A kormány legfrissebb tervezete alapján 2026-ban sem változik meg a rezsicsökkentés rendszere Magyarországon. A lakossági fogyasztók tehát továbbra is az idei feltételek mellett juthatnak kedvezményes áramhoz és földgázhoz, az MVM pedig ugyanakkora mennyiség után kap állami kompenzációt, mint 2025-ben. A döntés célja, hogy fenntartsa a háztartások energiaárainak stabilitását, miközben a kormány elkerülné a drasztikus költségnövekedést a rezsiszámlákban.
A dokumentum, amely a 2025–2026-os időszak részletszabályait tartalmazza, egyértelműen rögzíti: nem módosulnak sem a rezsicsökkentett árakhoz kapcsolódó fogyasztási sávhatárok, sem a védett fogyasztói kör feltételei. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások a jövő évben is ugyanazon fogyasztási mennyiségig részesülhetnek kedvezményes, hatóságilag rögzített árakban, mint az idei évben.
Marad a rendszer, változatlan feltételekkel
A kormány terve szerint 2026-ban is az MVM kapja meg a lakossági ellátás után járó állami támogatást, amely a kedvezményes ár és a piaci ár közötti különbséget fedezi. A rezsicsökkentés tehát nem a piaci energiaárakhoz igazodik, hanem továbbra is központilag szabályozott módon működik. Ez különösen fontos a kisfogyasztók számára, hiszen az energiapiacon az árak továbbra is rendkívül ingadozóak – a nemzetközi gáz- és villamosenergia-piacokon hónapról hónapra komoly árhullámzások tapasztalhatók.
A 2022-es energiaválság óta a magyar kormány több alkalommal megerősítette: stratégiai célnak tekinti a lakossági rezsicsökkentés fenntartását. Az akkori piaci robbanás idején a rezsicsökkentett ár több mint tízszer alacsonyabb volt a valós nagykereskedelmi árnál. Bár azóta mérséklődtek a nemzetközi energiaárak, az államnak továbbra is jelentős összegeket kell fizetnie a különbség pótlására.
Kiket érint a döntés?
A rezsicsökkentett árak továbbra is a lakossági felhasználókat és a védett fogyasztókat illetik meg, utóbbi kategóriába tartoznak például a nagycsaládosok és a szociálisan rászorulók. A fogyasztási sávhatárok is maradnak: villamos energia esetében évi 2523 kWh, míg földgáz esetében 63 645 MJ a kedvezményes mennyiség határa.
Aki ezt a mennyiséget túllépi, a piaci árat fizeti, amely ugyan 2023-hoz képest alacsonyabb szinten stabilizálódott, de még így is lényegesen magasabb, mint a rezsicsökkentett tarifa. A kormány szerint a rezsicsökkentett szint fenntartása több mint 3 millió háztartás számára jelent anyagi biztonságot.
Növekvő költségvetési teher
A rezsicsökkentés rendszere évek óta hatalmas terhet ró az állami költségvetésre. A szakértői becslések szerint a kompenzációs kifizetések mértéke éves szinten több mint 1000 milliárd forintot tehet ki, ami az egyik legnagyobb tétel a költségvetésben. A rendszer fenntartása különösen akkor válik nehézzé, ha a nemzetközi energiaárak ismét emelkedni kezdenek.
A kormány azonban egyértelműen politikai és szociális kérdésként kezeli a rezsicsökkentést. Az elmúlt években több alkalommal is kijelentették: „amíg ez a kormány van, addig a rezsicsökkentés marad”. A mostani tervezet ezt a szándékot hivatalosan is megerősíti, legalább 2026 végéig.
Mi várható a vállalkozásoknál?
A rezsicsökkentés rendszere továbbra is csak a lakossági felhasználókra vonatkozik, a vállalkozások piaci áron kapják az energiát. A kis- és középvállalkozások esetében a kormány egyedi támogatási programokkal próbálja ellensúlyozni az energiaárak ingadozását, de ezek jellemzően átmeneti jellegűek.
Több iparági szervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági árstop hosszú távon torzíthatja a piacot, és az energiahatékonysági beruházásokat is visszafoghatja. Amíg az energia mesterségesen olcsó a lakosság számára, addig kevesebb ösztönző van a korszerűsítésre és az energiatakarékosságra.
Politikai és társadalmi üzenet
A rezsicsökkentés fenntartása nemcsak gazdasági, hanem politikai döntés is. A magyar kormány az energiaárak kordában tartását a lakosság védelmének egyik legfontosabb eszközeként kezeli, különösen a háborús infláció és a nemzetközi bizonytalanság idején. A döntés üzenete világos: a 2026-os választások előtti időszakban nem lesz változás a lakossági energiaárakban.
A tervezet egyben azt is jelzi, hogy a kormány nem kívánja átalakítani az MVM kompenzációs rendszerét sem. Ez azt jelenti, hogy a vállalat továbbra is közvetítő szerepet tölt be a piaci és a lakossági árak között, az állami támogatás pedig az MVM-en keresztül jut el a fogyasztókhoz.
A 2026-ra vonatkozó kormányzati tervek szerint tehát marad a rezsicsökkentés, változatlan sávhatárokkal és kedvezményekkel. A döntés megnyugtató a lakosság számára, hiszen nem kell drasztikus áremelkedéstől tartaniuk az energiaköltségekben. Ugyanakkor a rendszer fenntartása továbbra is komoly pénzügyi kihívást jelent az államnak, és hosszú távon a költségvetés egyik legnagyobb kiadását jelenti.
A szakértők szerint a következő évek kulcskérdése az lesz, hogyan lehet a rezsicsökkentést fokozatosan összehangolni a piaci viszonyokkal és az energiahatékonysági célokkal – anélkül, hogy a lakosság ellátásbiztonsága veszélybe kerülne.
