A magyar szőlőültetvények élete látszólag csendes: tőkék, sorok, napsütés, eső, metszés, szüret. A felszín alatt azonban évek óta egy olyan láthatatlan ellenség dolgozik, amely egyetlen szezon alatt tönkreteheti a több évtizedes munkát. Most újra figyelmeztető jel érkezett: a hatóságok Békés vármegyében újabb gócpontokat azonosítottak, és ezzel ismét közvetlen közelségbe került a magyar borágazat egyik legrettegettebb kórokozója – írja a Kiskegyed.
Aranyszínű sárgaság – a szőlő egyik legveszélyesebb betegsége
A szőlő aranyszínű sárgasága (Flavescence dorée) nem egy „szokásos” gombás betegség vagy egyszerű tápanyaghiány. Ez az egyik legveszélyesebb szőlőfitoplazmás betegség, amelyet egy kicsi, de annál alattomosabb rovar, a szőlőkabóca terjeszt.
Mit támad a kórokozó?
A kórokozó a szőlő edénynyalábjait támadja meg, vagyis azt a belső „szállítórendszert”, amely:
-
a vizet és
-
a tápanyagokat
szállítja a gyökerektől a levelekig, fürtökig. Amikor ez a rendszer károsodik, a növény:
-
legyengül,
-
nem képes megfelelően táplálni a hajtásokat és fürtöket,
-
fokozatosan terméketlenné válik, majd elpusztul.
Jellemző tünetek
A fertőzés több, viszonylag jellegzetes tünettel jár:
-
a levelek elszíneződése (fehér fajtáknál sárgulás, kékszőlőknél vörösödés),
-
a levelek felkunkorodása, törékennyé válása,
-
a hajtások nem fásodnak rendesen, zöldek, gyengék maradnak,
-
a fürtök elszáradnak, összetöppednek, gyakran be sem érnek,
-
a tőkék egy része évek alatt teljesen terméketlenné válik.
A legnagyobb probléma, hogy ha nem ismerik fel időben, a fertőzés gyorsan továbbterjed az ültetvényben, sőt a környező területekre is – főként a szőlőkabóca segítségével.
Újkígyós és Mezőberény – újabb figyelmeztető jel Békésben
A Nébih friss közleménye szerint a betegség jelenlétét Békés vármegye két településén, Újkígyóson és Mezőberényben is igazolták. Ez azt jelenti, hogy:
-
a kórokozó nemcsak jelen van az országban,
-
hanem aktívan terjed,
-
és újabb, eddig nem érintett térségeket is elért.
A hatósági szakemberek a fertőzés azonosítása után azonnali intézkedéseket rendeltek el:
-
a fertőzött tőkék kivágása és megsemmisítése,
-
kötelező növényvédelmi kezelések elrendelése,
-
a szőlőkabóca elleni rovarirtás előírása az érintett területeken.
Ezek a lépések első ránézésre drasztikusnak tűnnek, de a szakemberek szerint nincs más választás: a szőlő aranyszínű sárgasága ellen nincsen gyógykezelés, csak megelőzés, zárlat és szigorú higiéniai szabályok.
Miért ennyire kritikus ez a betegség?
A szőlő aranyszínű sárgasága nem csak növényegészségügyi kihívás, hanem komoly gazdasági kockázat is.
Hosszú távú veszteségek
Egy szőlőültetvény:
-
sokszor 10–30 éves beruházás,
-
a telepítés, támrendszer, oltványok, művelés, gépesítés milliós–tízmilliós tétel,
-
egy betegség, amely tömeges tőkepusztulást okoz, évekre, akár évtizedre visszavetheti a birtokot.
A fertőzött tőkék:
-
eleinte csak részben hoznak termést,
-
később egyre gyengébb, rossz minőségű fürtöket,
-
végül egyáltalán nem teremnek.
Egy nagyobb fertőzött tőtömeg esetén:
-
a gazda kénytelen kivágni a teljes ültetvényt,
-
újratelepítésre kényszerül,
-
ami nemcsak drága, hanem évekig nem hoz termést, így kiesik a jövedelem is.
Nincs „csodaszer”
Ellentétben sok gombás betegséggel:
-
itt nincs olyan permet, amitől a már fertőzött tőke meggyógyul,
-
legfeljebb a tünetek súlyossága mérsékelhető,
-
de a kórokozót nem lehet „kimostni” a növényből.
Ezért mondja minden szakmai anyag, hogy az aranyszínű sárgaság ellen:
Csak a megelőzés és a gyors felismerés jelent valódi esélyt.
Zárlati intézkedések: mit jelent ez a gyakorlatban?
Azokon a területeken, ahol a Nébih kimutatja a fertőzést, zárlati előírások lépnek életbe. Ezek a gazdák számára kötelező jelleggel bírnak, és az alábbiakat foglalhatják magukban:
1. Fertőzött tőkék kötelező eltávolítása
-
A gyanús és igazoltan fertőzött tőkéket ki kell vágni.
-
Sokszor nem csak egy-egy tőke, hanem nagyobb tőkesor, akár teljes tábla is áldozatul eshet.
-
A kivágott növényi részeket meg kell semmisíteni (elégetés vagy hatóságilag elfogadott módon történő ártalmatlanítás).
