Szeptember 1-jétől új díjszabási rendszer lép életbe a palackvisszaváltásban részt vevő kereskedők számára. A MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) döntése értelmében a jelenlegi egységes kezelési díjakat egy sávos rendszer váltja fel, amely a boltok méretétől és a visszaváltás típusától függően differenciáltan jutalmazza a kereskedőket. A változtatás célja a visszaváltási rendszer igazságosabbá és fenntarthatóbbá tétele.
Mi változik a palackvisszaváltásban szeptembertől?
Jelenleg a boltok palackonként 5 forintot kapnak a kézi, és 7,5 forintot a gépi visszaváltásért. Az új rendszerben ez jelentősen megváltozik. A MOHU által bevezetett sávos rendszer az alábbi módon differenciál:
-
Kézi visszaváltók és 200 m² alatti üzletek: 11,5 forint/palack
-
200–400 m² közötti automatás boltok: 7,5 forint/palack
-
400 m² feletti automatás boltok: 3,5 forint/palack
Ez a módosítás azt jelenti, hogy a kisboltok jóval több pénzt kapnak ugyanazért a tevékenységért, míg a nagyobb, jellemzően multinacionális láncok kevesebbet.
Miért van szükség a módosításra?
A visszaváltási rendszer sikere messze felülmúlta az előzetes várakozásokat. A bevezetése óta a magyar vásárlók az eldobható palackok körülbelül 80%-át visszaváltják, szemben a korábbi egyharmados szelektív gyűjtési aránnyal. Egyes hipermarketekben napi 10 000 palackot is leadnak az automatákba, ami komoly működtetési költségeket és logisztikai feladatokat is jelent – ugyanakkor a nagyobb boltok több profitot is realizálnak ebből.
A MOHU szerint azonban aránytalan volt a jelenlegi rendszer, mert a nagyobb boltok fölözték le a visszaváltási rendszer hozamát, míg a kisebb boltok kevésbé tudtak bekapcsolódni a rendszerbe a korábbi alacsony díjazás miatt.
Kik járnak jól az új szabályozással?
A kisboltok, különösen a 200 négyzetméter alatti eladótérrel rendelkező egységek, jelentős mértékben profitálhatnak az új rendszerből. Az ő esetükben több mint kétszeresére emelkedik a visszaváltásért járó díj, ami arra ösztönözheti őket, hogy többen vállalják el a kézi visszaváltást, vagy beruházzanak automatába.
Ez lehetőséget jelent a vidéki települések, önkormányzatok, vagy akár magánvállalkozók számára is, hogy REpontokat, azaz palackvisszaváltó pontokat üzemeltessenek. A magasabb díjazásnak köszönhetően ezek akár nyugdíj-kiegészítő tevékenységként is megállhatják a helyüket.
Kik járnak rosszul?
A legnagyobb vesztesek a 400 négyzetméternél nagyobb boltok, jellemzően a hipermarketek és multinacionális láncok lehetnek. Az ő esetükben kevesebb mint felére csökken a palackonkénti díj. Ez azonban a MOHU szerint igazságos, hiszen a nagy boltok sokkal több palackot gyűjtenek vissza, és a vásárlók jellemzően ott is költik el a betétdíjat.
Ezek az üzletek a jelenlegi visszaváltási díjakból jóval nagyobb arányban részesültek: a becslések szerint a 18 milliárd forintos kezelési díjtömeg 80%-a náluk landolt. A rendszer most ennek az egyensúlynak a helyrebillentését célozza.
Mi a lakosság szerepe a rendszer működésében?
A betétdíjas rendszer célja, hogy a lakosságot ösztönözze a környezettudatos magatartásra, a visszaváltásra, újrahasznosításra. Az 50 forintos betétdíj egy motiváló tényező, amit visszakaphatnak a vásárlók, ha leadják az üres italcsomagolásokat. Ez a rendszer nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is sikeresnek bizonyult.
Az új szabályozás még inkább decentralizálhatja a visszaváltási lehetőségeket, hiszen a kisboltoknak is megéri majd beszállni – így nemcsak a városokban, hanem vidéken is egyre több visszaváltó pont jöhet létre.
Nemzetközi példák is ezt támasztják alá
A sávos díjazás nem egyedülálló az EU-ban. Több nyugat-európai ország – például Németország, Svédország vagy Hollandia – is alkalmazza a boltméret szerinti sávos díjazást a palackvisszaváltási rendszerben. Ezekben az országokban a cél szintén az, hogy a kisebb boltok is versenyképesen részt vehessenek a rendszer működtetésében, és ne csak a nagy láncokhoz legyen kötve a környezetvédelmi megoldás.
A szeptember 1-jén életbe lépő változtatás egy új korszakot nyit a magyar palackvisszaváltási rendszerben. A sávos kezelési díjazás igazságosabb elosztást eredményez, és remélhetőleg még több kereskedőt vonz majd be a rendszerbe, különösen kisebb településeken. Mindez pedig hosszú távon a fenntarthatóságot, a hulladékmentes gazdaságot és a körforgásos modell erősítését szolgálja.
