuk a pénzed”),

• és a legveszélyesebb: amikor rávesznek valakit, hogy valamilyen távoli elérést adó programot telepítsen, majd átveszik az irányítást a telefon vagy a gép felett.

Ez a probléma valós – csak a megoldáson megy a vita.

Nem ez az első „idős-korlátozós” vita

Sokan azért is reagálnak ennyire érzékenyen, mert korábban is fel-felbukkantak hasonló gondolatok: „ne utazzanak iskolai időben”, „ne menjenek ide-oda”, „ne ezt csinálják”. Ezek a javaslatok rendre azért váltanak ki ellenállást, mert sokan úgy érzik: az idősek szabadságát és méltóságát kérdőjelezik meg.

És itt jön a lényeg: a net nem „idősek tere” vagy „fiatalok tere” – hanem mindenkié.

A jó irány: tiltás helyett oktatás és támogatás

A vitával párhuzamosan viszont pozitív példa is előkerült: elindult (vagy újra fókuszba került) egy olyan idősügyi infokommunikációs program, amely kifejezetten arra épít, hogy a 65 év felettiek vizsga nélkül, nyugodt tempóban tanulhassanak internethasználatot, ügyintézést, biztonsági alapokat.

A gondolat logikája egyszerű:
nem kaput kell zárni, hanem kulcsot adni.

10 gyors „csalás-stop” szabály, amit mindenkinek ismernie kellene

1. Ismeretlen hívó „banktól”? Tedd le, és te hívd vissza a bankot a hivatalos számon.

2. Jelszót, PIN-t, SMS-kódot soha ne diktálj be telefonon.

3. „Telepítsd ezt a programot, segítek” – állj meg. (Különösen távoli elérésnél.)

4. Gyanús linkre ne kattints SMS-ben/e-mailben. Inkább írd be kézzel a címet.

5. „Most azonnal dönteni kell” = tipikus nyomásgyakorlás.

6. Állíts be banki értesítéseket, limiteket.

7. Legyen családi szabály: ha gyanús, előbb felhívjuk valakit.

8. Kérj segítséget beállításokhoz: frissítések, vírusvédelem, reklámblokkoló.

9. Ne higgy a túl szép ajánlatoknak („ingyen telefon”, „nyertél”).

10. Ha megtörtént a baj: azonnal bank + hatóság, ne szégyelld.

Konklúzió: ez nem vizsgakérdés, hanem társadalmi felelősség

A Redditen felvetett „internetvizsga” gondolat egy dologban biztosan „sikeres” volt: ráirányította a figyelmet arra, hogy az online térben a veszély valós – és sokan nincsenek felkészülve rá.

De a legtöbben abban is egyetértenek: nem korlátozni kell, hanem tanítani, segíteni, és olyan egyszerű, emberi védőhálót építeni, ami működik a hétköznapokban is.

Mert az idősek internetezése nem vizsga kérdése.
Hanem közös felelősség.

Hiteles források (ahová érdemes nyúlni a témában)

• Rendőrség – internetes csalások, adathalászat, aktuális figyelmeztetések

• Magyar Nemzeti Bank (MNB) – pénzügyi csalások, banki biztonsági tanácsok

• NMHH – digitális tudatosság, biztonságos internethasználat, edukációs anyagok

• Kormányzati/idősügyi programok tájékoztatói – idősek digitális képzései, helyi lehetőségek,

Rendőrség – internetes csalások, adathalászat, aktuális figyelmeztetések

Mit érdemes nézni náluk?

• A rendőrségi oldalon rendszeresen jelennek meg konkrét, életszagú figyelmeztetések adathalászatról, bankos csalókról, kamu SMS-ekről, „futáros” trükkökről.

• Különösen hasznos a Mátrix Projekt rovat: itt sok friss ügy, módszerleírás és megelőzési tanács van. Rendőrség+1

Milyen tippeket adnak, amik az idősek védelménél kulcsfontosságúak?