2. Kötelező növényvédelmi kezelések
A szőlőkabóca elleni védekezés kulcsfontosságú:
-
időben elvégzett rovarölő szeres kezelések szükségesek,
-
a kabóca lárvái ellen különösen fontos a megfelelő időzítés,
-
a kezeléseket gyakran hatóságilag előírt időpontokhoz vagy fenológiai állapothoz kötik.
3. Szaporítóanyag szigorú ellenőrzése
-
Új ültetvény telepítésekor csak minősített, ellenőrzött oltványt szabad használni,
-
a fertőzött régióból származó szaporítóanyag szállítása és értékesítése szigorúan szabályozott lehet,
-
a „házi szaporítás”, ismeretlen eredetű vesszők, oltványok használata komoly kockázatot jelent.
4. Folyamatos hatósági kontroll
-
rendszeres szemrevételezés, mintavétel,
-
gyanús tőkék esetén laboratóriumi vizsgálat,
-
a zárlatok feloldása csak akkor lehetséges, ha tartósan és igazoltan csökken a kórokozó jelenléte.
Országos helyzet: már 13 vármegyében jelen van a kórokozó
A Nébih adatai szerint a szőlő aranyszínű sárgaságát már 13 vármegyében kimutatták. Ez azt jelenti, hogy:
-
a betegség nem elszigetelt jelenség,
-
hanem gyakorlatilag országos problémává nőtte ki magát,
-
egyre több kisebb és nagyobb borvidéket, szőlőtermesztő térséget érint.
A hatóságok:
-
folyamatos monitoringot, felméréseket végeznek,
-
több térségben növényegészségügyi zárlat van érvényben,
-
a szakmai szervezetekkel együttműködve próbálják lassítani, megakadályozni a terjedést.
A gazdák felelőssége: mit kell tenniük a termelőknek?
A hatósági intézkedések önmagukban nem elegendőek. A rendszer működésének kulcsa, hogy a gazdák is komolyan vegyék a védekezést.
1. Ültetvények rendszeres átvizsgálása
A termelőknek:
-
rendszeresen végig kell járniuk az ültetvényt,
-
figyelniük kell a levelek elszíneződését, felkunkorodását,
-
a gyanús tőkéket fel kell jegyezni, és szükség esetén jelenteni.
Minél korábban ismerik fel a fertőzést, annál kisebb területet kell felszámolni.
2. Gyanús tünetek jelentése
Ha a gazda olyan tüneteket lát, amelyek:
-
nem magyarázhatók egyszerű tápanyaghiánnyal, perzseléssel vagy aszállyal,
-
több tőkén, összefüggő foltokban jelentkeznek,
akkor kötelessége:
-
értesíteni a növényorvost, falugazdászt vagy a Nébih-et,
-
együttműködni a mintavételben, vizsgálatokban.
3. Kötelező növényvédelmi munkák elvégzése
A kabóca elleni permetezés nem „ajánlás”, hanem kötelezettség lehet a fertőzött vagy veszélyeztetett területeken. A gazdáknak:
-
be kell tartaniuk az előírt időpontokat,
-
engedélyezett készítményeket kell használniuk,
-
dokumentálniuk kell a kezeléseket (permetezési napló).
4. Szaporítóanyag tudatos kiválasztása
-
Csak megbízható faiskolából vásárolt, minősített oltványt szabad telepíteni.
-
Gyanús, olcsó, ismeretlen eredetű szaporítóanyaggal egy teljes ültetvény „fertőzést vihetünk be” a kertbe.
A magyar borágazat jövője is a tét
A szőlő aranyszínű sárgasága nemcsak a kis családi ültetvényeket, hanem a teljes magyar borágazatot érinti.
Miért kiemelten fontos ez ágazati szinten?
-
Magyarországon a szőlő- és bortermelés nemcsak gazdasági, hanem kulturális érték is,
-
egy-egy nagyobb fertőzési hullám:
-
borvidékek terméskiesését,
-
pincészetek bevételkiesését,
-
munkahelyek megszűnését okozhatja,
-
-
hosszabb távon akár piaci pozíciók is elveszhetnek, ha nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű, jó minőségű alapanyag.
Ha a betegség:
-
tovább terjed,
-
nincs megfelelő együttműködés hatóság és gazdák között,
akkor reális veszély, hogy:
-
egész térségekben kényszerű újratelepítésre,
-
több évnyi terméskiesésre kell berendezkedni.
Együttműködés nélkül nincs megállás
A Nébih közleménye világosan fogalmaz: a szőlő aranyszínű sárgaságának megállítása csak a hatóságok és a gazdálkodók szoros együttműködésével lehetséges.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
-
a hatóságok:
-
monitoroznak, zárlatot rendelnek el, előírják a kezeléseket,
-
ellenőrzik a szaporítóanyag-bázist,
-
-
a gazdák:
-
jelentenek, védekeznek, betartják az előírásokat,
-
tudatosan választanak szaporítóanyagot,
-
nem „spórolják el” a kötelező permetezéseket.
-
Újkígyós és Mezőberény esete újabb figyelmeztetés:
a fertőzés rohamosan terjed,
már 13 vármegyében jelen van,
és ha nem lépünk időben, egyre több ültetvény kerülhet veszélybe.
A tét nem kevesebb, mint a magyar szőlőkultúra és borászat hosszú távú biztonsága.
