Ladislav Kamenický szlovák pénzügyminiszter kedden ismertette a 2025-ös költségvetéshez kapcsolódó harmadik konszolidációs csomagot, amelynek célja a hiány csökkentése és az állami kiadások kordában tartása. A csomag 22 intézkedést tartalmaz, összesen 2,7 milliárd euró értékben, ebből az állam 1,3 milliárd eurót takarítana meg – írja a Parameter.sk.
A konszolidáció céljai
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a csomag elsődleges feladata a nemzetközi hitelminősítések megőrzése, valamint a kölcsönfelvételi költségek emelkedésének elkerülése. Kamenický szerint, ha Szlovákia elveszíti a befektetői bizalmat, az az államadósság finanszírozását is jóval drágábbá tenné, ami hosszú távon veszélyeztetné a gazdasági stabilitást.
A kormány ezért olyan intézkedéseket tervez, amelyek rövid távon kiadáscsökkentést, hosszabb távon pedig fenntartható költségvetési pályát eredményezhetnek.
Bérek, hivatalok, járműbeszerzések
Az egyik legfontosabb pont a bérek nulla százalékos valorizációja az államigazgatásban és az önkormányzatoknál. Ez azt jelenti, hogy a közszolgák és köztisztviselők fizetése 2026-ban nem emelkedik, kivéve azokat a csoportokat – orvosokat és pedagógusokat –, akiknél a parlament korábban már megszavazta a béremelést.
Az állam további megtakarítást vár a hivatalok összevonásától és a járműbeszerzések szigorúbb korlátozásától is. Kamenický szerint ezek a lépések nemcsak pénzt spórolnak, hanem a bürokrácia csökkentését is szolgálják.
Új adóterhek és áremelkedések
A konszolidáció részeként számos adóemelés is életbe lép:
-
Személyi jövedelemadó: a magasabb jövedelműek számára új, 30 és 35 százalékos adósávot vezetnek be. Az állami vezetők és képviselők esetében további 10 százalékpontos emelkedés várható.
-
Élelmiszerek áfája: a magas cukor- és sótartalmú élelmiszerek (csokoládé, édesség, lekvár, chips) áfája 19-ről 23 százalékra nő, ami drágulást hoz a boltokban.
-
Egészségügyi járulékok: 1 százalékponttal emelkednek.
-
Biztosítási adó: 8-ról 10 százalékra nő.
-
Vállalkozások: rövidül a járulékmentes időszak.
-
Egyéb bevételek: a szerencsejáték, banki illetékek, járműhasználat és adóamnesztia révén is több pénz érkezhet az államkasszába.
Nyugdíjak és szociális ellátások
A kormány döntése értelmében a 13. nyugdíj összege 2026 és 2028 között változatlanul 667,3 euró marad. Ez a fix összeg nem követi az inflációt, így reálértéke csökkenhet.
A munkanélküli-segély a negyedik hónaptól kezdve fokozatosan csökken majd, ezzel ösztönözve a munkába való visszatérést. Ez a változás azonban sok szociális szervezet szerint hátrányosan érintheti a tartósan állástalanokat.
Önkormányzatok helyzete
A csomag az önkormányzatokat is érinti: a személyi jövedelemadóból származó részesedésük csökkenni fog, bár a pontos új arányt a miniszter nem részletezte. Jelenleg a települések a bevételek 55,1%-át, a megyék pedig 29,5%-át kapják.
A helyhatóságok szerint a változtatás komoly költségvetési gondokat okozhat, hiszen az elmúlt években az energiaválság és az infláció miatt amúgy is egyre szűkösebbek a forrásaik.
Ünnepnapok és kereskedelem
A koalíció javaslata szerint eltörölnék november 17. munkaszüneti napját, amely a Bársonyos forradalom emléknapja. Ezzel együtt feloldanák az ünnepnapokra vonatkozó eladási tilalmat, ami lehetővé tenné az üzletek nyitva tartását.
Ez a döntés egyrészt többletbevételt generálna az állam számára, másrészt azonban komoly társadalmi vitát válthat ki, hiszen a rendszerváltás emléknapjának eltörlését sokan szimbolikus sérelemnek tartják.
Politikai menetrend
A kormány várhatóan szerdán dönt a konszolidációs csomagról, a parlament pedig gyorsított eljárásban tárgyalja majd. Ez azt jelenti, hogy rövid idő alatt, akár heteken belül törvényerőre emelkedhetnek az új intézkedések.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a csomag „elkerülhetetlen”, ha az ország pénzügyi stabilitását meg akarják őrizni. Az ellenzék azonban élesen bírálja a javaslatot, mondván: az intézkedések elsősorban a háztartásokat és az önkormányzatokat sújtják, miközben a strukturális reformok hiányoznak.
A 2026-os harmadik konszolidációs csomag a szlovák gazdaság stabilizálását célozza, de rövid távon komoly megszorításokat és áremelkedéseket hoz a lakosság számára. A bérek befagyasztása, az új adósávok és az áfakulcs emelése különösen érzékenyen érintheti a középosztályt és a kisjövedelműeket.
Bár a kormány hosszú távon a költségvetési hiány mérséklését és a hitelminősítés védelmét tartja szem előtt, a mindennapokban a polgárok drágulással, csökkentett juttatásokkal és szigorúbb szabályokkal találkoznak majd.
