Az Országgyűlés kormánypárti többsége újabb fél évvel, 2026. május 13-ig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzetet – döntött a parlament keddi ülésén. A határozatot 127 igen és 56 nem szavazattal fogadták el, így immár biztos, hogy a 2026 tavaszára tervezett országgyűlési választások is rendkívüli jogrend alatt zajlanak majd.
A veszélyhelyzet intézménye immár ötödik éve van érvényben Magyarországon: először 2020 márciusában, a koronavírus-járvány idején vezette be a kormány, majd a pandémia után a háborús helyzetre hivatkozva tartotta fenn. A kabinet most azzal indokolja a hosszabbítást, hogy az orosz–ukrán háború és annak „humanitárius következményei” továbbra is biztonsági kockázatot jelentenek az országnak.
A kormány érvei: háború, menekültek, nemzetbiztonsági kockázatok
A veszélyhelyzet fenntartását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztette elő, aki a parlamenti vitában azzal érvelt, hogy az orosz–ukrán háború elhúzódása, valamint az Ukrajnából Magyarországra menekülők ellátása továbbra is indokolttá teszi a rendkívüli jogrend fenntartását.
„Amíg a szomszédunkban háború zajlik, addig Magyarország biztonsága sem tekinthető teljesnek. A veszélyhelyzet lehetővé teszi, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljunk a humanitárius kihívásokra és a gazdasági következményekre” – fogalmazott Semjén.
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a kormány eddig is felelősségteljesen élt a veszélyhelyzeti felhatalmazással, és a rendeleti kormányzás eszköze nem a politikai visszaélést, hanem a gyors cselekvést szolgálja.
Öt éve rendkívüli jogrend alatt
A mostani döntéssel a veszélyhelyzet megszakítás nélkül ötödik éve marad hatályban.
-
2020 tavaszán a COVID–19-járvány miatt vezette be a kormány,
-
2022 májusában pedig, alig három nappal a választások után, a háborús helyzetre hivatkozva újra életbe léptette.
Azóta a kabinet folyamatosan hosszabbítja a veszélyhelyzetet, mindig újabb hat hónapra.
A hivatalos indoklás szerint a lépés célja, hogy a kormány mozgástere rugalmas maradjon egy kiszámíthatatlan nemzetközi környezetben.
Ugyanakkor az ellenzék és több jogvédő szervezet élesen bírálja a gyakorlatot, mondván: a kabinet visszaél a rendkívüli felhatalmazással, és a veszélyhelyzetet általános kormányzási eszközzé tette.
Mit jelent a veszélyhelyzet a gyakorlatban?
A magyar jogrend szerint a veszélyhelyzet idején a kormány rendeletekkel is kormányozhat, vagyis átmenetileg megkerülheti az Országgyűlést.
Ez azt jelenti, hogy a kabinet törvényerejű döntéseket hozhat bármilyen témában, amennyiben azt a „háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” indokolja.
A gyakorlatban azonban az elmúlt években számos olyan kormányrendelet is született, amelynek semmi köze nem volt közvetlenül a háborúhoz vagy a menekültekhez.
Például:
-
a rezsicsökkentés módosítása,
-
a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása,
-
vagy a különadók bevezetése is mind veszélyhelyzeti rendeletként jelent meg.
Ezek miatt a jogvédők szerint a rendkívüli jogrend tartósan aláássa a demokratikus fékeket és ellensúlyokat.
A 2026-os választások is veszélyhelyzetben zajlanak
A meghosszabbított időszak értelmében a 2026. áprilisi országgyűlési választások is rendkívüli jogrend alatt zajlanak majd.
Ez precedens nélküli helyzet, hiszen a rendszerváltás óta még nem tartottak parlamenti választást ilyen körülmények között.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a közvéleményt:
„A rendkívüli jogrend semmilyen hatással nem lesz a jövő évi választások lebonyolítására. A választási szabályok változatlanok maradnak, és minden demokratikus garancia érvényben lesz.”
Az ellenzék és több civil szervezet azonban nem osztja ezt a derűlátást.
Jogvédők: „A kormány szabadon módosíthatja a választási szabályokat”
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva bármikor hozzányúlhat a választási törvényhez, a gyülekezési joghoz vagy akár a médiára vonatkozó szabályokhoz is.
„A rendkívüli jogrend azt jelenti, hogy a kormány parlamenti vita nélkül, rendeletekkel módosíthatja a választási eljárást. Ez elvileg lehetőséget ad arra is, hogy befolyásolják a kampányfeltételeket, a közterületi rendezvényeket, vagy akár a véleménynyilvánítás szabadságát.” – fogalmazott Kádár.
A jogvédő szerint a választások tisztaságát ilyen körülmények között nehezebb lesz garantálni, hiszen a kormányt semmi nem kötelezi előzetes egyeztetésre.
Az ellenzék szerint politikai eszközzé vált a veszélyhelyzet
Az ellenzéki pártok szerint a kormány politikai okokból tartja fenn a veszélyhelyzetet, hogy továbbra is rendeleti úton kormányozhasson és megkerülhesse a parlamenti kontrollt.
A Demokratikus Koalíció közleményében azt írta:
„A kormány immár öt éve egy véget nem érő vészhelyzetre hivatkozva uralkodik. A magyar emberek nem veszélyhelyzetben akarnak élni, hanem jogállamban.”
A Momentum és az LMP képviselői szintén a jogállami normák feladását emlegették, és közölték: a kormány az „állandó krízis” retorikájával próbálja igazolni a korlátlan hatalomgyakorlást.
„Állandósult rendkívüliség” – politikai és jogi következmények
Politológusok szerint a veszélyhelyzet új kormányzási modellt teremtett Magyarországon, amelyben a rendkívüli intézkedések tartós állapottá váltak.
A rendszer így lehetővé teszi, hogy a kormány rugalmasan reagáljon a nemzetközi helyzetre, ugyanakkor a demokratikus kontrollt is gyengíti.
Egyes elemzők szerint a 2026-os választások próbatételt jelentenek majd: kiderül, hogy a rendkívüli jogrend valóban átmeneti eszköz-e, vagy tartós hatalmi struktúrává vált.
Az Országgyűlés döntésével 2026 májusáig meghosszabbították a háborús veszélyhelyzetet, amely így a következő parlamenti választások idején is érvényben lesz.
A kormány az orosz–ukrán háborúra és a humanitárius kockázatokra hivatkozik, míg az ellenzék és a jogvédők a demokrácia intézményes leépítését látják a rendeleti kormányzásban.
A következő másfél évben tehát továbbra is rendkívüli jogrend lesz Magyarországon – egy olyan politikai környezet, amelyben a végrehajtó hatalom mozgástere példátlanul széles, és amelynek hatásai a 2026-os választásokon is érezhetők lehetnek.
