Miközben Európában másfél éve nem látott mélypontra esett a földgáz tőzsdei ára, a magyar háztartások egy jelentős része továbbra is jóval a piaci szint felett fizet az átlagfogyasztás feletti mennyiségért. Az ellentmondás oka, hogy a nemzetközi árak ugyan bezuhantak, a hazai rezsiszabályok azonban egyelőre nem követték ezt le.
Történelmi mélyponton a gázár – de nem a lakossági számlán
A földgáz tőzsdei ára jelenleg nagyjából 28 euró körül mozog, ami bő másfél éve nem látott mélypontnak számít. Ennek ellenére azok a magyar családok, akik túllépik az éves 1729 köbméteres kedvezményes fogyasztási keretet, az úgynevezett lakossági piaci árat fizetik – ez pedig körülbelül ötszöröse a mostani tőzsdei szintnek.
A magyar rezsirendszer lényege, hogy az átlagfogyasztásig államilag csökkentett árat kapnak a háztartások, felette viszont jóval magasabb, piaci jellegű tarifát. A jelenlegi helyzetben ez azt jelenti, hogy a világpiacon olcsó a gáz, de aki „soknak számít” itthon, az még mindig rendkívül drágán jut hozzá.
Rekordmennyiségű amerikai LNG nyomja lefelé az árakat
Az áresés egyik fő oka, hogy rekordmennyiségű amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezik Európába. A kínálat bőséges, a tárolók jól feltöltöttek, így a kereskedők és az ipari fogyasztók jóval olcsóbban jutnak energiához, mint akár egy-két évvel ezelőtt.
A vállalatok már érzik is a hatását: az elmúlt három hónapban nagyjából negyedével olcsóbban tudnak földgázt vásárolni, ami az energiaköltségek csökkenésén keresztül a termelési és szolgáltatási árakban is megjelenhet, és mérsékelheti az inflációt.
Bali Gábor energiapiaci szakértő szerint az, hogy az ipar és a cégek olcsóbban jutnak gázhoz, azt jelenti, hogy csökkennek a költségeik, és ez végső soron jótékonyan hathat az árakra és az inflációra is. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy „nyílna tér arra”, hogy a kormány akár a lakossági tarifákon is lazítson, hiszen akik az átlag felett fogyasztanak, most nagyjából ötszörös szorzóval fizetnek a világpiaci árhoz képest.
A kormány szerint így is a legolcsóbb a gáz
A megkeresésre az Energiaügyi Minisztérium azt válaszolta: a kormány álláspontja szerint már a jelenlegi rendszerrel is Európa legalacsonyabb gázárait kapják a magyar családok az átlagfogyasztásig.
Orbán Viktor miniszterelnök szintén a jelenlegi modell mellett érvelt a Kossuth Rádióban. Azt hangsúlyozta, hogy szerinte az orosz energiaimportnak nincs valódi alternatívája, és ha nem érkezne orosz gáz és olaj Magyarországra, annak súlyos következményei lennének: a háztartások rezsiköltsége a kormányfő szerint három–három és félszeresére nőne.
Az állami energiaszolgáltató legutóbbi beszámolója szerint ugyanakkor a rezsicsökkentés fenntartása csak az idei év első felében közel 500 milliárd forintjába került az adófizetőknek – vagyis a kedvezményes árnak komoly költségvetési ára van.
Spórolni kényszerülnek az átlag felett fogyasztók
A magas, átlagfogyasztás feletti díj már nem csak elméleti teher: rengeteg háztartás mindennapjait határozza meg.
Az RTL riportjában megszólaló Kiss Mária nyugdíjas például arról beszélt, hogy szó szerint takarékoskodnia kell a meleggel: a konyhában főzés közben lekapcsolja a radiátort, a hálószobában pedig csak a legalacsonyabb fokozaton fűt.
„140 ezer forint a nyugdíjam. Na most ezt nagyon be kell osztani ahhoz, hogy a gyógyszereim, a megélhetésem, meg hát ugye a fenntartást is fizessem” – mondta.
Sokan hozzák meg ugyanezeket a fájdalmas döntéseket: inkább hűvösebb lakásban élnek, kevesebb helyiséget fűtenek, vagy lemondanak más kiadásokról, hogy a rezsit valahogy fizetni tudják.
Mi lesz a rezsivel, ha tartósan olcsó marad a gáz?
Nagy nemzetközi elemzőházak szerint a következő években is viszonylag alacsony gázárakra lehet számítani Európában, hacsak valamilyen váratlan geopolitikai sokk fel nem borítja a piacot. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a jelenlegi magyar rezsiszabályok hosszabb távon is vita tárgyai maradhatnak.
A kérdés egyre élesebben vetődik fel:
-
indokolt-e, hogy az átlag felett fogyasztók ötszörös árat fizessenek a tőzsdei szinthez képest,
-
miközben az állam már így is jelentős közpénzt költ a rezsicsökkentés fenntartására,
-
és a piaci árak jóval alacsonyabbak, mint a válság csúcspontján.
Az biztos, hogy a mostani helyzetben a cégek már élvezik az olcsóbb gáz előnyeit, a lakosság egy része azonban továbbra is fájdalmasan magas számlákkal szembesül – és egyre többen várják, hogy a rezsipolitika is kövesse a világpiac új valóságát.
