Balatonfőkajár önkormányzata egyedülálló döntést hozott: 2025. január 1-jétől minden épített kerítés után helyi adót kell fizetni. Az intézkedés célja a település bevételeinek növelése, ugyanakkor sok lakos meglepetéssel fogadta a hírt. A „kerítésadó” bevezetése eddig példátlan Magyarországon – a Hírbalaton szerint jelenleg ez az ország egyetlen települése, ahol ilyen típusú helyi adót kivetettek.
Méterenként kell fizetni a kerítés után
A Balatonfőkajár község által elfogadott rendelet értelmében az adó mértéke évi 1000 forint folyóméterenként, vagyis minden egyes méter épített kerítés után ennyit kell fizetni a helyi adóhatóságnak. A szabály kizárólag a telekhatáron épített, nem növényzetből álló kerítésekre vonatkozik – azaz az élő sövények, tujasorok vagy bokros határolások mentesülnek az adófizetés alól.
A települési önkormányzat a döntés indoklásában úgy fogalmazott: a bevétel az önkormányzat saját kasszájába folyik, és a közszolgáltatások működtetésére, fejlesztésekre vagy településszépítő beruházásokra fordítható. A bevétel felhasználásáról minden évben költségvetési beszámolóban kell majd tájékoztatni a lakosságot.
Helyi adóból helyi fejlesztések
A kerítésadó az úgynevezett települési adók kategóriájába tartozik, amelyek bevezetéséről és mértékéről az önkormányzatok önállóan dönthetnek. Az ilyen adókból származó bevétel teljes egészében a helyi költségvetést illeti meg.
A települési adók célja általában nemcsak a bevétel növelése, hanem a közösségi felelősségvállalás erősítése is. Balatonfőkajáron az önkormányzat szerint a cél az, hogy a település infrastruktúrája fenntartható módon fejlődhessen, miközben a közterületek karbantartására és a környezet rendezésére is több forrás jusson.
Az új adónem tehát – hivatalos indoklás szerint – a közösségi szolgáltatások javítását szolgálja.
Az első év már adóköteles lesz
A rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba, tehát már az idei évre is fizetni kell a kerítések után. Az adó mértékét az önkormányzat évente egyszer határozza meg a helyi adóhatósági nyilvántartás alapján. A bejelentési kötelezettség a telektulajdonosokat terheli, vagyis nekik kell jelezniük, hány méter hosszú épített kerítéssel rendelkeznek.
A sövények, természetes határolások, illetve ideiglenes kerítések nem számítanak adótárgynak. Azoknak viszont, akik téglából, betonból, fémből vagy más épített szerkezetből álló kerítéssel veszik körbe ingatlanukat, kötelező lesz megfizetni az éves díjat.
Balatonfőkajár az első a sorban
A Hírbalaton gyűjtése szerint jelenleg Balatonfőkajár az egyetlen balatoni település, ahol ilyen típusú, „kerítésadóként” ismert helyi adónemet vezettek be.
A környék más önkormányzatai eddig inkább a hagyományos idegenforgalmi adók módosításával próbálták növelni bevételeiket. Több Balaton-parti településen emelték az üdülőhelyi vendégéjszakák után fizetendő összegeket, máshol pedig új turisztikai díjakat vezettek be.
A Pénzcentrum összesítése szerint a 2025-ös évben a legtöbb balatoni városban 804,5 forint lesz a maximális idegenforgalmi adó mértéke vendégenként és éjszakánként – ez több mint 100 forinttal magasabb a tavalyinál.
A kerítésadó fogadtatása
A balatonfőkajári döntés komoly visszhangot váltott ki a közösségi médiában és a helyi lakosság körében. Sokan érthetetlennek tartják az új adónemet, mások szerint viszont az önkormányzatnak jogában áll kreatív bevételi forrásokat keresni.
Az ellenzők főként arra hivatkoznak, hogy a kerítések megadóztatása aránytalanul terheli a nagyobb telkek tulajdonosait, míg a kisebb ingatlanok esetében alacsonyabb az adóteher. Ugyanakkor többen is elismerik, hogy a bevételt – ha valóban fejlesztésekre fordítják – a falu javára lehet hasznosítani.
A helyi önkormányzat egyelőre nem tervezi az adónem eltörlését vagy módosítását, viszont ígéretet tett arra, hogy az első év tapasztalatai alapján 2026-ban újraértékeli a rendelet hatásait.
Új trend a helyi adók világában?
Balatonfőkajár példája akár precedenst is teremthet más önkormányzatok számára. Az utóbbi években egyre több település küzd azzal, hogy a központi források csökkenése miatt saját bevételekből kell fenntartaniuk a közszolgáltatásokat.
A helyi adók – mint például az építményadó, a telekadó, vagy most a kerítésadó – rugalmas eszközt jelentenek az önkormányzatok számára, mivel bevezetésükről és mértékükről szabadon dönthetnek. Ha Balatonfőkajáron sikerül a bevételt jól hasznosítani, könnyen lehet, hogy más magyar települések is követni fogják a példát.
Balatonfőkajár 2025-től évi 1000 forint/méter kerítésadót vezetett be, amely az épített kerítésekre vonatkozik, míg a sövények mentesülnek a fizetés alól. Az önkormányzat célja a helyi fejlesztések finanszírozása és a település működésének stabilizálása.
Bár az új adónem bevezetése vitákat váltott ki, a település vezetése szerint a döntés hosszú távon a közösség érdekeit szolgálja. Egy biztos: Balatonfőkajár most egy olyan úton indult el, amely akár más önkormányzatok számára is mintát jelenthet a jövőben.
