Egy kiterjedt, szokatlanul meleg vízhőmérsékleti anomália alakult ki az Északi-Csendes-óceánon, amely egészen az Egyesült Államok nyugati partvidékéig hatással lehet a hőmérsékleti és légköri mintákra. A szakértők szerint az ilyen jelenségek – úgynevezett tengeri hőhullámok – nemcsak az óceáni ökoszisztémákra, hanem a teljes északi félteke időjárására is komoly hatással lehetnek.
Az idei anomália az utóbbi évtizedek egyik legerősebb és legkiterjedtebb meleg foltja, ami akár különösen hideg telet is előrevetíthet Észak-Amerikában és Kanada nagy részén, miközben Európában a tél enyhébb, de csapadékosabb lehet.
A melegedő Csendes-óceán: egy hatalmas „anomáliaterület” születése
Az óceáni hőmérsékleti térképek alapján az Északi-Csendes-óceán északi és középső részén több ezer kilométeres kiterjedésű, az átlagosnál 2–3 Celsius-fokkal melegebb víztömeg terjedt el. Ez az úgynevezett meleg óceáni anomália (vagy tengeri hőhullám) nem egy egyszeri jelenség: hasonló meleg foltokat figyeltek meg 2014-ben, 2016-ban és 2019-ben is, amelyek mind jelentős hatással voltak az északi félteke téli időjárására.
A kutatók „The Blob” néven emlegetik ezeket az eseményeket, mivel hatalmas, meleg víztömegekről van szó, amelyek hetekig vagy akár hónapokig is fennmaradhatnak. A jelenlegi hőanomália különösen kiterjedt – a legnagyobb az elmúlt hat évben –, és már most befolyásolja a légköri áramlásokat a Csendes-óceán északi térségében.
Hogyan hat a meleg óceán a télre?
A melegebb óceánfelszín a légkörre is erős hatást gyakorol. A szakemberek ezt a jelenséget a „légköri híd” kifejezéssel írják le: ez a kapcsolat az óceán felszínén zajló folyamatok és a légköri áramlások között jön létre.
Amikor a Csendes-óceán északi részén az átlagosnál melegebb a víz, a légnyomási viszonyok is átrendeződnek. A trópusi régiókban megnövekedő hőmérséklet hatására változik a jet stream (sarki futóáramlás) pályája, amely meghatározza a ciklonok és anticiklonok mozgását.
Ez a láncreakció a Csendes-óceán térségéből indul, de hatása Észak-Amerikán és az Atlanti-óceánon keresztül akár Európáig is elérhet. Az ilyen időjárási minták gyakran mély alacsony nyomású rendszereket hoznak Kanada fölé, és hideg légtömegeket sodornak dél felé, az Egyesült Államok középső és keleti régióiba.
Mit mutatnak a történelmi adatok?
A meteorológusok négy korábbi év – 1977, 1988, 2014 és 2019 – adatait vizsgálták, amikor hasonló óceáni anomália alakult ki a térségben. Ezekben az években:
-
Széles, alacsony nyomású zóna alakult ki az Egyesült Államok és Kanada felett.
-
Az Atlanti-óceán északkeleti részén és Északnyugat-Európa térségében mély ciklonális tevékenység zajlott.
-
A sarki jet stream mélyebbre tolódott Észak-Amerika felé, így a hideg, sarkvidéki levegő könnyebben juthatott le délebbre.
Az adatok szerint az ilyen mintázatok Kanada és az Egyesült Államok felett jelentős hideganomáliát okoztak, míg Európában az uralkodó nyugati szelek miatt az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb tél jellemezte a kontinenst.
A havazás valószínűsége és eloszlása
Az előző, hasonló jellegű telek során az Egyesült Államok északi, keleti és dél-középső államaiban átlag feletti hóesést regisztráltak. A Nagy-tavak térsége, a Középnyugat és a New England-régió gyakran tapasztalt hótakarós időszakokat, miközben Kanada nyugati részén a hegyvidéki területeken bőséges havazás fordult elő.
Európában a hatás változékonyabb volt. A Skandináv-félszigeten, Skóciában és az Alpokban a hó mennyisége az átlag fölé nőtt, ugyanakkor a kontinens déli és keleti részén inkább enyhe, esős tél jellemezte az időjárást. Az Egyesült Királyság és Írország egyes területein azonban az anomália hatására ritkán látott havas periódusok is előfordultak.
A jelenlegi modellek is megerősítik a mintázatot
A hosszú távú előrejelzések, köztük az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ (ECMWF), a C3S (Copernicus Climate Service) és az amerikai NCEP NMME modellek egyaránt meleg anomáliát jeleznek a Csendes-óceán északi részén, miközben a trópusokon gyengülő La Niña jelenség formálódik.
Az ECMWF 2026 januárjára vonatkozó előrejelzése egy magasnyomású blokkot mutat a Csendes-óceán középső térségében, és egy széles alacsony nyomású zónát Kanada felett. Ez a mintázat nagyon hasonlít a múltbeli hideg telek előtti elrendeződésekhez.
A kanadai CanSIPS modell ugyanezt a trendet erősíti meg: a jet stream hullámzása megnő, ami kedvez a hidegebb levegő déli irányú kitörésének Észak-Amerika fölött.
A poláris örvény szerepe a közelgő télben
A szakértők szerint a 2025/2026-os tél időjárását nemcsak az óceáni anomáliák, hanem a poláris örvény (Polar Vortex) viselkedése is döntően befolyásolja majd.
A poláris örvény az Északi-sark körüli, több tíz kilométer magasban keringő hideg levegő gyűrűje, amelyet erős nyugati szelek tartanak egyben. Ha ez az örvény gyengül vagy instabillá válik, a hideg sarkvidéki levegő „kitörhet” dél felé, súlyos hidegbetöréseket okozva Észak-Amerikában és Európa egyes részein.
A jelenlegi szimulációk szerint az örvény már novembertől gyengülni kezdhet, ami növeli annak esélyét, hogy több hideghullám is elérheti a mérsékelt égövi területeket a tél első felében.
Mit jelent ez Európa számára?
Miközben az Egyesült Államokban és Kanadában kemény, hideg tél valószínű, Európában a kép összetettebb. A legtöbb modell átlagos vagy enyhén melegebb hőmérsékleteket jelez, különösen Nyugat- és Dél-Európában.
A Brit-szigetek, Skandinávia és az Alpok térségében azonban a nyugatias áramlások gyakran csapadékos, havas időszakokat hozhatnak, főleg a magasabban fekvő területeken. Az Egyesült Királyság északi részén és Írországban az átlagosnál több havazásra lehet számítani.
Az Északi-Csendes-óceán jelenlegi meleg anomáliája az egyik legjelentősebb az elmúlt évtizedben, és minden jel arra utal, hogy jelentős hatást gyakorol a 2025/2026-os télre.
-
Észak-Amerika: hidegebb, havasabb tél valószínű, főként az északi és középső államokban.
-
Kanada: tartós hideg időszakok, fokozott havazás, különösen a nyugati tartományokban.
-
Európa: átlagos vagy enyhébb tél, de Észak- és Nyugat-Európában több eső és hó várható.
-
Óceánok és légkör: a meleg anomália és a gyengülő poláris örvény együtt alakíthatja a téli légköri mintázatokat.
Bár az előrejelzések még változhatnak, a jelenlegi adatok alapján egy rendkívül dinamikus, időjárási szélsőségekkel tarkított télre számíthatunk a következő hónapokban.