• Nagyon gyakori elem, hogy a csalók ráveszik az áldozatot távoli elérést adó program (pl. AnyDesk/TeamViewer) telepítésére, és így átveszik az irányítást az eszköz felett. Ezt több rendőrségi cikk is kiemeli. Rendőrség+2Rendőrség+2

Gyakorlati használat

• Ha a cikkedben „hiteles figyelmeztetés” blokkot akarsz: a rendőrségi cikkekből lehet a legjobban összefoglalni a „ne telepíts ilyen appot / ne add ki a kódokat / bank nem kér ilyet” jellegű alapokat. Rendőrség+1

Magyar Nemzeti Bank – pénzügyi csalások, banki biztonsági tanácsok

Mit találsz az MNB-nél?

• Az MNB fogyasztóvédelmi felületein van egy külön „Digitális biztonság / Védekezés a kibercsalások ellen” rész, ami checklist-szerű tanácsokat ad (pl. biztonságos fizetés, gyanús aktivitás kezelése, https/lakat, óvatosság nyilvános wifin). Magyar Nemzeti Bank+1

• Emellett az MNB sajtóközleményekben is jelez új, terjedő csalásformákat (pl. rejtett előfizetéses trükkök). Magyar Nemzeti Bank

Mi a KiberPajzs, és miért jó hivatkozási pont?

• A KiberPajzs egy edukációs platform, ami az online pénzügyi biztonságot és a tipikus csalási módszereket magyarázza közérthetően; az oldalon MNB-s szakmai anyagok is vannak (pl. „Banki kibercsalások útvesztője” sorozat). Kiberpajzs+2Kiberpajzs+2

Gyakorlati használat

• Ha a cikkedben „mit tegyek azonnal, ha baj van?” részt írsz, a KiberPajzs leírja a jó sorrendet: bank értesítése → rendőrségi feljelentés, és azt is, hogy gyanú esetén is érdemes jelezni. Kiberpajzs+2Kiberpajzs+2

NMHH – digitális tudatosság, biztonságos internethasználat, edukációs anyagok

Mi az NMHH-n belül a legfontosabb „kézzelfogható” eszköz?

• Az Internet Hotline: ez egy NMHH által működtetett jogsegélyszolgálat, ahol interneten elérhető tartalmakról lehet bejelentést tenni (több kategóriában), és van hozzá Tudástár/segédanyag is. NMHH+2NMHH+2

Mire jó ez a témád szempontjából?

• Ha a cikkben hangsúlyozod, hogy nem vizsga kell, hanem tudatosság és segítség, az NMHH-s anyagokra jól lehet támaszkodni: edukáció, bejelentési lehetőség, tájékoztató csomagok. NMHH+1

• Az NMHH a KiberPajzs együttműködésben is részt vesz, erről is van hivatalos beszámoló. NMHH

Kormányzati/idősügyi programok – idősek digitális képzései, helyi lehetőségek

Mit érdemes tudni erről a „programos” vonalról?

• Volt/van kormányzati háttérrel futó idősügyi infokommunikációs program, aminek célja, hogy az idősek képzésen keresztül tanuljanak (vizsgáztatás nélkül, nyugodt tempóban). Erről kormányzati archív oldalon is találni beszámolót. 2015-2019.kormany.hu

• Létezett „Segítő Kezek az Idősek Biztonságáért” jellegű modellprogram is, ami hátrányos helyzetű településeken segített az infokommunikációs eszközökkel és támogatással. kozfoglalkoztatas.kormany.hu

Hol lehet a „kézzelfogható helyi pont” ma?

• A Digitális Jólét Program (DJP) körül volt szervezeti változás (a DJP Nkft. megszűnéséről és a feladatok átvételéről van tájékoztató). digitalisjoletprogram.hu

• Viszont a DJP Pont jellegű helyi segítségnyújtás sok helyen könyvtárakban/ intézményekben működik: például DJP Pontként internet- és okoseszköz-használati segítséget adnak, e-közszolgáltatásokhoz is. vfmk.hu+1