A 14. havi nyugdíj bevezetésének híre hatalmas érdeklődést váltott ki a nyugdíjasok körében. Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János miniszter bejelentése szerint a kormány 2026-tól tervezi az új juttatás kifizetését, amelyet a gazdasági teljesítményhez kötnek.
Sok idős ember azonban már most arra kíváncsi, vajon minden nyugdíjas megkapja-e a 14. havi juttatást, vagy lesznek, akik kimaradnak belőle. A válasz: nem mindenki lesz jogosult – több kizáró feltétel is várható.
A 14. havi nyugdíj célzott támogatás lesz, nem automatikus kifizetés
A kormány tervei szerint a 14. havi nyugdíj nem alanyi jogon járó, mindenki számára azonos juttatás lesz, hanem célzott támogatás, amely elsősorban a kisnyugdíjasokat és a leginkább rászorulókat segíti.
Ez azt jelenti, hogy a juttatás mértéke, sőt, akár a jogosultság is a nyugdíj összege, a jövedelmi helyzet és az élethelyzet alapján dőlhet el.
Lázár János korábbi nyilatkozata szerint:
„A 14. havi nyugdíj célja nem az, hogy mindenki egyformán kapjon, hanem az, hogy a legkisebb nyugdíjakat kiegészítsük, és méltó megélhetést biztosítsunk az időseknek.”
Kik maradhatnak ki a 14. havi nyugdíjból?
1. A magas jövedelmű nyugdíjasok
A kormányzati elképzelések szerint azok, akik átlag feletti vagy kiemelkedően magas nyugdíjban részesülnek, nem lesznek jogosultak a 14. havi juttatásra, vagy csak részleges összegre számíthatnak.
A cél az, hogy a támogatás elsősorban a 240 ezer forint alatti nyugdíjat kapókat segítse, mivel ők a leginkább kiszolgáltatottak az infláció és a megélhetési költségek emelkedésével szemben.
Szakértők szerint az átlagnyugdíj (kb. 230–240 ezer Ft) körüli sáv lehet a határvonal: aki ennél többet kap, annak a 14. havi juttatás részben vagy teljesen elmaradhat.
2. Akik nem részesülnek állandó nyugdíjellátásban
A 14. havi nyugdíj nem jár azoknak, akik nem nyugdíjas jogviszonyban részesülnek, hanem átmeneti, ideiglenes vagy rokkantsági ellátásban vannak.
Ide tartozhatnak például:
-
a rokkantsági járadékban,
-
a rehabilitációs ellátásban,
-
vagy a korhatár előtti ellátásban részesülők, akik még nem érték el a tényleges nyugdíjkorhatárt.
Esetükben a támogatás jogilag nem nyugdíjnak, hanem szociális ellátásnak minősül, így a 14. havi juttatás nem terjedne ki rájuk.
3. Akik külföldi nyugdíjrendszerből kapják ellátásukat
Azok a magyar állampolgárok, akik más EU-ország nyugdíjrendszeréből kapják az ellátást, nem számíthatnak a magyar 14. havi kifizetésre, még akkor sem, ha részben Magyarországon élnek.
A kormány egyértelművé tette: a juttatás csak a magyar nyugdíjrendszerben jogosultakra vonatkozik, és belföldi nyugdíjfolyósításhoz kötött.
4. Akik még csak résznyugdíjra jogosultak
A 14. havi nyugdíj valószínűleg nem jár azoknak, akik még nem szereztek teljes szolgálati időt, és résznyugdíjat kapnak.
Bár a pontos jogi részletek még nem ismertek, a korábbi intézkedésekből kiindulva a teljes jogú öregségi nyugdíjasok élveznek majd elsőbbséget.
A résznyugdíjasok juttatásáról később, külön kormányrendelet dönthet.
5. Akik ideiglenes ellátásban vagy külföldi tartózkodás alatt vannak
A magyar nyugdíjrendszer szabályai alapján a kiegészítő juttatások (például a 13. havi nyugdíj) nem minden esetben kerülnek kifizetésre azoknak, akik tartósan külföldön tartózkodnak, vagy nem rendelkeznek magyarországi lakóhellyel.
A 14. havi nyugdíj esetében is ez várható:
-
a magyarországi állandó lakcím és
-
a Magyar Államkincstár által folyósított ellátás
lehet a jogosultság feltétele.
A kifizetés a gazdasági növekedéstől is függhet
A kormány azt is jelezte, hogy a 14. havi nyugdíj nem lesz automatikus minden évben, hanem a GDP-növekedéshez és a költségvetési mozgástérhez igazodik.
Ha a gazdasági teljesítmény gyenge, vagy a költségvetési egyensúly veszélybe kerül, a kifizetés részben vagy teljesen elhalasztható.
Más szóval: még azok sem biztos, hogy minden évben megkapják a 14. havi nyugdíjat, akik egyébként jogosultak rá – a gazdaság állapota kulcsszerepet játszik majd.
Kik kapják biztosan?
Az eddig kiszivárgott információk alapján a 14. havi nyugdíj biztosan jár majd azoknak, akik:
-
öregségi nyugdíjban részesülnek,
-
magyarországi nyugdíjfolyósításon keresztül kapják az ellátást,
-
és átlag alatti jövedelemmel rendelkeznek.
A kormány célja, hogy a 14. havi kifizetés elsősorban az alacsony és közepes nyugdíjjal rendelkező időseket segítse, akik a legnehezebben tudnak lépést tartani az emelkedő árakkal.
Szakértők: a rendszer igazságos, de bonyolult lehet
Gazdasági szakértők szerint a kormány szándéka érthető, de a megvalósítás komoly adminisztratív kihívást jelenthet.
A jogosultsági körök meghatározása, az inflációhoz és a GDP-hez való igazítás, valamint a résznyugdíjasok és özvegyi ellátások kezelése összetett rendszer kialakítását igényli.
Egy nyugdíjszakértő így fogalmazott:
„Ha a 14. havi nyugdíj célzott támogatás lesz, az igazságos lehet, de a kormányzatnak pontosan meg kell határoznia, kiket és hogyan kíván segíteni. Ellenkező esetben sokan érezhetik magukat hátrányosan.”
A 14. havi nyugdíj tehát nem mindenkinek jár majd, hanem egy szelektív, gazdasági teljesítményhez kötött támogatás lesz.
A legnagyobb eséllyel azok számíthatnak rá, akik alacsony összegű, magyarországi nyugdíjat kapnak, míg a magasabb jövedelmű, külföldön élő vagy ideiglenes ellátásban részesülő nyugdíjasok kimaradhatnak a rendszerből.
A végleges szabályokat a kormány 2025 végén teszi közzé, de az irány egyértelmű:
a kabinet a 14. havi juttatással a legnehezebb helyzetben lévő idősek megsegítését célozza, nem pedig az általános jövedelemkiegészítést.
