A „Nők 40” kedvezményes öregségi nyugdíj az egyik legfontosabb és legnépszerűbb nyugdíjforma Magyarországon, amely 2026-ban is sokakat érint. Bár a szabályozás régóta ismert, még mindig rengeteg tévhit kering körülötte: hány év munkaviszony szükséges hozzá, mit jelent a jogosultsági és a szolgálati idő, illetve milyen esetekben lehet kedvezményt kapni a 40 évből.
A nyugdíj lényege, hogy a nők – koruktól függetlenül – teljes értékű öregségi nyugdíjra válnak jogosulttá, ha megszerzik a szükséges időtartamot. Így akár a hivatalos nyugdíjkorhatár, vagyis a 65 év betöltése előtt is nyugdíjba vonulhatnak.
Mi a különbség a jogosultsági idő és a szolgálati idő között?
A jogosultsági idő az a teljes időtartam, amelyet a nyugdíjhoz számításba vesznek. A Nők40 esetében 40 év jogosultsági időre van szükség, amely két részből tevődik össze:
-
32 év szolgálati idő – tényleges munkával, keresőtevékenységgel szerzett időszakok, amelyek után nyugdíjjárulékot fizettek.
-
Legfeljebb 8 év kiegészítő idő – például gyermekneveléssel, anyasági ellátásokkal, ápolási díjjal szerzett évek.
Ez a kettő együtt adja ki a 40 évet, amely szükséges a kedvezményes nyugdíjhoz.
Mit számítanak bele a 32 éves szolgálati időbe?
A szolgálati időbe minden keresőtevékenységgel szerzett év beleszámít, amikor a nyugdíjjárulékot megfizették. Ide tartoznak:
-
munkaviszonyban töltött évek,
-
vállalkozói jogviszony (feltéve, hogy a járulékfizetés folyamatos volt),
-
közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony,
-
álláskeresési járadék folyósításának ideje,
-
táppénz időszaka, ha előtte fennállt a biztosítási jogviszony.
Fontos kiemelni, hogy az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők esetében csak azok az évek számítanak, amikor nem volt nyugdíjjárulék-tartozás.
Mit nem lehet beszámítani szolgálati időként?
A leggyakoribb tévhitek abból adódnak, hogy sokan olyan éveket is beleszámítanának, amelyek jogilag nem tartoznak ide. Nem számítanak szolgálati időnek például:
-
tanulmányi évek (még akkor sem, ha azok biztosítási szempontból másutt elismerhetők),
-
passzív táppénz időszaka,
-
munkanélküli ellátás folyósításának ideje,
-
az 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság első 30 napja (ha nem gyermekgondozás vagy ápolás miatt vették igénybe).
Ezek az időszakok tehát nem növelik a 32 év szolgálati időt, legfeljebb a jogosultsági idő másik részébe számíthatók be.
Hogyan szerezhető meg a további 8 év jogosultsági idő?
A 40 évből maximum 8 év származhat gyermeknevelésből vagy ápolásból. Ezek az időszakok jogosultsági időnek számítanak, vagyis beleszámíthatók a 40 évbe, de nem helyettesítik a kötelező 32 év munkával szerzett szolgálati időt.
Ide tartoznak:
-
GYED, GYES, CSED időszakai,
-
GYET (gyermeknevelési támogatás),
-
ápolási díj, amelyet súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek gondozása után kaptak.
Például: ha egy nő otthon maradt a gyermeke hároméves koráig GYES-en, akkor ezzel 3 év jogosultsági időt szerzett.
Fontos: pénzbeli befizetéssel (önkéntes járulékfizetéssel) nem lehet szolgálati időt vásárolni a Nők40-hez.
Kedvezmények a szolgálati időben
A 32 éves munkával szerzett szolgálati időből bizonyos esetekben kedvezményt biztosít a jogszabály:
-
Súlyosan fogyatékos gyermeket nevelőknek 2 évet elengednek a szolgálati időből.
-
Nagycsaládos anyák esetében minden negyedik gyermektől kezdve 1 év szolgálati időt engednek el, maximum 7 évig.
Ez azt jelenti, hogy például 4 gyermek esetén 1 évvel, 7 gyermek esetén már 4 évvel rövidülhet a kötelező szolgálati idő.
Milyen nyugdíjra jogosultak a Nők40 kedvezményével élők?
A Nők40 igénybevételével teljes öregségi nyugdíjat állapítanak meg, vagyis az összeget nem csökkenti a korkedvezmény. Az összeg nagyságát ugyanúgy számítják, mint a korbetöltött öregségi nyugdíjnál:
-
figyelembe veszik a kereseti átlagot (nyugdíjalap),
-
a szolgálati idő hosszát,
-
és az érvényes nyugdíjszorzókat.
Ez azt jelenti, hogy aki 40 év jogosultsági idővel igényli a nyugdíjat, ugyanannyit kaphat, mintha 65 éves korában menne nyugdíjba.
Milyen korlátok vonatkoznak a Nők40 nyugdíjára?
Bár a nyugdíj teljes értékű, vannak korlátok a keresőtevékenységre:
-
A nyugdíj folyósítása mellett 2025. december 31-ig kereseti korlát érvényes (a minimálbér 18-szorosáig lehet dolgozni).
-
2026-tól azonban megszűnik a kereseti korlát, így a Nők40 nyugdíjasok korlátlanul dolgozhatnak majd a nyugdíj mellett.
Ez a változás jelentősen kedvezőbb helyzetet teremt az érintettek számára.
Kik nem lesznek jogosultak 2026-ban a Nők40-re?
Bár a kedvezmény sok nőnek biztosít előnyt, nem mindenki felel meg a feltételeknek. 2026-ban nem lesz jogosult a Nők40-re az, aki:
-
nem rendelkezik legalább 40 év jogosultsági idővel,
-
a 40 évből nincs meg a minimum 32 év szolgálati idő,
-
tanulmányi időre, passzív táppénzre, munkanélküli ellátásra alapozná a számítást,
-
egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként járulékfizetési hiányosságai vannak,
-
2026-ban ugyan elérné a 40 évet, de abból túl kevés a munkával szerzett szolgálati idő (pl. sok gyermeknevelési év, de kevés keresőtevékenység).
A Nők40 nyugdíj 2026-ban is a magyar nyugdíjrendszer egyik legfontosabb pillére marad. Lényege, hogy a nők teljes öregségi nyugdíjra jogosultak korhatár nélkül, ha megszerzik a 40 év jogosultsági időt, amelyből legalább 32 év szolgálati idő kell, hogy munkával teljen.
A gyermeknevelés, ápolás és más ellátások időszakai beszámítanak a jogosultsági időbe, de a szolgálati idő alól csak szigorúan meghatározott esetekben lehet mentességet kapni.
A 2026-os változás, vagyis a kereseti korlát eltörlése különösen nagy könnyebbség lesz azoknak, akik a nyugdíj mellett is szeretnének dolgozni. Ugyanakkor azok, akik nem rendelkeznek a szükséges 32 év munkával szerzett szolgálati idővel, továbbra sem lesznek jogosultak a kedvezményes nyugdíjra.
